Ádám -díj átadó a Rózsavölgyi Szalonban Dr. Szűcs Andrea ügyvéd, Zimányi Zsófia kulturális menedzser és V.Kulcsár Ildikó a Nők Lapja újságírója létrehozták az Ádám-díjat. A díjat minden évben nőnapkor kapja meg három férfi, aki a társukat segíti, hogy ne csak háztartási alkalmazott legyen, gyereket neveljen, mosson, főzzön, takarítson, hanem a munkájukban is kiteljesedjenek és sikeresek legyenek. Az idei első három díjazott : Dr. Szilágyi Zoltán, Horváth Levente és Jánossy Tamás Gratulálunk a kitüntetetteknek! Fotók: Gergely Bea

A Budapest Táncfesztivál külföldi vendége az albán származású francia táncos-koreográfus, Angelin Preljocaj által alapított világhírű Ballet Preljocaj, akik március 2-án és 3-án a Spectral Evidence / La Stravaganza The New York Pieces című produkciójukat hozták el a fővárosi közönségnek. Angelin Preljocajt kérdeztük. A The New York Pieces előadás két része 16 év különbséggel készült a New York City Ballet számára, azonban most a saját táncosaid táncolják a magyar közönségnek. Miért ezt a két előadást választottad? Ebben az előadásban a New York City Ballet számára 16 év különbséggel készített két darab találkozik. A program érdekessége, hogy a New York City Ballet […]

Az Ottawai Magyar Fórum szeretettel meghívja önt az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulóján rendezett megemlékezésre. A forradalom célkitűzései között szerepelt a sajtószabadság kivívása, a polgári és szabadságjogok érvényesítése az elnyomó hatalommal szemben. A forradalom eszmeisége ugyanazon a parlamentáris demokrácia alapjain nyugodott, amit számos országban élvezhetünk napjainkban, mint itt Kanadában. A megemlékezést a Kanadai Emberi Jogok emlékműnél – az Elgin és a Lisgar utca sarkán – 2016. március 13-án, vasárnap, 12:45*-kor tartjuk. Itt nyújtjuk át első alkalommal a Március Idusa díjat, a magyar kultúrát gazdagító munkássága elismeréséül egy kanadai magyarnak. A megemlékezést követően egy közeli, népszerű, megfizethető vendéglőben (Dunn’s Deli, 220 Elgin St.) […]

Göllner András hét részes sorozatának ötödik része a KMH-ban már publikált negyedik, harmadik, második és első részből folytatódik. A szöveget magyarra fordította a KMH részére Kertész Ákos. „A holokauszt emlékezete kormányunk politikájának és hazánk nemzeti identitásának a sarkköve”. – Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete.  2013-ban, miután túl sok csapás érte nemzetközi megítélését, Orbán úgy döntött, hogy egy globális PR kampányt indít útnak, többek közt azért, hogy lerázza a nyakáról az olyan akadékoskodó zsidókat, mint Elie Wiesel, Randolph L. Braham, vagy akár Ronald Lauder, a Zsidó Világ Kongresszus elnöke. Lauder, 2013 elején azt nyilatkozta, hogy a Zsidó világ-szervezet azért választotta a 2013 Májusában tartandó kongresszusának helyszínéül Budapestet, mert megelégelte az antiszemita megnyilvánulások drasztikus terjeszkedését abban az országban, […]

Ismét szárnyal a kanadai dollár? Mégsem lesz emlékmű az afghán háború emlékére Ottawában? Pártember képviseli Kanadát az Egyesült Államokban? Mozgalmas hetet zártunk Kanadában–heti hírösszefoglaló következik. A mikrofonnál Christopher Adam, az Ottawai Magyar Rádióban. Jó hírünk van azok számára, akik éppen a napokban készülnek külföldre utazni. A kanadai dollár – részben az olaj világpiaci árával együtt mozogva – nyolc centtel erősödött az elmúlt napok alatt, így mozdult el mélypontjáról – amikoris csupán 68 amerikai centet kaptunk egy dollárért – a már sokkal tisztességesebb 75 centes szintre. Kanada nemzeti fizetőeszköze utoljára 2015 október végén volt ezen a szinten. Ezuttal az emelkedés mögött […]

