Olvasónapló: Igazi magyar hősökről és a megaláztatásról

2015 január 16 8:03 de.7 hozzászólás
The Silent Scream /  Terry Wylde

A hét elején olvastam el Nyáry Krisztián könyvét, az Igazi Hősök-et. A szerző, Nyáry Krisztián, irodalom tanár Pécsett és az elmúlt néhány évben előbb blogbejegyzésekkel, majd a belőlük kerekített két könyvvel hívta magára az olvasó közönség figyelmét. Így Szerettek Ők címmel jelent meg a két könyv, melyekben a magyar irodalmi szokásoktól eltérően a neves irodalmi alakok szerelmi életéről szóló pletykákkal mulattatta az olvasó közönséget. Ez a többnyire szokatlan nyiltság amellyel az írók szexuális életét tárgyalja, némileg megborzongatta a közvéleményt, annak ellenére, hogy a valósághoz képest még mindig meglehetősen mértéktartóan tálalta a történteket, kihagyva a legszaftosabb részleteket. A történetek sok esetben […]

Read more ›

Hóvirágok — Egy szerény megemlékezés Szerb Antalról

2015 január 15 5:00 de.9 hozzászólás
Szerb Antal

Tegnap reggel, amint a villamoshoz sétáltam, észrevettem, hogy a szomszéd kertjében kinyílottak a hóvirágok. Szép, egészséges, aranyos példányok voltak, nem túl sokan, csak úgy öt, vagy hat egy csomóban, de nagyon felvidúlt a szívem tőlük. Elméláztam felettük és az emlékeim felett arról, hogy hogyan lepte meg édesapám az édesanyámat minden évben, amikor az utcán még árultak hóvirágokat. Ma már erre nem kerülhet sor, a hóvirág védett növény, a szedése és árusítása tilos 2005 óta. De mennem kellett, mert a Bajcsi-Zsilinszky Társaság meghívására a Vas utcai kereskedelmi iskolában vártak rám. Ebben az iskolában tanított Szerb Antal a magyar irodalom egyik be […]

Read more ›

Kertész Ákos: Baloldal? Van olyan még egyáltalán?

2014 december 29 10:33 de.39 hozzászólás
Kertész Ákos Montreálban

Kiinduló premisszánk: az erkölcs egy és oszthatatlan. Pontosítva: nincs külön közéleti és magánéleti erkölcs, politikai és családi erkölcs. Csak egyféle erkölcs van, ami az élet minden területén működik – vagy nem működik sehol. * Az anarchisták egy pincében székeltek, Budapesten. Azért hívtak, hogy József Attila verseket mondjak nekik. Aztán beszélgettünk, én tréfálkoztam, azt mondtam, boldogan lennék anarchista, ha tudnám, ki szervezi majd meg az anarchiát… Egy szívemnek nagyon kedves, akkor még tizennyolc éves ifjú hölgy, aki ide kísért, társai előtt kissé szégyenkezve nézett rám, hogy még ezt sem tudom. – Az anarchia, ne haragudj, nem káosz – oktatott ki fölnőttesen, […]

Read more ›

1944. December 27…70 év mentén

2014 december 27 8:08 de.27 hozzászólás
1944. December 27…70 év mentén

A Porajjmosra emlékezve közöljük ezt az írást, mert bizony, a cigányoknak is megvolt a maga holokausztja, csak az valahogy feledésbe merült… „Bevallom, már hónapok óta kérnek,hogy írjam meg egy szeletét saját családom szenvedéseinek. Sokat jelent ez számomra is (bár ne jelentene). A Porrajmos-nak, azaz a cigány holokausztnak családom mind áldozata és mind túlélője is. Megjelent már róluk dokumentum film (Porrajmos : Varga Ágota , 2001. A forgatás helyszínén is jelen voltam, így a Komáromi Csillagerődnél is….https://www.youtube.com/watch?v=pDKfepYsBBY ). Könyvkiadásban is megjelent ( Tények, Adatok írta: Szita Szabolcs). Majd a közelmúltban írtam egy cikket a Népszabadság hasábjain felháborodásomban, mikor 2014. aug.2-án Balog […]

