Fehér az élettársad? Ki leszel rúgva Kahnawake-ből!
Waneek Horn-Miller legsúlyosabb bűne, hogy egy fehér férfival él házaséletet. Ezért már meg is kapta a Kahnawake-i Mohawk Tanácstól a hivatalos felszólítást: több mint 200 lakóval együtt Horn-Millernek is távoznia kell a dél-québeci rezervátum területéről. Egy 1981-ben hatálybe lépett törvény szerint, szigorúan tilos a rezervátum lakóinak a vegyes házasság. Angolul ezt a törvényt „Marry out, stay out-nak” („Ha kiházasodsz, akkor maradjál kint”) hívják. És aki ezt a szabályt megszegi, annak el kell költöznie a 8 ezer lakosú Kahnawake-ből.
Kahnawake területén nem látják szívesen a kanadai és québeci rendőröket. Ez az ominózus tábla áll a terület határán.
„Ha bárki csak úgy letelepedhet ezen a 35 ezer hektárnyi területen, attól tartok, hogy le fognak rohanni minket azok az idegen kulturák, amelyek így is körbefognak. Nem akarom megsérteni ezeket a kulturákat, de ragaszkodunk ahhoz a kevéshez, ami megmaradt nekünk ebben a világban”–magyarázta a vitatott törvényt Joe Delaronde, a rezervátum egyik vezetője.
Horn-Miller – aki korábban a kanadai olimpiai csapat tagja volt – bírósági úton támadja a Mohawk Tanács kitelepítési határozatát és jelezte: fehér férjével és gyermekeivel esze ágában sincs távoznia a rezervátum területéről.
Az egyre erősödő viták miatt, a Mohawk Tanács szeptember végén, illetve október elején kívánja az 1981-es törvényt megvitatni és esetleges alternatívákról tárgyalni. De ez a konszenzus-építő folyamat nehezen kezdődött, amikor a Marry out, stay out egyik prominens ellenzőjét – az egyébként Mohawk származású Steve Bonspiel újságírót – kirúgták a legútóbbi rezervátumi közgyűlésről. Bonspiel az Eastern Door nevű Mohawk kiadvány szerkesztője, mégsem látták szívesen a heves indulatoktól hangos közgyűlésen.
„Hirtelen én lettem az első számú közellenség”–mondta Bonspiel.
Kahnawake területe. A rezervátum Montreáltól közvetlenül délre fekszik.
Michael Delisle, Kahnawake vezetője elmondta, hogy a 8 ezer lakosú településen körülbelül száz nem-Mohawk származású ember él. Szerinte ezek az emberek csupán azért mert itt élnek, jogtalanul élvezhetik a rezervátum egyik fontos kedvezményét: nem fizetnek kanadai, illetve québeci adót.
„Ez nem lehet vita tárgya. Ha nem vagy őslakós, akkor nem élhetsz itt”–mondta Rhonda Bush, Kahnawake egyik lakósa a CBC közszolgálati televíziónak. „A fehér emberek élhetnek máshol. Ez a föld viszont csak a miénk”–tette hozzá.
Mohawk zászló
A kanadai jobboldal részéről azonban heves bírálatok érik Kahnawake-t. A National Post nevű országos napilap szerint, Kahnewake az egyetlen település az országban, ahol hivatalos és törvény által biztosított a rasszizmus. „Ez a helyzet egy szégyen Kanadára nézve és gonoszság azon őslakósok felé, akiknek egyetlen bűne, hogy szerelmesek lettek valakibe, akinek éppen más a bőrszíne”–írja Jonathan Kay a National Postban. „Minden más kontextusban, a kanadai liberálisok támogatják a sokszínűség ötletét. Liberális városokban – mint amilyen Toronto, Vancouver és Montreál – amikor egy kerületben mindenféle etnikum látható, ez a felvilágosultság egyik emblémájaként értendő. De ha éppenséggel egy rezervátumról van szó, akkor pont az ellenkező igaz: el kell üldözni a fehéreket a városból”–tette hozzá Kay.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:42 de.
Ez persze túlzás…
De ha annyit szenvedtek volna a „fehérek” az indiánoktól, mint fordítva…
Elvették életterüket, ősi földjüket, a meggazdagodás érdekében…
4:15 de.
