További írásaink

Fogorvos, hét hangszerrel

2017 november 13 9:11 de.2 hozzászólás
Fogorvos, hét hangszerrel

Bizonyára vannak még szép számmal, akikben kellemes emlékeket idéz ez a két szó: Illés-együttes. Ők voltak az 1960-as 70-es évek egyik legnépszerűbb beatzenekara. Aki veszi magának a fáradságot és utánanéz – mondjuk a Wikipédián – hogyan is jött létre ez a zenekar, a napjainkban is jól csengő nevek; az Illés és a Szörényi testvérek, Bródy János, Koncz Zsuzsa mellett, találhat olyanokat is, akikről ma már szinte semmit nem tudunk. Az egyik ilyen például Nényei Tas, aki – a lista szerint – basszus- és hawaii, valójában bariton és lap-steel gitáron játszott. A közönség körében idehaza ő már nem ismert, Németországban annál […]

Read more ›

Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban

12:19 de. Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban

Tudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…? Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit… A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta… Mindezen titkok alá a kor […]

Read more ›

Filuména házassága a József Attila Színházban

2017 november 12 1:12 du.7 hozzászólás
Filuména házassága  a József Attila Színházban

Eduardo De Filippo FILUMÉNA HÁZASSÁGA nápolyi komédia két részben Filuména Marturano, a Domenico Soriano által kitartott volt utcalány nagy leleménnyel halálos beteget színlelvén, utolsó kívánságaként elveteti magát az őt immár negyed évszázada kihasználó kivénhedt ficsúrral, a jómódban élő cukrásszal, Domenicóval. De korántsem kicsinyes önzésből vetemedik erre a csalásra: három titokban felnevelt fiáért teszi, akiknek nevet és társadalmi megbecsülést kíván szerezni a hangzatos Soriano névvel. Domenico nem hagyja annyiban a dolgot: mindenáron felbontani igyekszik a szerinte törvénytelen házasságot. Ehhez talál is egy minden paragrafussal felvértezett, félszegen fontoskodó ügyvédet, aki az olvasni nem tudó Filuménának paragrafus-nyelven bebizonyítja, hogy a házasság csak akkor […]

Read more ›

Otthonuk az országút — Egy kamionos feleség gondolatai (1. rész)

2017 november 11 10:40 de.7 hozzászólás
Otthonuk az országút — Egy kamionos feleség gondolatai (1. rész)

Kamionok mellettünk, előttünk, mögöttünk az országúton. Kerülgetni kell őket a dombon, száguldanak az egyenesben, kényelmetlenül közel jönnek, nem tartják a sávot, és olyan sokan vannak, hogy a forgalmat lassítják. A sofőrökről az évtizedek során különböző sztereotípiák alakultak ki. Magányos lovasok, konvojban csoportosulók, CB rádiósok, alig szólnak kettőt. Kategorizáljuk őket, és mindannyiukra ráhúzzuk az előítéleteinket. De vajon Kanadában a 230 ezer hivatásos kamion sofőrből hányra illik rá az általunk kialakított kép? Én ismerek egyet testközelből, sokkal többet távolról, hiszen kamionos feleség vagyok. A férjem az országutakat járja heti 5 napon keresztül, és szinte csak vendégként jön haza a maradék két napra. […]

Read more ›

Az amerikai “56-os hős” akit közveszélyes szexuális bűnözőként Budapestre deportáltak

Az amerikai “56-os hős” akit közveszélyes szexuális bűnözőként Budapestre deportáltak

Augusztus 12-én szenzációs cikk jelent meg Lukács Csaba főmunkatárs tollából a Magyar Nemzetben “Hatvan év után Amerika hazatoloncolt egy ’56-os magyar menekültet” fejcímmel. A szívtelen Egyesült Államok visszaküldte Budapestre Párdi Sándort, az 56-os szabadságharcost. A “magát a szabadság földjének beállító” Újvilág kizsuppolta a nyolcvanadik életévében levő „Pesti Srácot” és mindezt csupán egy bürokratikus apróság miatt, azért mert nem tudta hogy évente regisztráltatnia kell a zöldkártyáját. A szívtelen amerikaiak még az iratait is elvették, és a idős ember a washingtoni magyar nagykövetség ideiglenes útlevelével érkezett Ferihegyre. (Itt olvasható a cikk.) A Magyar Nemzet később „frissitette” a hírt, és megírták hogy Párdi […]

Read more ›

Hazai mérleghinta politika

Hazai mérleghinta politika

Azt hiszem, talán nem vagyok egyedül, amikor esetenként a szórványos hírolvasást választom. Mármint akkor, ha a hírek elkezdenek egyoldalúvá válni. Aztán eljön az a pont, amikor az ember úgy érzi: egy-egy hír olyan, mint cseppben a tenger. Esetleg az utolsó csepp, amitől elindulnak a gondolatok. Nem egy esetben a már korábban körbejárt utakon. Valami ilyesmi érzéssel olvastam, hogy Békesi László korábbi pénzügyminiszter egy nem igazán optimista elemzést írt a jelen állapotokról, illetve a választás kimenetéről. Függetlenül attól, hogy az ATV-ben nyilatkozó politikus írása közel egy hónapja jelent meg. Beleértve azt az óvatosságot is, amellyel a következtetések helyességét a választások fogják […]

Read more ›

XIV. René a Karinthy Színházban

2017 november 10 4:09 du.1 comment
XIV. René a Karinthy Színházban

Harsányi – Zágon – Eisemann XIV. René zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat. Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy […]

Read more ›

Fegyverszünet — A megemlékezés napja

2017 november 9 10:25 de.140 hozzászólás
A szerző családi fotója

Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán. Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat. Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja […]

