A Fidesz MPSZ már megbukott, és elveszíti a következő választást.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvívője ma tulajdonképpen beismerte, hogy: 1) a kormánypárt együgyű és nyiltan szemtelen kommunikációja most már csak a Párt keménymagját próbálja megszólítani, a gondolkodni képes, fiatal és urbánus jobbközép szavazókról – akik 2010-ben hozzájárultak a kétharmadhoz – végképp letettek, meg sem próbálják őket visszacsábítani, és 2) a választójog korlátozásával és az ellenzéki padsorok balkánizálódásával kívánják megnyerni a 2014-es választást és azt követően tovább kormányozni az országot.

Kanadában általában a hóban sétálva hoznak meg kulcsfontosságú döntéseket kanadai kormányfők saját jövőjükről. 1984 február 29-én mondott le Pierre Trudeau, egy hosszú téli séta után. Jean Chrétien pedig 2002 január 15-én szintén sétálgatott a hidegben, és úgy döntött, hogy inkább marad. Magyarországon az egy hétig tartó éhségsztrájk alatt döntött úgy Gyurcsány Ferenc, hogy 2014-ben nem indul újra a miniszterelnökségért. Lehet, hogy a Demokratikus Koalició siralmas eredményei a felmérésekben – tartósan 5 százalék alatt áll a párt támogatottsága – , vagy lehet, hogy maga az éhségsztrájk félsikere – Niedermüller Péter DK-alelnök szerint sokan látogatták meg az éhségsztrájkolókat, de a magyarországi média részéről sokan gúnyolódtak […]

Az antifasizmusnak még nagyon is időszerű feladatai vannak. Ilyenkor persze azt szokták a szemünkre vetni, hogy mi Don Quijote szerepében szélmalmokat rohamozunk meg, kinevezve őket gonosz óriásokká. Csak az a baj, hogy a mi szélmalmaink nem békésen állnak a saját helyükön és őrlik a búzát a köz javára, hanem állandóan keresik azokat a helyeket és alkalmakat, ahol támadhatnak–mondta Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke. A Kanadai Magyar Hírlap elsőként hozza le a Rigó Béla által készített interjút Hanti Vilmossal.

Már rég nem arról van szó, hogy hazudnak. Ezen már túl vagyunk. Tudomásul vettük, hogy nem mondanak igazat. Egyszer majd elmúlik ez is.

A JOBBIK – neonáci, ismert magyar rasszista párt (napok óta olvasom szerte az interneten, facebookon, blogokban, az Amerikai Népszava is megírta) – megfenyegette a veszprémi civileket. Mivel veszprémi vagyok, történetesen civil is, nosza felkutattam a kapcsolódó teljes híranyagot, hogy egyértelművé tegyem: mi történik, minek nem lenne szabad megtörténnie városomban, kell-e félnem, vagy megijednem késő?

Azerbajdzsán, az iszlám állam Eurázsiában, Nyugat-Ázsia és Kelet-Európa határán található. Területe és lakosai száma kb. megegyezik Magyarországéval – de a gazdasági helyzete lényegesen kedvezőbb. Már a Szovjetunió tagállamaként is szinte egyedül biztosította a hatalmas Sztálin-birodalom olaj- és gázigényét. Az ország neve, Azerbajdzsán, perzsa eredetű: Atropatész – „tűzzel védett”.A közelmúltban Orbán Viktor Bakuban találkozott Ilham Alijev államelnökkel, akkor – egyebek mellett szóba került a „baltás gyilkosként” elhíresült, Magyarországon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt sorsa…A Kanadai Magyar Hírlap levelezője – Föld S. Péter – írásában Safarov és a balta mellett némi Júdás-pénzről is szó esett.

„Mindannyian rettenetesen fel vagyunk háborodva a (Safarov) alkú miatt. Az ilyen súlyos politikai és diplomáciai hibák ritkán fordulnak elő történelmünkben”–nyilatkozta Armen Yeganian, Örményország ottawai nagykövete a Kanadai Magyar Hírlapnak. „Magyarország olyan képet fest, minthő ő lenne az elárult fél. De ezt a magyarázatot mi nem tudjuk elfogadni, hiszen az örmény hatóságok nyolc éven keresztül figyelmeztették a magyarokat. Nem olyan régen egészen konkrétan jelezték Magyarországnak, hogy elkerülhetetlen ennek a bűnőzőnek a szabadlábra helyezése, amennyiben átadják”–tette hozzá a kanadai fővárosban szolgáló nagykövet.

