2011 december 1-én – tehát a tervezettnél korábban – át kell adni a 840 St. Clair Street West alatti Kanadai Magyar Kultúrközpont épületét az új vevőnek, mivel a központ vezetősége egyik banktól sem kapott kölcsönt az új székház megvételéhez szükséges előleghez. „Mára egyértelmű lett, hogy nem kapunk, a gyenge lábakon álló pénzügyi helyzetünk és a múltunk miatt.

Időközi választást tartottak a budapesti II. kerületben, ahol a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltje szignifikáns győzelmet aratott. Igaz: második fordulót kell tartani, mivel a résztvételi arány csupán 38 százalékon állt és a II. kerület a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized során, mindig a jobboldali jelöltre (először az MDF-re, aztán a Fideszre) szavazott. Mégis érdemes három dolgot leszűrni a fideszes Láng Zsolt győzelméből és az ellenzéki jelöltek sikertelen szerepléseiből. 1. A JESZ, a Jólét és Szabadság nevű párt – mely az MDF utódszervezete – csúnyán ráfázott a kétségbeesettnek tűnő, bulvár stílusú kampányolásával. A pártra a szavazók 1,13 százéka voksolt, amely még az MDF 2010-es […]

Felmenői csallóközi Magyarok. Tizenhat éves korától ír. Az  Új Forrás szerkesztősége mutatta be először, mint költőt, Komáromban. 1985-ben újságíró iskolát végzett. Innentől folyamatosan jelennek meg publicisztikái, cikkei, költeményei, magyar és szlovákiai országos napilapokban. A Vasárnap elnevezésű szlovákiai magyar nyelvű hetilapban, mint tanácsadó publikált. 1997. ben részt vett a Pozsonyban tartott, Nemzetközi Medicina Symposiumon előadásával. Magyarországon, Komáromban tartott kétnapos nemzetközi szintű előadást: Csorna, Győr, Budapest, Kazincbarcika, Szeged, Zenta és Bécs voltak fontosabb előadási helyszínei. Rádiós, televízió – riporter és szerkesztői iskolát végzett, de otthon van az internet világában is. 2004 márciusában mutatták be vizsgafilmjét Budapesten, a Független Média Központban „Viktória tánclépései” címmel. […]

Orbán Viktor miniszterelnök is szerepel az egyik festményen, mely az új magyar alkotmány állami pénzből készített bőrkötésű verziójába kerül. Az 1,6 millió forintos illusztráció Nagy Imre mártír miniszterelnök temetését ábrázolja és egy óriási, narancssárga nyelvű kameleon lebeg a Hősök Tere felett. Amikor nagyobb felbontásban vizsgáljuk a képet, egy fiatal Orbán Viktor látható, miközben híres beszédét mondja az 1989-es újratemetés alkalmából. Először az MSN magyar változatában hozták le a hírt, hogy az éppen regnáló magyar kormányfőt közpénzből festették le. Kerényi Imre, a húsz millió forintos, az alkotmány díszkiadását „gazdagító” projekt kivitelezője pedig még az ATV adásában igérte, hogy nem festik le Orbánt közpénzből. „A miniszterelnök felesége megkért, hogy eszembe […]

A zenekar megalapításának ötlete Maja és Hajas fejéből pattant ki 2008 telén. Elhatározták, hogy megkeresik a megfelelő zenészeket ahhoz, hogy egy pop-rock stílusú zenekart összehozzanak. Elsőként Fecóra találtak rá, akinek épp akkor oszlott fel zenekara, így igent mondott a felkérésre. Hajasnak közben eszébe jutott, hogy korábban iskolatársával volt egy kezdetleges „metál” zenekaruk, így felkereste egykori gitárosát, Johnnyt, aki örömmel csatlakozott. Az első próbák a fenti négy fővel zajlottak, de rövid időn belül egy ismerősön keresztül megtalálták Gabeszt, aki egyedi stílusával új színt hozott a zenekarba. Már csak egy dolog hiányzott: egy név – „Arizóna”. Nem volt nehéz dolguk, mivel a […]