Read more ›

A zenész és a filozófus

A zenész és a filozófus

„Minden zenész filozófus” – a kínai zeneköltő [Tan Dun – „A legfontosabb hang a c(C)send.”] axiómája szöget ütött Esti Kornél, a híres zongoraművész fejébe. Volt kellő önbecsülése – ebben hasonlított Haydnhoz -, de önbecsülését – és ebben különbözött Haydntól -, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg; ezért nem tudott filozófusként gondolni önmagára. Tehát kézenfekvőnek [Kézenfekvő! Húszéves elmúltam, és sohasem mondtam még ki ezt a szót, hogy kézenfekvő…] látszott – a teljesség kedvéért, és, hogy Isten kegyelméből felszabadulhassunk az ostobaság bűne alól – az Esti Csendbe, vendégként, valódi! filozófust hívni. A Filozófus szavaitól a Csodazongoraverseny tételei – […]

Read more ›

Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

8:40 de.1 comment
Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

Szép Ernő válogatott szerelmei ŐSBEMUTATÓ Hossz: 80 perc egyben „Barátom, volt ifjúság és volt szerelem. Csak nem vettük észre.” A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is […]

Read more ›

Szavazás a diktatúráról és az önrendelkezés joga

2017 november 8 1:20 du.82 hozzászólás
MTI Fotó: Rosta Tibor

Gyurcsány Ferenc aláírások gyűjtését kezdeményezte, illetve ezt a kezdeményezést jelentette be a közelmúltban. Erre, szinte várhatóan, felbolydult a közvélemény egyébként sem csendes, de a zaklatásos ügyekkel jól ellátott hangyabolya. Jöttek a különböző minősítések, illetve minősítgetések. Besorolva a kezdeményezést a nemzetellenességtől a Fideszt erősítő gumicsontig sok mindennek. Holott nem is annyira újdonság a választójog életvitel alapján való korlátozása. Mégis, talán ennek ellenére, vagy éppen ezért, érdemes megállni a kérdés előtt. A kérdés egyik vetülete az, hogy mennyire mérhetők egyfajta kettős mércével azok, akik állampolgársággal rendelkeznek. Ebben a kettős mércében a jelenlegi kormány igazi élsportoló. Ha figyelembe vesszük, hogy a környező országok […]

Read more ›

A nyugati áramlat nyelve — Tisztelet Arisztotelésznek (3. rész)

2017 november 7 8:14 de.80 hozzászólás
The outcast we all hold dear / Marc Barker

Nézőpont nélkül nincs nézet Gunnar Myrdal Arisztotelész hagyatéka A nyugati áramlat azért kezdődik Arisztotelésszel, mert ő volt az első „nagyokos” aki megállapította, hogy a valóság nem az embereken kívül, a mennyekben, hanem az emberek fejében lakik. Ez a felismerés, paradigma váltás választja őt el nagynevű Görög elődjétől, Platóntól, illetve az, hogy ő nem használ kettős mércét a természet és társadalomtudományok esetében, mindkettőt empirikus alapokra helyezi. Arisztotelész volt az első nyugati gondolkodó, aki megállapítja, hogy egy egészséges közösség, mondjuk egy város, egészen másféle lábakon áll, mint az egyén. Ha az egyénnek több, egymással ellentétes identitása, személyisége van, zavartnak, tekintjük. /1/ Az […]

Read more ›

Luxemburg grófja az Operett Színházban

2017 november 6 3:39 du.5 hozzászólás
Luxemburg grófja az Operett Színházban

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]

Read more ›

Forradalom Montreálban: Legyőzte a baloldal a liberális establishmentet

Forradalom Montreálban: Legyőzte a baloldal a liberális establishmentet

Valérie Plante lesz Montreál első polgármester asszonya — franciául Madame la Mairesse — miután a teljes ismeretlenségből és a markánsan baloldali Projet Montréal pártjával legyőzte a komplet liberális establishmentet felsorakoztató Denis Coderre polgármestert, a politikai kapcsolatrendszeréről híres korábbi liberális minisztert. Az egész montreáli nyomtatott sajtó kivétel nélkül Coderre mögé sorakozott föl, úgy szintén a város gazdag üzletemberei. De mindez nem számított–a lakosság szembement a tradicionális médiával, annak szerkesztőivel, az üzleti világgal és a liberális politikai szerkezettel. Olyan kerületekben is győzött  Plante, amelyek mindeddig Coderre, illetve a „hagyományos” középpárti liberális politika fellegvárai voltak. Mint ahogy a CJAD Radio egyik elemzője jelezte: […]

Read more ›

Így emlékeznek Bolyai Jánosra Erdélyben és Magyarországon

2017 november 5 10:49 de.7 hozzászólás
Így emlékeznek Bolyai Jánosra Erdélyben és Magyarországon

Varga János magyar mérnöktanár kereste fel lapunkat, ajánlva Bolyai Jánosról szóló megemlékezését – a Hallottak napjára való tekintettel – a KMH-nak, illetve az Ottawai Magyar Rádiónak, az utóbbinak hangjegyzet formájában. Jeleztük, hogy a helyi rádió korábbi felállásában megszűnt, a KMH olvasóival azonban megosztjuk sorait. (A szerk.) *** Halottak napján kegyelettel emlékezünk világhírű tudósainkra, feltalálóinkra, mérnökeinkre, s mindazokra, akik világraszóló munkásságukkal öregbítették a magyarság hírnevét. Nevükben kiemelten a legnagyobb tudósunkra, BOLYAI JÁNOS-ra, akiben a magyar nép géniusza a tudomány területén, a legmagasabb fokon öltött testet. Minden év december 15.-e környékén, az ország különböző pontjain, magyar matematikusok kis csoportja, és ma már […]

Read more ›