Read more ›

Idézet a múltból

2014 november 26 5:35 de.7 hozzászólás
Idézet a múltból

Hommage á József Éliás Idén április 16-án van annak az ötvenkilencedik évfordulója, hogy 1944-ben országszerte gettóba kényszerítették a magyar zsidókat. Ezzel vette kezdetét az a szörnyű történet, amely munkaszolgálatban, koncentrációs táborban végződött, s melynek következtében 600 ezer zsidó honfitársunk vesztette életét. A magyar lakosság egy része aljasul, cinikusan nyerészkedett a zsidó vagyonokból, beült a házaikba, üzleteikbe, gyáraikba. Másik része félrenézett, gyáván, hitvány módon. És voltak becsületes, bátor, tiszta lelkű emberek, akik saját életük kockáztatásával mentették a halálra szánt zsidókat. Ezek egyikére, Éliás József református lelkipásztorra emlékeztek ezen a napon a Páva utcai Holokauszt emlékhelyen. Ő 1942-től a Jó Pásztor Misszió […]

Read more ›

A nagy átverés, avagy nagy tévedés?

2014 október 2 10:54 de.15 hozzászólás
II. VH - Amerikai támadás Okinawa ellen.

Sokan bizonyára tudják azt, hogy 1941 decemberében Japán megtámadta az Egyesült Államok Csendes oceáni bázisát, Pearl Harbourt. Alig két héttel a támadás után Amerika is hadat üzen a náci Németországnak. De szinte ezzel egy időben kezdetét veszi a történelem egyik legkegyetlenebb és legvéresebb titkos akciója. Hitler már a háború kezdetén parancsot ad a német tengeralatjárok fejlesztésére. A háború első éveiben minden kereskedelmi hajót vagy hadihajót petenciális célpontnak tekintenek és sülyesztenek el. Mikor Amerika hadat üzen Hitlernek a német tengeralatjárók az Atlanti oceánon áthajózva Amerika Keleti partjainál kezdenek feltünni. Egyre nagyobb számban és kezdetét veszi a „Dobpergés” hadművelet. Minden ami mozgott […]

Read more ›

Gondolatok Ukrajnáról – Ahol elefántok csatáznak…

2014 szeptember 9 1:05 du.8 hozzászólás
Ukrán naplemente

Az alábbi sorokat vegyék egyéni gondolatoknak. Egy olyan polgár gondolatainak, aki bizonytalan, és nem elég tájékozott. És fél. Szorong, mert a háború, a fegyverek zaja immár ismét a haza határaihoz vészesen közel került. Annyira közel, hogy félő, ez a pici ország akár akarata ellenére ismét az „elefántok” küzdőterévé válhat. Márpedig egy régi mondásból tudjuk, ahol elefántok csatáznak, ott a „fű” húzza a rövidebbet. Természetesen az ukrajnai helyzetről van szó. Ami egyre kaotikusabb, főként, ha az ember megpróbál nem zsigeri szimpátiából vagy unszimpátiából ítélkezni. A keleti szlávok történelme nem kevésbé eseménydús, mint bármely más, európai nemzeté – sokféle törzzsel keveredve éltek […]

Read more ›

A hamisság túlélésének állami emlékműve

2014 július 21 2:00 de.156 hozzászólás
A szobor a német-birodalmi sast ábrázolja aki zuhanórepülésben a Gábriel arkangyalt megtámadja, ami Magyarországot szimbolizálja. Fotó-Garai-Édler Eszter.

