2011-et írunk. Orbán éppen csak, hogy megmelegedett a trónján, de már javában sarcolt és építette orbitális hazugságokra épülő rendszerét. Így ír ennek egyik momentumáról Osszián: „Az egyszer biztos, hogy ami hazugságra épül, az úgy összeomlik, mint a kártyavár. Törvényszerű. És a sorozatos tolvajlásokra épülő rendszer? A különféle, legrafináltabb módon kitalált adónemek kivetésére, javak bekebelezésére vagy csak éppen megszerzett jogok megsemmisítésére való törekvés hozhat átmeneti sikereket egy olyan kormánynak, amelynek egyáltalán nincs gazdasági stratégiája, de még az elképzelései is halványak, nem ritkán utópisztikusak. Lopni azonban tudnak, hatalmi helyzetből ez könnyű is: így lett a martaléka hárommillió kisember tizenkét éves megtakarítása a hatalmi […]

és sok-sok érv, hogy miért. 1989. furcsa év volt, hisz ekkor már tudtuk, hogy valami van a levegőben. Nem csak a rendszerváltozás éve volt, hanem a civil szervezetek újbóli életre keltésének éve is. Ekkor történt, hogy néhány jó szándékú ember összedugta a fejét, hogy hogyan is lehetne segíteni azokon az embereken akik a társadalom peremén élnek, lelkileg-, és szociálisan kiszolgáltatottak, olyan társadalmi csoportokban élnek melyeket a szegregáció igen erőteljesen fenyeget, hátrányos helyzetük következtében gyermekeik könnyen veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek. Gyorsan megszületett a döntés, majd a cselekvés követte és Iványi Gábor létrehozta az Oltalom Karitatív Egyesületet, (oltalom.hu)  melyet a Fővárosi Bíróság 40. […]

Elege lett, ebből az egészből. Ha megkérdezték volna, konkrétan miből, akkor is csak ezt tudta volna mondani: ebből az egészből. Mindenből. Már évek óta nem volt munkahelye, élt, ahogy tudott, hol itt dolgozgatott egy kicsit, hol ott, elvolt valahogy. Nem keresett sokat, éppen csak annyit, hogy megélt, néha még egy-egy korsó sörre is futotta. Elüldögélt fölötte a sarokban, hallgatta a kocsma örök okoskodóit, magában néha megmosolyogta őket, de amúgy csak elvolt ott, egymagában. Most már ez sincs: új tulaj jött, elhessintette, na, öreg, ha nem fogyaszt, ne rontsa itt nekem a levegőt, nem szociális otthon ez! Volt egy kis pénzecske, […]

Rogán Antal még a választások előtt azt jelezte, hogy a poszt-2014-es periódusban Orbán Viktor kormánya neki kezdhet a konszolidációnak, mely felváltja a fülkeforradalom követően tapasztalható permanens háborús retorikát, egyoldalú intézkedéseket és hiperaktív, vitás törvényalkotást. Ezzel szemben az látszik, hogy már a újabb kétharmados győzelem utáni napokban két, inkább szimbólikus ügyben a kormány ismét példát állít megalomániából és kormányzati arroganciából. Az egyik szimbólum a budapesti Szabadság téri német megszállási emlékmű, melyet annak ellenére épít a kormány – 48 órával választási győzelme után – hogy először konzultációt és párbeszédet ígért a MAZSIHISZ-nek. A másik pedig a Húsvét hétfőjén „feltámadt” magyar futball, melyet […]

Az oktatás napi átpolitizálása mellett sokszor elfeledkezünk arról, hogy tanárként emberek vesznek részt abban a folyamatban, amit tanításnak, nevelésnek nevezünk. Az iskolában. Ahol egyre inkább egyfajta pótszülői tevékenység is hárul a gyermekkel foglalkozó pedagógusra. Mert a szülő elvált, mert veri a gyerekét, mert elhanyagolja, mert… Lehet persze közhelyekbe menekülni, és a pedagógusképzés során se szeri, és száma is sok, amikor valóban ez történik. Álmából felzargatva is elismételheti, például, bárki: „a tanár teljes személyiségével vesz részt az oktató-nevelő tevékenységben”. A vizsgán bárki el fogja tudni mondani az említett közhelyet. Szép példákkal is alá fogja tudni támasztani. Remek vizsgajegyek fognak születni. Igaz? […]

