2015. április 4-én, szombat este sokan gyűltünk össze a budapesti Stefánia Palota Regiment éttermében – a Bét Orim (1) égisze alatt – hogy köszöntsük az 5775. évi Pészach széder második napjának előestéjét. A nyolc napig tartó Pészah előestéjét Széder-estnek nevezik. Az Izraelben élő zsidóság egy, a diaszpórában élő zsidóság két Széder-estet tart. Ezen a napon többek között maceszt eszünk, a „sanyarúság kenyerét”, amely az egyiptomi rabszolgaság egyik szimbóluma. Széder a kovásztalankenyér (macesz) ünnepe. A Szabadság Ünnepének is nevezzük, mivel az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulást ünnepeljük, de a nevelés és a zsidó egység ünnepe is. A Széder szó rendet jelent. Az […]

Tisztelendő Atyám! Az ember hajlamos lenne hinni, hogy ha az igét a neten hirdetik, akkor legalább annak megfelelő, magasabb hitelesség igényével teszik. De erről, legalábbis az Ön esetében szó sincs. Ugyanazok a régelhasznált, hamis klisék és ugyanaz a hitelesség iránti közömböség minden szavában. Ha már a theologiai ambició nem fűti, nem gondol legalább a személyes hitelességére, nem kellene legalább azt megvédenie az olcsóság és manipuláció lehetséges vádja ellen? Önnek azonban ilyen aggályai nincsenek, mint látom, öntelten mosolyog az olvasóra, mintha valami nagyon okosat mondott volna, holott nem tett itt többet, mint meglelte a szarva közt a tőgyét. Tudom, hogy mint […]

Meg kell értenünk, hogy Pál mélységesen zsidó ember volt. Sohasem akarta ott hagyni a judaizmust és ezért volt az, hogy ha éppen a városban volt, mindig ellátogatott a zsinagógába. Miután találkozott a messiással a Damaszkuszi úton, Pál azt hitte, hogy felderítette a zsidóság titkát, mely titokkal fogja tudni a judaizmust kiteljesíteni. Pál a Judaizmus messiását imádta és miközben zsidónak vallotta magát, úgy gondolta, hogy a kortárs vallásosság rossz útra tért, különösen annak egyre erősebb legalizmusaival rituális hagyományaival. Mielőtt Krisztussal találkozott, Pál is egy farizeus volt és pont a farizeusok voltak azok, akik az ortodoxiával voltak elfoglalva. Pedig tudnunk kell, hogy […]

Az egyiptomi kivonulást megelőzően említi a Biblia Peszách ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. A tizedik csapás az egyiptomi elsőszülöttek halála volt. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania. Vérével megjelölték a két ajtófélfát és a felső küszöböt. „S legyen a vér nektek jelül a házakon, ahol vagytok, s midőn látom a vért, elkerüllek (ufászáchti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapása, midőn sújtom Egyiptom országát (Mózes II.12:13.). A pusztító szellem (máschit) a vér láttán elinal. A vörös szín bajelhárító. A jel (ót) az eredete annak a szokásnak, hogy a zsidó házak ajtófélfájára […]

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2015. február-március-áprilisi közgyűlési napjainak határozataiból A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség rendkívüli közgyűlése üdvözli, hogy a magyar kormány az Alkotmánybíróság és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság jogerős döntéseit nem vitatva, elismeri az egyházunkkal szembeni kártérítés jogalapját. Az Egyház sajnálja, hogy a kormány az Európai Bíróság által a megegyezésre megjelölt hat hónapos határidő eltelte előtt csupán öt nappal tett érdemi nyilatkozatot, s csak utólag értesítette Egyházunkat arról, hogy Strasbourgban május 15-ig újabb haladékot kért. Az Egyház ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a jogi státusz helyreállításának a kérdését is. Ennek rendeződéséig a követeléseink folyamatosan fennállnak. Az […]

Lassanként az ember kezdi megszokni, hogy a vezető hírek manapság az ISIS terroristákról, vagy az arab menekültekről szól. Furcsa ez a megnevezés. Arab menekült? Mi elől, vagy kik elől menekül? Bonyolult kérdés-komplexum. Mert ide sorolják, azokat a palesztin arabokat is, akik anno 1948-ban elhagyták otthonaikat, arab „testvéreik” felszólítására, mondván: meneküljetek mert a zsidók megfognak ölni titeket. Aztán ugyan ez a népség hathatós támogatással megtámadta az éppen frissen alakult Izraelt. Pedig lett volna helye helyben maradni, és még országot is kapott volna. Egy érdekesség ezzel kapcsolatban. Hogy is van ez a menekült kérdés? Lapozzunk kicsit vissza. Nem is kell annyira sokat. […]

Nem vagyok túl művelt teológiából, de azt tudom, hogy az Advent jelentése várakozás. A Krisztusban hívő keresztények számára várakozás a Megváltó születésére, aki majd elhozza a fényt. Ami az emberek életében szimbolikus jelentéssel bírt a látási viszonyok meghatározásán kívül. Legelőbb is az ismeretlen sötétség félelmetességének ellensúlyozására. Talán nem véletlen, hogy a kereszténység alapítói-alakítói éppen a téli napfordulóra tették a nevezetes születésnapot, hiszen az Föld északi féltekén nagyjából december végén fordul az idő: másnaptól minden nappal hosszabbak a nappalok. Ezt a fordulatot egyébként a nem egyisten-hívők is ünnepelték – így még könnyebb volt a pogányság érzelmeit az új megváltás felé terelni. […]