A hazugság és a gyalázat szobra 2014. július 20-án a helyére került. Éppen 70 éve, ezen a napon, 1944. július 20-án Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke és a Hitler elleni merényletet megtervező összeesküvők a kudarcba fulladt támadást követő Valkűr-hadművelet során hiába kísérelték meg átvenni a hatalmat Berlinben, puccskísérletüket meghiúsították. Mivel programjukban a deportálások azonnali leállítása is szerepelt, ha a tervük sikerül, a magyar zsidóság legnagyobb része megmenekül. Ez a terv azért nem sikerült, mert a Führer túlélte a merényletet. Ugyancsak 70 éve, 1944. július 20-án Rákoscsabáról 1230 férfit, nőt és gyermeket küldtek a biztos halálba. […]

Read more ›

Ha ezt akkor a nácik tudták volna…

2014 július 17 5:05 de.7 hozzászólás
Ha ezt akkor a nácik tudták volna…

Első látásra egy semmitmondó címnek tűnik. Pedig ez ennél sokkal többet takar. A göbbelsi propaganda gépezet még a háború kitörése előtt, sőt közvetlen az első kezdeti sikerek után, hatalmas reklám kampányba kezdett, keresve és bemutatva a tökéletes „árja” prototípusát. Történt, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP)  legnagyobb családi újsága, a Sonne ins Haus 1933-as egyik számának címoldalára egy zsidó csecsemő képe került, mint a tökéletes árja csecsemő modellje. Akit a kép ábrázol, valójában nem is német és a legkevésbé sem árja. Hessy Taft lett származású volt és zsidó is. Az újságot ő maga vitte el a Yad Vashem múzeumnak és […]

Read more ›

Eladó az erdélyi Drakula-kastély…

2014 május 18 7:25 de.16 hozzászólás
Drakula kastélya / MTI fotó

Ha komoly ajánlat érkezik a törcsvári kastélyra, akkor azt fontolóra veszi az eladást a New York-i Herzfeld and Rubin ügyvédi iroda. A Brassótól 30 kilométerre fekvő törcsvári „vámpírkastélyt”, amelyben manapság múzeum működik, nem hirdették meg nyilvánosan. „Ha valaki egy ésszerű ajánlattal áll elő, megnézzük, kiről van szó, mit is javasol és komolyan fontolóra vesszük az ötletet” – közölte Mark Meyer, az eladás ügyeinek intézésével megbízott New York-i Herzfeld and Rubin ügyvédi iroda munkatársa. A híres ingatlan már számos kézen megfordult, és bár nem kimondottan jó állapotú, vitathatatlanul izgalmas hely. Egy hegy csúcsán magasodik magányosan, ahol nincsenek szomszédok, akik beleselkedjenek, sőt […]

Read more ›

Ügynökjelentések a Kopácsi családról (2. rész)

2014 május 11 9:47 de.6 hozzászólás
Az ügynök élete.

„Tóth Gabriella”, fedőnevű ügynök, beazonositott: Varga Éva (Szül: 1926. Anyja neve: Mágossy Deitz Kornélia) Beszervezés dátuma:1958, VII. 4. (Az ügynök kilétét, beazonositása ellenére sem sikerült eddig felismerni. A jelentésekből itélve rendszeres látogató volt Vásárhelyiéknél, és több feleség bizalmát is sikerült megnyernie.) Tárgy: Vásárhelyi Miklósné és Kopácsi Sándorné Jelentés: Budapest, 1960. március 30. 1960. március 7.-én este lakásán látogattam meg Vásárhelyinét, ott volt Kopácsiné is. Olvastam Kopácsi néhány bizakodó hangulatu levelét. Vásárhelyiné mondotta, hogy Rajkné volt saját ügyei miatt Sándor Józsefnél, aki kérdezte, szokott-e találkozni „az asszonyokkal”. Igenlő válaszra azt mondta: mondja meg nekik, hogy fel a fejjel’ – Burkoltan a […]

Read more ›

Romaholokauszt

2014 május 7 8:03 de.30 hozzászólás
Roma holokauszt.

