Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Lázár Jankó, Isten jobbkeze, melyet az Úr precíziós feladatokra használ, egy darab papír közbeiktatásával.Rengeteg a dolga, nem is csoda, ha a nagy megterhelés okán egyre inkább egy olyan elmebeteghez kezd hasonlítani, akinek hozzátartozói nem viszik be a gyógyszert, ezért látomásai támadnak és kényszeresen próbálja sorbaállítani a zárt osztály népét a folyosókon. Lázár a többi tolvaj és rabló lankadt figyelmét kihasználva aktivizálta magát, és a „mindegy, hogy mit, csak rólam beszéljenek” Gábor Zsazsai elvét átülteti a gyakorlatba. Ehhez persze ad bőven muníciót a rá vaktölténnyel lövöldöző médiamunkások seregének is – ne unatkozzon a […]

Az augusztus 20.-i ünnepnap akár arra is jó alkalom lenne, hogy ténylegesen megemlékezzenek a népek az államalapításról. Mármint a magyar államiságról és Szent Istvánról. A nemzet egységét szimbolizáló tényről, és az azt megalapozó királyról. Habár ez utóbbi kapcsán Boross Péter igazán ütős előjátékot adott elő.  Gyakorlatilag Szent István intelmeiből levezetve „Trianont” is. De a 2015. augusztus 20. nem csak erről lesz emlékezetes. Nem nemzetileg, mert a Nemzeti Emlékezet, így nagybetűvel, úgyis azt fogja beleíratni a történelemkönyvekbe, amit jónak tart. Amitől a NER nagyobbnak és erősebbnek fog látszani. Amitől Orbánia, legalább a szólamok szintjén, jobban teljesít. Mert a történelemkönyveket nem a […]

Valamikor a puszták koronázatlan királya volt. Öblös hangja megrezegtette a tanya udvarát, elgondolkodásra bírva a rosszban sántikáló embert, állatot. Hatalmas bundájában élő vigyázója volt az ember tanyájának. Néha kapott valami maradékot ebéd gyanánt, de legtöbbször maga kereste betevőjét az elpusztult csirkék, birkák között. Nem bánta, mert övé volt a pusztai szél ,a hóvihar hideg fehérsége, a szabadság. Telt az idő és egyszer arra ébredt, hogy szeme nem látja tisztán a vidéket. Furcsa, fehér tejszerű szivárgott belőle, és szúró, viszkető érzés kényszerítette állandó dörzsölésre. Attól a naptól kezdve megváltozott az élete. A fiatalabb kutyák, de még a rókák is ellopták előle […]

Tele van a …na, most itt nem a hócipőmet lenne kedvem megemlíteni, de tekintettel vagyok nőolvasóim érzékeny lelkére … a hócipőm a kormányzati, jobboldali médiabeli és sötét birkaagyú tömegek súlyos fogalomzavarával! Mindezek élén a miniszterelnök áll, aki szintúgy nem képes különbséget tenni menekült és bevándorló közt! Pedig nem nehéz: az egyik egy folyamat, történés részese, alanya, a másik egy befejeződött folyamat eredményének élvezője. Na, mégis, melyik? Drága, gyökös, agymosott honfitársaim: a bevándorló egy államilag meghatározott státuszú személy, akinek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal letelepedési, munkavállalási engedélyt adott, és akit állampolgárrá minősített. Süket duma, hogy jajistenem, elveszik a magyarok munkahelyét! Jelentkezzen már, […]

Tényleg nem. Az ugyanis éppen olyan biológiai állapot, mint megannyi más jele az életkor előre haladásának. Ráadásul fiatal korban is előfordul. Tehát nem sok megkülönböztető hatása van. Legfeljebb messziről látható valakinek, hogy fehér a haja. Ez azonban nem garancia semmire. A politikai józanságra és a hallgatni tudásra sem. Holott az egykor kormányfő talán saját magának használna néha a legtöbbet, ha hallgatna. Méghozzá mélyen. A hallgatás ugyanis számos előnnyel jár. Az ő esetében például feledhetővé tenné, hogy egy huszadosztályú politikus. Aki egy nem sokkal jobb politikus után vette át a kormányzást, és semmit nem tett a rendszerváltásnak nevezett, vélhetően előre lezsírozott, […]

