A Nemzeti Összetartozás Napján, Kárpáthaza szívében, Csókakőn, Németh Szilárd csepeli polgármester ünnepélyes külsőségek között felavatta a Nyírő József Művelődési Házat. A Makovecz Imre leghívebb tanítványai által tervezett jurta-formájú épület bejárata fölé a névadó hitvalló sorait festették vöröslő fájdalommal: „A vér megtisztítja Európát.” A megnyitó ceremónia kezdetén Wittner Mária halálraítélt leplezte le Kerényi Miklós festőakadémiája Corvin-lánccal kitüntetett festőóriásainak, a főoltár fölött látható „Vitéz nagybányai Horthy Miklós nagyméltóságú kormányzó, a Haza és a magyarországi zsidók megmentője fogadja Orbán Viktor hódolatát a Hősök terén Nagy Imre újra temetésekor„ című történelmi freskóját, majd szőke, kék szemű leventékből álló kórus, székely zászlókat lengetve (szerte a […]

Dr. Gulyás Gergely képviselő vette magának a bátorságot, hogy nyilvánosságra hozza Scheppele professzorhoz írt levelét. Túl a konkrét ferdítéseken, csúsztatásokon és hazugságokon – a jellegzetes érvelés az, hogy ne nézzük az egészet, vitatkozzunk a részletekről. Erről viszont az ugrik be, hogy az irodalom ismer egy olyan esetet, amikor egyébként ép részekből (esetünkben ugye nem is erről van szó) sikerült egy szörnyűséget létrehozni.  A dolog pikantériája, hogy ezt az „alkotót” – Victornak hívták. A poszt többi része, mellékletként, tartalmazza azt a levelet, melyet a nagy tudású képviselő jegyez – s a kommentjeimet. Tisztelt Scheppele Professzor! Meghallgatva Önt élőben a Helsinki Bizottság […]

Úgy írtak a magyarországi médiában arról, hogy Kecel római katolikus plébánosa nyíltan vállalta a Fidesz-KDNP bírálatát és egyben kizavarta templomából a rezsicsökkentés mellett kampányoló fideszes aktivistát, mintha valami óriási szenzáció lett volna. Pedig Burányi Roland csak annyit mondott, hogy katolikus papként Soltvadkerten szolgált 12 éven át, és ott egyaránt jó kapcsolatot ápolt az egykori SZDSZ-es polgármesterrel és aztán jobboldali utódával is. Ugyanaz nem mondható el a keceli fideszes polgármesterrel létező problémás kapcsolatáról. Burány atya annyit mondott Haszilló Ferenc fideszes polgármesternek első találkozásakor, hogy attól ők ketten még jóba lehetnek, hogy a plébános közben politikai ellenfelével is normális viszonyt ápol. Haszilló […]

– Teremszolga, a következőt! – Igenis! – Adjon az isten! – Ave, cézár! – Ja igen, ezt ismerem. Anagramma, azt jelenti: a vécé zárva. – Nem éppen, ez egy köszöntés, csak még nincs itt az ideje. – Ja, az más. – Neve? – Dávid, Isai fia, Betlehemből. – Lakik? – Perszehogy. – Mi az, hogy perszehogy? – Hát nem azt kérdezte, lakom-e? – De hol, jóember? – Ja, hát miért nem ezt kérdezte? Jeruzsálemben, a főtértől balra, a második pálmafánál, a páros oldalon. – Mi az, hogy páros? – Tudja, hogy mi az, 4711? Na, az páratlan. Úgy hívják, hogy […]

Kanadai ismerőseim hónapokon keresztül kérdezték, hogy az a sok rossz kritika, amit az angol sajtóban olvasnak az otthoni kormányról, az otthon történtekről, miért nem viszi ki a magyarokat az utcára. Elvégre mindenki tiltakozik, az Európai Parlament, az Európa Tanács, az USA, de a magyarok a fülük botját sem mozdítják. Pedig az ő sorsuk, elsősorban őket érinti, ami otthon történik. Az egyik sorolta: megbántottak sok kis jövedelműt az egykulcsos adóval, aztán az orvosok, a pedagógusok, a rendőrök, a rokkantnyugdíjasok, az egészségügyi dolgozók, a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a mezőgazdasági dolgozók és földművesek, a diákok, egyetemisták, a közmunkások, a segélyen élők – a […]

