Napok óta nem működik az internetem. Nem az „ellenség keze tette be a lábát” – egyszerűen felmondta a szolgálatot az a kütyü, ami a kapcsolatot jelentette a gépem és a háló között. Volt már hasonló eset több is az elmúlt évek – sőt évtizedek alatt. Korábban minden ilyen kérésemet a szolgáltató 24 órán belül teljesítette – ráadásul ingyen. Ez természetes, hiszen a kütyü (modem, router, mittudomén, nem is érdekel) a szolgáltató tulajdona, én csak bérleti díjat fizetek érte: tehát a tulajdonos kötelessége annak működését biztosítani. Ezért is nem váltottam szolgáltatót, nem hallgattam az „ócsó, még olcsóbb” szirénhangokra. Nagyjából ötven éve […]

A nyugdíjak késve érkez(t|n)ek. Pont. Nagyjából ez az, amit tudunk. A többi szinte kivétel nélkül találgatás. Amely találgatás-cunamiban kétségtelenül lehetne egy kicsit fixebb kavics, ha a miniszterelnök kiállna, és mondana valamit. A magyar, egyetemleges felelősséget takaró, berendezkedés alapján akár bocsánatot is kérhetne a nyugdíjasoktól. Ahogy azt a DK is felvetette. Ez még akkor is egy gerinces, ha tetszik polgári, lépés lenne Orbán Viktortól, ha tetszőleges technikai, műszaki, illetve emberi okai vannak a késedelemnek. Azt azonban, hogy a miniszterelnök milyen képzetekkel rendelkezik a gerincről, mint olyanról azt jól mutatja a DK felvetésére született zsigeri válasz. Ami kimerül abban, hogy a DK […]

Egészen különleges élményben lesz részük azoknak, akik felkeresik Budapesten a Műcsarnok február 10-ig nyitva tartó új kamara-kiállítását. Olyan színek, formák, kompozíciók fogadják a látogatót, hogy némely kép előtt állva szinte Párizs valamelyik múzeumában érezheti magát a néző. Amikor pedig elolvassa az alkotóról szóló ismertetést, meglepetése – ha lehet – még nagyobb lesz! Az 1905-ben született Balázs János az elemi iskola mindössze két osztályát végezte el. Szinte elképesztő fantáziával volt megáldva és ez a fantázia-világ a művészetek különböző ágaiban is felszínre tört nála. Először költőként vált ismertté és lett egyfajta csudabogár a környezetében. Mindig álmodozó volt, a kortársaitól nagyon elütött, már […]

Tisztelt Olvasók, kéretik e sorok íróját mostantól igen nagy becsben tartani, és amennyire csak lehet tisztelni, valamint megbecsülni. Kisebb kitüntetést, nagyobb jutalmat elfogadok. Igen, talán már ki is találták, hőstettet hajtottam végre: majdnem végignéztem egy teljes híradót az M1-en. Azt szerettem volna megtudni, hányadik hírben és hogyan számolnak be arról a nem mindennapi botrányról, hogy a magyar nyugdíjasok pénteken nem kapták meg reggel a szokott időben a nyugdíjukat. Az esti fél 8-as Híradót választottam, mert ez egy viszonylag normális időpontnak látszott. Talán már sejtik a tisztelt olvasók, erős idegzet, nagyfokú hidegvér és meglehetős egészségi állapot szükséges egy ilyen híradó végignézéshez […]

Mintha kibérelném a Filozófust: peripatetikusan leültetném a zongora mellé, ő beszélne a világról, ami körülvesz bennünket [Love (Christmas) is All Around], a mindannyiunkat körbeölelő-körbetaszító mindennapjainkról, én meg összezongoráznám, amit mond. Csak könnyűzenét játszanék [A „könnyűzene”, tartalmát és jellegét tekintve, nagyon hasonló kategória, mint a „zsidó”. Egyrészt közszájon forgó szó, melynek jelöltjét állítólag „mindenki ismeri”, és melyhez számos alantas asszociáció tapad, másrészt ugyanolyan illékony, definiálhatatlan és elkent, mint a „zsidó”, mint az alacsonyrendű faj fogalma. Ugyanolyan gumi fogalom, amely „az uralkodó tetszése szerint bárkire alkalmazható”.], s ettől a filozófus mondanivalója kapni fogna egy vajszínű árnyalatot. Aztán eszmét lehetne cserélni. Vagy a […]

