Mai napig sok találgatásra ad okot, hogy a 93 éves korában a spandaui börtönben öngyilkos lett Rudolf Hess – aki valaha a náci birodalom második embere volt (Hitler helyettese) – nem e egy „dublör” volt? Ki is volt valójában Rudolf Hess? 1894-ben született az akkor még angol gyarmatnak számító Alexandriában. Jogilag ugyan Törökországhoz tartozott, de a Brit Birodalom irányította. Az általános iskoláit itt végezte, de aztán a család úgy döntött, hogy a gimnáziumi tanulmányait jobb ha német földön végzi. A 14 éves Hesst egy Bonn meletti gimnáziumba iratják. Ezután egy svájci kereskedelmi főiskolára kerül és utána Hamburgban egy külkereskedelmi cégnél […]

A Holocaust Memorial emlékmű Miamiban, a Miami Beach-en látható. 1984 november 27-én  körülbelül ötszáz túlélő tartott megemlékezést, ahol megosztották egymásnak a családokat ért borzalmakat. Itt határozták el, hogy felállítanak egy emlékművet, hogy soha senki ne felejtse el a felejthetetlent… Kenneth Treister szobrászművészt kérték fel a tervek elkészítésére, és az emlékmű megalkotására. A Tervezési Testület 1985-ben a terveket jóváhagyta. A Memorial emlékművet több mint négy évig építették. Az emlékmű központja a több mint négy emelet magas, az ég felé kinyújtott kar. A szimbolikus karon felfelé, az élet felé menekülő alakokat látunk, öregeket, fiatalokat, nőket, férfiakat. A kar belső oldalán, a csuklónál […]

Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az úgynevezett gyűjtő- és bevagonírozási központokat, gettókat a következő településeken hozták létre először: Aknaszlatina, Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár (I. ZÓNA). Néhány napon belül csak az I. zónából 174 589 férfit, nőt és gyermeket vagoníroztak be. Példátlan gyorsasággal zajlott le a gettósítás, mindössze 57 nap alatt (május 14-től július 9-ig) a teljes vidéki zsidóságot az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a koncentrációs lágerekben azonnali halál várt, a több százezres zsidóságából mindössze néhány tízezren élték túl ezeket a borzalmakat. […]

A XX. század második felének szomorú történelméhez szolgált bőséges adalékkal a nemzetközi tudományos konferencia, melyet „A szuverenitás határai” címmel, a Varsói Szerződés és Magyarország kapcsolatáról tartottak Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében. A tanácskozás végén egy új könyvet is bemutattak. A konferenciát megnyitó dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, Churchill 1946. március 5-én elmondott, fultoni beszédét idézte: „… A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európának szinte valamennyi fővárosa. (…) Így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, […]

Egri-Eiben István sorozatának harmadik részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható, a második pedig itt.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. * Máriának * Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s […]

Egri-Eiben István sorozatának második részét mutatjuk be. (Az első rész itt olvasható.) Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja körül, akik a legnagyobb sötétség idején, életük feláldozása árán is készek voltak a világtörténelem legnagyobb gonosztevőjét és rendszerét megsemmisíteni. Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott […]

Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott ún. felhatalmazási törvénnyel (Ermächtigungsgesetz) lényegében Németország egyeduralkodójává emelkedett. A következő 12 évben a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb háborúja szakadt a világra, 52 millió áldozatot követelve, köztük 6 millió, származásuk miatt meggyilkolt zsidót. Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja […]

(Koltai Ferenc a pápai zsidóságról, illetve a Vészkorszakról szóló sorozatának első része itt olvasható.) A pápai ejtőernyős zászlóalj vezetésére nagymértékben hatottak a rendelkezések, és az ő negatív hozzáállásuk – elsősorban az antiszemitizmus – kihatással volt a zászlóalj egységeire is. A Jud Süss-t* az ejtőernyős alakulat nagy része megtekintette. A vetítés után felháborodva lementek a későbbi gettó területére, ahol végig betörték az ablakokat. Emlékezetem szerint 287 ablakot törtek be. Kérdezhetik, hogy honnan tudom ezt a számot? Elmondom. Annak idején a kollégisták „segédfeladatokat” láttak el. Ők voltak a segédrendőrök, segédtűzoltók, segédmentők. Először én is segédrendőr voltam. A református nagytemplom tornyában volt a légvédelmi […]

„Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.” – így írt barátjának, Arany Jánosnak írott levelében március 21-én, a lelkes Petőfi. 1848 március 15. a magyarországi forradalom kirobbanásának napja, nagy és jelentős esemény volt a magukat „márciusi ifjaknak” […]