Na álljunk már meg egy kurva polgári szóra. Ha valaki esetleg nem tudná, annó egyedül Canada adott menedékjogot az amerikai indiánoknak akiket valóban elűztek az őseik földjéről. Mert ahogy ők nevezték „a nagyanyó országában” teljesjogú polgárként élhettek. Az egy más kérdés, hogy az idők során kissé kinyiltak az agyak és hülyeségekkel hazugságokkal tömték meg. Mert ekkora baromság egy indián fejiben sem férhet bele. Eleve ahol most élnek az nem az ő földjük. OK kapták annó Canadától, hogy ott letelepedhetnek. De menjünk tovább. Maga a fehér ember volt annyira rasszista először, hogy az „idegen” szinesbőrüt kirekeszetette. Most akkor csodálkoznak ha az indiánok ugyan azzal lőnek vissza, hogy fehér embert nem türnek a rezervátumban? Kissé jobban odakellett volna figyelni az integrációjukra és nem a „tüzes vizet” eladni nekik na meg az emberi hülyeséget amire naivságuknál fogva nagyon is kapohatóak. Szóval tegyünk tiszta vizet az agyakba. Maga a rézbörű nem volt rasszista csak azzá tették az oszd meg és uralkodj elv alapján. Ugyan ez ment végbe a Közel keleten is. Érdekes módon elég jól megvoltak békességben a zsidók és az arabok egészen addig amig oda nem tolakodtak olyanok akiknek ez nem volt jó és felkavarták az indulatokat. És mivel? Ugyan ezzel a mesével. Ez a ti földetek nem a zsidóké. Dekár hogy a mai napig megengedett a történelem hamisítás. Ha egyszer megtudnák ezt akadályozni bizony kevesebb ember halna meg háborúkban évente.
4:18 de.
Fenyvesi Glória: Az első telepesek a puszta életüket védték, és nagyon kemény munkával próbáltak életben maradni, állandó életveszélyben. Az Európából kivándorolt, elmenekült vagy száműzött tömeg ÉLNI ment Amerikába és Ausztráliába.
Persze a fehér „faj” söpredéke is ment (De hát a fehér faj felsőbbrendű, nem?) Ez sajnos elkerülhetetlen volt. De a többség élni akart. Egyszerűen élni.
De vajon a Kárpát-medence lakatlan volt, amikor jöttünk? Maga skizofrén? A beolvadni nem tudó indiánokat sajnálja sorsukért (joggal), de a beolvadni nem tudó cigányság az maga a sátán? Ne jöjjön az ősi földdel, mert az az Urálnál van. A cigányoknak pont annyi joga van itt lenni, mint magának. De mert másképpen élnek, ezért pusztuljanak. Mint az indiánok. Akkor most?
6:34 de.
IIanfar,
Amit írsz tökéletes.Kár hogy egy tökéletlen d… elé szórod az igazgyöngyöket.
6:18 du.
Fenyvesi Glória
Jól mondja Glória. Ne bizonytalanodj el azon, amit Lianfair írt. Az első európaiak – mint pl. a spanyol Konkvisztádorok · hódítani és meggazdagodni mentek Amerikába. Nyomukban halál és pusztítás járt. Nem kíméltek senkit az aranyért. Aztán, a kipusztított indiánok helyébe Afrikából hurcoltak be rabszolgákat.
Az első időkben Északon is a kalandorok voltak többségben. Az indián skalpokért fizetség járt. Aztán valaki kitalálta, hogy egyszerűbb úgy kipusztítani az őslakókat, ha megsemmisítik fő élelmiszer-forrásukat, a bölényeket. A tűzfegyverrel rendelkező európaiak millió szám ölték le ezeket az állatokat. A megmaradt, kiéheztetett indiánokat pedig a legócskább, legkietlenebb rezervátumokba kényszerítették.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy az indiánok különbek lettek volna a fehérekkel, ha ők lettek volna az erősebbek.
Árpád magyarjai nem hódítottak meg senkit. Akkor már Pannóniából rég kivonultak már a rómaiak, Attila halálával felbomlott a hun birodalom, az avarokat pedig Nagy Károly verte szét. Mikor Árpád bejött, hatalmi vákuum volt a Kárpát-medencében. Szent István szervezett és alapított itt keresztény államot. Mindnyájan ismerjük intelmeit, melyben az idegenek megbecsülésére szólít fel. Nyilván azok megbecsülésére, akik betartották a törvényeket.
6:36 du.
Avi ben Giora
A francia-angol hatalmi vetélkedésből profitáltak a kanadai indiánok, mert kedvezményekkel a franciák és az angolok is a maguk oldalára akarták állítani az őslakókat. Na és persze, Kanadában volt hely bőven.
3:21 de.
Jani: Jo nagy csusztatasok. Nem illik igy felrevezetni a szerencsetlen tudatlan lanyt.
9:56 de.
llanfair
Csupán néhány Amerika meghódításával kapcsolatos tényre és körülményekre hívtam fel Glória figyelmét, amit te átugrottál.
Egyébként „gratulálok”, hogy Glória indiánokkal rokonszenvező soraiból levezetted, hogy „skizofrén” és „elvitatja a cigányok jogait”.
1:19 du.
Jani, Glória és llanfair!
Az igazság „odaát van”, itt csak egy kicsit hosszúra sikeredett része! (a Googlen bővebben!)
