Ma találkoztam egy zsidó – remélem, annak tekinthetem – barátommal, aki rövid időre visszalátogatott – szándékosan nem mondom, hogy haza, mert neki Izrael a hazája, gyermekkora óta – és sokat beszéltünk a héber nyelv nyomairól a magyar nyelvben is. Ennek a beszélgetésnek hatására tovább folytatom az ugyancsak tanulságos nyelvi sorozatunkat.  Ille István A kóser és a tréfli Mindenekelőtt elnézést kérünk az olvasótól, amiért egy szó jogcímén kettővel ismertetjük meg. A kóser és a tréfli azonban két olyan szétválaszthatatlan fogalom, mint a fény és az árnyék. Persze, ez a hasonlat kissé sántít, hiszen ha nem látunk elég tisztán, minden bizonnyal nem […]

Lacit évekkel ezelőtt ismertem meg, egy Nolblogon szerveződött baráti társaság – amolyan amatőr tollforgatók és egyéb komédiások – egyik összejövetelén. Mondom magamnak, de ismerős ez a pasas!  Amikor megszólalt – az a jellegzetes hangszín, az a kissé lassú – vagy inkább megfontolt mondatszerkesztés, az a hajviselet –  hát persze, a pasi a TV-ből, messzi ifjúságomból. Örökifjú volt, ráadásul néhányunkat, amolyan későn érő, önjelölt zsurnalisztákat még pátyolgatott is a MUOSZon belül, a maga szerény eszközeivel. Sajnos, önmaga által vállalt visszavonultsága nem adta meg az intenzív találkozások lehetőségét. Persze, mindig biztattuk magunkat, hogy na, majd most, ezen a hétvégén, kimegyünk hozzá, elüldögélünk, […]

majd elmesélem, hogy dermed meg a láva és lesz rideg és szürke ami égetett a heget a megperzselt bőrön utána az örökön fakadó krisztus-sebeket majd elmesélem hogy görcsölő torokból mint szól károgón a régi éji dal és hogyan marnak tavaszi fagyok ropogtatva öreg csontokat majd elmesélem hogy tömegmagányban mi morajjá oldja az emberhangokat mint hull vissza a koldus fohásza ha a nyújtott tenyér üresen marad majd elmesélem ha lesz ki a csendes szóra hallgat s nem kell üvöltenem hogy rám figyeljenek mert a bennem fájó gonosz mondatokat csak tátogó némán suttogni lehet Fehér Miklós  

„A hatvanas években divat volt a fiúknak hosszú hajat hordani. Az iskolák, szülők rendőrök idegesen reagáltak, tiltották, néha kényszerűen fodrászhoz cipelték a fiúkat. Idegen emberek rászóltak, gúnyos megjegyzéseket tettek. Hol vagyunk már ettől?” Esti Kornél vidáman szaladt az alsógödi vasútállomásról, végig a Béke úton nagyszülei háza felé; Vakáció! Hosszú gesztenyebarna haja vígan lobogott a szélben. [Szülei liberális szellemben nevelték, és csak mosolyogtak, amikor nővére, a Beatles szította lázadás hevében előállt a forradalmi javaslattal: Növesszük meg Stuci haját! (Stuci, Esti Kornél beceneve a huszadik század hatodik-hetedik dekádjában.) Bár időnként az osztályfőnök behívatta Esti édesapját („Fodrászhoz kellene vinni a fiút!”), a szülők […]

Barátokkal kellemes kirándulást tettünk Tullnban és környékén. Igaz amikor meghirdették a programot még nem gondoltuk, hogy a időjárás megviccel. A hőmérő 38 fokot mutatott. Nem a legkellemesebb ilyen embert próbáló időben kirándulni, de nem volt mit tenni… le volt szervezve minden. Én, aki szinte mindenhová viszem a fényképezőgépem, most itthon hagytam, ne kelljen még azt is cipelni. Szerencsére azért ott volt kéznél a telefon, ha nem is olyan minőségben és nem is mindent, de sikerült egy-két emlékképet hazahoznom. Viszont megfogadtam, ide visszamegyek! Tulln, Bécstől északra fekszik, szinte Bécs elővárosa..Sok látnivaló van itt Pl: Egon Schiele (osztrák festő) múzeum, vagy a […]

