Az elmúlt hétvégén tartotta a Balpárt II. tisztújító kongresszusát Budapesten. Éppen egy másik rendezvényről siettem a VIII. kerületi helyszínre, öltönyben és nyakkendőbe öltözve. Kicsit úgy festhettem, mint egy vadkapitalista bankár, ami nem feltétlenül a legjobb imázs, ha valaki éppen egy radikálbaloldali párt rendezvényén kíván résztvenni. De ebből nem keletkezett semmi gond és már az első percekben feltűnt, hogy vitákra, eltérő véleményekre és párbeszédre nyitatottságot mutat a Balpárt, melynek deklarált célja, egy „szociális köztársaság,” megalapítása. Szerintük az 1989-es rendszerváltás idején „egy torz, feudális, a közvagyon magánosítására épülő, szélsőségesen kapitalista modell épült fel Magyarországon.” A Balpárt – talán nem meglepő módon – […]

Szenvedünk itt a nevetséges, pitiáner kis problémáinkkal, hadakozunk egymással, nemzeti a libsivel és viszont, miközben az ország megválasztott vezetői a nép csendes egyetértésével, de legalábbis csendes beletörődésével lopják az ország vagyonát. És hogy ennek ne legyen akadálya, hát nyalintanak egyet az USA hátsóján – száz katonát küldenek Irakba, egyik sem az ő gyerekük, pedig Gazsi már délceg… Olyanok vagyunk, mint a vakegerek, egyszerűen nem látjuk, hogy a világ rohan a III. Világháború felé, amiből kimaradni annyi az esélyünk, mint Szálasinak volt a főtárgyaláson. Mi meg itt jól elvagyunk, és Pakson vitatkozunk, pedig igen hamar megtörténhet, hogy megismerjük a hőtermelésnek egy […]

Új sorozatot indítunk a 71 évvel ezelőtt történtek apropójából. Szándékaink szerint részletes, kronológikus áttekintése lesz azoknak a szégyenteljes napoknak, amiért a magyar nemzet mind a mai napig nem vállalt felelősséget, mi több, nem is nézett szembe vele. 1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. 1944. március 19.Ezen a napon A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) kész listák alapján megkezdte a németellenes politikusok, újságírók […]

Szerdán folytatódik az egyeztetés az országos tüntetésekről a pártok között, és közben mozgolódom civil vonalon is. Megjött viszont az LMP válasza, ők nem működnek együtt a „végletekig lejáratódott, korrupt politikai elittel”. Mármint most, amikor felkérem őket én. Ugyanis az V. kerületben mégiscsak megteszik. Ezért visszakérdeztem, hogyan lehet, hogy a Fidesszel alkuban, az elveikkel szemben megszavazzák az aránytalanságokat is a politikai képviseletben, beülnek bizottságokba képviselőik és delegáltjaik pénzért. Tényleg kíváncsi vagyok mitől más az az együttműködés attól, amire én kértem őket. Ha érdekel valakit részletesen, alább a teljes levél. Az alatt pedig amire ez válaszként született. — Tisztelt Szél Bernadett és […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Nem tartott sokáig a Jobbik cukiság kampánya, hamar kibújt a szög a zsákból. A kedves kis vizslakölykök látványa már a múlté, a jelen komor és rosszat sejtető, a jövő pedig nem szebb, hanem félelmetes. Mondjuk, egy percig nem volt hihető, hogy a Jobbik nem olyan, mint amilyennek megismertük. Nem emberarcú párt, semmi nem változott, a cél ugyanaz, mint korábban volt. Ezt maga Sneider Tamás ismerte el nemrégiben, akiről előkerült egy videó, ahol arról beszélt: a cukiság csak a kampány része – klasszikust idézve: politikai termék. Ismerjük Sneider Tamást, tudjuk, hogy ki ő: a kilencvenes évek elején Roy néven szkinhed volt, […]

A nemzeti és az ellenzéki szimbólumrendszer totális összeomlásáról árulkodik az idei ünneplés vagy tüntetés. Az alapvető probléma ott kezdődik, hogy bizonyos szervezetek, pártok tegnapi rendezvényüket vegyesen, hol tüntetésnek, hol ünneplésnek nevezték, azaz van néhány szerveződés, csoportosulás, amelyik azt se döntötte el, hogy ünnepel vagy lázad, illetve voltak olyan pártok is, amelyek a hivatalos rendezvényeik után a tömegben is képviselték formációjukat. Mire valók a szimbólumok, milyen szerepet és funkciót töltenek be az ember életében? A tapasztalatok áthagyományozásának legfőbb hordozója, amit az ember maga hoz létre, és azokon keresztül, később maga hozza létre a leképeződéseket is, tulajdonképpen értelmet teremt ezzel. Egyszerűen szólva, […]

Kurt Weill—Bertolt Brecht Koldusopera A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója Rendező: BODÓ VIKTOR Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket… Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. […]

187 éves a Nemzeti HIMNUSZUNK.  187 éve, 1823. január 22-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét, a szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később, meg is zenésítette. Gyönyörű költői mű e 64 sor. A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mitől és miért tér el a többi európai ország himnuszától? Három alább leírt példa, a választ megadja, a fenti kérdésre. 1.) A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – , a győztes Európa tiltakozott e […]