A Gundel a jelek szerint szociális gondoskodás alá vette a miniszterelnökség dolgozóit. Esetleg csak a miniszterelnököt? Bármi lehet. Az ominózus eset kapcsán azonban van, aki számolni kezd, és van, aki nem. Ugyanakkor Orbán igen magasra dobta a labdát. Kérdés, hogy az ellenzéki kommunikáció ezt lecsapja-e? Az, hogy a kádárizmus korszakában sem volt nagy titok, hogy igen jól ki lehetett jönni az országházi, illetve minisztériumi büfékben étkezve. Egyébként nem egy céges étkezdében is. Mert akkor úgy gondolták, hogy a szocializmus szociális gondoskodásának az egyik példája, ha a munkáltató hozzájárul az egyébként alulfizetett dolgozó költségeihez. Ezen a szálon haladva azt is mondhatnánk, […]

„Fiatalemberek egy gatyában, és fiatal nők lenge öltözetben, fedetlen keblekkel is odamehetnek”, – mondta Boross Péter volt miniszterelnök a magyar korona hányattatásairól. Szerinte a koronának ennél méltóbb körülményeket kellene teremteni. A Hóbagolyként is ismert volt miniszterelnök nem ma nyilvánul meg először ruhaviseleti ügyekben. Amikor 1992. október 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök – nem mellesleg volt 56-os halálra ítélt – nem tudott beszélni a tömeg előtt, mert bomberdzsekis, fasiszta kopaszok belefojtották a szót, akkor a még viszonylag új Magyar Köztársaság belügyminiszterének, Boross Péternek ehhez a gyalázathoz mindössze annyi szava volt, hogy ezek a fiúk nem akartak rosszat. Ráadásul a bomberdzsekit zekének […]

Négy évvel ezelőtt mutatta be – jelenlegi koreográfiájában – a Magyar Állami Operaház, Csajkovszkij, Diótörő című balettjét. Amikor 2018. december 31-én, délelőtt 11 órakor felment a függöny az Erkel Színházban, az nemcsak az évad legutolsó, hanem egyben a Wayne Eagling és Solymosi Tamás által jegyzett, 2015-ben elkészült koreográfiának a századik előadása is volt! Összességében, az évek alatt százhatvanezer ember látta a darabot – és ez a ti sikeretek – gratulált a fellépő művészeknek Solymosi Tamás, az Operaház balettigazgatója. Nagyszerű munkát végeztetek – mondta, a közönség távozása után, a színpadon rögtönzött ünnepségen. Ezúttal visszatért az Erkel Színház színpadára Oláh Gusztáv legendás […]

Felszentelték Orbán új irodáját. Önmagában egy uborkaszezonra való hír is lehetne, ha nem lenne meg a maga szimbolikája. A kereszténységre hivatkozó, de számos inkább embertelennek tekinthető törvénytől a felszentelést végzőig bezárólag. Az előbbi simán belefér az eddigi decibelkeresztény retorikába. De az utóbbi… Mert az sem semmi, hogy találtak olyan szerzetest, aki egy decibelkeresztény miniszterelnök irodáját egyáltalán felszenteli. Függetlenül a saját rendjétől, annak külön küldetésétől. Ám számot vetve azzal, hogy a jelenlegi törvények, rendeletek közé nem egy olyan került, amelytől Pál, ha a Bibliában leírtaknak hinni lehet, hidegrázást kapna. Amúgy, a Biblia alapján az irodaszentelés, mint olyan is megcsúfolása a Szentírásnak. […]

Alternatívája a köztársasági elnök, ami azért elég fura, mert egy köztársaságnak az elnöki státusz anakronisztikus. Róma köztársaság volt, de nem volt elnöke. Mindegy. Orbanisztánban ez a státusz meg teljesen értelmetlen, mivel nincs köztársaság. Haladjunk. Az állam elnöke – maradjunk ennél a státusznál – az elvek szerint a pártokon felül álló, a nemzet egységét szimbolizálni hivatott személy. Általában. Noch dazu, választás útján kerül ebbe a pozícióba, nem pedig egy pillanatnyilag hatalmon lévő párt érdeke szerint. Mármint, jobb helyen választják. Orbanisztán nem jobb hely, itt kinevezik, méghozzá kormányzati – vagyis párbeli – többséggel. Még hogy a nép válassza, abszurdum, hiszen a nép […]

