A nyár közepén rendeletet hoztak az egyetemi szakok egy részének elsöpréséről. Megszüntetve, hatóságilag, a gender-szakokat. A képzésben az ELTE és a CEU a fő érdekelt. A CEU elleni hadjárat régóta ismert. Az ELTE meg így járt. A hatalom fogást akart találni, és KDNP által különösen hevesen utált szakok „személyében” megtalálta. Gondolkodni meg nem kötelező. A rendeletek alkotóinak sem. Mert azt a részét teljesen értem, hogy a hívek nagy részének a kocsmaszociológiai szinten teljesen világos a kép. Számukra a gender, a társadalmi nem, tanulmányozása „buzisimogatás”. Oszt’ jóna’ot. A banánhámozási verseny veszteseinek ez így teljesen jól is van. Megtapsolják a betiltását, és […]

Amikor először írtam az olimpiával kapcsolatos ellenérzéseimről (itt 2015-ben, az Amerikai Népszavában 2012-ben), azt hittem, népharag követi a szavaimat. De nem. Sőt, amint a későbbi Nolimpia sikere is mutatja, sokkal több ember képes megőrizni a józan eszét, mint gondolható lett volna. A legtöbben persze a várható magas költségekkel érveltek, de ez szerintem csak az érem egyik oldala. Ráadásul a magyarországi viszonyok között hatása sem lett: azóta is százszám szórja a milliárdokat a kormányerő sportberuházásokra, amiknek nem az a legnagyobb bajuk, hogy sose térülnek meg – egy tanteremtől sem azt várja az ember, hogy nominálisan növelje a GDP-t. Még csak azt […]

Magyarországon még sosem láthatta a közönség a 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült musicalsikert, a Westenden és Broadway-n már nézők millióit elcsábító Apáca Show-t. 2018-ban a Szegedi Szabadtérin mutatja be a fesztivál és a Zikkurat Ügynökség a nyolcszoros Oscar-díjas zeneszerző, Alan Menken darabját, aki többek közt a Szépség és a Szörnyeteget, az Aladdint, A kis hableányt és A Notre Dame-i toronyőrt is jegyzi. A vérpezsdítő soul és disco-dallamokkal fűszerezett vígjáték méltó folytatása lesz a szintén világsikerű film alapján született és popslágerekkel hódító Mamma Mia!-nak, melyet négy éven át imádott a Dóm tér közönsége. A Zikkurat Színpadi Ügynökség előadása Bemutató időpontja: augusztus 10., Zikkurat […]

Szombaton eltávolítják Sir John A. Macdonald államalapító miniszterelnök szobrát a Victoria Városháza előtti bejáratból, mivel a jelenlegi polgármester szerint az emlékmű „a gyarmati erőszak fájdalmas emlékeztetője.” A Viktória királynő után elnevezett tartományi főváros polgármestere — Lisa Helps — elmondta, hogy Macdonald öröksége nem csak Kanada alapításáról szól, hanem arról is, hogy a tragikus következményeket hozó bentlakásos iskolarendszer egyik atyja volt. Helps szerint a szobor jelenléte a Városháza előtt fájdalmat okoz az Őslakosságnak, amikor az önkormányzathoz fordulnak és kénytelenek elsétálni mellette. Helps, aki egyébként történész végzettségű, a következő szavakat idézte a néhai kormányfőtől, amelyek szerinte jelzik, hogy mennyire sértő az örökségé […]

Megjelent egy olyan összeállítás a 444.hu oldalán, ami szinte cseppben mutatja meg a hazai oktatás alkalmatlansági tengerét. Annak a folyamatnak a kapcsán, amelynek során egy iskolai diákcsínyből sikerült gyakorlatilag büntetőeljárásig eszkalálni a problémát. Addig, hogy már-már azt hihetnénk: az e-napló meghamisításáig süllyedt az annak kezelésére jogosult tanerők egyike. Az egyik szál nyilvánvalóan a diák gerincéről szól. Egyrészt az elkészült videók egyikét minden további nélkül bevállalta, míg a másikért úgy sértődött meg a jelek szerint rá a tanári gittegylet, hogy ehhez nem igényel túl sok bizonyítékot. Mármint a szerzőség igazolását. Másrészt a tanárokat kifigurázó képeket a csemete a saját Facebook-oldalán tette […]

