Azon kaptam magam, hogy látom a jövőt. Ott ülnek mind, Kupakos Alajos, meg a többi szellemóriás (a nem eléggé hívő, vagy túlfélelmet érző kirekesztettek kivételével), sápadtak nagyon, körben ülnek és ujjaikat összeérintik a háromlábú asztalon (amely egyszersmind a roppant kevéssé láthatóvá szublimálódott, immár teljesen spiritalizált alaptörvényünk asztala). Orbán lelkét várják, hogy az asztal megemelésével jelezze jelenlétét. Nem, nem volt nagyon csúnya a halála, s többen látni vélték, hogy megértőn mosolygott, amikor felszállt a mennyekbe. Most várják, hogy a szelleme az immár teljesen spiritalizált alaptörvény asztala lábainak koppanásával jelezze a hozzá intézendő kérdésekre adott válaszait. Egy koppanás igent, kettő nemet jelent. […]

Mottó: Képzeletem szerint a mennyország szabad ország, olyan hely, ahol a lélek szabad, és valamiért úgy gondolom, hogy a mennyország nem a gyávák menedékhelye. Napjainkban a tőke nem a háborúban, hanem a fogyasztásban talál haszonra. Látszik ez a reklámokon, az egyen fogyasztáson, az eldobhatóra silányított termékeken, a környezet szennyezés – fogyasztáshoz köthető – mértékén, (ami – teszem hozzá – jóval szelídebb a háborúk okozta környezetszennyezésnél) a termékek „erkölcsi” elavulásának gyorsaságán. A világháború óta a tőke tovább koncentrálódott, a multik által működtetett fogyasztói társadalom békét, jólétet hozott Európára és a világ nagy részére. Két és félezer éve, a görögök, rómaiak óta […]

Úgy tűnik, a jelenlegi magyar kormány tényleg emlékezetessé akarja tenni az 1956-os magyar forradalom hatvanadik évfordulóját. Ezúttal azzal, hogy az akkor történtek egy, akár szimbolikusnak is mondható, mindenesetre a következő évtizedek kommunikációját erőteljesen meghatározó fórumát hagyja elsüllyedni. Az ugyanis, hogy a Szabad Nép a Népszabadság-ot választotta címéül, jelezte: azon az októberi 14 napon keresztül folyamatosan és erőteljesen jelen voltak a nép szabadságát óhajtók. Azok, akik nem az arisztokrácia, a dölyfös földesurak, gőgös főpapok világát kívánták vissza, hanem egy emberibb, demokratikusabb társadalmat az addigi egyetlen Párt és személy uralma helyett. Ez nem sikerülhetett az akkori nemzetközi erőviszonyok mellett, de a következő […]

Olvasom, hogy fényes tekintetű fideszes rezsibiztosunk – Németh Szilárd – a Népszabadságot nem szándékozik elsiratni. Legalábbis ezt akarta mondani. De nem sikerült neki. Talán, mert egyszersmind a műveltségéből szeretett volna felcsillantani valamicskét a nagyérdeműnek, azt mondotta volt, hogy „nem fog krokodilkönnyeket hullatni” érte. Ami legelőbb egy gyerekkoromban gyakran dúdolt dalocska két sorára a dallamával együtt emlékeztetve valósággal felderített: “Csuda édes víz a Nílus, hol az éhes krokodilus vizipólózik, vizipólózik, vizipólózik-zik-zik.” Hogy kapna be inkább téged ez a krokodil, gondoltam vidoran, mielőtt felötlött volna bennem a rezsibiztosi fogalmazás jelentésének esetleges szándéktalansága. Az ám! “A krokodilus a Nílus partján csücsül a farkán […]

A Népszabadság tulajdonosa – az osztrák Mediaworks nevű magánvállalat – kegyetlenül, az újságírókat, dolgozókat és az olvasóközönséget semmibe véve függesztette fel a Népszabadságot. A lap túlélte a magyar történelem elmúlt hatvan évének viharos évtizedeit, most azonban egy külföldi cég szüntette be, gazdasági érvekre hivatkozva. Tudjuk, hogy ennél sokkal több áll a Népszabadság felszámolása mögött. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy ez lehet a sorsa bármely olyan médiaorgánumnak, melynek létezése és jövője a magántőkétől függ. Az elmúlt években egyre több közösségi, önkéntes alapon szerveződő lap jelent meg Magyarországon és a magyar diaszpórában is. Egy kimondottan nehéz politikai és társadalmi környezetben […]

