Na kérem. Értelmet nyert a soros-terv, a stopsoros és számtalan változata. A benyújtandó törvényben ugyanis szerepel az „idegenrendészeti távoltartás” intézményének felújítása. Kanadaiaknak: Magyarországon az ötvenes-hatvanas években létezett ilyen, fokozatosan oldották föl, ha jól emlékszem a hetvenes években, amikor Magyarország csatlakozott a helsinki egyezményhez. De nézzük, miről van szó? Ennek a távoltartásnak a keretében ugyanis nemcsak a bejönni szándékozókat tartanák távol a határtól, hanem ”a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.” Amikor az ötvenes években, gyerekkoromban a nagyszüleimhez indultunk nyaralni, már február táján elkezdte intézni anyám a „határsávit”, a falu ugyanis közel fekszik az akkor […]

Hónapok óta ezerrel nyomja mindenféle fórumokon, plakátokon, a Parlamentben, a médiában, a szóvivők szövegeiben a kormány a „Soros-tervet”. Milliókat, illetve milliárdokat költöttek el eddíg arra, hogy a lakosság, a polgárok, állampolgárok tudomására hozza, Soros rosszat akar, tervez Magyarország ellen. Magát a tervet nem ismerteti, sőt, harminc évre titkosítja. Ennek oka ismeretlen, logikátlan, és -bocsánat,- butaság. Ha valamitől megakarom védeni az országot, a népet, akkor első dolgom, hogy tájékoztatom az érintetteket, minél pontosabban, hogy még véletlenül, naívságból, vagy tudatlanságból se segítsék elő ezt a tervet. Nehéz védekezni valami ellen, amit nemismerünk. Nézzük tovább. Ugyancsak a kormány állítása szerint, Brüsszel is, és […]

A választásokhoz közeledve a Soros Györgyöt kampányarcnak felhasználó Fidesz-kommunikáció újabb spirálfordulatra állt rá. Ezen lehet ártatlan szemekkel megleődni, és költői kérdésekkel látszatmeglepődőst játszani. De felesleges. Gyakorlatilag egy, a történelem által agyongyakorolt forgatókönyvet játszik végig Orbán és csapata. A legújabb ötlet különben az, hogy visszatették a rezsóra melegedni az ötletet: tiltsák ki Sorost Magyarországról. De legaláb a lehetőségét szeretnék keresztülhajszolni az országházi gombnyomogatókon. Az Origo szerint. Az ezt megszellőztető szövegben felsorakoznak az olyan agyonhasznált fordulatok, mint álcivilek, megvásárolt baloldaliak, és hasonlók. Arról nem szólnak, hogy a jobboldaliaknak mennyi volt az árfolyama. Amikor még Orbán is Soros egyik alapítványának pénzén járt, tanult […]

„-Szeretnélek megismerni. -Én is szeretnélek megismerni téged. De ez nem fog varázsütésre kitörölni húsz évet, amíg te felnőttél, mert muszáj volt, én meg részegen fetrengtem.” Mindketten felnőttek már, és húsz éve nem látták egymást. Közös emléktöredékek, kisiklott életek, a viszontlátás öröme és az újrakezdés esélytelensége. Egy vágyott család és egy váratlan találkozás története. A milliószor elképzelt, apró részletekig megálmodott viszontlátás. De lehet, hogy már csak az idők kezdete előtt, az indián mesék világában képes apa és lánya újra beszélgetni egymással? Az előadás David Mamet Reunion és Dark Pony című drámáinak szövegéből jött létre. Fordította: Zsigó Anna Carol Mindler – Barna […]

Mentem nyugodtan reggeliért, de az az átkozott béka nagyot ugrott előlem. No persze, megint Mamma miatt: a szerencsétlen olyan ügyetlen, hogy a csörtetésével mindig felzavarja a kaját. Onnan kapta a nevét is: amikor éhen marad, panaszosan mammmááá-zik. Csakhát: az a Mammma az én Anyukám is, aki viszont nagyon dühös tud lenni, ha elugrálok a Mamma elől, hogy nyugodtan falhassak valamit: kapom ám a szidást! Mellé meg nyomatékul egy-egy maflást is: rendes testvér nem hagyja a málébbat bajban! Hát így kerültem én ebbe a nagy bajba! Megláttam egy keskeny ösvényt: arra még nem jártam, ráadásul egy nagy zsombék el is takart […]

A vén tölgyfa tövében egy tavasszal őzgida születik. Az ifjú herceg lábra áll, megteszi első bizonytalan lépéseit, elkezdi felfedezni a világot maga körül. Először a tölgyfát, majd a mezőt, végül az egész erdőt. Megismerkedik a bőbeszédű szajkóval, a hiú fácánkakassal, a károgó varjúval. Barátja lesz a mókus, a macskabagoly és a többi fiatal őz. Megtanulja, mi a játék és mi a veszély. Átéli a Nagy Rémületet és féli Őt, akinek villámok fakadnak a kezéből. Ahogy a tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, az őszből tél, Bambi is változik: kinő az agancsa, és az egykori kisgyerekből fiatal felnőtt lesz. Megismeri a […]

Akit érdekel, hogy mi történik ma Magyarországon, annak nem a közmédiát, és nem is a Habony-Vajna-Mészáros trió sajtóbirodalmának valamelyik honi ékkövét kell olvasnia, hanem külföldi újságokat. A legjobb, ha máltai lapokat olvasunk, azokban mindig találunk valami érdekességet a hazai viszonyainkról. Legutóbb Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott a Times of Malta című újságnak. Az interjúból kiderül, hogy a magyar kormány nem olyan szőrösszívű, mint amilyennek látszik, és nem is olyan érzéketlen, mint amilyennek mutatja magát. Tavaly például Magyarország – Altusz Kristóf szíves közlése– befogadott 1300 menekültet. A kormány tehát nem verte nagydobra […]