Valamennyiünket megrázta az a hír, miszerint Orbán Viktor kormánya rideg számításból, vagy esetleg csak dilettantizmusból kiadott egy gyilkost börtönéből. És igen erős bennünk a gyanú, hogy ezt 2-3 milliárdnyi eurós azeri befektetés, illetve államkötvény vásárlás reményében tehette a Fidesz-kormány, hiszen ezzel a keleti nyitás politikáját erősítette volna, nem is beszélve tárgyalópozíciójáról, amikor végre leülnek az IMF képviselőivel. Ha ez a felvetés akkurátusnak bizonyul, Magyarország lesz a demokratikus világ első olyan állama, mely beárazza bűnözőit és haszonszerzésből átengedi őket közép-Ázsia autokratikus uralkodóinak. De kinek a tanácsaira hallgatott a magyar kormányfő, amikor ilyen felelőtlenül beáldozta a magyar állam külkapcsolatait és maradék nemzetközi tekintélyét? Külügyes forrásunk szerint Martonyi Jánossal és a külügyminisztériummal minimális konzultációt […]

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, jereváni tüntetők pedig nyomban letépték az ottani magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. A rendszerváltás utáni Magyarországon precedens nélküli nemzetközi botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Fidesz-kormány kiengedte a magyarországi börtönből az azer állampolgársággal rendelkező Ramil Sahib Safarov gyilkost, aki nyolc évvel ezelőtt a magyar fővárosban mészárolta le katonatársát, csupán azért mert az áldozat örmény származású volt. A magyar hatóságok pénteken engedték ki Safarov, állítólag abban a hitben, hogy azerbajdzsáni börtönben tölti le életfogytiglanos büntetését. Ezzel szemben az azer hatóságok azonnal szabadlábra helyezték a gyilkost, Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette és tömegek pedig nemzeti hősként fogadták a bűnözőt. […]

Valahogy, valamiért Szíriába, ott is az éppen zajló polgárháborúba csöppent öt magyar polgári személy. Majd valakik elrabolták őket… A sajtó felügyeletével megbízott Médiatanács megvizsgálta az addig megjelent híranyagokat és megállapította, hogy az öt polgári személy helytelen megfogalmazás és hogy a civilek, egészen pontosan három hazánkfia, tulajdonképpen polgári ruhába öltözött rendőrök, akik „valahogy” oda kerültek. Valakik kiszabadították őket, vagy… – de ne találgassunk! Föld S. Péter a Tisztelt Olvasóink által már ismert Hajdú János dandártábornok, a nála is csodálatosabb Orbán Viktor testőre, legújabb hőstettéről írt a Kanadai Magyar Hírlapnak.

Föld S. Péter kollégánk (a Metropol munkatársa), az 1951. október 4-én született újságíró, író, humorista Budapestről írt levelet, és mellé az egyik írását csatolta a Kanadai Magyar Hírlap számára. Nem úgy, mint új szerzőnk, erre sajnos nem tett ígéretet, hanem mint olvasónk, egy olyan demokrata, aki a frontvonalban, Magyarországon harcol ugyanazért, amiért társai Ottawában, Bécsben, Düsseldorfban és a világ minden táján. A magyarországi, humoros élű publikációk kedvelői még emlékezhetnek „A téma az ágyban hever” és „Röhög a belosztály” c. műveire… Írását Tisztelt Olvasóink nevében is köszönjük!

A diktátor már megbukott, csak még nem tudja. A diktátor – országa, népe, nemzete ellen – politikai és gazdasági kártevéseket követett el. Felelősségre vonását egyre hangosabban követeli a nép. Nem mindenki akarja, de úgy lesz. Emlékezete a történelem szemétdombjára kerül, mielőtt elfelejtjük. Törvényszerű. Ma még itt van, s hogy ne legyen, demokratáknak – polgári és szociáldemokratáknak – akad ez ügyben egy s más tennivalója.

Társadalmunk köz- és tudatállapotát tekintve napjaink Magyarországán bestseller lehetne – ha közzétennék – az ENSZ által még a múlt században megfogalmazott Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az abban foglalt jogaik (pl. a szabad véleménynyilvánítás joga, választáshoz, tulajdonhoz való jog, stb.) csorbulását egyre többen ismerik fel, ígénylik védelmét a mindezeket elorzó vagy veszélyeztető érdekszövetséggel szemben. Felismerik: az államhatalom védelmet azért nem nyújt, mert a politikai, gazdasági bűntetteket elkövető érdekszövetség ma már maga az államhatalom.

„Kik támadják hazánkat és miért?” Úgy bizony, jogos a kérdés. Csak épp a válasz aljas, tényhamisító, félrevezető, amit e kérdésre a félfasiszta diktatúrát építgető magyar kormány és szolgalelkei adnak. A tényszerű válasz más: hazánkat, a nemzetet és jövőjét, a népet és boldogulását maga a kormányzat támadja – két éve már – önös, hatalmi érdekeitől vezérelve. Egyértelmű: hazánk és népe demokráciában akar élni, nem diktatúrában; nem egy maroknyi kisebbség által visszaálmodott horthysta, úri társadalom elnyomó viszonyai közepette. Hazánkat azok támadják, akik hatalmuk megtartása végett önkényuralmat teremtő intézkedéseikkel céltudatosan rombolták le a demokratikus jogállam intézményei fék-ellensúly-rendszerének működését; akik „nemzeti” érzületűnek hazudva magukat […]