Edward Albee: Nem félünk a farkastól  Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha, egy középkorú, középosztálybeli és közepesen részeg házaspár hazaér otthonába. Kisvártatva beállít hozzájuk egy fiatal pár, Nick és Honey. Ha a váratlan vendégek szórakoztatásáról van szó, George és Martha számára semmi sem drága: szellemes tréfákkal kezdik, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni. A játékos évődés tragikomikus élveboncolássá fajul… Soha senki nem ábrázolta olyan szórakoztatóan a kegyetlen emberi játszmákat, mint Edward Albee, akinek főműve, a Nem félünk a farkastól méltán a huszadik század legszebb, legmaradandóbb drámája. Fordította: Hamvai Kornél Rendező: Puskás Tamás Szereplők: Martha Básti Juli […]

Nemrégiben olvastam újra (sokadszor) Lion Feuchtwangernek Az eredmény… című regényét. Ma éjjel – éppen 12 órával a Szabadság téri Hazatérés Templomának náci rendezvénye elleni tüntetés előtt  – levettem a polcról, mert emlékeztem rá, hogy egy számomra fontos helyen könyvjelzőt hagytam benne. Most fellapoztam. Martin Krüger halálánál. Az utolsó gondolatsorát nem másolom ide, tessék megkeresni (Nova-kiadás, 1935., Braun Soma fordításában, 160-166. oldal), de ami utána jön, azt igen: “Ez volt Martin Krüger utolsó gondolata, amit ki lehet fejezni szavakkal. Mert azután fölemelkedett a csöbörtől. Fuldoklott. Talán kiáltani is akart, Pockorny felügyelőnek, valakinek. De nem kiáltott. Csak kezeit emelte a feje fölé. […]

„Az emberiség legsötétebb óráiban is megszólal bennünk egy hang, amely segít embernek maradni. Ez a film ebben reménykedik.” (Részlet Nemes Jeles Lászlónak, az Oscar-díj átvételekor elhangzott üzenetéből.) SAUL ÚTJA A gondolattól a világhírig című könyv bemutatója volt tegnap este az Örkény Könyvesboltban. A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélgetett. Egyedülálló világsiker az Oscar-díjjal megkoronázva! Nemes Jeles László rendező és alkotótársai sok éven át készültek ennek a különös, egészen egyedi koncepcióval megvalósított filmnek az elkészítésére. Megrázó és a nézőt „aktív útitársként” kezelő Saul fia című film olyan mély, talán tudat alatti érzelmeket és gondolatokat […]

Nekem személyes öröm a Saul fia sikere. Röhrig Gézát, úgy érzem, én fedeztem föl – persze magamnak. Vagy húsz éve, amikor a Hamvasztókönyv a kezembe került, rögtön tudtam, hogy ez a fiú nagy költő. Azóta követem a sorsát szurkolva, szeretettel. És nem értem: a Saul fia Oscar díja miért kisebbítené egy másik Oscar díjas film (melyhez szintén kötődöm), a Schindler listája értékét. Nemrég, úgy egy héttel a gála előtt, melyen a Saul fia elnyerte az Oscart, baráti körben, kanadai és magyar eredetű, többnyire zsidókból álló társaságban, a Saul fia esélyeit latolgatva ismét szóba került Steven Spielberg filmje, és újra elhangzott, […]

Sokunk Magyarországon járt középiskolába vagy egyetemre, és rendszeresen kapunk meghívókat alumni talákozókra. Van jelentkezési határidő, gálavacsora, regisztrációs díj és általában emailben kell jelezni a részvételt. Remek dolog ez, megható összejönni a régi osztálytársakkal, vagy sörözni egyet a régi évfolyamtársakkal. Az Orbán kormány újfajta „alumni találkozót” talált ki propaganda célokra, lobbisták toborzására. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a kormány döntött minderről 2015 március 18-i ülésén. Minden Nagykövetnek javaslatot kell tennie 5-10 olyan Magyarországon korábban tanulmányokat folytató egyénre, akik “szakmai tevékenységük, közéleti szerepük, illetve személyes elköteleződésük révén eredményesen járulhatnak hozzá a rendezvény sikeréhez.” A levél szerint, “Az adatok begyűjtése során javasoljuk, hogy […]