„Az év sportközvetítésekben különösen gazdag időszakában talán nem kellett volna olyanok arcába nyomni a pártpropagandát, akik épphogy a politika elől menekültek a sportba.” A fenti mondat a Páholyszínezők c. írásban jelent meg, az ÉS 40. számában, október 7-én. A mondat szellemisége nem egyedülálló, és az ún. baloldali-liberális orgánumokban ennél durvább változatai is általánosak. A mondanivalója – az én olvasatomban – az, hogy a politika valami olyan szennyes dolog, amivel épeszű ember nem foglalkozik. Mellesleg elég furcsa, hogy épp azok hajtogatják, akik nap mint nap a politikával – vagyis a közügyeinkkel foglalkoznak. Mert a szegény, jobb sorsra érdemes, görög-latin gyökerekkel bíró […]

A népszavazás, különösen ár-értékarányban, a kampányba ölt milliárdok fényében fényes orbánista kudarccal végződött. A jelek szerint meg is indult a bűnösök keresése. Az is valószínűsíthető, hogy a saját komplexusaiba zárt vezérben felizzhatott a bosszúvágy. Így könnyen lehet, hogy az ellenzéki sajtóterméknek ismert Népszabadság-felszámolás is ennek a része. Mármint Orbán személyes bosszúhadjáratának a része. Mert az, hogy a kihirdetett diktatúrának mindenki intézményesített ellenségévé válhat, az rendszerszintű működés. Márpedig Orbán már a népszavazás estéjén gyakorlatilag meghirdette a nyíltabbá váló diktatúrát. Az pedig már inkább az ország, és benne az ellenzék állapotát jellemzi, hogy akkor nem voltak órákon belül, százezrek az utcán. Kétségtelenül […]

A népszavazás végeztével maradt a kérdés, hogy az ellenzék mit tud mindezzel kezdeni. A helyzettel, ami talán még az ellenzéki pártokat is meglepte. Mármint a szavazási helyzet. Mert az azt követő orbáni retorika aligha volt meglepő. A meglepetési potenciál Orbán esetében másutt látszik kisülni. Nem abban, hogy nyíltan bejelentette a nyílt diktatúra eljövetelét. Alaptörvényesítve, ha kell. Ez teljesen beleillik abba a képbe, amely alapján a miniszterelnöki székben olyan valaki ül, akit nyugodtan el lehetne különben egy muszáj-dzsekiben is képzelni. A 444 azonban bedobott egy olyan verziót is a köztudatba, ami még az orbáni fellépést is árnyalni képes. Eszerint a Fidesz-en […]

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont! Kevés olyan politikusa volt Magyarországnak, aki már életében olyan osztatlan elismerést és népszerűséget mondhatott magáénak, mint dr. Göncz Árpád. Az egész ország „Árpi bácsija” Budapesten született, 1922. február 10-én. 1932-ben a Werbőczy Gimnáziumban érettségizett, jelesre. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1944-ben szerezte meg diplomáját. Volt katona a II. világháborúban. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba. […]

Mottó: Az igazság nem a tiéd, már, ha egyáltalán létezik az igazság. Talán csak olyan igazság van, amit a megismerés pillanatában magunkra szabunk. Vagyis az igazság ezerarcú és én ezt az igazságot nem keresem… Hetvenedik évemben arra gondolok, hogy van-e közöm ahhoz a sok rosszhoz, ami hazámmal történik, aztán, leküzdve minden undort, azt mondom; van. Ez a „van közöm hozzá” a tehetetlenség érzetével párosul. Tényleg nem tudom, mit tehetek. Nyáron a Gran Paradiso-n jártam. Négyezer méter felett az ember megigazulhat, legalábbis az augusztusi hóban úgy maga alá gyűri a fáradság, mint Jézust a negyvennapi böjt. Nem igazultam meg, nem lettem […]

