A Belvárosi Színház ma este mutatja be HERNÁDI PONT c. önéletrajzi darabját, Pelsőczy Réka rendezésében. Ha megkérdezünk bárkit, ismeri-e Hernádi Judit színésznőt, rögtön rávágja, igen. Hogy így van-e, erre ad igazi választ az önéletrajzi est, sok prózával, még több zenével, énekkel. Hernádi Judit igazi NŐ. Ha kell díva, ha kell egyszerű háziasszony, ha kell remek szerető, ha kell egyszerű anya. Esendő, mint mi mindannyian. Szeretett és szerették. Remek színésznő. Mindegy, hogy klasszikus darabban játszik, vagy kabaré jelenetben, mindenhol tökéleteset alkot. Nincs és nem is lehet beskatulyázni, olyan sokrétű. Az estet bemutató leírásban így vall magáról: „Díva, bohóc, ember és színésznő. […]

„Lőjj egy szar niggert!”–ezen a szövegen szórakoznak fiatal magyar keresztény konzervatívok. Erősen úgy tűnhet, hogy a kép jobboldalán szereplő fiatalember László Balázs lehet, a Konzervatív Hallgatók Szövetségének elnöke, aki – mint ahogy arról korábban beszámoltunk – egyben a náci Pax Hungarica nevű szervezet lelkes résztvevője. László Balázs elmondta, hogy számára a legfontosabb, hogy hitelesen képviselhesse „a nemzettudatot, a keresztény erkölcsi normák tiszteletét és nemzetünk hagyományait.” Természetesen többször, több formában felkerestük a KMH részéről László Balázst, például a KHSZ email címen. A Facebookon keresztül is felkerestük és rákérdeztük arra, hogy valóban ő szerepel-e az ominózus fotón, hiteles-e a kép? Emailünkre választ […]

A  Zsidó Művészeti Napok  idén tavasszal először kerül megrendezésre Budapesten. A rendezvénysorozat a zsidó kultúra sokszínűségét mutatja be hazai és külföldi előadókkal. Egyszerre több helyszínen is várják a látogatókat. A programoknak az ismert kulturális terek, koncert-, színház-, és mozik mellett, mint pl. a Liszt Ferenc Zeneakadémia, Uránia Nemzeti Filmszínház, Átrium Film- Színház, A38 Hajó, BMC-, Frankel Leó utcai zsinagóga,  a gasztronómiai élvezeteknek a Gödör Klub, a Fogasház és a Mazel Tov ad otthont. A  Zsidó Művészeti Napokhoz a fővároson kívül több nagyváros is bekapcsolódott, pl: Debrecen, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém. A Zsidó Művészeti Napok 2016. május 28–június 14. között kerül megrendezésre. […]

Bonyolódik a helyzet Magyarországon a vasárnapi boltzárral… akarom mondani a vasárnapi munkavégzés tilalmával a kiskereskedelemben – merthogy erről szól az eredeti törvény. A Kúria tegnapi döntésével elutasította az erőszakkal és csalással első helyen érkeztetett Erdősiné féle népszavazási kérdést, és befogadta a Nyakó István mszp-s képviselő által felteendő kérdést. (Csendesen kérdezem: nem kéne valamiféle következményének lennie a Nemzeti Választási Iroda és az NV Bizottság vezetőinek, tagjainak többségére nézve? Mégiscsak ők követték el a törvénytelenséget.) Ami arról szól, hogy az országgyűlés semmisítse meg a 2014. évi CII. törvényt a vasárnapi munkavégzés tilalmáról. Vagyis: amelyik boltnak megéri, tartson nyitva, amelyik meg nem akar, […]

Vannak helyzetek, amikor egy, a választók akaratával, legitim választásokon hatalomra jutott pártot vagy rendszert, amikor bebizonyosodik róla, hogy a saját nemzete sírját ássa, morális okokból, a nemzet érdekeinek fölismerése révén, erőszakkal kell eltávolítani azoknak, akik vállalják ennek minden kockázatát és ódiumát. Adolf Hitler 1933 január 30-án a német demokrácia kereteiben biztosított legitim módon került hatalomra, s a parlamenti kétharmad birtokában törvényesen megszavazott ún. felhatalmazási törvénnyel (Ermächtigungsgesetz) lényegében Németország egyeduralkodójává emelkedett. A következő 12 évben a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb háborúja szakadt a világra, 52 millió áldozatot követelve, köztük 6 millió, származásuk miatt meggyilkolt zsidót. Történetünk azoknak a németeknek az életútját járja […]