Ha egy óvodában mosoda működik, azt teljesen megértem. A kisebb gyermekeknél előfordul, hogy leeszik magukat. A munkahelyi éttermek tapasztalatai alapján a nagyobbakkal is. A kisebb gyermekekkel előfordul, hogy akkor indul el a végtermék, amikor nem kellene. A nagyobbakkal is. Bár, az utóbbi időben inkább azt tapasztalom, hogy a nagyobbak egy részének a száján ömlik ki a szellemi latrinatöltelék. Az azonban már kevésbé világos, ha az utóbbi előkészítése érdekében már az óvoda is beáll a sorva. A szellemi agymosás rendszerébe. Márpedig azzal, hogy egészen kis gyermekkorban elkezdenék az orbanista embertípus előállítását, aligha lehet másról szól. Ugyanakkor teljesen megérthető. Ha nem is […]

A Független Magyar Rádió heti kétórás műsora az AM 530 hullámhosszon hallható Torontó környékén. A műsor „független” és a kétórás műsoridőt bérlik, állítólag évi 35 ezer kanadai dollárt fizet érte Bede-Fazekas Zsolt, aki egy magyar könyvesboltot is üzemeltet Torontóban. A műsor elkötelezetten jobboldali, Orbán Viktort, sőt, néhány szélsőjobboldali személyiséget is támogat. Például néhány hete azt a Szakály Sándor revizionista történészt látta vendégül Bede-Fazekas, akinek ma már problémái akadnak amikor az Egyesült Államok területére próbál belépni. A heti rádióműsornak van egy szegmense, a Dühöngő, ahol Bede-Fazekas barátjával és egykori Torontói Magyar Ház vezetővel, Vaski Gáborral, vitatja meg a magyar és nemzetközi […]

A Károlyi Étteremben rendezett ünnepségen ma délután átadták a Krisztina díjat.  „A díjat azok kaphatják, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy remekművek, vagy kiváló teljesítmények születhettek.” A díjat Gyémánt László Kossuth-díjas festőművész szeretett felesége emlékére Kárpáti Tamás, a Premier Magazin főszerkesztője, a család barátja alapította 2011-ben. A díj Benedek György szobrászművész alkotása. A bronzplaketten Krisztina portréja látható, amelyet Gyémánt László festménye alapján készített. Idén nyolcadik alkalommal ítélték oda a megtisztelő díjat. Eddigi díjazottak: 2011 Geisler Edit, Fehér László festőművész felesége 2012 Haraszty Éva, Haraszty István Édeske, kinetikus szobrászművész felesége 2013 Radnóti Zsuzsa, Örkény István író özvegye 2014 Dr. Kilián Katalin, Juhász Ferenc költő özvegye […]

Az internet terjedésével sokszor megtapasztalt jelenség, hogy a gondolatok jönnek, majd mennek. Az általam leírtak is nem egyszer máshol köszöntek vissza. „Természetesen” forráshivatkozás nélkül. Nem akarván elkövetni ugyanezt, mindenképpen elolvasásra ajánlom Földes András írását az Index.hu oldalán. Ráadásul a legtöbb gondolatban igaza is van. Kínos. Kínos, de nem neki, hanem az államilag megtámasztott propaganda szempontjából. Mármint akkor, ha elolvassa arrafelé valaki. Talán elolvassa. Mármint akkor, ha a hatalom propagandafelelőseinek van annyi esze, hogy olykor a saját termékein kívül mást is olvas. Az is igaz persze, hogy egy írás elolvasása nem jelenti annak megértését. De még a megértés esetén sem biztos, […]

Ez a mondat, egy Paul Valéry idézet, Sinkó István művészeti író beszédének végén hangzott el, a Nádas Alexandra és Nagy Gábor művészházaspár közös kiállításnak megnyitásakor, a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Pedig igazsága annyira kétségbevonhatatlan, hogy szolgálhatna akár a kiállítás vezérfonalául is. A szeptember 3-ig megtekinthető közös tárlaton ugyanis mindkettőjük művészetének egymást megszólító vonásaival találkozhat a közönség. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés idődimenzió- és a valóság–igazság egysége jelenik meg. Tájakat, történeteket, eseményeket is látunk a kiállított képeken, és arcokat a múltból. Jószerint retrospektívnak is nevezhetnénk a művészpáros mostani, bemutatkozó tárlatát a Fúgában. A falakon a 90-es évek […]