Göllner András hét részes sorozatának hatodik része a KMH-ban már publikált ötödik, negyedik, harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. Valamivel csak ki kell állnunk, ha ujrázunk, mondja a herceg. Mi ez az újrázás, kérdezi a király? A herceg elmagyarázta neki: Én majd eljárom nekik a hegyi-pásztor táncot, vagy a matróz-táncot; maga pedig a Hamlet monológját. A Hamlet micsodáját? Hamlet monológját, tudja, ez Shakespeare leghitelesebb dolga. Fönséges, fönséges valami! Mindig elbűvöli a nézőket. –Mark Twain: Huckleberrry Finn kalandjai Bevezetés a csalétek-gyártás titkaiba A szeretet látszatát keltő átverés alapszabályai szerint, az átveréshez szükséges bizalmat, kizárólag egy önzetlennek látszó, és a […]

Göllner András hét részes sorozatának ötödik része a KMH-ban már publikált negyedik, harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. – Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete.  2013-ban, miután túl sok csapás érte nemzetközi megítélését, Orbán úgy döntött, hogy egy globális PR kampányt indít útnak, többek közt azért, hogy lerázza a nyakáról az olyan akadékoskodó zsidókat, mint Elie Wiesel, Randolph L. Braham, vagy akár Ronald Lauder, a Zsidó Világ Kongresszus elnöke. Lauder, 2013 elején azt nyilatkozta, hogy a Zsidó világ-szervezet azért választotta a 2013 Májusában tartandó kongresszusának helyszínéül Budapestet, mert megelégelte az antiszemita megnyilvánulások drasztikus terjeszkedését abban az országban, […]

Pápán igen komoly zsidó gyülekezet élt. A zsinagógát a XIX. század közepén építették. Esterházy gróf ehhez százezer téglával járult hozzá. A gróf szorgalmazta azt is, hogy Németországból minél több zsidó család települjön be Pápára. A letelepedett zsidóknak különböző jogokat, juttatásokat biztosított. Úgy látta, hogy a zsidók megjelenése segíti Pápa kereskedelmi, ipari, kulturális felemelkedését. Ezért járult hozzá a Nagytemplom építéséhez. A zsinagógát 1846-ban avatta fel Lőw Lipót neológ rabbi, aki különben tartalékos lelkész százados volt Kossuth seregében. Erőteljes munkát fejtett ki a zsidó ifjak körében, hogy minél többen vegyenek részt a szabadságharcban „Kossuth apánk” zászlaja alatt. A Nagytemplom eredetileg neológ templomnak […]

Göllner András hat részes sorozatának negyedik része a KMH-ban már publikált harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. * „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete. Kinevezett keresztapámnak, vitéz Nemerey Mártonnak, és az ő szeretve tisztelt ellentengernagyának, Horthy Miklósnak, Szálasi Ferencnek és Prohászka Ottokárnak ma már nincs egyéb rendeltetésük, mint hogy az alvilágban őrizzék a múlt szellemét. De a gyűlölet, amit ők szítottak a magyar zsidók ellen, hevesebben lángol Orbán Viktor kormányzása alatt, mint bármikor a rendszerváltást követő években. A gyűlölet katabázisát sajnos időnként a palingézis követi. Sokan […]

Göllner András öt részes sorozatának harmadik része a KMH-ban már publikált második és első részből folytatódik. * E sorozat második részét azzal zártam, hogy 65 éves koromban, teljesen véletlenül, az interneten keresztül szereztem tudomást arról, hogy az az ember, akit a szüleim keresztapai feladatra szemeltek ki számomra, és akivel sosem találkoztam, mert családom szerint 1947-ben, a kommunisták börtönében ártatlanul halált szenvedett, nem csak egy közönséges Hitler rajongó náci, hanem a zsidókkal kegyetlenkedő Csendőrség főparancsnoka volt 1938 és 1942 között. Szálasival hagyta el Magyarországot, az amerikai hadsereg tartóztatta le, adta át a magyar hatóságoknak, akik azonnal a sitre tették. Ami ezen […]

(Göllner András sorozatának folytatása. Az első rész itt olvasható.) A holokauszt viszonylag későn érte el Magyarországot – első ízben 1941-ben, majd mindent bepótoló hevességgel 1944 márciusában – de a fogantatása jóval előbb történt, amikor Hitler még egy kósza felhő sem volt Európa politikai egén. A 20. század első faji alapú zsidótörvényét Magyarország vezette be 1920-ban, a régens-kormányzó, Horthy Miklós ellentengernagy uralkodása elején, miközben az ideológiát hozzá egy megátalkodott antiszemita magyar püspök, Prohászka Ottokár szállította. Prohászkának a zsidókérdésről szóló pamfletje bestseller lett Németországban, jóval azelőtt, hogy Hitler Mein Kampf-ja uralta volna a slágerlistákat. Prohászka dolgozatát több tucat nyelvre is lefordították, és […]