Már rég nem arról van szó, hogy hazudnak. Ezen már túl vagyunk. Tudomásul vettük, hogy nem mondanak igazat. Egyszer majd elmúlik ez is.

A JOBBIK – neonáci, ismert magyar rasszista párt (napok óta olvasom szerte az interneten, facebookon, blogokban, az Amerikai Népszava is megírta) – megfenyegette a veszprémi civileket. Mivel veszprémi vagyok, történetesen civil is, nosza felkutattam a kapcsolódó teljes híranyagot, hogy egyértelművé tegyem: mi történik, minek nem lenne szabad megtörténnie városomban, kell-e félnem, vagy megijednem késő?

Azerbajdzsán, az iszlám állam Eurázsiában, Nyugat-Ázsia és Kelet-Európa határán található. Területe és lakosai száma kb. megegyezik Magyarországéval – de a gazdasági helyzete lényegesen kedvezőbb. Már a Szovjetunió tagállamaként is szinte egyedül biztosította a hatalmas Sztálin-birodalom olaj- és gázigényét. Az ország neve, Azerbajdzsán, perzsa eredetű: Atropatész – „tűzzel védett”.A közelmúltban Orbán Viktor Bakuban találkozott Ilham Alijev államelnökkel, akkor – egyebek mellett szóba került a „baltás gyilkosként” elhíresült, Magyarországon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt sorsa…A Kanadai Magyar Hírlap levelezője – Föld S. Péter – írásában Safarov és a balta mellett némi Júdás-pénzről is szó esett.

„Mindannyian rettenetesen fel vagyunk háborodva a (Safarov) alkú miatt. Az ilyen súlyos politikai és diplomáciai hibák ritkán fordulnak elő történelmünkben”–nyilatkozta Armen Yeganian, Örményország ottawai nagykövete a Kanadai Magyar Hírlapnak. „Magyarország olyan képet fest, minthő ő lenne az elárult fél. De ezt a magyarázatot mi nem tudjuk elfogadni, hiszen az örmény hatóságok nyolc éven keresztül figyelmeztették a magyarokat. Nem olyan régen egészen konkrétan jelezték Magyarországnak, hogy elkerülhetetlen ennek a bűnőzőnek a szabadlábra helyezése, amennyiben átadják”–tette hozzá a kanadai fővárosban szolgáló nagykövet.

Valamennyiünket megrázta az a hír, miszerint Orbán Viktor kormánya rideg számításból, vagy esetleg csak dilettantizmusból kiadott egy gyilkost börtönéből. És igen erős bennünk a gyanú, hogy ezt 2-3 milliárdnyi eurós azeri befektetés, illetve államkötvény vásárlás reményében tehette a Fidesz-kormány, hiszen ezzel a keleti nyitás politikáját erősítette volna, nem is beszélve tárgyalópozíciójáról, amikor végre leülnek az IMF képviselőivel. Ha ez a felvetés akkurátusnak bizonyul, Magyarország lesz a demokratikus világ első olyan állama, mely beárazza bűnözőit és haszonszerzésből átengedi őket közép-Ázsia autokratikus uralkodóinak. De kinek a tanácsaira hallgatott a magyar kormányfő, amikor ilyen felelőtlenül beáldozta a magyar állam külkapcsolatait és maradék nemzetközi tekintélyét? Külügyes forrásunk szerint Martonyi Jánossal és a külügyminisztériummal minimális konzultációt […]

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, jereváni tüntetők pedig nyomban letépték az ottani magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. A rendszerváltás utáni Magyarországon precedens nélküli nemzetközi botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Fidesz-kormány kiengedte a magyarországi börtönből az azer állampolgársággal rendelkező Ramil Sahib Safarov gyilkost, aki nyolc évvel ezelőtt a magyar fővárosban mészárolta le katonatársát, csupán azért mert az áldozat örmény származású volt. A magyar hatóságok pénteken engedték ki Safarov, állítólag abban a hitben, hogy azerbajdzsáni börtönben tölti le életfogytiglanos büntetését. Ezzel szemben az azer hatóságok azonnal szabadlábra helyezték a gyilkost, Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette és tömegek pedig nemzeti hősként fogadták a bűnözőt. […]

Valahogy, valamiért Szíriába, ott is az éppen zajló polgárháborúba csöppent öt magyar polgári személy. Majd valakik elrabolták őket… A sajtó felügyeletével megbízott Médiatanács megvizsgálta az addig megjelent híranyagokat és megállapította, hogy az öt polgári személy helytelen megfogalmazás és hogy a civilek, egészen pontosan három hazánkfia, tulajdonképpen polgári ruhába öltözött rendőrök, akik „valahogy” oda kerültek. Valakik kiszabadították őket, vagy… – de ne találgassunk! Föld S. Péter a Tisztelt Olvasóink által már ismert Hajdú János dandártábornok, a nála is csodálatosabb Orbán Viktor testőre, legújabb hőstettéről írt a Kanadai Magyar Hírlapnak.