Hétköznapi történések Kazanyban. Békésen kvaterkáztunk egy orosz asszonykánál (azért Tatarsztanban is akadtak echt oroszok számosan), amikor kopogtattak – az erkélyajtón! Mindez a negyedik emeleten történt, este 11 tájban. Némiképpen elhűlve meredtünk az ajtóra, kivéve a háziasszonyt, aki a legnagyobb lelki nyugalommal sétált oda és nyitotta ki. Egy meglehetősen zilált külsejű, izzadt pasas nyomult be, harsány „zdrasztvujtye, Anna Ivanovna, privét, daragije gosztyi” (köszöntöm, Anna Ivanovna, üdvözlet, kedves vendégek) köszöntéssel, majd átlejtett a szobán és kisétált a bejárati ajtón. Ki nem mondott kérdésünkre Anna Ivanovna csak rezignáltan legyintett: biztosan megint beleejtette a kulcsát a hóba – ami, mint tudjuk, volt vagy fél […]

Immár nyolc hónapja képviseli Magyarországot Szabó Stefánia főkonzul Torontóban, de csak most – április 17- én nyitották meg hivatalosan Kanada legnagyobb metropoliszában a külképviselet új belvárosi irodáit, a 175 Bloor Street East alatt. Montreálban 2006-ban, Torontóban pedig 2009-ben zárták be a magyar főkonzulátust. A megnyitó ünnepségen jelen volt – többek között – Michael Coteau Ontario-tartománybeli bevándorlási és állampolgársági miniszter, Corneliu Chisu, a szövetségi parlament konzervatív képviselője, valamint Budapestről Takács Szabolcs helyettes államtitkár, illetve Krasnyánszki László külgazdasági tanácsadó. Szintén jelen volt Mendelényi László utazó nagykövet – aki az üzletfejlesztésért felel – valamint Pordány László nagykövet Ottawából. Az Európai Uniót Dimitris Azemopoulos görög […]

Magyarországon már lement a húsvéti ebéd, Kanadában viszont most kelünk. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, Joyeuses Pâques, Happy Easter valamennyi olvasónak!

Április 8-án az Európa Parlament brüsszeli helyszínén vitán vettem részt, amelynek apropója az én, nemrég megjelent könyvem volt(„Einmal Palästina und zurück” – „Egyszer Palesztinába, majd vissza.) Ennek alapján a vita témája az 1938-as és a 2014-es Magyarország közötti, politikai párhuzam volt. A vitát hirdető plakáton Orbán és a magyar jobboldali tömb kedvenc madara, a magyar eredetmítoszból kiemelt turul is ott volt, utalva a Horthy-korszakban működő, antiszemita diák erőszakszervezetre, a Turul Szövetségre. 1938-ban a magyar parlament Imrédy, Darányi és Hóman tervei alapján – az 1920-as numerus clausus nyomaiban továbblépve – elfogadta az első zsidótörvényt. Akkor a jobboldali politikai elit ezt azzal […]

A Magyar Nemzeti Banknál mindent lehet ami nincs leírva, hogy tilos. Összesen százmilliárdnál is többet költ a Magyar Nemzeti Bank új vezetősége ingatlanokra, antik tárgyakra, mint például: Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására, egy 50+40 milliárdos tételről úgy döntöttek, hogy az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. Ahogy a jegybank más testületei sem – olvashattuk az egyik legnagyobb magyar hírportál oldalán április 16-n! A lap informátora elmondta a Nemzeti Bankban tavaly december közepén egy kétpontos, igen költséges igazgatósági határozat született. […]