Igazán kellemetlen lehet annak a hatalomnak, amelyet saját emberei kritizálnak, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének olyan vastag a bőr a pofáján, hogy a szégyenérzet az náluk nem játszik. Soha nem is játszott, bármikor bármit belehazudnak a képünkbe, szó nélkül azt mondják az égre, hogy zöld, a fűre meg hogy kék. „A többszöri alkotmánymódosítás joggal kap kritikákat külföldről és az Európai Unió politikusaitól, ezek révén ugyanis a parlamentnek gyakorlatilag korlátlan hatalma lett, az Országgyűlés felülírhatja az alkotmánybíróság döntéseit is – írta Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke a Wall Street Journal véleményrovatában.” Most éppen ő az, aki megelégelte a Fidesz […]

Krisztus feltámadására várva az idei húsvétunk több szempontból is különlegesnek bizonyult. Ferenc pápa megtartotta első húsvétvasárnapi szentmiséjét, míg hazánk kormánya pedig a negyedévszázados megalakulásának jubileumát ünnepelte. Ez alkalomból tüntetők ezrei lepték el a Fidesz Lendvai-utcai székházát, és teli torokból skandálták: „itt a húsvét itt a nyúl, Orbán Viktor önkényúr”. Az érintettet, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök urat pedig mintha mindez nem érdekelte volna. Ő, a családja körében békésen ünnepelt. Fel is tett a Facebook oldalára egy rövidke családi videót, amelyben egy számomra ismeretlen dallamot dudorászva, adventi koszorút (?) akasztott a mennyezetre. Mindezt akkora átéléssel vitte véghez, hogy megfeledkezve az őt rögzítő […]

Az elmúlt tíz nap alatt négy alkalommal indítottak nálam technikai kérdésekben jártasabb személyek túlterheltségi támadást a Kanadai Magyar Hírlap ellen. Ma – például – több mint nyolc órán keresztül volt elérhetetlen honlapunk. Húsvét előtt pedig három alkalommal némult el a KMH, kényszerszünetünk pedig mindig öt-hat óráig eltartott. Azt persze nem tudjuk, hogy kik és milyen célból teszik  sokadszorra elérhetetlenné a KMH-t. Elvileg elkpzelhető, hogy néhány tizenvalahány éves fiatal Hawkesburyből  – akik annyit tudnak Magyarországról, hogy a „Hungary” valami franciaországi kisváros lehet – szemelte ki a KMH-t mint ideális célpont. De az is elképzelhető, hogy miközben hírlapunk helyt ad az ellenvéleményeknek, […]

Az első napokban azonnal sok bajom támadt a nevemmel Izráelben. Amikor a repülőtéren elláttak minket okmányokkal, akkor mondtam anyámnak: – Én nem értem, de ezek úgy néznek rám, mint aki most jött a Holdról. Mi fura van a családnevemben vagy a keresztnevemmel? – Tőlem hiába kérdezed fiam. Majd elmondják. De nem mondta el senki sem. Pedig kérdeztem rokonaimat is, hiába. – Szokatlan nekik ez a név. A héber nyelv nem ismer ilyen hangzókat. Megnyugodtam egy időre, de nem tartott sokáig. Hamarosan tanulni kényszerültem a nyelvet, meg el kellett helyezkednem dolgozni is. Érdekes módon itt senki sem akadt ki a nevemen. […]

Megint elveszített Magyarország egy tehetséges embert, egy művészt, gondolkodót – egy olyan valakit, aki a magyar kultúrát gazdagította, nem csak zenéjével, de humanizmusával is. A Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, Gerendás Péter úgy döntött, hogy 56 évesen – hat kiskorú gyermekével együtt – emigrál. „A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előitéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos ‘zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról’ szóló hazugságok, összeesküvéselméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása, a folyamatos cigányozás, buzizás miatt régóta fontolgattam a távozást. De van egy ‘gulyás feelingem’, mint ahogy egy Klauzál téri sólet életérzésem is. Az anyanyelv, a […]

