Hanem a Munkásőrség. Mai fiatal el sem bírja képzelni, mit jelentett ez a szervezet. Mondjuk az jellemző utólag is, hogy hatvanezer emberről van szó, akiket olcsó egyenruházattal, s persze fegyverrel is elláttak. Nem aprócska szervezet! Ha úgy tetszik, akár hatalmi tényező is lehet. Minden megyében parancsnokság, raktárakkal (persze a fegyverek), a fővárosban a legnagyobb. És hát a Gellért-hegybe bunkerszerűen megépített székház, az országos parancsnokság.  A Munkásőrséget a párt öklének nevezték. Hogy joggal-e, vagy sem, azt az utókor nemigen tudja eldönteni. Mindenesetre volt egy eset, amikor a föllépésük napirendre kerülhetett volna. A Nagy Imre temetés előtt Borbély Sándor, a Munkásőrség parancsnoka […]

Porrajmos – elnyeletés, felfalatás, elpusztítás. O baro porrajmos – a nagy felzabálás – mármint, a cigány életeké. Nem szép szó, a cigányok nem is annak szánták. „1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, és több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. (MTVA)” Ezek után Balog Zoltán miniszter a hétvégén a holokauszt roma áldozatainak emléknapján szólalt meg a Kossuth rádióban. Tekintsünk […]

A Facebook-on egy vita bontakozott ki egy olyan fotó kapcsán, amit nem szívesen idézek fel, annak borzalmas volta miatt. Sajnos, azonban szükséges a kép felidézése, mert többen is hozzászóltak, s bizony – finoman szólva – volt, aki nem a valós történelmi tényeknek megfelelő érveket írt le a vitában. Ráadásul a vita elment vallás versus ateista irányba is. Talán nem felesleges a megjelent fénykép kapcsán egy-két dolgot tisztázni. Azt gondolom, hogy a legfontosabb azt leszögezni, hogy Eisenhowernek sajnos igaza lett! A Facebook vitában az egyik fontos kérdés az volt, hogy ki szabadította fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Volt aki rosszul emlékezett […]

Április 27-én lesz 71-éve annak a gyalázatnak az évfordulója, melyről máig mélyen hallgatunk. Sokunkban tudatlanul egyesek szerint „jobb nem tudni, ne keltsenek bennünk lelkiismeret-furdalást ”. Ha nem tanulunk múltunkból, megismételjük azt. Szigetvár Zrínyiről híres mezőváros, 1848 után lecsúszott nagyközség lett, csak 1966-ban emelkedik városi rangra. Ez a sikeres, felívelésnek induló fejlődés mondott csütörtököt 1944.április 27. délután 5 órakor, egy csütörtöki napon. Fejlődési sikerét a kiegyezés után az itt élő és rendkívül szorgalmasan dolgozó zsidóságnak és a hitközösségüknek köszönheti. Már a török idők előtt éltek a településen izraeliták. A 19. századtól zsinagógával (a mai városi könyvtár épülete), rabbikkal, főrabbikkal működő közösség. […]

A KMH-ban nemrégiben befejezett magyarországi holokauszt emléksorozat – 71 éve történt – meglehetősen sok tételben említett meg olyan történéseket, amik részvevői kollaboráns, vagy kényszerített, vagy tehetetlen alkukban szerepeltek. Nem vitatható, hogy legtöbbször a hitsorsosaik megmentése vezérelte őket. Nem egyszer igencsak sajátságos helyzetek alakultak ki, drámai és szinte szürreális környezetben. Egy ilyen esetről számol be a LEHARBLOG, melynek megtörténtéhez kétség sem fér. [“És beszéld el fiaidnak!” Az itt következő írással kívánok emléket állítani a vészkorszak áldozatainak. Emlékük legyen áldott. ז”ל A II. Világháború és a Holocaust történetének egyik legkülönösebb találkozójára került sor 1945. április 21-én Berlin mellett. Alig két és fél […]

