1945. február 1. Budán a német-magyar csapatok fő ellenállási vonala a Margit híd budai hídfő-Margit körút-Széll Kálmán tér-Vérmező északi sarka-Krisztina körút-Kékgolyó utca torkolata mentén húzódott. A Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar területén meglehetősen kusza viszonyok uralkodtak, a Kékgolyó utca és a Sas-hegy közötti állapotok pedig még ennél is zűrzavarosabb képet mutattak, csupán a Sas-hegytől a Daróczi-Bocskai-Karolina-Hamzsabégi útig létezett összefüggő ellenállási vonal. 1945. február 2. Egy jelentés alapján a magyar hadsereg létszáma 216.191 fő volt, ami feltehetően a harcoló alakulatok számára vonatkozott. Hivatalosan megalakult a Magyar Államrendőrség Bp-i Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya; létszáma kb. 60 fő, vezetője Péter Gábor, […]

Meg kell értenünk, hogy Pál mélységesen zsidó ember volt. Sohasem akarta ott hagyni a judaizmust és ezért volt az, hogy ha éppen a városban volt, mindig ellátogatott a zsinagógába. Miután találkozott a messiással a Damaszkuszi úton, Pál azt hitte, hogy felderítette a zsidóság titkát, mely titokkal fogja tudni a judaizmust kiteljesíteni. Pál a Judaizmus messiását imádta és miközben zsidónak vallotta magát, úgy gondolta, hogy a kortárs vallásosság rossz útra tért, különösen annak egyre erősebb legalizmusaival rituális hagyományaival. Mielőtt Krisztussal találkozott, Pál is egy farizeus volt és pont a farizeusok voltak azok, akik az ortodoxiával voltak elfoglalva. Pedig tudnunk kell, hogy […]

Az egyiptomi kivonulást megelőzően említi a Biblia Peszách ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. A tizedik csapás az egyiptomi elsőszülöttek halála volt. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania. Vérével megjelölték a két ajtófélfát és a felső küszöböt. „S legyen a vér nektek jelül a házakon, ahol vagytok, s midőn látom a vért, elkerüllek (ufászáchti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapása, midőn sújtom Egyiptom országát (Mózes II.12:13.). A pusztító szellem (máschit) a vér láttán elinal. A vörös szín bajelhárító. A jel (ót) az eredete annak a szokásnak, hogy a zsidó házak ajtófélfájára […]

1945. január 6. A Vadász utcai Üvegház elől elrabolták Szimcha Hunwaldot, akit a fogságban agyonlőttek. A Kisegítő Karhatalom- KISKA- feloszlatásáról döntöttek Budapesten, miután egységeibe az ellenállás tagjai is beépültek. Reggel, a tőle északkeletre kialakult válságos helyzet miatt a 22. SS-lovashadosztály feladta Soroksárt. 1945. január 7. Nyilasok razziáztak a Pozsonyi út 49. és 52. számú házakban. A razziában ellentmondásos szerepet játszott dr. Berend Béla. Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi haderő parancsnoka Tatára érkezett. 1945. január 8. A szovjet csapatokat mindössze 4 kilométer választotta el a Dunától a pesti hídfőben, melynek észak-déli kiterjedése ekkor 15 kilométer volt. A Budapest felmentésére indított […]

1944. december 11. Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „Anarchia az utcán, nyilasok fegyverrel vásárolnak. Német katonák éjjel újból betörtek. Magyar tiszti ruhás emberek is, valószínű, hogy tolvajok, egyenruhát bitorolva.” 1944. december 12. A Zsidó Tanács halogató taktikája ellenére, a Szinyei-Merse és Koppány parancsnokok által vezetett rendőri egység bevitte az első, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló 500 gyermekből álló kontingenst a budapesti gettóba, akiket a Klauzál téren lévő, nem működő vásárcsarnokban helyeztek el. Egy másik csoportot a Síp utca 23-ban, miután a belföldi illetékhivatal helyi kirendeltségét a Zsidó Tanács költségén máshová költöztették. Debrecenbe érkeztek a Moszkvában tárgyalásokat folytató magyar […]