A Szabadság térre felállítandó szoborzat kapcsán most ismét hallhatunk történészi vitákról. Ugyanúgy, mint annak idején Szakály Sándor, történelmi kukabúvár elhíresült, a népirtást tulajdonképpen egy vállvonással elintéző kijelentése kapcsán. Eközben azt hiszem elfeledkeznek sokan arról, hogy ezek a viták nem okvetlenül szükségesek. Erre persze sokan mondhatják, hogy a viták márpedig kellenek. S ezt sok szempontból nehéz is ignorálni. Magam is írogattam arról, hogy mennyire szükséges lett volna a demokrácia érdekében a miniszterelnöki vita. Amiben akár az említett szobor is szóba kerülhetett volna. Éppen úgy, mint az ezzel, valamint a kormányzat által képviselt hallgatólagos antiszemitizmussal kapcsolatos politikai felelősség. Függetlenül különben attól, hogy […]

–Oroszországot támogató, Romániában Persona Non Grata Jobbikos politikusok az EP-ben! Hogy is van ez? Dr. Szanyi Tibor az MSZP EP listavezetője az első országjáró körútja előtt egy közleményt adott ki, melyben bírálja a jobboldali pártokat! Szavai elgondolkodtatóak, az elmúlt napok eseményei bizonyítják, hogy a Jobbik szélsőséges viselkedését nemcsak a magyar szociális gondolkodású emberek, de a szomszédos államok sem díjazzák! A jobboldali pártok a nemzeti függetlenséget hirdetik, de az Oroszországtól való függést támogatják. – írja Dr. Szanyi Tibor a közleményében. – A Fideszt a 3000 milliárd forintos paksi paktummal kenyerezte le Oroszország, így nem meglepő, hogy Orbán Viktor pártja mélyen hallgat […]

Igaz, ezúttal megfordult a sor: nem ő írt nekem, hanem én neki. Igaz, a Greenpeace felhívására, de akkor is. http://www.greenpeace.hu/kishantos-level_a_miniszterelnoknek/) Az alapszöveg az övék, de a tárgy  és az utolsó két sor az enyém  🙂 „cím:  miniszterelnok@me.gov.hu tárgy: Kishantos kicsiben az, ami Magyarország! Tisztelt Miniszterelnök Úr!A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken történt pusztítás ügyében fordulok Önhöz. Kishantos európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű, BioSuisse biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett népfőiskolát is létrehozott, ahol több száz gazdálkodót képzett ki. Kishantos az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet […]

Nem csitulnak a kedélyek a Szabadság téren Már egy hete, hogy áll a bál Budapesten a Szabadságtéren. A megszállás emlékmű felállítása körül nem csitulnak a kedélyek! A munkások éjszaka meg hajnalban felállítják a megálmodott talapzat körüli kordont, a tiltakozók délután este meg szétszedik azt! Lassan kezd Kőmíves Kelemen Déva várára emlékeztetni a történet! A munkások már megszokott módon szinte órák alatt szerelik össze azt a kerítést, amit a tömeg rutin szerűen viszont odafigyelve arra, hogy kárt ne okozzanak szétbontanak. A tegnap azaz április 15-én Mécs Imre is feliratot fújt a kordont borító vászonra, kifejezve ezzel tiltakozókhoz való csatlakozását. Az 1956-os […]

A választások után érthető sokak csalódása. Kortól és nemtől, nemektől és igenektől függetlenül. Az is teljesen rendben van, hogy a csalódottság gödrében köldöknézve elkezdődik a kiútkeresés. Természetes emberi reakció. Ahogy a mentségkeresés is. Mely utóbbinak jól begyakorolt formája az önfelmentő bűnös-keresés. Ugyanis a mentségek közül az a legkézenfekvőbb, ha mindent más szúrt el. Ez a reakció az, ami Prinz Dániel írása nyomán az elsők közt juthat eszünkbe. A szerzőt a HVG-n a „tavalyelőtti diáktüntetések egyik résztvevőjeként” aposztrofálják. Joggal. De rögtön felidézve az akkori diákmegmozdulások hangulatát és gyakorlatát is. Azt a hangulatot, amelynek egyik legjelentősebb momentuma a változtatni akarás volt. Leginkább […]