1945. március 1. A magyar kormány, Levuskin vezérőrnagy szerint, csak keveset tett addig azért, hogy teljesítse a fegyverszüneti feltételeket, kivéve a magyar katonai egységek és hadifoglyok aktiválásáról folyamatban lévő tárgyalásokat. Eddig a napig Budapest 152 vagon élelmiszert kapott. Károlyi Mihály gróf a Magyar Tanács vezetője, az Angliában és más országokban élő magyarok háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek. Révai Endre az angliai szabad magyarok szövetségének elnöke háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy Anglia és a Szovjetunió szoros együttműködése lesz az emberiség boldog jövendőjének biztosítéka. Tito tábornagy közölte, hogy az eddigi jugoszláv felszabadító és néphadsereg […]

1945. február 1. Budán a német-magyar csapatok fő ellenállási vonala a Margit híd budai hídfő-Margit körút-Széll Kálmán tér-Vérmező északi sarka-Krisztina körút-Kékgolyó utca torkolata mentén húzódott. A Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar területén meglehetősen kusza viszonyok uralkodtak, a Kékgolyó utca és a Sas-hegy közötti állapotok pedig még ennél is zűrzavarosabb képet mutattak, csupán a Sas-hegytől a Daróczi-Bocskai-Karolina-Hamzsabégi útig létezett összefüggő ellenállási vonal. 1945. február 2. Egy jelentés alapján a magyar hadsereg létszáma 216.191 fő volt, ami feltehetően a harcoló alakulatok számára vonatkozott. Hivatalosan megalakult a Magyar Államrendőrség Bp-i Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya; létszáma kb. 60 fő, vezetője Péter Gábor, […]

1945. január 6. A Vadász utcai Üvegház elől elrabolták Szimcha Hunwaldot, akit a fogságban agyonlőttek. A Kisegítő Karhatalom- KISKA- feloszlatásáról döntöttek Budapesten, miután egységeibe az ellenállás tagjai is beépültek. Reggel, a tőle északkeletre kialakult válságos helyzet miatt a 22. SS-lovashadosztály feladta Soroksárt. 1945. január 7. Nyilasok razziáztak a Pozsonyi út 49. és 52. számú házakban. A razziában ellentmondásos szerepet játszott dr. Berend Béla. Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi haderő parancsnoka Tatára érkezett. 1945. január 8. A szovjet csapatokat mindössze 4 kilométer választotta el a Dunától a pesti hídfőben, melynek észak-déli kiterjedése ekkor 15 kilométer volt. A Budapest felmentésére indított […]

1944. december 11. Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „Anarchia az utcán, nyilasok fegyverrel vásárolnak. Német katonák éjjel újból betörtek. Magyar tiszti ruhás emberek is, valószínű, hogy tolvajok, egyenruhát bitorolva.” 1944. december 12. A Zsidó Tanács halogató taktikája ellenére, a Szinyei-Merse és Koppány parancsnokok által vezetett rendőri egység bevitte az első, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló 500 gyermekből álló kontingenst a budapesti gettóba, akiket a Klauzál téren lévő, nem működő vásárcsarnokban helyeztek el. Egy másik csoportot a Síp utca 23-ban, miután a belföldi illetékhivatal helyi kirendeltségét a Zsidó Tanács költségén máshová költöztették. Debrecenbe érkeztek a Moszkvában tárgyalásokat folytató magyar […]

1944. november 10. Budapesten megszűnt a polgári forgalom a közutakon. Az autótaxikat a honvédség átvette saját állományába. Kemény Gábor tájékoztatta a semleges államok, a Vatikán és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit a menlevéllel rendelkező zsidóknak védett házakba való költöztetésére vonatkozó döntésről. Maximilian Jäger svájci követ elhagyta Magyarországot. Megkezdődött az olasz frontról tartalékba vont, és Bécsben állomásoztatott 44. Hoch-und Deutschmeister gyaloghadosztály első szállítmányainak beérkezése a Dunántúlra. 1944. november 11. Megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezérkara, Kiss János ny. altábornagy vezetésével. A Budapestet keletről körülvevő Attila-vonal sáncain már 28.000 ember dolgozott. 1944. november 12. Solymossy János rendőrfőparancsnok-helyettes aláírásával kiadták a […]