Föld S. Péter kollégánk (a Metropol munkatársa), az 1951. október 4-én született újságíró, író, humorista Budapestről írt levelet, és mellé az egyik írását csatolta a Kanadai Magyar Hírlap számára. Nem úgy, mint új szerzőnk, erre sajnos nem tett ígéretet, hanem mint olvasónk, egy olyan demokrata, aki a frontvonalban, Magyarországon harcol ugyanazért, amiért társai Ottawában, Bécsben, Düsseldorfban és a világ minden táján. A magyarországi, humoros élű publikációk kedvelői még emlékezhetnek „A téma az ágyban hever” és „Röhög a belosztály” c. műveire… Írását Tisztelt Olvasóink nevében is köszönjük!

A diktátor már megbukott, csak még nem tudja. A diktátor – országa, népe, nemzete ellen – politikai és gazdasági kártevéseket követett el. Felelősségre vonását egyre hangosabban követeli a nép. Nem mindenki akarja, de úgy lesz. Emlékezete a történelem szemétdombjára kerül, mielőtt elfelejtjük. Törvényszerű. Ma még itt van, s hogy ne legyen, demokratáknak – polgári és szociáldemokratáknak – akad ez ügyben egy s más tennivalója.

Társadalmunk köz- és tudatállapotát tekintve napjaink Magyarországán bestseller lehetne – ha közzétennék – az ENSZ által még a múlt században megfogalmazott Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az abban foglalt jogaik (pl. a szabad véleménynyilvánítás joga, választáshoz, tulajdonhoz való jog, stb.) csorbulását egyre többen ismerik fel, ígénylik védelmét a mindezeket elorzó vagy veszélyeztető érdekszövetséggel szemben. Felismerik: az államhatalom védelmet azért nem nyújt, mert a politikai, gazdasági bűntetteket elkövető érdekszövetség ma már maga az államhatalom.

„Kik támadják hazánkat és miért?” Úgy bizony, jogos a kérdés. Csak épp a válasz aljas, tényhamisító, félrevezető, amit e kérdésre a félfasiszta diktatúrát építgető magyar kormány és szolgalelkei adnak. A tényszerű válasz más: hazánkat, a nemzetet és jövőjét, a népet és boldogulását maga a kormányzat támadja – két éve már – önös, hatalmi érdekeitől vezérelve. Egyértelmű: hazánk és népe demokráciában akar élni, nem diktatúrában; nem egy maroknyi kisebbség által visszaálmodott horthysta, úri társadalom elnyomó viszonyai közepette. Hazánkat azok támadják, akik hatalmuk megtartása végett önkényuralmat teremtő intézkedéseikkel céltudatosan rombolták le a demokratikus jogállam intézményei fék-ellensúly-rendszerének működését; akik „nemzeti” érzületűnek hazudva magukat […]

Szerzőnk is csatlakozott az éppen néhány órája letartóztatott Csatáry László szadista háborús bűnős lakása előtt tartott flashmob-ban. Fellépése miatt egy közismerten szélsőjobboldali online lap támadta meg és személyes adataival is visszaélt a neonáci újság. Az alábbi írásában számol be Garai-Édler Eszter a spontán demonstrációról.

A magyarországi baloldali és liberális ellenzék válaszút elé került: képesek lesznek-e társadalomképüket, világnézetüket megosztó nézetkülönbségeiken felülemelkedni, és akcióegységet szervezni – vagy hosszú időre elbúcsúzhatnak az alakuló jobboldali-szélsőjobboldali szövetség demokratikus (parlamenti úton) történő megváltoztatásának lehetőségétől.

A Lehet Más a Politika akkor a legautentikusabb, legőszintébb és legszimpatikusabb amikor polgári engedetlenséggel lép fel az igazságtalansággal, a visszaélésekkel és korrupcióval szemben. A Fidesz-közeli Közgép bejáratánál történt tüntetés – LMP-s parlamenti képviselők és aktivisták szabályosan a bejárathoz láncolták magukat, és ott is maradtak,  ameddig a rendőrség el nem vitte őket – egy fajta Dávid és Góliát-narratívával ér fel. Hiszen a legkisebb parlamenti párt, a korrupcióval tényleg nem vádolható, jelentős részben idealista egyetemistákból és fiatal értelmiségiekből álló zöld alakulat emelte fel hangját a Fidesz mindenható oligarcháival szemben. 2010 óta több mint 70 milliárd forintnyi állami pénz került Fidesz-közeli cégekhez, elsősorban a Simicska Lajos vezetette Közgéphez.

Ha egy közösség a hazugság zsákutcájába szorul, annak első következménye, hogy nem talál realista és lényeglátó embereket, akikre a maga vezetését bízhatja – mondta valaha máig ható érvénnyel Bibó István. Napjaink magyar társadalma a két éve kormányzó (magát korábban liberális, ma már konzervatív jobboldali pártként meghatározó) politikai alakulat hazugságainak zsákutcájába szorult. Csoda-e, hogy nem találja azokat, akikre vezetését bízhatná? A hazugságok zsákutcáját e politikai alakulat (bűnös vezetése) huszonkét éve – az ún. rendszerváltozás óta – építgeti. Mostanra ütött az óránk: felépítette.