Vivien tini korától a dob bűvöletében él. Igazi vadóc rocker, aki nemcsak szereti a kemény rockzenét, hanem maga is profi szinten műveli azt. Egykor az édesapja is a dobok szerelmese volt, maga is ütötte a bőrt, talán ezért is óvta kislányát a nehéz és egészembert kívánó zenészélettől. Az apai szigornál azonban nagyobb volt a zenész szív, mely engedett a lánya kérésének és beíratta a Kőbányai Zeneiskolába, ahol Jávori Vilmosnál, továbbá Sramkó Jánosnál sajátíthatta el a dobolás varázslatos világát. Életéről, pályájáról Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője, tudósítója beszélgetett a dobok szerelmesével. – Egy kicsit időzünk el a gyerekkorodnál. […]

Már kissrácként a zene bűvöletében élt, nyolcévesen már fuvolázott. Általános iskolai tanulmányait követően a Zalka Máté Tiszthelyettesképző Zeneművészeti Szakközépiskolában klasszikus zenét tanult. Kíváncsi kamaszként a könnyűzene műfaja is vonzotta. Neve először session – zenészként vált ismertté. Zenei sokszínűségére jellemző, hogy párhuzamosan a klasszikus -, a jazz-, a musical-, a rock- és a popzenében is egyaránt megállta a helyét, így mára zenei életünk egyik meghatározó személyisége lett. Mindenkép idekívánkozik, hogy a sikeres, Bon – Bon együttes frontembere. Az eddig elért sikereit a zenei műsorok slágerlistáin mérhette le a közönség, ahol máig az élvonalban szerepel. Peti nem egyszerűen egy Bon – Bon […]

2014-ben minden bizonnyal szerepet kap a kanadai magyarság – együtt az egész külhoni és kárpát-medencei diszpórával – a magyarországi parlamenti választások kimenetelében. A jelenleg készülő választási törvény ugyan nem ad egyenlő választójogot a külföldön élő és magyar lakhellyel nem rendelkező állampolgárok számára – hiszen a magyarországiakkal ellentétben, mi csak pártlistára szavazhatnánk, egyéni jelöltre azonben nem – mégis a rendszerváltás óta először több százezer külföldön élő magyar dönthet Magyarország jövőjéről. De vajon mekkora lesz a kanadai magyarság befolyása? Ha a 2010-es parlamenti választás adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy nagyon kevesen szerepeltek az ottawai külképviseleti névjegyzékben. Az első fordulóban összesen 123-an voltak jogosultak az […]

(Háttér: Ez az írásom először 2003. február 22-én jelent meg a magyarországi Népszava, Szép Szó mellékletében. Ma, 2011 őszén, a montreáli közösségben zajló, olykor kirekesztő acsarkodások közepette, érdemes lenne reflektálnunk Bellamy szellemiségén. GA) Edward Bellamy egy kis, amerikai faluban születtet több mint 150 éve. Apja a falu baptista lelkipásztora volt. Bellamy rövid életet élt.  Negyvennyolc évesen, két évvel a huszadik század kezdete előtt halt meg tuberkulózisban, de már halála előtt a világirodalom egyik óriása volt. Nemzetközi tekintélyét, ismertségét, honfitársai örök elismerését annak a könyvének köszönheti, amelyben brutális őszinteséggel mutatta be a 19. századbeli Amerika morális és kulturális romlottságát, elővetítve azt […]

Középiskolás évei után a kommunikációt és a művelődésszervező szakot választotta, de nemsokára rádöbbent semmi keresnivalója ezen a vonalon és inkább a színészi pálya mellett döntött. Számos nagysikerű darabban feltűnik a fővárosi színházakban is, de életében a Hevesi Sándor Színház társulata hoz változást. Itt most jól érzi magát a bőrében. Egy éve csatlakozott a teátrum együtteséhez. Tanára, a színház művészeti vezetője, Sztarenki Pál biztatására érkezett a zalai megyeszékhelyre. A televíziónézők a közeljövőben, egyik országos csatorna nagysikerű sorozatában találkozhatnak majd a fiatal színésszel. Életéről, pályájáról Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője beszélgetett az ifjú tehetséggel. – Mióta vagy a zalaegerszegi […]