Rejtő egyik művében olyan költői kérdést feszeget az egyik szereplő, hogy a Prücsök vajon mennyire is prücsök valójában. Ez azért jutott, nem először, az eszembe, mert Fekete-Győr András interjút adott a HVG-nek. Amiért igazán kár volt. Tényleg. Mármint akkor, ha nem a Fidesz erősítése a célja. Esetleg a közreadó szerkesztőnek. Ha valamit másként mondott volna a Momentum izgágája. Mert felelős politikusnak azért nem mondanám. Ahogy Orbán esetében is erős túlzás lenne az ilyen minősítés. Az egyik oldalon ugyanis láthatóan kezdett elindulni egy ellenzéki egységfront kialakulása. Ez nyilvánvalóan kínos lehet a kormányfőként alig tisztelten önjelölt népvezérnek. Annak az Orbán Viktornak, aki […]

Ma több helyen attól volt hangos a net, és a média általában is, hogy a nemzeti kaparnok, alias Lázár János a Makói Városi Televíziónak nyilatkozva beszólt a kormányzó hatalomnak. A rabszolgatörvény kapcsán. Fura módon a bérbírósági törvény kapcsán nem. Ami, egymással összefüggve, vagy akár külön ösvényen haladva is jelezhet pár dolgot. Leginkább az, hogy a közigazgatás bérbírósági törvénye Lázár szerint teljesen rendben van. Ami érthető lehet abból a szempontból is, hogy neki teljesen megfelel a kialakítandó alig-alig függetlensége a bíróságoknak. Ezt egyébként teljesen megérthetjük. Elvégre abban az esetben, ha holnaptól ő lenne a miniszterelnök, akkor neki sem igazán hiányozna egy […]

„Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!” Ezt válaszolta Orbán Viktor a parlamentben, miután az Átlátszó szeptemberben megírta, hogy a miniszterelnök július 25-én a 17 milliárd forint értékű, Bombardier Global 6000 típusú, OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel utazott a Vidi bulgáriai meccsére. Letagadni nem lehetett, mert lefényképezték, ahogy hazafele kiszállt a gépből Ferihegyen. Persze, Orbánnak ez a kijelentése sem volt igaz, mint ahogyan a miniszterelnök több más állítása sem feltétlenül fedi a valóságot. Harminc évvel ezelőtt ugyanis Orbán egyáltalán nem utazott különgépen, ha egyáltalán ült repülőn, az maximum menetrendszerinti járat lehetett. Ami viszont tény: Magyarország miniszterelnöke az […]

Gizinéni, korábbi nevén tanárnő váratlanul pénzhez jut. Egy kicsit ad ennek, ad annak aztán nézi a bankszámláját. Van, amikor 8 forint a kamat, illetve csak hét, mert egy forint a kamatadó, aztán számol. 3% infláció mellett éves vesztesége 90 ezer forint körüli, ami több mint nyugdíjának fele. Átolvassa az állampapírok kínálatát. Látja a 3% kamatot, a lejárat előtti bruttó áron való visszaválthatóságot. Aztán felveszi új kabátját -öt éve vette egy használtruhaboltban- és irány a bank. -Állampapírt vennék két és félmillió forintért -mondja és várakozva néz a banki alkalmazottra -3%-s kamatozásút- teszi hozzá. A banki alkalmazott bonyolult fejtegetésbe kezd lényege, hogy […]

Így, az év utolsó napján, minden jót kívánok a KMH minden közreműködőjének és olvasójának az Újesztendőre az alábbi számmal: Hát, fogadjuk meg Hofi Géza tanácsát: lazítsunk. Kezdhetjük talán azzal, hogy nosztalgiázunk kicsit. Visszagondolunk picit az elmúlt 30, 40, 70 vagy több évre, azok szép pillanataira. Nekünk, akik itt beszélgetünk a KMH oldalain nagyon különbözőképpen teltek ezek az évek. Én csak azokról tudok beszélni, akik ezeket az éveket Magyarországon töltötték. Kezdjük mindjárt Hofi Gézával, aki a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években az ország megkérdőjelezhetetlenül legnépszerűbb humoristája volt. Nem is humoristája – bírálója, ideológusa, a morgás jogának élő megtestesítője – miközben a rendszer híve, Kádár […]