1944. november 10. Budapesten megszűnt a polgári forgalom a közutakon. Az autótaxikat a honvédség átvette saját állományába. Kemény Gábor tájékoztatta a semleges államok, a Vatikán és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit a menlevéllel rendelkező zsidóknak védett házakba való költöztetésére vonatkozó döntésről. Maximilian Jäger svájci követ elhagyta Magyarországot. Megkezdődött az olasz frontról tartalékba vont, és Bécsben állomásoztatott 44. Hoch-und Deutschmeister gyaloghadosztály első szállítmányainak beérkezése a Dunántúlra. 1944. november 11. Megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezérkara, Kiss János ny. altábornagy vezetésével. A Budapestet keletről körülvevő Attila-vonal sáncain már 28.000 ember dolgozott. 1944. november 12. Solymossy János rendőrfőparancsnok-helyettes aláírásával kiadták a […]

1944. október 17. Eichmann visszatért Budapestre, hogy megszervezze a fővárosban élő kb. 250 ezer zsidó deportálását. Előtte Endre László Magyarország nyugati határán fekvő velemi birtokán húzódott meg a nyilas puccsig. Szálasi megtartotta kormánya első miniszter-tanács ülését, majd Kemény Gábor külügyminiszterrel Veesenmayerhez ment. Megkapta tőle a miniszterelnöki kinevezéséről szóló okmányt, beszámolt az addigiakról és átvette a német követeléseket. Szálasi vállalta a háborús terhek fokozását, az ország háborús hozzájárulását 200-ról 300 millió pengőre emelte. Vidéken pedig kampányt kellett indítani a bujkáló és korábban védett zsidók kézre kerítésére. Kinevezték Ferenczy László csendőr alezredest a magyar zsidótlanítási különítmény parancsnokává. A szovjet csapatok bevonultak Nagybányára. […]

1944. szeptember 25. Az 1. magyar hadsereg megkezdte visszavonulását a Kárpátokon belüli Árpád állásba. Hitler Németországban elrendelte a Volkssturm (népfelkelő)-alakulatok megszervezését a fegyverre fogható 16-60 év közötti férfiakból. 1944. szeptember 25. New Brunswick-ban született Michael Douglas sikeres amerikai színész és producer, Kirk Douglas fia, aki apai ágon orosz-zsidó, anyai ágon skót és ír származású. Vörös János vezérkari főnök ismételten követelte német erősítések bevetését. Mint Heinz Guderian német vezérkari főnöknek írta: „Amennyiben a 3. magyar hadsereg nem kap sürgősen komolyabb erősítést, akkor ki van szolgáltatva a hamarosan bekövetkező összeomlásnak. Ebben az esetben szabaddá válik az ellenség útja az ország szíve, Budapest […]

Az Egérfogó c. darabot fordította Mészöly Dezső és Dedinszky Zsófia. Ha Agatha Christie nevét halljuk, gyilkosság cseng a fülünkben, méghozzá finom, úri, késsel-villával elkövetett gyilkosság, civilizált polgárok decens és diszkrét körében, a vakvéletlen, vagy épp a nagyon is metsző tekintetű végzet által egybeterelve és összezárva. Vagyis köztünk van a gyilkos, civilizált úriemberek között. Egyikünk. Ezúttal mindnyájunk jó ismerőse, egy fránya kis hóhelyzet (az angolok szerint valaki, de még a középkorban, elhitette velük az óceáni éghajlatot az enyhe telekkel, és azóta minden télen újra meglepődnek) siet segítségünkre, hogy egybeterelje-, és zárja a társaságot. Amely társaság Agatha Christie szokásos válogatott csodabogaraiból áll. […]

A köztudat részévé válni szinte biztosan olyasmi, ami sok betűvető álma. Több is lehet, akinek időlegesen, hatalmi nyomásra sikerül. Kevesek azonban azok, akiknek mondatait úgy idézik, hogy sokszor az eredetét sem ismeri az, aki „menőzik” velük. Az egyik ilyen író, valóban a köz tudatának nagy alakítója volt Rejtő Jenő. Rejtő Jenő, aki futólag megjárta az idegenlégiót, 110 évvel ezelőtt született, s aki egyike volt azoknak, akiket bedarált a második világháborús hadigépezet magyar munkaszolgálata. Mert nem volt elég magyar azoknak, akik nemhogy műveit nem olvasták talán, de esetleg olvasni sem tudtak. Csak lőni. Meg halálba kényszeríteni másokat. Akár irigységből. Irigyelve azt, […]