Lévay Szilveszter – Michael Kunze Marie Antoinette Az Elisabeth, és a Mozart! világszerte népszerű szerzőpárosának legújabb darabja a Marie Antoinette! Különleges, drámai musical cselszövésről, forradalomról és szerelemről. A híres nyaklánc botrány, amely sokak szerint a Nagy Francia Forradalom kirobbanásának egyik látványos előzménye volt, a címszereplő boldogtalan királyné és egy nehéz sorsú szegény lány, Margrid történetén keresztül elevenedik meg. Egyikük a királyi palotában táncol, flörtöl és mindmáig a női szépség és vonzerő jelképes alakja, míg a másik Párizs külvárosában tengeti életét, ám Orleans hercegének politikai játszmái folytán, sorsuk összekapcsolódik. Halálosan szerelmesek lesznek a vonzó svéd grófba, Axel Fersenbe, mígnem Marie Antoinette […]

A diktatúra bekopogott… – írtam néhány napja arról a megengedhetetlen aljasságról, amikor állampolgárok egy békés (nem molotovkoktéllal, utcakővel és tankkal támadó) csoportját fizikai megfélemlítéssel akadályozták meg abban, hogy éljenek törvényadta jogaikkal. Ezt az államhatalom néhány napig tétlenül nézte. Az elmúlt napokban azonban a regnáló hatalom csinovnyikjai sarkig tárták az ajtót a kopogtatók előtt, és már a szobák felé terelgetik udvariasan a hívatlan látogatókat. (Az éléskamrában már régóta ők az urak.) Egyúttal megszegve a „szent kétharmad” által hozott „gránitszilárd” törvényeket, és a józan észnek sem hagyva milliméternyi kiutat sem. Mi mást jelentene, ha a választások – és a népszavazás, mint rendkívüli […]

Mellettünk Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán összművészeti estje Amikor szegény édesanyánkat megkérdezik, mivel foglalkoznak a fiai, és megmondja, rendre azt kérdezik, és „normális gyereke nincs”? A falu zárt, kegyetlen és szép világ, olyan gyökér, olyan életkezdés, ami örökre meghatároz. Erről a közös identitásról mesélnek a Grecsó fivérek egészen más nyelven, egészen másképpen. A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim. A közös este Inkább különös küzdelem, lelki leltár, virtuális családállítás. Eltérő nézőpontok, más formák, a közös gubancok körül. Tartalmas, mégis intim, szórakozás, egy est a családról, a szerelmekről, az első csóktól az első válásig. GRECSÓ KRISZTIÁN 1976-ban született Szegváron, a […]

Titkosítanak, fosztogatnak és fegyverkeznek. Mindezt nem egy véres puccsal hatalomra jutott katonai junta teszi, hanem az EU egyik tagállamának kétszer is parlamenti választást nyert kormánya. A mienk. Titkosítanak, mert képtelenek ellenállni fosztogató vágyaiknak, és fegyverkeznek, mert jobb félni, mint megijedni. Az újabb és újabb katonai, rendőri, terrorelhárítási, katonai-rendőri, stb. egységek után tegnap óta van már Katonai Rendészeti Központ is, egy másfajta TEK, de akár a többi, ez is kizárólag a demokráciát visszakövetelő fegyvertelen és védtelen lakosság elleni majdani ütközetre szolgál. Mi másra? A Parlament bármely ablakán nézzen is ki a magyar kormány, mindenhol ugyanazt az egy ellenséget láthatja: a népet. Ők […]

Pápán igen komoly zsidó gyülekezet élt. A zsinagógát a XIX. század közepén építették. Esterházy gróf ehhez százezer téglával járult hozzá. A gróf szorgalmazta azt is, hogy Németországból minél több zsidó család települjön be Pápára. A letelepedett zsidóknak különböző jogokat, juttatásokat biztosított. Úgy látta, hogy a zsidók megjelenése segíti Pápa kereskedelmi, ipari, kulturális felemelkedését. Ezért járult hozzá a Nagytemplom építéséhez. A zsinagógát 1846-ban avatta fel Lőw Lipót neológ rabbi, aki különben tartalékos lelkész százados volt Kossuth seregében. Erőteljes munkát fejtett ki a zsidó ifjak körében, hogy minél többen vegyenek részt a szabadságharcban „Kossuth apánk” zászlaja alatt. A Nagytemplom eredetileg neológ templomnak […]