Éppen a következő szemeszterre szóló tananyagot készítettem elő tegnap délután. Az idei tanévben is egy-két órát a kelet-közép európai rendszerváltásra – és ezen belül a magyarországi pártállám lebontására és az első szabad választásokra – szentelek. Előadásomhoz kerestem egy kis releváns hang és videóanyagot és ekkor bukkantám rá a Fidesz egyik 1990-es kampányfilmjére, melyre még gyerekkoromból halványan emlékeztem. Először 1990-ben jártam Magyarországon, aztán 1992-ben költöztem vissza szüleimmel. Egyedül a Fidesz produkált 1990-ben egy olyan kampányfilmet, mely magával hordozta a SZDSZ filmjére jellemző reményteli idealizmust, de ezt humorral és igazi chutzpah-val tette. Egy egész világ választotta el a fideszes rendszerváltó kampányfilmet a Magyar Szocialista Párt […]

Az egyenlő bánásmód, az igazságosság és a sajtó-etika szabályaira hivatkozva szeretnék válaszolni arra a levélre, melyet Androvich Tamás plébános 2011. Szeptember 22-én közétett a Magyar Krónikában, illetve azokra a kijelentésekre, amelyeket az október 21-én tartott ünnepi beszédéből közölt a Krónika Október 25-én. Véleményem szerint, a plébános, aki egyben a Montreáli Magyar Bizottság alelnöke, nem egyszerű véleményt nyilvánított, hanem durva becsületsértést követett el a nagy nyilvánosság előtt Istent tisztelő emberek ellen, akik szeretettel, becsülettel szolgálják hazájukat, közösségüket. A plébános által meggyalázott, kiközösített emberek egyedüli bűne, ha ezt egyáltalán bűnnek lehetne nevezni az, hogy nem hívei annak a politikai pártnak, amely ma, […]

Vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55-ik évfordulóján több tíz ezer állampolgár tüntetett Budapest utcáin a jelenlegi kormány autokratikus intézkedései ellen–áll a Montreal Gazette 2011. október 26. számában megjelent képaláirásban. A Nem Tetszik a Rendszer című tüntetés volt az eddigi legnagyobb ellenzéki demonstráció az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány szociálisan érzéketlen és antidemokratikus politikája ellen. A tüntető szervezetek közt volt a Szolidaritás Mozgalom, a Negyedik Köztársaságot! és az Egy millióan a demokráciáért. A Montreal Gazette-ben megjelent cikket Dr. Göllner András, a Concordia Egyetem emeritus professzora, illetve a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója, országos szóvívője írta. Göllner professzor Vaclav Havel-t, az első […]

Száz éve született Kertész Sándor, a Torontói Művész Színház alapítója, akit sokan az „utolsó magyar vándorszínész”-nek aposztrofálták. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára készített kiállítást a kanadai magyar színház alapító életéről és munkásságáról, mely 2010 október 27-től 2012 január 28-ig tekinthető meg. A „Déryné voltam Kanadában” című kiállítást Both Magdolna, Erdélyi Lujza és Papp Judit készítette és az OSZK katalógusfolyosóján, illetve az olvasóteremben lehet megtekinteni. Kertész Sándor 1956 novemberében emigrált Magyarországról és ekkor került Torontóba. Három évtizeden keresztül maradt a torontói magyar színház igazgatója, amit Enyedi Sándor példa nélküli eredménynek nevezett. „Aki valamelyest ismeri a diaszpórában életre hívott színházi […]

Legtöbbször áldatlan feladat a pártalapítás, hiszen már a kopogtatócédulák összegyűjtésénél még olyan pártok is elbuknak, melyek aránylag hosszú múltra tekintenek vissza. (Például a 2010-es választáson a Munkáspárt és a MIÉP sem tudott -megalakulások óta először – országos listát állítani.) Mégis az 1989-es rendszerváltás előtti évekhez valamelyest hasolító folyamat zajlik ma Magyarországon, ahogy egyre több kormányellenes civil mozgalom és egyéb platform jön létre és fontolgatja meg a párttá alakulást. Mint ismeretes: a legjelentősebb rendszerváltó pártok is eredetileg nagyon szerény körülmények közt működő civil, proteszt, környezetvédő és diák mozgalmakként kezdték pályafutásukat a Kádár korszak utolsó éveiben. Ilyen volt például az 1979-ben alakult Szegényeket Támogató Alap (Szeta), mely 1988 május 1-én alakulát át Szabad […]