A magyar Konzervatív Hallgatók Szövetsége (KHSZ) azért jött létre, hogy az európai oktatásban állítólag tomboló „liberális véleménydiktatúra” ellen harcoljanak Magyarországon. Egyben hangot adnának annak is, hogy elegük van abból, hogy liberálisok sokszor „lenácizzák” a jobboldali magyarokat. Éppen ezért biztosan csak posztmodern absztrakt performansznak tekinthetjük László Balázs – a fiatalok konzervatívok vezetőjének – fellépését tavaly októberben, a deklaráltan nyilas eszméjű Pax Hungarica rendezvényén. Az 1956-os megemlékezésen egy olasz fasiszta vendégszónok szavait fordította le magyarra László Balázs, aki egyébként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politológia hallgatója. A fiatal konzervatív az „imperialista kommunizmusról”  meg „a nemzetközi pénzügyi hatalomról” szóló olasz nyelvű beszéd tartalmát ismertette […]

Milyen ország az, ahol a Magyar Szocialista Párt vezető tisztségviselőinek, illetve a párt aktivistáinak és szimpatizánsainak két nappal egy népszavazási kérdés beadása előtt ügyeletet kell tartaniuk a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál, mert csak így remélhetik, hogy beadhatják a kérdésüket? Milyen ország az, ahol a magát legnagyobb ellenzéki erőnek gondoló, és ebből kifolyólag a kormány leváltására készülő (?) párt gond nélkül elfogadja a hatalom egyoldalú, igazságtalan játékszabályait, és ezzel úgy tesz, mintha lenne esélye a győzelemre, miközben tudja, hogy a hatalom még a saját maga által alkotott törvényeket sem tartja be, s ha érdekei úgy kívánják, bármikor újraírhatja azokat? Milyen ország […]

Most hát lassan elbúcsúzunk a demokráciától… Jó egy hete, hogy keresni kezdtem ezt a mondatkezdetet, mert amellett, hogy a prágai tavasz elfojtására emlékeztetett, nem jutott eszembe a fasizmusra vonatkozó folytatása. Írójáról az interneten alig-alig van információ, pedig a könyvespolcomon Jan Zábrana két magyarul megjelent krimijét Hasek, Capek, Hrabal, Kundera, Páral és Skvorecky köteteinek szomszédságában – Eduard Fiker A C-L sorozat című detektívregénye mellett – helyeztem el. Ennek nagyobb a jelentősége, mint gondolnák, mert a legismertebb, klasszikusoknak nevezhető krimiírók (Conan Doyle, Samuel Dashiell Hammett, Agatha Christie, Erle Stanley Gardner, Edgar Wallace, Maurice Leblanc, John Grisham, Raymond Chandler) rengeteg könyve is a […]

„Április négyről(!) szóljon az ének…” – zengett a dal „üde mámoros ajakkal”, még alig harminc évvel ezelőtt is ezen a napon. Munkaszünet és tanítási szünet volt, kitüntetések garmadája hullott az érdemesek közé. (Március 15-e csak tanítási szünet volt, de munkanap.) Úgy tűnik, a rituálé nem változik – legfeljebb másik napra esik. A kilencvenes évek elején aztán megkérdőjeleződött ez a nap is: hogy nem is akkor volt, meg nem is úgy volt. Hogy éppen április negyedikén fejeződtek volna be a harcok Magyarország mai határai között? Bizonyosan nem, hiszen a háború még dúlt, még több mint 30 nap volt hátra, amíg a […]

SZERELEM – ŐSBEMUTATÓ A RÓZSAVÖLGYI SZALONBAN János (ŐZE ÁRON) politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca (PETŐ KATA), a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával (MOLNÁR PIROSKA), hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Amire János kiszabadul, meghal az édesanyja, Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet. Szereplők: Molnár Piroska, Pető Kata, […]

