A kétharmados Fidesz többség elfogadta ma délután az új médiatörvényt, mely 25 millió forintos bírsággal súlytja a médiaalkotmányt nem betartó internetes lapokat és blogokat. A törvény szerint „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piacát felügyelő és ellenőrző szerve.” Az NMHH kizárólag Fidesz által delegált tagokból áll, a szerv elnökének pedig rendeletalkotási jogot adtak. Szalai Annamária elnökasszony 1991 óta párttag. A Lehet Más a Politika (LMP) nevű ellenzéki párt szerint az új mediatörvénynek köszönhetően, ma már csak „fapados demokrácia” létezik Magyarországon. Magyarországi lapok–köztük a Népszava, az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs–üres címlappal tiltakoztak a sajtószabadság felszámolása […]

A 2010-es, 151 millió forintos költségvetési támogatáshoz képest jövőre csak 59 millió forintból gazdálkodhat a budapesti 1956-os Intézet, miután a Fidesz kormány tervezett költségvetése komoly elvonásokkal súlytja a magyar forradalom és szabadságharcot tudományosan vizsgáló non-profit szervezetet. Már az eddig bejelentett megszorítások miatt is veszített munkatársakat az Intézet, köztük Maléter Pál özvegyét, aki magától ajánlotta fel könyvtári állását, annak érdekében, hogy ne legyen szükség más alkamazott elbocsátására. Rainer János, az 1956 Intézet főigazgatója jelezte, hogy más kulturális, vagy tudományos intézetnél legfejebb 15 százalékos az állam támogatása csökkentése és ennek tükrében nehezen értelmezhető, hogy miért csökkentik 60 százalékkal az 1956-os Intézet támogatását. (Amikor […]

Még a magyarországi Fidesz kormány intézkedéseit eddig támogató, vagy kínos apológiákat publikáló jobboldali közírók is kissé meglepődtek azon, hogy a magyar kormány szándékában áll korlátozni az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét, miután alkotmányellenesnek találták a Fidesz egyik intézkedését. A ciklus legelején, a Fidesz 98 százalékos adót szabott ki az egyes közszolgáknak járó 2 millió forintos végkielégítésére és ráadásul visszamenőleg is érvényessé tette az új intézkedés. Az AB ma reggel megsemmísitette az intézkedést és erre a kormány bejelentette: alkotmánymódosításon keresztül az AB hatáskörét korlátozzák, hogy többé ne szólhassanak bele ilyen ügyekbe, és ezt követően a parlament elé terjesztik a teljesen változatlan törvénytervezetet. A szerencsésebb szenárió az lenne, ha a mai […]

Rogán Antal, a budapesti V. kerület fideszes polgármestere most pontosan azt teszi, amit az észak-amerikai városok vezetői tettek ötven évvel ezelőtt: óriási bevásárlóközpontot és mélygarázst engedélyezetett  a lebontásra itélt műemlékjellegű örökségi épületek helyére. Ezzel a lépéssel a polgármester nem csak eltörli a magyar főváros épitészeti történelmének egy jelentős részét, hanem halálra itéli a még életben lévő maszek boltosokat és kereskedőket, felcserélve őket a multinacionális láncokkal. Mit is engedélyezett Rogán a belváros szívében? Az Új Városközpont nevet viselő projekt kereteiben összesen öt épület kerülne lebontásra, azaz a Bécsi utca teljes páros oldala eltűnne. Az épület egy 16 emeletes üvegpláza lenne, melynek tetején az úgynevezett Zeppelin szálloda működne. Pár hete 80-90 tüntető tiltakozott a […]

A legtöbb kispárt számára végzetesnek bizonyult a kétharmados Fidesz többség által támogatott törvénymódosítás, miszerint a főpolgármester-jelölt állításhoz két hét alatt kell összegyűjteni 28,150 kopogtatócédulát. Az augusztusi nyári szabadságok kellősközepén kellett ajánlószelvényekért vadászni és a megnehezített körülmények kizárólag a Fidesznek és a Magyar Szocialista Pártnak kedveztek. Péntek délutánig úgy tűnt, hogy csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik-nak sikerül a főpolgármester-jelölt állítás, de közben a Lehet Más a Politika (LMP) is nagy nehezen–és még a párt legelszántabb aktivistáit is meglepve–összegyűjtötte a kötelező mennyiséget. A Magyar Demokrata Fórum és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelöltjei azonban elbuktak.   Míg a budapestiek csupán négy jelölt közül választhatnak, Ottawában eddig 14-en jelentkeztek […]