1944 szeptemberében a magyar kormány elrendelte Észak-Erdély kiürítését, november 14. és 1945. március 13. között a térség szovjet katonai fennhatóság alá került. A széki református egyházmegye esperesi hivatala, Ördöngösfüzes. A bukaresti Nagyvezérkar már augusztus végén engedélyt adott félkatonai alakulatok megszervezésére, melyeknek feladata a front mögötti területek pacifikálása és a román közigazgatás visszatérésének előkészítése lett volna. Az azonnali szervezést az “Ardealul” lapszerkesztősége kezdte meg Bukarestben, augusztus 27-i számában közölt felhívással. Az önkéntes osztagok nagyobbrészt a Regátban élő észak-erdélyi menekültekből, “jó románok”-ból, nőkből szerveződtek. Olyanokból, akik nem voltak aktív tagjai a hadseregnek. Pár napon belül hét zászlóaljat sikerült felállitaniuk. A leghírhedtebb alakulat […]

Elkészültek a festett húsvéti tojások, megfőtt a sonka és megterítettük az asztalt. Rufus kutyám pedig nagyokat nyeldesve nézte mindezt a sarokból. Nálunk még a magyar hagyományok élnek húsvét vasárnapján. Füstölt sonka, torma, piros tojás, francia saláta, kalács és – persze – sok-sok csokoládé. De miért is piros a húsvéti tojás? A tojás természetesen az újjászületést jelképezi, mely egyben Jézus feltámadására, valamint a tavaszra is utal. De a piros tojás Krisztus vérére emlékezteti a hívő keresztényeket. Ami pedig a sonkát illeti: eredetileg a bárány volt a népszerűbb húsvéti étel, hiszen ezt mind az Ótestamentumi zsidó nép, mind pedig Krisztus hívei fogyasztották, […]

Az úgy kezdődött, hogy a mutternak eltörött a keze. Ráadásul a jobb. Ott volt, ugye, a ház, csak be kellett ott fűteni, még ha csak a konyhában a csikótűzhelyt, meg az egyik szobát, ahol a mutter aludt, de akkor is. A tisztaszobát, á, még csak az kéne, tiszta pocsékolás, hónapszámra be se nyit senki, csak, ha a mutter születésnapjára összetoborzódik a család. Mondta is a Jánosi doktor, a körzeti, hogy: Mariska néni, most, hogy ilyen balog lett, csak jobb lenne, ha felmenne a városra, a gyerekekhez! Hogyisne, még csak az köllene! – háborgott a mutter. Itt van a jószág, meg […]

Múlt héten Rogán Antal azt bírta nyilatkozni a TV2-n, hogy jó volt betenni az alkotmányba azt, hogy senki nem alhat az utcán és az aluljárókban, hisz van elég szálló. (Megjegyzem: nincs is alkotmányunk.) Ámulva hallgatta ezt Kati barátnőm, aki az Oltalom Karitatív Egyesületnél a hajléktalanok OKJ-képzésének (igen, olyan is van) koordinátora. Egyik mentoráltja súlyos beteg feleségével egy kápolnában húzta meg magát, de a pap egyszer csak úgy döntött, menniük kell. Szerencsétlen emberpár ezzel nemcsak a fedelet vesztette el a feje fölül, hanem az emberhez méltóbb életbe vetett reményt is. Ha ugyanis nincs hol lakniuk, a férfi nem tudja befejezni a […]

Bartók persze érinthetetlen. Szándékosan, de akaratlanul sem lehet lerángatni a mocsokba. Sem Temesvári Ferencnek [Bartók Béla a szemkilövetős miniszterelnök elől tántorogna ki Magyarországról, vagy az éppen újjászülető kampóskeresztes nácik – és az őket kitüntető hatalom – elől menekülne? Előbbivel csak Temesi regényében kapcsolható össze a zenészóriás. A Concerto 4. tételében azonban mind címével (Intermezzo interrotto), mind egyértelmű idézeteivel (Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország – vajon a Kárpátia együttes tagjai tudják-e, hogy a dal amit játszanak zsidó származású szerző műve?!) érzékelteti, kit jelképez az ifjú szerelmes, aki imádottjának szerenádot ad (Bartók hazája Radnóti hazája), és kit a garázda részeges banda (szabadságharcosnak […]