A formálódó, személyi kultuszos, kontraszelektált hatalomgyakorlás egyik legbiztosabb jele, ha olyanok kezdenek bátorságot meríteni az előttük tornyosuló fenékből, akiknek csak az említett műtárgy körbe és kinyalása a szinte egyetlen érdemük. Nem szakmailag, mert szakmailag akár jó iparosok is lehetnek. Ahogy a Fidesz ötös számú tagságijának a tulajdonosáról sem mondanám, hogy rossz publicista. Akkor sem, ha egy morális nulla. De most ne is róla szóljunk. Már csak azért sem, mert Bayer Zsoltról más ír eleget. Meg aztán belőle csak egy van. Goebbels magasságába meg, talán még, nem emelkedett. Amellett, hogy minden „okosságának” kielemzése érdemtelen népszerűséget is eredményezhetne. Igaz, ebből a szempontból […]

A Rigoletto kimódolt története barokkosan ellentmondásos, és kitartóan hömpölyög az elkerülhetetlen, sötét végzet felé. Verdi talán legnépszerűbb műve a meghasonlottság és az önfeláldozás tragédiáját magával ragadó zeneiséggel mutatja fel egy nagyszabású előadásban, ami idén a Budapesti Nyári Fesztivál másik kiemelt operabemutatója. A fura udvari bohóc cinikus és kíméletlen, de biztonságban érzi magát, hiszen ő a nőfaló mantovai herceg kegyence. És ha ez nem volna elég, egy másik hatékony módszerrel is rejtőzködik: egészen másnak mutatja magát, mint amilyen valójában. Minden energiájával, nagy profizmussal simul és alkalmazkodik, de gonosz nihilizmusa csupán hivatali kellék. Civilben egy ártatlan, tiszta lányka, Gilda aggódó édesapja, és […]

Jónéhány éve már annak, hogy a torontoi magyarsággal utoljára kapcsolatban voltam. A társulás annak idején koránt sem volt felhőtlen, még a legjobb napjaiban sem. Mindig voltak barátaim a magyarok között, de soha nem szabadultam meg a közösség fenntartásaitól. Ugyancsak nem tudom eldönteni, hogy ezek a fenntartások nekem szóltak-e, személy szerint, vagy mindannyian így viselkednek-e egymással. Ezek a gondolatok abból az alkalomból merültek fel, hosszú idő óta először, hogy egy barátom felhívta a figyelmemet az úgynevezett ”Független Magyar Rádió” egyik adására, ahol nem rég név szerint említettek meg engem. Méghozzá abban az értelemben, mintha én elhagytam volna a baleset helyszínét, eljöttem […]

Egységes komolyzenei koncepció mindeddig nyilvánvalóan nem létezett, mert ha létezett volna, akkor nem kellene kialakítani. Valóságos rejtély, hogy ennek hiányában mi frászkarikát tanítottak és tanítanak a Zeneakadémián. De ennél is nagyobb rejtély, hogy amennyiben a komolyzene valamennyi alkotója – a legnagyobbakat is beleértve – kizárólag a maga egyedi koncepcióját érvényesítette a műveiben – a remekműveket is beleértve -, akkor milyen célt szolgálhat a kialakítandó egységes komolyzenei koncepció. A cél meghatározása vélhetően kormányzati feladat lehet, vagy lehetett, mindenesetre erre utal a miniszterelnökségi kompetencia. Van okom feltételezni, hogy voltaképpen már meghatároztatott a cél is, hiszen ennek hiányában az ügyben felelőssé tehető kormánybiztos […]

 Tavalyi nagysikerű vendégszereplése után idén visszatér a Margitszigetre a világ egyik legérdekesebb táncelőadásait létrehozó társulata, a Béjart Ballet Lausanne, akik a jubileumi turné után most Mozart legnépszerűbb művét, a csodálatos Varázsfuvolát varázsolják a színpadra a klasszikus balett nyelvén, először Magyarországon! Az előadás eredeti koreográfiáját még 1981-ben álmodta színpadra a társulatot alapító, nagyhatású balett-mester, Maurice Béjart, melyet most második alkalommal újít fel az együttes a jelenlegi társulatvezető koreográfus, régi Béjart-tanítvány, Gil Roman vezetésével. A Béjart Ballet repertoárján a kezdetektől fogva letisztult, mégis fantasztikus látványvilágú és különleges atmoszférájú előadások vannak jelen, melyek egyedülálló kapcsolatban állnak a produkciók alapjait adó klasszikus és innovatív táncelemekkel. A balettelőadások nemcsak kivitelezésükben, hanem témaválasztásaikban […]