A héten eléggé bejárta a világhálót egy olyan hír, amelyet Lázár György tett közzé először a KMH angol nyelvű testvérlapjában, a Hungarian Free Press-ben. Felkapta a Klubrádió, innen pedig gyorsan terjedt a hír, hogy Szemerkényi Réka, Magyarország washington nagykövete, Kövér Lászlót próbálja effektíve becsempészni az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy az Orbán rezsim vezető politikusai köztudottan persona non graták manapság az amerikai fővárosban. De pont ezért kellett kissé unortodox lépésekhez folyamodni, az ex-kommunista, de ma már fasiszta írókat és politikusokat preferáló fideszes házelnök esetében. Kanadai magyar olvasóink számára talán kevésbé ismert tény, hogy Kövér László politikai pályafutása 1986-ban kezdődött, a Magyar […]

A Klubrádióban Bolgár György Megbeszéljük c. műsora keretén belül interjút készített Göllner Andrással, aki by side a KMH szerzőtársa (is). Alább következik a hangfelvétel átirata. Bolgár György: A telefonnál Göllner András, Kanadában élő egyetemi tanár. Jó napot kívánok! Göllner András: Jó napot kívánok! B.Gy. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a napokban a New York Timesban olvastam egy, számomra innen a távoli Magyarországból egészen meglepően kemény hangú, ledorongoló írást Kanadáról, a kanadai kormányról, a kanadai miniszterelnökről, aki nemrégiben választásokat írt ki október közepére. Egy konzervatív politikusról van szó, aki már 9 és fél éve hatalmon van és a NYT cikkírója […]

Na, végre! Szinkronba került Áder beszéde arckifejezésével, mely ábrázatot talán egyedül a Magyar Televízió legendás bemondója, a nép által csak Savanyú Jóska néven emlegetett Varga József tudott távolról megközelíteni. A Köztársaság nélküli Köztársasági Elnök felöltötte legméltóságteljesebb képét és miután a gyerekekre már puszta arcjátékával is ráhozza a sikítófrászt, nekiállt a felnőtteket ijesztgetni. Talán jobb lett volna, ha csak huhog, mint a kuvik éjfélkor a temetőben, de helyette olyat vizionált, hogy magyarember ijedtében összevizionálta a gatyaszárát. Lekapta a szekrény tetejéről a vulkánfíbert és elkezdte beleszórni a diplomáját, élete során felhalmozott kétszáz euróját és eltökélte, hogy menedékjogot kér Szomáliában. Biztonságunk megteremtése ránk […]

Tán nem veszitek túlbuzgóságnak, ha Tömjén Zsolt minapi kijelentéseivel kapcsolatosan két, szerintem lényegesnek látszó helyreigazítást eszközlök mostan, anélkül, hogy a miniszerelnök helyettesét közvetlenül lehülyézném. 1. A derék hazaffy és a katolikus hitben nálamnál sokkal jártasabb pártvezér azt kéri mitőlünk, hogy viselkedjünk kis Szent Istvánként. Nos én, aki sokkal kevésbé vagyok járatos e hit eljárásrendjében, annyit azért tudok, hogy szentté a halála után szokták avatni az Istvánokat, ezen okból tehát még ha akarnók se, bírnék se kicsi, se nagy szentként cselekedni, mert ahhoz meg kéne halnom. Sőt, ha a felszólítást mindannyiunkra vonatkoztatom, akkor tüstént ki kéne halnia a magyar nemzetnek. 2. […]

Kapcsolták már össze Szt. Istvánnal, az államalapítással, az új kenyérrel, az alkotmánnyal. Valahogy nekem egyik se jön át. Persze, bennem lehet a hiba, mivel ezzel a nappal kapcsolatban engem csak veszteség ért, így joggal lehetek morcos. Elvették ugyanis a névnapomat – habár korántsem voltam szent – és áttették karácsonyra, amikor úgyis ott volt a karácsony a maga ajándékaival, minek is kaptam volna névnapomra akárcsak egy kakasos nyalókát is? Elvették az István-napi búcsút, amikoris Cinkotán a Vidámvásár utcán felállított sátrakban minden kapható volt, ami szem-száj ingere, és a katolikus templom előtti téren ott állt a sergő, meg a céllövölde. Vegyük először […]