Különösen aktuális most egy ifjú – szerintem zseniális – költő verse. Király Gábor: A hazám Üres utcákon üres éjek, kéket villódzó ablakok. Egy részvétlen világban élek, ahol csak egymagam vagyok élettel telt, mozgó entitás. Nem mozdul a kukák mögött elheverő koldus; nem vitás, retteg tőlem, belé döfött a közösség, amely a félszeg leigázott anyatermészet gyilkosaként rúgta orrba mint rossz kutyát a vásott kölök, míg már nem is morog csak hörög, s vetette örök nyomorba. 2. Megértem én a szófosókat, hogy jónak kéne lenni már, s hogy népet elbutító szózat helyett az oktatás csinál ép, magába bízni meg tudó, s a […]

1944. szeptember 7. Románia hadat üzent Magyarországnak. A Magyarországi Zsidók Lapja közölte az első értesüléseket a zsidók munkára való mozgósításáról. A mozgósítás okaként Magyarország nehéz helyzetét és az akut munkaerőhiányt hozták fel, miközben sok zsidó hónapok óta élt nehéz helyzetben, munka és jövedelem nélkül. A hír szerint, alkalmassági vizsgálat után a 14 és 70 év közöttieket vették volna igénybe az országon belül végzendő „védelmi munkákra”, nemre és mindenféle mentességre való tekintet nélkül. Veesenmayer és Hans Greiffenberg közölték Lakatos Géza miniszterelnökkel és Vörös János vezérkari főnökkel a német szándékot, miszerint a keleti frontot akár a nyugati front rovására is tartani kívánták. […]

Az örmény nép ellen elkövetett török népirtás volt a 20. század első módszeresen megtervezett genocídiuma, melyet egy konkrétan körülhatárolt etnikai és vallási csoport ellen követtek el. Ezért joggal tekinthetjük a náci holokauszt előfutárának, s noha a történelem során korábban is sok népcsoportot gyilkoltak meg módszeresen, de tudatosság, tervszerűség és kegyetlenség tekintetében az 1915-ös események túlléptek minden korábbin. A törökországi örmények kiirtására tett majdnem teljesen sikeres kísérlet egyben megmutatta a fundamentalista iszlám és a többi vallási-társadalmi rendszer közötti kibékíthetetlen ellentétet is, mely utóbb, a világi török állam megalakulásával, majdnem egy évszázadra, napjainkig feledésbe merült. Történelmi háttér A vallási alapokon nyugvó oszmán […]

Március 27-én mutatja be az Örkény Színház Arthur Schnitzler: A BERNHARDI-ÜGY c. darabját. ” A bécsi Erzsébet Klinikán haldoklik egy lány, de nem tudja, hogy csak percei vannak hátra. Bernhardi professzor, a klinika igazgatója, megtiltja a papnak, hogy betegének feladja az utolsó kenetet, és ezzel ráébressze a valóságra. A lány meghal. Az eset nyilvánosságot kap, és azonnal botránnyá dagad. Bernhardi párt- és karrierharcok közepén találja magát. Az ügyből ürügy válik, rácsap a sajtó, a vitába beszáll az egészségügyi miniszter és a parlament. A morális kérdést a politika a zsidó származású orvos elleni bűnperré fokozza le, a tények helyét átveszik az […]

Hogy’ is kezdődött a dolog? Egy kicsi faluban eltűnt egy kislány, nappal. úgy dél körül. Sokáig keresték, a gazdasszonya, a családja – miközben többen azt állították, hogy a zsinagóga tájékán látták utoljára. És akkor elkezdődött a faluban a suttogó propaganda, mivel éppen pészah volt – és a régi babona a zsidók emberáldozatáról (szűzlány vére kell a pászkába – mi célból? mit képzeltek erről? nem tudom, még ennek is utána kellene nézni) feléledt. Aki elolvassa a Tiszaeszlári eset vizsgálóbírájának, Bary Józsefnek a visszaemlékezéseit, megrökönyödik azon, milyen magabiztossággal terelgette az ügyet a zsidók rituális gyilkosságának irányába. Fel sem merült benne, hogy valaki […]