Az ottawai magyar nagykövetség ügyvívője válaszolt a Le Devoir című montreáli napilapban megjelent írásra, melynek szerzője élesen kritizálta Magyarország új jobboldali kormányát és a fasizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet. Király Tamás szerint a Fidesz és azon belül Orbán Viktor miniszterelnök demokatikus elkötelezettségét nem igen lehet megkérdőjelezni, hiszen az egykori magyar kommunista rendszert hevesen ellenezte, az 1989-90-es rendeszerváltásban pedig fontos szerepet játszott. Továbbá a nyolc éves szocialista-liberális kormányzást követő kétharmados fideszes győzelem után is „hűségesek maradnak a demokratikus értékekhez és alapokhoz”–áll a szeptember 1-én publikált nagykövetségi válaszlevélben. Az ottawai nagykövetség ügyvívője leszögezte: Magyarország nem kivánja visszaszerezni a kilencven éve elszakított területeket–mint ahogy ezt a Le Devoir szerzője állította–csupán a határontúli kisebbségeknek kiván állampolgárságot […]

Minden jel arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök most sem érti igazán azt, hogy a hiperaktív semmitmondás is hozzásegített politikai karrierjének összeomlásához. Gyurcsány „Vásárolni voltam” című blog bejegyzéséből kiderül, hogy az ex-kormányfő pontosan olyan a bloggolásban, mint a szónoklásban. „Zsúfolásig tele a boglári Tesco. A vásárlók zöme nyaraló. Rövidnadrágban, trikóban vásárolnak az emberek, feltűnően sokak bevásárló kocsijában van kerti sütésre szánt pácolt tarja, fiatalok hangos csapata vitatkozik arról, hogy mi lenne a legjobb kísérő a pálinkához. Tombol a nyár.” Lehet, hogy társadalom tudományi szemszögből jó tudni, hogy az emberek trikóban veszik tonna szám a pácolt tarját. De nem gondoltam […]

Nem kell csodálkozni ha a nyers pártpolitikával átitatott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, vagy éppen a nem feltétlenül magas kaliberű fideszes pártemberek vezető állami beosztásokba való kinevezése kritikát vált ki a nyugati sajtóban. De a montreáli Le Devoir című napilap egy múlt csütörtökön megjelent publicisztikája nem más mint nyílt riogatás, teljesen színvonaltalan spekuláció a magyar demokrácia jövőjéről. „A fasizmus Magyarországon” című írásban Serge Truffaut québeci közíró Magyarországot egy pestishez hasonlítja. Szerinte az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormány álma a trianoni békediktátum megbosszulása, Románia és Szlovákia területi megcsonkítása. Truffaut úgy gondolja, hogy Orbán a Nagy-Magyarország feltámasztását jelölte ki mint célkitűzés. Truffaut elmondja, hogy a kormány azon törekvése, miszerint minden […]

A kanadai magyarság a kétoldalú kapcsolatok motorja–mondta Vastagh Pál nagykövet a tiszteletére tartott parlamenti fogadáson. 2010 június 25-én Mauril Bélanger parlamenti képviselő és felesége Kati  fogadást szerveztek a leköszönő magyar nagykövet és felesége, Liza, tiszteletére. Vastagh Pál elmondta, hogy mennyire fontosak voltak a társadalmi kapcsolatok kiépítése és, hogy ebben a munkában felesége is rendkivül aktív szerepet játszott. Továbbá Vastagh nagykövet rámutatott arra a tényra, hogy két népszámlálás között 50 ezer fővel nőtt a magukat magyarnak is valló kanadai állampolgárok száma. Ebből az derül ki, hogy egyre inkább vállalják fel a már itt született második és harmadik generációs fiatalok magyar identitásukat. Vastagh Pál szerint […]

A magyarországi ellenzéki pártok erélyesen támadták az új Fidesz kormányt, miután Kósa Lajos–Debrecen fideszes polgármestere–és Szijjártó Péter pártszóvívő olyan felelőtlen kijelentéseket tettek az ország állítólagos államcsődközeli helyzetéről, melyek drámaian meggyengítették a forintot, bedöntötték az OTP Bank részvényeit és a legnagyobb nyugati sajtóorgánumok figyelmét is felkeltették. A mai parlamenti ülésen, az egyik felszólaló Scheiring Gábor képviselő volt, aki a Lehet Más a Politika (LMP) frakció tagja. Örömmel nyugtázzuk, hogy amennyiben Scheiring magatartása jellemzi majd az LMP jövőbeli politikáját is, akkor valóban lehet más a politika. A stílusban mindenképpen, ha másban nem is várhatunk olyan gyors és forradalmi változást. Annyi történt, hogy Scheiring mai parlamenti felszólalása eléggé szerencsétlen volt. A képviselő fogalmazása nehézkes volt, nem nagyon lehetett követni mondandóját és úgy […]