Sába királynője operabemutató a Margitszigeten Goldmark Károly monumentális operája új rendezésben kerül színre a Szabadtéri Színpadon 2015. július 3-án és 5-én látható hosszú idő után újra hazai színpadon Goldmark Károly legismertebb operája, a Sába királynője. A Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház közös produkcióját Káel Csaba rendezi a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A bemutatóhoz kamara-kiállítás és borkóstoló is kapcsolódik. A Sába királynője az operairodalom egyik legmonumentálisabb zenedrámája, amely 140 évvel ezelőtti bécsi ősbemutatójakor meghozta a keszthelyi születésű zeneszerző számára a világhírt. Az egzotikus nagyopera, melyet 1875-től a 20. század első harmadáig a világ összes jelentős dalszínháza műsorra tűzött a […]

Amerikában törvénybe iktatták a melegek házasságának lehetőségét. Az esemény kétségtelenül egy hosszú út jelentős mérföldköve. Egyesek szerint a mennybe, míg mások szerint a pokolba vezető úton. Valójában alighanem egyik sem igaz. Ha a célt kellene megjelölni, akkor leginkább a humánum felé vezető úton. Azon az úton, amin az ember talán egy kicsit farkasa a másiknak, és talán egy kicsit jobban elviseli a másikat. S a kulcs azt hiszem az utóbbi. Az elfogadva elviselés. Még akkor is, ha sokak szemléletében az „elviselés” valami pejoratív tartalommal bír. Nekik azt üzenem, hogy a saját gondolataikért ők maguk a felelősek. Ha nekik az elviselés […]

Több mint húsz év után újra Magyarországon láthatja a közönség a Fame című világhírű musicalt, az Operett színházban, a 2014/15-ös évad végén. A Fame dalain színészgenerációk nőttek fel. A musical a fiatal művészek útkereséséről, szárnybontogatásairól, botladozásairól szól; bepillantást enged egy elitművészeti egyetem világába, amely korántsem olyan csillogó, mint ahogy az kívülről látszik. Pontos képet mutat arról, hogy a mai tehetségkutatók világában a könnyű siker, a hirtelen jött sztárság tiszavirág életű, ha nincs mögötte munka, áldozat és harc. A tehetség adomány. De szorgalom, kitartás, önbizalom nélkül teher. A Budapesti Operettszínház a „mába” helyezi a darabot, olyan szereplőkkel, akikről a történet valóban […]

Hair –a Belvárosi Színházban „Az egymás iránti tisztelet, szeretet és megértés – ez mozgatja azt a New York-i társaságot, akik a társadalomból kivonulva képzelik el az életüket. Vajon meg lehet ezt csinálni egy háború kellős közepén? Először Magyarországon az eredeti Broadway musical. Nem a film, egy egészen más történet – de a magával rántó zenétől, és a háború, az idősebb generáció, a hazugságok elleni lázadástól lesz ez az előadást valahol mégiscsak ugyanaz a Hair. Az eredeti New York-i bemutató producere Michael Butler volt. A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. Producer: Orlai Tibor Rendező: […]

Az elmúlt évtizedekben ismerhettük meg azt az iszlám hadviselési módszert, hogy politikai vagy katonai célpontok megsemmisítése érdekében öngyilkos merénylők férkőznek a kiszemelt személy vagy hely közelébe, majd önmagukat is fölrobbantván, megsemmisítik azt. A vallási fanatizmusból elkövetett öngyilkos gyilkosság 2001. szeptember 11-én megrázta az egész világot, s szembesítette nemcsak egy újnak tűnő hadviselési móddal, hanem azzal a mélységes gyűlölettel is, mellyel a radikális iszlám viseltetik a Nyugattal szemben. A világ csodálkozott és nem értette, hogy művelt, képzett, Nyugaton nevelkedett moszlim vallású emberek miként képesek ilyen brutális barbárságra, s csak lassan-lassan kezdték megérteni először a vezetők, majd egyre többen, hogy létezik olyan, […]