1944. október 17. Eichmann visszatért Budapestre, hogy megszervezze a fővárosban élő kb. 250 ezer zsidó deportálását. Előtte Endre László Magyarország nyugati határán fekvő velemi birtokán húzódott meg a nyilas puccsig. Szálasi megtartotta kormánya első miniszter-tanács ülését, majd Kemény Gábor külügyminiszterrel Veesenmayerhez ment. Megkapta tőle a miniszterelnöki kinevezéséről szóló okmányt, beszámolt az addigiakról és átvette a német követeléseket. Szálasi vállalta a háborús terhek fokozását, az ország háborús hozzájárulását 200-ról 300 millió pengőre emelte. Vidéken pedig kampányt kellett indítani a bujkáló és korábban védett zsidók kézre kerítésére. Kinevezték Ferenczy László csendőr alezredest a magyar zsidótlanítási különítmény parancsnokává. A szovjet csapatok bevonultak Nagybányára. […]

1944. szeptember 25. Az 1. magyar hadsereg megkezdte visszavonulását a Kárpátokon belüli Árpád állásba. Hitler Németországban elrendelte a Volkssturm (népfelkelő)-alakulatok megszervezését a fegyverre fogható 16-60 év közötti férfiakból. 1944. szeptember 25. New Brunswick-ban született Michael Douglas sikeres amerikai színész és producer, Kirk Douglas fia, aki apai ágon orosz-zsidó, anyai ágon skót és ír származású. Vörös János vezérkari főnök ismételten követelte német erősítések bevetését. Mint Heinz Guderian német vezérkari főnöknek írta: „Amennyiben a 3. magyar hadsereg nem kap sürgősen komolyabb erősítést, akkor ki van szolgáltatva a hamarosan bekövetkező összeomlásnak. Ebben az esetben szabaddá válik az ellenség útja az ország szíve, Budapest […]

1944. szeptember 7. Románia hadat üzent Magyarországnak. A Magyarországi Zsidók Lapja közölte az első értesüléseket a zsidók munkára való mozgósításáról. A mozgósítás okaként Magyarország nehéz helyzetét és az akut munkaerőhiányt hozták fel, miközben sok zsidó hónapok óta élt nehéz helyzetben, munka és jövedelem nélkül. A hír szerint, alkalmassági vizsgálat után a 14 és 70 év közöttieket vették volna igénybe az országon belül végzendő „védelmi munkákra”, nemre és mindenféle mentességre való tekintet nélkül. Veesenmayer és Hans Greiffenberg közölték Lakatos Géza miniszterelnökkel és Vörös János vezérkari főnökkel a német szándékot, miszerint a keleti frontot akár a nyugati front rovására is tartani kívánták. […]

Az örmény nép ellen elkövetett török népirtás volt a 20. század első módszeresen megtervezett genocídiuma, melyet egy konkrétan körülhatárolt etnikai és vallási csoport ellen követtek el. Ezért joggal tekinthetjük a náci holokauszt előfutárának, s noha a történelem során korábban is sok népcsoportot gyilkoltak meg módszeresen, de tudatosság, tervszerűség és kegyetlenség tekintetében az 1915-ös események túlléptek minden korábbin. A törökországi örmények kiirtására tett majdnem teljesen sikeres kísérlet egyben megmutatta a fundamentalista iszlám és a többi vallási-társadalmi rendszer közötti kibékíthetetlen ellentétet is, mely utóbb, a világi török állam megalakulásával, majdnem egy évszázadra, napjainkig feledésbe merült. Történelmi háttér A vallási alapokon nyugvó oszmán […]

Hogy’ is kezdődött a dolog? Egy kicsi faluban eltűnt egy kislány, nappal. úgy dél körül. Sokáig keresték, a gazdasszonya, a családja – miközben többen azt állították, hogy a zsinagóga tájékán látták utoljára. És akkor elkezdődött a faluban a suttogó propaganda, mivel éppen pészah volt – és a régi babona a zsidók emberáldozatáról (szűzlány vére kell a pászkába – mi célból? mit képzeltek erről? nem tudom, még ennek is utána kellene nézni) feléledt. Aki elolvassa a Tiszaeszlári eset vizsgálóbírájának, Bary Józsefnek a visszaemlékezéseit, megrökönyödik azon, milyen magabiztossággal terelgette az ügyet a zsidók rituális gyilkosságának irányába. Fel sem merült benne, hogy valaki […]