Érdekes témát tárgyal egy írásában Szunyogh Szabolcs, mégpedig nem kevesebb felett hitetlenkedik, mint a passiótörténet és az evangélium, lévén, hogy ezek az újsütetű egyentankönyvekben történelmi tényként tálalódnak. Ami az evangéliumokat illeti, a niceai zsinaton kanonizálták azokat. Tamás evangéliumát – hogy miért, ne kérdezze senki, mivel nem indokolták meg – simán kidobták, a többi szöveggyűjteményt megvitatták, megcsócsálták, kiköpték, majd kedvük szerint átírták, végül kihozták belőle az Újszövetséget. Hogy ennek előtte akadt-e olyan iromány, ami Jézus megfeszítését a zsidók felelősségeként említi, nem lehet tudni, minden esetre utána már ez volt az ábra. A zsinat előtti szövegek ugyan a kereszténység lényegét foglalták össze, […]

Az egyiptomi kivonulást megelőzően említi a Biblia Peszách ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. A tízedik csapás az egyiptomi elsőszülöttek halála volt. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania. Vérével megjelölték a két ajtófélfát és a felső küszöböt. „S legyen a vér nektek jelül a házakon, ahol vagytok, s midőn látom a vért, elkerüllek (ufászáchti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapása, midőn sújtom Egyiptom országát (Mózes II.12:13.). A pusztító szellem (máschit) a vér láttán elinal. A vörös szín bajelhárító. A jel (ót) az eredete annak a szokásnak, hogy a zsidó házak ajtófélfájára […]

Ma kerül sor az elmúlt évtizedek egyik legszorosabb amerikai elnökválasztására és mint mindig, idén is szóba került a vallás, illetve a különböző jelölt felekezeti hovatartozása. Az amerikai  jobboldal szélsőségesebb szárnya továbbra sem hiszi el, hogy Barack Obamának nincsen valamilyen muszlim kapcsolata, vagy öröksége, miközben az újkeresztények kissé gyanakodva fogadják a republikánus Mitt Romney mormon hitét. Szücs Balázs református lelkész és nemzetpolitikai tanácsadó első esszéje a Kanadai Magyar Hírlapban a 2008-as elnökválasztást vizsgálja egyházi szemmel. A szerző rámutatt az amerikai kereszténység és a magyarországi vallásosság különbségeire, különösen arra, hogy milyen szerepet játszik a hit a két ország politikájában, valamint feltérképezi a vallás szerepet az Egyesült […]

Demokratikus, szenvedélyes és időnként fájdalmas párbeszéddé alakult az ottawai katolikus érsek hétvégi látogatása a belvárosi Szent József Egyházközségbe. Terrence Prendergast tüzetesen jegyzetelt asztalánál, miközben a diszkriminációt szenvendő katolikus nőkről és a melegekről, a jobboldal térnyeréséről, a II. Vatikáni Zsinat által felkarolt liberálizmus hanyatlásáról, a pedofilbotrányról és a házas papokról faggatták a hívők az érseket. A díszvacsora főszervezője a desszert alatt szólította fel az érseket, hogy „nyissa már ki füleit” és vegye fontolóra azt, amit a liberális katolikusok mondanak.

Az ottawai Szent József római katolikus egyházközség évtizedek óta az egyházmegye leginkább avant-garde és aktivista hitközsége, mely nem csak szóban, hanem cselekedetben is komolyan gondolja a szociális igazságosságot és az elszegényedett, kirekesztett emberekkel való szolidaritást. Ez már a nyolcvanas években is érzékelhető volt, amikor Fred Magee atya (1939-1996) egy szombát délután baltával verte darabokra a szentély körüli márvány korlátot, mivel ez a nép kizárást, kirekesztését szolgálta. Legalábbis ezzel magyarázta akcióját a valamelyest meglepődött kurátoroknak, akik a templom alatti díszteremből rohantak fel a nagy zörej miatt. A tradíció szerint, a szentely a templom elkülönített része, ahová a mise alatt a hívők nemigen léphetnek be, de a Szent József Egyházközben immár teljesen nyitott és állandóan […]

Elbukott egy québeci katolikus szűlőkből álló csoport kezdeményezése, mely bíróságon támadta a liberális tartományi kormány egyik intézkedését, ami kötelezővé tette a más vallásokról szóló tananyag felhasználását valamennyi általános és középiskolában.  A tartomány a más vallások bemutatásával a toleranciát és sokszínűséget kívánta hangsúlyozni, azonban a tiltakozó katolikus szülők szerint ez sérti a vallásszabadság elvét.

A magyarországi parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Párt fiatal szimpatizánsai a leginkább nyitottak a vallásosság előtt – derül ki az egyes jobboldali keresztény körökben bizonyára meglepetést okozó felmérésből, melyet a TÁRKI Zrt. végzett. A 18 és 37 év közti korosztályban végzett kutatás eredményei szerint a vallástól leginkább elforduló támogatói táborral a szélsőjobboldali Jobbik rendelkezik.

Az Ipsos Reid felmérése szerint egyre kevesebben őrzik Kanadában a karácsonyi hagyományokat, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kanadaiak elfordultak volna a szeretet ünnepétől. A kanadai közvéleménykutató cég szerint az ünnepek alatt a keresztény lakosság 28 százaléka vesz részt szentmisén, vagy istentiszteleten, amely húsz ponttal kevesebb mint a 2007-ben, ugyanezen a felmérésen mért érték.