Lázár ma kerítést erősített a déli határon. Jó, nem ment oda személyesen, de fenyegetőzött egy sort, hogy mi fog történni azokkal, akik megbontják a büszke kerítést, mely olyan, mint a Kínai Nagy Fal, még az űrből is látható, hiszen ehhez fogható méretű baromság a világon még egy nincs. Rendben van, hogy egy klinikai eset ezt megoldásnak képzeli, de hogy ez a cseléd még kontrázik is hozzá, az azért már húzós, hiszen öltönyben és szemüveggel egészen intelligensnek tűnik – persze csak messziről…. Pedig az Úr kegyes, még modellezte is tegnap az éppen folyó eseményeket, bemutatta mit érnek a normál használatra méretezett […]

NOOORMÁÁLIS? A kerítésfelelős alezredes elvtárs büszkén jelentette, hogy elkészült a – bokorugró -kerítés csongrádi szakasza. Jól helyezkedett, túlteljesítették a tervet, hiszen a Nemzetvezető csak aug. 31.re jelölte ki a határidőt. Egy gond volt csak: elkészülte után a korábbinál több illegális határátlépőt regisztráltak arrafelé. Gondolom, ez valami turpisság lehet, mert az elvárás szerint csökkennie kellett volna a számuknak. Affrancba, hogy ezek a menekülők képtelenek igazodni az orbáni koncepcióhoz! Orbán ezek után arra kéri (?) a belügyminisztert, hogy állítson fel a rendőrség kebelén belül HATÁRVADÁSZ századokat, ugyanis több ezer közeget kíván a déli határra vezényelni. Ezzel több gond is van. Orbán soha […]

A zene az ember – a beszédnél is ősibb – kifejezési formája, a legmagasabb rendű hallható harmónia, nem közvetlen információ, hanem az érzelmek közvetítésének médiuma. A zene elképzelhetetlen – mégoly ösztönös – érzelmek nélkül; befogadásának feltétele a minél fejlettebb érzelmi intelligencia. A zene az empátia művészete, hogy hatni tudjon, hogy érzékeljük, felfogjuk a zene „üzenetét”, külső és belső Csendre van szükségünk – a hallás képességére. (Akinek füle van, hallja meg!”) De nem csak belső csend, belső harmónia, másképpen: belső rend kell! A bensőnk rezonál a hallottakra, így tudunk a zenéből minél többet magunkévá tenni. A csend, a zaj, a zene […]

Kedves Olvasóm, figyelmesen nézd meg az alábbi fotót, mielőtt mélyen magadba keserednél: Mit látsz? Egy fát, melynek a gyökerei: ÉLNEK! Ott a szirten, másnak reménytelen élettér, a fa mégis meg tud kapaszkodni. Miért? Van életereje. Sőt, kapaszkodik a kőbe, feljebb és feljebb a csúcsra törekszik. A Nap fényére. * Te, aki most úgy érzed, bármi okból – a padló réseiben botorkálsz! – Végy példát erről a fáról. Emelkedj fel, ne süppedj bele a semmibe, mert nincs rá okod. Még akkor sem, ha azt hiszed, vagy bárki azt mondja, a körülményeid azt sugallják, hogy nincs már tovább. Az életed nem ez, […]

Fecskében süttette a már így is vérvörös testét egy középkorú férfi a strandon, miközben egy mellette lévő régi fekete magnóról zengett az ABBA. „I work all night, I work all day, to pay the bills I have to pay, Ain’t it sad; And still there never seems to be a single penny left for me; That’s too bad…”–szólt a dal, miközben pár méterrel odébb egy farmerben és hosszú újjú ingben felöltözött idősebb, portugál, vagy esetleg olasz kinézésű férfi nagy sóhajjal leült egy kerti székbe és törvényt szegő módon kinyitott egy doboz sört. (Kanadában nem lehet alkoholt fogyasztani közterületen, már pedig a Westboro […]