Köteles Laci, a Fidesz-KDNP tán legtöbbször megválasztott települési polgármestere azóta is megtisztel írásaival, amióta az MTI általam – 2009-ben Vince Mátyás elnök megbízásából – létrehozott Önkormányzati Sajtószolgálat nevű honlapját én már nem szerkeszthetem. Komlóska első embereként az új orgánum első használóinak egyike volt, azév májusában megjelentette azt az írását is, amelyben a többi között a szegénységért, a megélhetési bűnözés hétköznapivá válásáért, az erőszak térhódításáért az előző kormányt tette felelőssé, emellett úgy vélte, hogy “a hatalmon lévő pártpolitkai elit nemzeti, gazdasági, etnikai és vallási problémáink megoldására nem képes”. Az általa polgármesterként szolgált kis faluról közzé tett írásaiban és azok mellettiekben is […]

A népszavazás lezárult. A Nemzeti Választási Iroda közleménye szerint a Fidesz által testre szabott alap-, illetve választási törvényben megkövetelt érvényességi küszöbtől igencsak elmaradt a részvétel. Mit tesz erre egy igazán illiberális akarnok? Tesz rá nagy ívben. Illetve mégsem. De ez még árulkodóbb. Az egyik kommunikációs blöff már egy korábbi nyilatkozatban előkészítésre került. Így kis gondolkodást sem fecsérelve jelenthette ki a vezér, hogy ugyan valójában a többséget nem is érdekelte a népszavazás, a kisebbség olyan nagy része támogatta, hogy az már felér a többség támogatásával. Akinek nem lenne világos: Orbán szerint a kisebbség többsége azonos a társadalom többségével. Ez pontosan ugyanaz az […]

Tíz év óta először szenvedett komoly választási vereséget a Fidesz. Nehezen is emésztik ezt fel a jobboldalon. Most még a gyász öt stádiumának első fázisában tart a fideszes kemánymag: a tagadásnál. Mindenesetre, jelenleg így fest a kép, 99 százalékos feldolgozottság mellett: A részvételi arány országosan: 39,81% A  részvételi arány Budapesten: 34,67% Az érvénytelen szavazatok aránya országosan: 6,32% Az érvénytelen szavazatok aránya Budapesten: 11,72% Azon megyék száma, ahol elérte a népszavazázás az érvényességi küszöböt: 19-ből 1 (Vas megye) NEM szavazatok aránya: 97,89% IGEN szavazatok aránya: 2,11% Budapesten eredményes volt a Kétfarkú Kutyapárt nagyon látványos kampánya. Nem kis eredmény, hogy a fővárosban leadott […]

A Migration Aid nevű magyar civil szervezet közleményt adott ki magyarul és angul (az angol változat a Hungarian Free Press c. testvérlapunkban olvasható), miután bizonyossá vált: megbukott Orbán Viktor migránsellenes hecc- és gyűlöletkampánya. Érvénytelen a kvótaellenes népszavazás. A Migration Aid közleményét olvashatják… Ma 19 órakor lezárult a magyar történelem újabb sötét korszaka. A kormány milliárdokat áldozott egy gyűlöletkeltő kampányra, amelynek két, önmagát megvédeni nehezen tudó embercsoport lett az áldozata: egyrészt az a több mint 40 ezer muszlim vallású honfitársunk, akik évtizedek óta élnek békésen ebben az országban, szimbiózisban a többségi társadalommal. Másrészt azok az emberek, akik a közel-keleti káosz elől […]

Működik az ellenzéki bojkott. A kvótaellenes népszavazáson való részvételi arány – 15 órakor – pusztán 31 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy a Fidesznek összesen négy órája van arra, hogy valahogy összekaparjon még húsz százaléknyi szavazót. Másképpen erősen úgy fest, hogy ervénytelen lesz az a népszavazás, amire a kormány elpazarolt több mint tíz milliárd forintot. Budapesten a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság és talán nem véletlen egybeesés, hogy hagyományosan itt a legerősebb a baloldal. A budapestiek 27 százaléka járult az urnákhoz vasárnap – 15 óra előtt. De a legsúlyosabb szorongást most Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke és a VIII. kerület […]