Egyre több kanadai alszik sokkal kevesebbet mint a minimum, amire szükség lenne – erről nyújtott részletes riportot nyomtatott hétvégi számában a National Post című napilap. Összesen 3,3 millió kanadai jelezte, hogy alvási zavarokkal küzd és a lakosság 20 százaléka pedig átlagosan kevesebb mint 6 órát alszik, miközben a kanadaiak 60 százaléka kevesebb mint hét órát tud aludni. Az egészséges szint mindenki számára más, de a legtöbb orvos szerint ez valahol a 7 és a 9 óra között mozoghat. A Canadian Journal of Psychiatry tanulmánya szerint a lakosság 40 százalékánál az álmatlanság legalább egy szimptomája jelentkezik hetente háromszor. Sokszor éppen saját […]

Az ellenzéki Új Demokrata Párt (NDP) adminisztratív elnöke – Rebecca Blaikie – meglepetést okozott, amikor azt mondta, hogy szociáldemokrata pártja „túlságosan fehér”. Arra utalt a 37 éves pártelnök, hogy az NDP soraiban – különösen az alkamazottak között – viszonylag alacsony a kisebbségek aránya és hogy elszánt lépésekkel kell ezen változtatni. Blaikie – aki nemzetiségi szempontból egyébként szintén a társadalmi többséghez tartozik – a következőket mondta: „Szerintem pártunk túlságosan fehér. Szerintem valamennyi kanadai politikai párt túlságosan fehér. Ezt be kell ismernünk és így kezdhetjük megváltoztatni azt aztalunknál helyet foglaló emberek kinézetét.” Blaikie úgy gondolja, hogy külön meg kell szólítani a kisebbségi […]

Miközben egyre furfangosabb utakat találnak ki, az Európába igyekvő menekültek, az „Unió” döntéshozói nagy kapkodásba kezdtek. Törökország, kihasználva az adott helyzetet, újabb zsarolási hadjáratot hirdetett. A menekültek túlnyomó többsége, először Törökországban talált menedéket, de az ott uralkodó állapotok, és a már Európa úgynevezett „jóléti” államaiba eljutott társaik mende-mondái alapján pénzt és energiát nem kímélve, hamar a hátuk mögött tudták ezeket a menekült táborokat. Az útírány módosult, mert Olaszország és Görögország elérése lett a fő cél. Mind a két ország az Európai Unió tagja. Miért szükséges, hogy ezen országok valamelyikében érjenek partot a menekültek? Ahhoz, hogy az EU más országaiba mehessenek […]

Meghalt Kertész Imre – Magyarország első Nobel díjas írója – 87. életévében. A Budapesten született író gyerekként élte át a Holokauszt borzalmait. 1944-ben – több százezer magyar  zsidóval együtt – Auschwitz-be deportálták, végül pedig a Buchenwaldi haláltáborba került. Miután 1948-ban Magyarországon érettségizett, két lapnál dolgozott, nevezetesen a Világosságnál és az Esti Budapestnél. Az alapanyag, amiből végül megszületett Sorstalanság című remekműve évtizedek alatt állt össze. Ez a folyamat lényegében 1955-től egészen 1973-ig tartott, végül pedig 1975-ben került publikálásra az önéletrajzi ihletésű kötet. A történet Köves Gyuri életét mutatja be a Holokauszt idején. Kertész Imre is pont 15 éves volt amikor 1944-ben deportálték […]

(Koltai Ferenc a pápai zsidóságról, illetve a Vészkorszakról szóló sorozatának első része itt olvasható.) A pápai ejtőernyős zászlóalj vezetésére nagymértékben hatottak a rendelkezések, és az ő negatív hozzáállásuk – elsősorban az antiszemitizmus – kihatással volt a zászlóalj egységeire is. A Jud Süss-t* az ejtőernyős alakulat nagy része megtekintette. A vetítés után felháborodva lementek a későbbi gettó területére, ahol végig betörték az ablakokat. Emlékezetem szerint 287 ablakot törtek be. Kérdezhetik, hogy honnan tudom ezt a számot? Elmondom. Annak idején a kollégisták „segédfeladatokat” láttak el. Ők voltak a segédrendőrök, segédtűzoltók, segédmentők. Először én is segédrendőr voltam. A református nagytemplom tornyában volt a légvédelmi […]