A napokban felkért a Galamus Csoport, hogy ezen a héten vállaljam el az online újság vendégszerzői feladatait. Ez annyit jelent, hogy hétfőtől péntekig minden reggel megjelenik egy újabb elemzésem, vagy publicisztikám a Galamus címlapján. Napi írásaimat a címlap jobbfelső oldalán, a fényképem melletti linkekre kattintva olvashatják. Hétfői írásomat az újonnan elfogadott magyarországi alkotmányról a hírlap oldalán is közzéteszem.   Miközben a rendvédelmi szervek szombati budapesti tiltakozásához 15 ezer tüntető csatlakozott, miközben elárasztották az Andrássy utat a tűzoltók által dobált füstbombák és a kinyított tűzcsapokból ömlő víz, a kétharmados kormánytöbbség éppen olyan alkotmányt fog lenyomni a magyar Országgyűlés torkán, amely nemcsak Sólyom László volt köztársasági elnöknél és az […]

Több mint ezernégyszázan írták alá azt a kanadai petíciót, mely Rétvári Bence magyarországi államtitkár által kilátásba helyezett levéltári dokumentum-megsemmísités ellen tiltakozik.  Az Association of Canadian Archivists (ACA) erélyes tiltakozó levéllel csatlakozott a kezdeményezéshez, melyet az ujonnan kinevezett Pordány László nagykövetnek címeztek. Az Egyesült Államokbeli Association for Slavic, East European and Eurasian Studies pedig Szapáry György washingtoni nagykövetnek írt, a petíció törekvéseit támogató levelet. A petíciót fűzött, nyomtatott dosszié formában nyújtom át a Magyar Köztársaság ottawai  nagykövetségének, illetve az Európai Unió kanadai delegációjának. Kenedi János tudományos kutató, az egykori Kenedi Bizottság vezetője, írta a petícióhoz csatolt bevezetőt és fontos szerepet játszott a tiltakozás […]

A 2010-es, 151 millió forintos költségvetési támogatáshoz képest jövőre csak 59 millió forintból gazdálkodhat a budapesti 1956-os Intézet, miután a Fidesz kormány tervezett költségvetése komoly elvonásokkal súlytja a magyar forradalom és szabadságharcot tudományosan vizsgáló non-profit szervezetet. Már az eddig bejelentett megszorítások miatt is veszített munkatársakat az Intézet, köztük Maléter Pál özvegyét, aki magától ajánlotta fel könyvtári állását, annak érdekében, hogy ne legyen szükség más alkamazott elbocsátására. Rainer János, az 1956 Intézet főigazgatója jelezte, hogy más kulturális, vagy tudományos intézetnél legfejebb 15 százalékos az állam támogatása csökkentése és ennek tükrében nehezen értelmezhető, hogy miért csökkentik 60 százalékkal az 1956-os Intézet támogatását. (Amikor […]

A legtöbb kispárt számára végzetesnek bizonyult a kétharmados Fidesz többség által támogatott törvénymódosítás, miszerint a főpolgármester-jelölt állításhoz két hét alatt kell összegyűjteni 28,150 kopogtatócédulát. Az augusztusi nyári szabadságok kellősközepén kellett ajánlószelvényekért vadászni és a megnehezített körülmények kizárólag a Fidesznek és a Magyar Szocialista Pártnak kedveztek. Péntek délutánig úgy tűnt, hogy csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik-nak sikerül a főpolgármester-jelölt állítás, de közben a Lehet Más a Politika (LMP) is nagy nehezen–és még a párt legelszántabb aktivistáit is meglepve–összegyűjtötte a kötelező mennyiséget. A Magyar Demokrata Fórum és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelöltjei azonban elbuktak.   Míg a budapestiek csupán négy jelölt közül választhatnak, Ottawában eddig 14-en jelentkeztek […]

Az ottawai magyar nagykövetség ügyvívője válaszolt a Le Devoir című montreáli napilapban megjelent írásra, melynek szerzője élesen kritizálta Magyarország új jobboldali kormányát és a fasizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet. Király Tamás szerint a Fidesz és azon belül Orbán Viktor miniszterelnök demokatikus elkötelezettségét nem igen lehet megkérdőjelezni, hiszen az egykori magyar kommunista rendszert hevesen ellenezte, az 1989-90-es rendeszerváltásban pedig fontos szerepet játszott. Továbbá a nyolc éves szocialista-liberális kormányzást követő kétharmados fideszes győzelem után is „hűségesek maradnak a demokratikus értékekhez és alapokhoz”–áll a szeptember 1-én publikált nagykövetségi válaszlevélben. Az ottawai nagykövetség ügyvívője leszögezte: Magyarország nem kivánja visszaszerezni a kilencven éve elszakított területeket–mint ahogy ezt a Le Devoir szerzője állította–csupán a határontúli kisebbségeknek kiván állampolgárságot […]

Tölgyessy Péter elemző, a Fidesz egykori parlamenti képviselője az ATV Pont 7 című műsorában elmondta: a hárompárti országgyűlés alakulása lenne a legaggasztóbb eredménye az április 11-ei választásoknak. Bár a felmérések szerint a baloldali Lehet Más a Politikának (LMP) reális esélye van az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére (a Nézőpont Intézet szerint akár 9 százalékot is elérhetne ha minden potenciális szavazót megszólítanak), az is lehetséges, hogy csak a Fidesz, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik kerül be. Tölgyessy szerint a szocialisták megszeretnék őrizni a jelenlegi politikai konstellációt a baloldalon, melynek köszönhetően a Fideszből kiábrándult baloldal érzelműek csak az MSZP-hez fordulhatnak ha alternatívát keresnek két-három éven belül. Ha azonban az LMP is bekerül a parlamentbe, akkor reális baloldali alternatívája is lehet a szavazónak és rákényszerítené a MSZP-t a változásra, illetve a komoly átalakulásra.

A zöldpárti Lehet Más a Politikának és a neoliberális-konzervatív Magyar Demokrata Fórumnak is sikerült az országos és budapesti listaállítás és ezzel az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére is esélyesek. Bár a kanadai választási törvényektől jelentősen eltérő magyar választójog szerint budapesti lista nélkül is lehet országos listát állítani, a főváros hiányában csaknem kizárt, hogy bármelyik párt átlépi az 5 százalékos küszöböt. Ez különösen igaz az LMP és az MDF számára, hiszen mindkét párt leginkább a fővárosra alapozza szavazói bázisát. A Fidesz-KDNP-re, a Magyar Szocialista Pártra, a Jobbik Magyarországért Mozgalomra, az LMP-re és az MDF-re lehet majd listán szavazni az április 11-ei választásokon. Ezen kivül elképzelhető, hogy a Seres Mária nyíregyházi építész által vezetett grassroots Civil Mozgalom is sikeresen állít országos listát, de ezt még nem konfirmálta a magyar Országos Választási Bizottság.

Néhány vezető politikussal rendelkező pártnak azonban nem sikerült az országos listaállítás. A Thürmer Gyula által vezetett Munkáspárt például 1990 óta mindig állított országos listát és a kilencvenes években országosan 2-3 százalékot is elértek. Most azonban országos listájuk nem lesz és összesen 18 egyéni körzetben indul munkáspárti jelölt. Csurka István Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) sem állíthat országos listát és Torgyán József egykori FKGP-vezető, illetve agrárminiszter által fémjelzett Torgyán-Kisgazda-Koalíció is csupán maroknyi vidéki körzetben indit egyéni jelöltet.