A francia-nyelvű Histoire jugera című politikai hírműsor egy teljes órát szentel a magyarországi Országgyűlési választásokra. A műsor szerkesztője, François Roberge, három szakértőt hívott meg és a választásokkal kapcsolatban a következő vitaindító kérdést tette fel: „Budapest–kelet, vagy nyugat felé?” A műsorban megszólal Ádám Christopher történész, a Carleton Egyetem történelem professzora, illetve a Hírlap szerkesztője, valamint Denis Szabó magyar származású kriminológus és Tania Gosselin, a montreáli UQAM egyetem politológusa. A l’Histoire jugera Montreálban a 102,3 FM frekvencián fogható. Szintén meghallgathatja az adást a rádió honlapján. Kattintson a francia menűre és aztán az „en onde” gombra. A Radio Centre-Ville egy multikulturális, többnyelvű közösségi rádió, […]

Tölgyessy Péter elemző, a Fidesz egykori parlamenti képviselője az ATV Pont 7 című műsorában elmondta: a hárompárti országgyűlés alakulása lenne a legaggasztóbb eredménye az április 11-ei választásoknak. Bár a felmérések szerint a baloldali Lehet Más a Politikának (LMP) reális esélye van az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére (a Nézőpont Intézet szerint akár 9 százalékot is elérhetne ha minden potenciális szavazót megszólítanak), az is lehetséges, hogy csak a Fidesz, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik kerül be. Tölgyessy szerint a szocialisták megszeretnék őrizni a jelenlegi politikai konstellációt a baloldalon, melynek köszönhetően a Fideszből kiábrándult baloldal érzelműek csak az MSZP-hez fordulhatnak ha alternatívát keresnek két-három éven belül. Ha azonban az LMP is bekerül a parlamentbe, akkor reális baloldali alternatívája is lehet a szavazónak és rákényszerítené a MSZP-t a változásra, illetve a komoly átalakulásra.

A Lehet Más a Politika (LMP) nevű új magyarországi párt 3 százalékra csökkentené a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, így teret nyernének a kispártok és nem mondhatnák olyan könnyedén a nagyobb politikai erők, hogy a kisebb alakultra leadott szavazat elvész. Magyarországon még mindig könnyebben alakíthatnak parlamenti frakciót marginális pártok mint Kanadában, hiszen nálunk kizárólag egyéni körzetek vannak. Még ha egy agilis, népszerű jelöltet is tud állítani egy kispárt és ő diadalmaskodik egyéni kerületében, akkor is csak függetlenként kerülhet be a kanadai parlamentbe, hiszen minimum 12 egyéni képviselő szükséges a parlamenti frakció alakításához. De amennyiben az LMP bekerül az Országgyűlésbe (és a listát állító kispartok közül a Lehet Másnak van a legjobb esélye) akkor jelentős parlamenti reformokat kezdeményezhetnek.

Munkáspárt a rendszerváltás óta először nem állított országos listát, miután összesen 16 egyéni választókerületben tudták összegyűjteni a szükséges 750 ajánlócédulát. Így a párt meg sem pályázhatja az 1 százalékos küszöböt és így állami támogatás nélkül marad Thürmer Gyula pártelnök formációja. Thürmer a Szabadság című munkáspárti lapban elemezte a kommunista párt rendkivül nehéz helyzetét és rámutatott a Munkáspárt belső problémáira, melyek hozzájárultak a választás körüli kudarchoz. A listaállítás elbukásával ugyan oda jutott a Munkáspárt mint a Kanadai Kommunista Párt (CPC)–mind a ketten csak néhány teljesen esélytelen jelöltet tudnak állítani olyan kerületekben. Thürmer szerint nagy bajok vannak a párton belül, de talán még van remény.

Enyhén államfüggő vagyok, de azért még van remény és már majdnem jó úton járok. Ez derült miután válaszoltam a Magyar Demokrata Fórum honlapján megjelenő interaktív, „Mennyire vagy konzervatív?” című teszt kérdéseire. A kérdések többnyire tartalmasak és sokszínűek, kár azonban hogy a lehető válaszok már sokszor bulváros formát öltenek, máskor pedig egyenesen infantilisek. Kanadai szemszögből nézve, az MDF jelenlegi gazdasági konzervativizmusa olyan, mintha egyenesen az albertai Wild Rose nevet viselő párt, vagy éppen a kormányzó Konzervatív Párt legkékebb, volt Canadian Alliance szárnyából származnának.