Dél nem sokkal múlhatott, hiszen az íróasztalra akkortájt szokott odasütni a nap. A fény ablakon áttörő elszíneződő sugarai kergetőztek a bennük lebegő, megcsillanó porpihékkel. A keringőt járó lebegő részecskék gyermeki kacarászás közben gyorsabban és gyorsabban ropták dervistáncukat. Az eleinte felemelő érzés kezdett megborulni. A gyomor felöl időnkét fájdalmas görcsök rondítottak bele a rózsaszín hangulatba. Az idő múlásával a kacajok lüktetésszerűen elhalkulva tűntek el, majd felerősödve jöttek vissza. Ilyenkor még mosoly jelent meg a bóbiskolásba merülő arcán, de valami növekvő feszültséget jelzett előre a szája sarkának görcsös időnkénti megrándulása. A kacaj hangszíne változott, ingadozott. Néha egészen mélyre zuhant, mígnem ott állandósulva […]

Read more ›

Szigorúan titkos! Ügynökjelentések a Kopácsi családról

2014 május 6 12:03 de.3 hozzászólás
Az ügynök élete.

Még az múlt év végén kérelmeztem, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatói most a Kopácsi családról szoló jelentésekre öszpontositsanak. Miután idén nincs szándékunkban Europába menni, igy arra is megkértem öket, hogy az iratokat saját költségemre postázzák. Mint kiderült az 2014. január 1.-én történt módósitási szabályzat alapján az ügyfeleknek nem kell posta költséget fizetnie a megküldött iratanyagok után, így irásbeli kérésemre, édesapámra, néhai dr. Kopácsi Sándorra eddig fellelt 91 oldalt 2014. Január 30.-ai dátummal postázták nekem. A fellelt másolatokat több un. M-dossziéban találták, melyek a hálozat ügynökeinek, titkos megbizottainak illetve titkos munkatársainak eredeti jelentéseit tartamazzák. Több M-dossziéhoz tartozó fedőneves hálózati […]

Read more ›

A német megszállási emlékmű az agymosást szolgálja

2014 április 30 11:44 de.62 hozzászólás
Szabadai Viktor. Tiltakozunk a német megszállás emlékművének felállítása ellen. Fotó-Garai-Édler-Eszter.

Szabadai Viktor alábbi beszéde 2014 április 29-én hangzott el, a Szabadság téri német megszállási emlékmű munkaterülete előtt. * Tisztelt Demonstrálók, Kedves Barátaim! Az előttem elhangzottak során szó esett már itt hősökről és hősiességről is. Éppen ezért kijelenthetem, hogy igazán megtisztelő számomra, hogy közöttetek lehetek. Hiszen ti vagytok azok, akik időt és energiát nem kímélve január óta a város különböző helyszínein, április 8-a óta pedig itt, az épülő gyalázat helyszínén reggel, délben és este is itt vagytok. Erkölcsi kötelességeteknek érzitek, hogy kiálljatok a hitetek mellett, hogy szembeszegüljetek az intézményesített múlthamisítással. Sok minden történt ezekben a hónapokban, de ti vagytok ennek a […]

Read more ›

Emlékeim a Székházból – Avagy a szocialista sajtó kulisszatitkai (1. rész)

2013 november 19 9:21 de.15 hozzászólás
Painted memories / Ky Anderson

Így a hatodik X után jó néha visszalapozni. Magyarországon, Budapesten vannak helyek, ahová képtelen vagyok elmenni. Ha csak arra utazom, akkor is könny szökik a szemembe. Visszaperegnek a régi élmények, események, amelyek megtörténtek velem. Azt mondják, veszíteni tudni kell. Tanulgatom, de nem sikerül. Sok évig abban a házban dolgoztam, különféle minőségben, napjaimat ott töltöttem. Az ott megtapasztaltakról nem kronológiai sorrendben, több részben számolok be. Alcim: Hirlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér Budapest legforgalmasabb tere. Igen, ebben a videóban még látni a régi Nemzeti Színházat, amit elbontottak. Sokat elmond a közhangulatról és közállapotokról, hogy amikor egy évvel a tervezett robbantása […]

Read more ›