Szóval ez nem az én napom volt, kaptam rendesen, szórták rám az áldást, mint a Windischgraetz ükunokára  a március tizenötödikei kitüntetést. Pedig olyan jól indult a nap, hiszen megláttam a Nemzeti Múzeum lépcsőjén kifeszített magyar címer fotóját, melyen minden fordítva volt, a kettőskereszt, az ezüsttel vágott vörös mezők, a koronán a kereszt jobbfelé dőlt. Hogy aztán ez milyen remekül lefordítható erre az országra, azt nem sejtette senki. Tulajdonképpen már csak az hiányzott, hogy fejreállítsák az egészet, de ami késik, nem múlik.Aztán kiderült, hogy semmi okom a röhigcsélésre. Kikaptam, mert nem masíroztam végig a Rákóczi úton a Keletitől az Astoriáig – […]

Március idusa, 2015. Orbán Viktor szónokol. Meg még néhányan. Random elosztva e honban és hazában. De miniszterelnök mégis csak egy van. Még. Jó darabig még, mivel az alternatívák még nem csíráztak ki a veremben. Meg különben is. Nem azért kapták a statiszták, közmunkások és iskolások a szívesen kötelező meghívást, hogy ne Orbán Viktorra figyelmezzünk. Ahhoz is kell szőlőcukor. Natívan, vagy előemésztve. Attól függően, hogy valaki bírja-e józanul az értelmezésének szellemi kihívását. Aki véletlenül kihagyta volna, annak a kormányzat nemzeti olvasatra közreadta. Ami már csak azért is jó, mert egy régi kabarészám-sorozat juthat az ember eszébe. A fiatalabbaknak: arról szólt, hogy […]

Az elmúlt években bizonyára sokan rájöttek arra, hogy az a jó, ha hazánknak a világban több a támogatója, mint a kritikusa. A kormányzati sikerpropaganda ellenére is mind többen látják: Magyarország egyre inkább elszigetelődik a világban. Orbán Viktor azzal érvel, hogy az elmúlt hónapokban is több külföldi vezető politikus járt hazánkban. Ez igaz. Ám a német kancellár asszony és a brit külügyminiszter kivételével mind olyan országból jött, amelyek nem tekinthetők demokratikus jogállamnak, legfeljebb „irányított demokráciának”. Szerintem a magyarok többsége nem tartja helyesnek, hogy Orbán Viktor 2010 óta nagyobb rokonszenvet mutat Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és más hasonló országok, mint az euro-atlanti közösség […]

Visszatérve a panzióba, persze, elcseverésztem egy kicsit a recepcióssal, meg kértem szilvapálinkát, de, mint kiderült, előző nap elfogyasztottam a maradékot. Node, ott jött a papa, aki javasolta, hogy esetleg saját főzésű barackpálinkával meg tudna kínálni. Nem ellenkeztem. Két perc múlva már oroszul társalogtunk – a feleségét ugyanis Moszkvából hozta. A vacsora knédli volt, sertésszelettel, meg bukta. Mindenki három szelet knédlit kapott, minket megkérdezett a felszolgáló leányka, hányat kérünk? Ötöt kértünk. Ennyit számít, ha valaki a tulajjal pálinkázik. Doremi megígérte, hogy lesétálunk vacsora után a sétálóutcába – a rosseb, nem elfelejtettem, hogy visszafelé meg fel kell kapaszkodni? – és iszunk egy […]

Általában nem vall jó ízlésre, ha egy sajtóorgánum saját magáról, vagy a munkásairól közöl híreket, esetleg nyilatkozatokat. Az ilyesmi rendszerint egyfajta lelki szegénység jele. Ezért most csak a legnagyobb mértéktartással vagyunk kénytelenek megemlíteni, hogy ‘lapunk’ a Kanadai Magyar Hírlap elnyerte a Szabad Sajtó Alapítvány ezévi díját. Az átadási ünnepséget követően főszerkesztőnk és barátunk Christopher Adam rövid interviewt adott és ezzel, legalábbis egyenlőre, valószínüleg elintézettnek is tekinthetjük a díj dolgát. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk hallatlanúl boldogok, amiért a sokszáz hasonló elektronikus lap közűl, éppen a mi szerény orgánumunk keltette fel a szabad sajtó közönségének figyelmét. A díjat […]

Ilyen kabaréműsort már régen láttam. Ilyen a magyar. Nem kap semmit sem érte, de képes a saját marhasága elhitetése miatt ordítani verekedni stb A miniszterelnök március 15-i beszéde kapcsán kérdeztünk ünneplő résztvevőket Orbán Viktor szavairól és a Fideszt körüllengő erózióról. Az általános és fejetlen dulakodás közben egy díszmagyarba öltözött úr a diktatúra szót hallva támadt elvtárására, aki épp az ellentüntetőket és a sajtót oktatta. Megérkezett pár tucatnyi Orbán-ellenes tüntető a Nemzeti Múzeumhoz, akiket elkezdtek kiszorítani a biztonságiak ribancozás, lökdösődés és gecizés mellett.