Politika? Kultúra? Morál? Kiinduló premisszánk: az erkölcs egy és oszthatatlan. Nincs külön közéleti és magánéleti erkölcs, politikai, üzleti vagy családi erkölcs. Csak egyféle erkölcs van, ami az élet minden területén működik – vagy nem működik sehol. * Az anarchisták egy pincében székeltek annakidején, Budapesten. Azért hívtak, hogy József Attila verseket mondjak nekik. Aztán beszélgettünk, én tréfálkoztam, azt mondtam, boldogan lennék anarchista, ha tudnám, ki szervezi majd meg az anarchiát… Egy szívemnek nagyon kedves, akkor még tizennyolc éves ifjú hölgy, aki ide kísért, társai előtt kissé szégyenkezve nézett rám, hogy még ezt sem tudom. – Az anarchia, ne haragudj, nem káosz […]

Meleg volt, pedig bőrdzsekit viselt. Az öreg bácsi már legalább negyed órája várt a buszra. Arca izzadt. Valami neurotikus baja lehetett. Nem tudtam hogy csak azért van ez nála, mert öreg, vagy esetleg tényleg beteg. Mert legalább nyolcvan éves arc volt ez. Ahhoz képest elég jól tartotta magát. Nem is nézett ki annyinak pedig biztos körülbelül annyi volt. Aztán a busz befordult nagy robajjal az utcára ahol a buszmegálló csupán pár méterrel volt odébb s felszálltak az emberek, köztük én is. Olyan helyre ültem, ahol láttam az öreget. Mintha rosszul lett volna. Talán pánikbeteg? De nem, biztos nem! Valami mégis […]

Pénteken mutatta be a Thália Színház —  Stephen Sondheim: FÉLÚTON A FÓRUM FELÉ   c. Broadway musicalt Servulus, a furfangos rabszolga felszabadul, ha ifjú, szerelmes gazdájának megszerzi a bájos szűz kurtizánt – de mindenki az útjában áll. Fölvonul az aggodalmas főrabszolga, a pénzéhes kerítő, az egymásra fenekedő szülők, és maga a hetvenkedő katona rémisztő seregével. Könnyed nyáresti humor, cselszövés és összeomlás percenként: klasszikus római vígjáték és zenés kavalkád egyben. Tivornya, farsang, sehol egy fals hang, színészből van viszont elég! Tunikák meg tógák, szabadok meg szolgák, úrinők meg cédák, keselyűk meg prédák, katonák meg adomák meg libidó meg riadó meg vicc, […]

Ismét sikerült felfedeznem az interneten egy gyöngyszemét az antiszemitizmusnak, illetve annak támogatására irányuló írást. A cikkben szereplő könyv, amire írója hivatkozik, lehetséges, sőt egészen bizonyosan létezik. Vegyünk sorra egy pár dolgot, amiknek „átalakított” formában sajnos mai napig is léteznek. Tehát: ez az írás kifacsarva, de azt elemezi, hogy azok a zsidók, akik valamilyen mentőszervezet segítségével jutottak ki Izraelbe pontosabban Palesztinába, milyen szisztéma alapján lettek kiszűrve. Sőt! Az is igaz sajnos, hogy a Zsidó Kongresszus jóváhagyása megvolt ehhez. Magyarán szólva óhatatlan felmerül a gyanú, hogy akik megmenekültek, valóban olyan tehetős zsidók voltak, akik ki tudták fizetni a németek által szabott „taksát” […]

A Farnace című olasz opera magyarországi bemutatója került sor. A „vörös pap” operái (közel 50 darab!) gyakorlatilag ismeretlenek voltak egészen a XX. század utolsó negyedéig, a kétezres évek eleje óta aztán szabályosan megőrülnek érte az emberek: egyre több felvétel és előadás születik operáiból. Az évad végi bemutató két szempontból is kuriózum: egyrészt ez lesz a darab magyarországi bemutatója, másrészt a legelső alkalom, amikor a budapesti Opera Vivaldi-operát tűz műsorra. A címszerepben a katalán származású Xavier Sabata, korunk egyik legfelkapottabb kontratenorja lép színpadra. A Farnace szerzője egyik kedvenc operája volt. A történet a rómaiak által legyőzött pontuszi királyról szól, akit anyósa […]