Pár éve volt, hogy életem első kisfilmét forgattam Ottawában. Egészen kiskorom óta szerettem hobbiként elbeszéléseket és novellákat írni. Arra pedig mindig kiváncsi voltam, hogy vajon hogyan nézne ki, ha egy általam írt történetet profi színészek keltenék életre? Ezért forgatókönyvvé változtattam egyik novellámat, szereztem két helyi színészt, egy hangmérnököt és egy operatőrt és elindultam a filmkészítés göröngyös útján. Mit tanultam ebből? Elsőként azt, hogy elképesztően sok munkába telik egy-egy jelenet elkészítése. Egy huszonötperces filmről van szó, de a forgatás három teljes napot vett igénybe. De volt még egy másik tanulsága is a kísérletnek: sokszor egészen másképpen fest egy történet amit az író megírt filmen, […]

John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak. Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná […]

A CEKA (Civil Ellenzéki Kerekasztal) írt egy nyílt levélkét az általuk sírómasinának becézett Juhász Péternek. Annak ürügyén, hogy az említett vajszikla nyafog, amiért az MSZP macska-egér partit tart az Együtt-tel. Amely utóbbiról lassan talán az is kiderül, hogy kivel együtt. Lehet: pont ez a baj. A nyílt levél kapcsán azért érdemes kicsit az előzményekről, és az elmúlt évekről is elgondolkodni. Alkalmasint Juhász szerepvállalása kapcsán is. Már csak azért is, mert számos olyan folyamatban volt elévülhetetlenül ócska szerepe, amelynek hatásaként 2014-ben legfeljebb a zakó méretén lehetett vitatkozni. Azóta már csak azon, hogy melyik zakó-ujjban fér el a magát demokratikusnak nevező ellenzék. […]

Se kutyám, se macskám a Momentum és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke (továbbiakban ismert becenevén: Fegyőr), azt pedig egyáltalán nem tudtam, hogy édesapja, idősebb Fegyőr, egészen mostanáig felelős beosztásban dolgozott, 2020-ig szólt ügyvezető igazgatói kinevezése az Országos Betétbiztosítási Alapnál. Azért a múlt idő, mert idősebb Fegyőr ma már nincs felelős beosztásban az Országos Betétbiztosítási Alapnál. Sőt, jelenleg sehol nincs semmilyen beosztásban. Leváltották ugyanis, ám a hivatalos magyarázat szerint menesztésének nincs köze ahhoz, hogy a fia egy ellenzéki pártnak a vezetője. Most ne menjünk bele abba, hogy ifj. Fegyőr és pártja valódi ellenzéke-e Orbán Viktornak és a Fidesznek, mint állítják magukról, […]

Áder János magyar államfő 2018. április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választásokat és eddig 384.173 külhoni állampolgár regisztrálta nevét a Nemzeti Választási Irodával. A szavazásra jogosult külhoni magyarok száma az elkövetkező hetekben bizonyára meghaladja majd a félmilliót, ami elvileg jelentős befolyást jelenthet egy olyan országban, ahol összesen 8 millió körüli választópolgár van és ahol az útóbbi években hatvan százalék alatti volt a részvétel. Ha a 2014-es országgyűlési választások levélben leadott külhoni szavazatok nézzük, összesen 128.596 voks érkezett. Ebből 122.638 a Fideszre lett leadva, a Jobbikra pedig 2.926, a baloldai összefogásra (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) 1.495 és az LMP-re 574. Érdekességként: a nyilt kádári nosztalgiára épülő, de […]

A Facebook nyilvánvalóan egy olyan fórummá, platformmá vált, ami egyre több szempontból hasonlít a hétköznapi életterekhez. Egy legutóbbi írás szerint már félni is lehet miatta. Mármint amiatt, hogy ki mit „lájkol”, illetve kinek az ismerőse. Holott ez egyáltalán nem a közösségi oldal sajátja, és nem is okvetlenül politikai indíttatású jelenség. A hétköznapok félelmei igen régóta adottak. Már a barlangban sem volt okvetlenül könnyű lefolyású testi sértés záloga a törzs vezetőjét az orra előtt froclizni. Valójában ezeket a félelmeket szinte minden hierarchikus rendszerben megtapasztalhatja az, aki nem a csúcs közelében éli az életét. Lehet azt mondani, hogy ez a diktatúra sajátja, […]

Zenés, táncos játék Arany János verseiből Szerkesztő – forgatókönyvíró: Lengyel Ferenc Jászai Mari-díjas Bemutató: 2018. január 10. Az Artium Magister Nonprofit Kft. és a Pesti Magyar Színház közös produkciója. A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az […]

Gyakran elhangzik az orbáni család emlegetése, a maffia családé, melyet Orbán Viktor teremtett meg, azokból az egyre szaporodó és egyre gazdagodó oligarchákból, akiknek a hűségén a rendszere nyugszik. Arról a másik orbáni családról azonban, melyet szintén neki köszönhetünk, amely sokkal nagyobb, számosabb, de mérhetetlenül szegényebb amannál, arról bezzeg sokkal ritkábban esik szó. Minden este, úgy hat-hét óra tájban végigmegyek a Déli pályaudvar alatti aluljárón. És amióta arra járok, minden este látom azt a ”családot,” akiket a nincstelenség fűz egymáshoz és az a tény, hogy együtt laknak itt, az aluljáróban. Ők részei annak a másik, nagy orbáni családnak, annak a csaknem […]