Az első telepesek legendáját lényegében szándékosan változtatták meg – jegyzi meg James Loewen író, mivel az igazság olyan szégyenletes volt. Valójában több száz mérfölddel délebbre telepedtek le és Amerikában maradtak, mert a küldetés sikertelen volt.
A valód cél az volt, Robert Beverly történész szerint, hogy aranyat találjanak és visszavigyék Európába. Hamarosan éhezni kezdtek és indián tetemeket kezdtek el megenni.
„Napokat töltöttek azzal, hogy ötletszerűen gödröket ástak a Földbe, boldogtalanul keresték az aranyat, ahelyett, hogy növényeket ültettek volna. Elfogtak néhány indiánt és arra kényszerítették őket, hogy tanítsák meg a gyarmatosítókat gazdálkodni.”
A bennszülöttekkel való lakomázás nem egészen úgy történt, ahogy a Hálaadást a TV-ben és a tankönyvekben bemutatják.
„A gyarmatosítók pohárköszöntőt mondtak az indiánoknak az örök barátságra, mire a törzsfőnök, a családja és kétszáz követője holtan esett össze a méregtől, amit az italukba tettek.”
„A második világháborúban végzett náci etnikai tisztogatás is épp elég borzalmas volt, mondja David Stannard történész – mégis teljes mértékben eltörpül a világtörténelem legnagyobb tömeges népirtása mellett. Százmillió indián halála az amerikai holokausztban. Egyesek itt is betegségektől haltak meg, amiket az európaiak hurcoltak be, de nagyon nagy számban haltak meg szándékos politikai eredményként, melynek célja a faj kiirtása volt és ezt a tényt az általánosan használt történelemkönyvek mind a mai napig továbbra is eltitkolják.”
Az első kormány teljes költségvetésének 80%-át az indián települések támadására költötte, hogy elvegyék fejlett farmjaikat. „A telepesek valószínűleg sohasem maradtak volna életben maguktól” – írja Jennings.
Amerika teljes lakosságának 80%-át pusztították el akkor.
Az amerikai holokausztról szóló lejegyzések szerint a gyarmatosítók vezetői városról városra jártak és szándékosan ölték meg az összes férfit, nőt és gyermeket.
A parancsok legfentebbről jöttek: George Washington utasítására legalább 28-30 szeneka várost, a mohawk, onondaga és kajuga nép összes várostát a földdel tették egyenlővé. George Washington azt írta, hogy az „indián országot el kell pusztítani”.
Thomas Jefferson az indiánok teljes kiirtását tűzte ki célul. A Nobel-békedíjas Theodore Roosevelt „kedvezőnek” nevezte a bennszülött faj kiirtását.
Stannard azt írja, hogy a népirtás hivatalos állami politika volt.
Kalifornia kormányzója, Peter Burnett 1851-es törvényhozáshoz szóló üzenetében:
„Az irtást addig kell folytatni, míg az indiánok ki nem halnak.”
Egy másik kormányzó nyilvános hirdetményt adott ki az összes indián „üldözésére, meggyilkolására és megsemmisítésére”.
Tanúk számolnak be arról, hogy a vérfürdő gyakorlatilag kiirtotta a bennszülött fajt. „A fehérek úgy lőtték le őket, mint a farkasokat, férfiakat, nőket és gyermekeket, ahogy érték őket. Ez a bennszülöttek elleni irtó hadjárat a faj végső kipusztítását tűzte ki célul.”
A beszámolók szerint az mentette meg őket a végső pusztulástól, hogy rabszolgaként kezdték el több helyen használni az indiánokat. Az irtási politika a fehérek érdekeit kezdte sérteni. Az indián munkaerő nélkülözhetetlen.
<<< Már 3 éves kortól magas áruk volt az indián lányoknak – mondta Marysville Appeal, mert "kettős szerepet kaptak : munkát végeztek és testi vágyakat élhettek ki rajtuk".
Az interjúban megszólal Phil Lane az Ihanktonwan első nemzet örökös törzsfőnöke.
– Mit töröltek ki a történelemből ?
– Voltak olyan gyakorlatok, amelyekről az ember néha nem szeretne beszélni. Nemcsak arról, hogy elpusztították az emberek nagy részét, hanem arról, ahogyan ezt tették. Ez a történelem során a legnagyobb emberi veszteség.
A túlélő indiánok ellen még mindig folyamatban van a kulturális népirtás – számol be a Truthout.
A 20. század kezdetétől a gyermekeket ún. "indián bentlakásos iskolákba" kényszerítették, hogy "kiirtsák belőlük az indiánt" – az egyik alapító atya Richard Pratt szerint.
"Öld meg az indiánt! Mentsd meg az embert ! " (Richard Pratt)
Az indiánok kötelesek nevüket nyugati névre, pl. Tomra változtatni, fehér emberre jellemző ruhát hordani és fehér emberre jellemző hajviseletet vágni. Az indiánokat arra kényszerítik, hogy felvegyék a kereszténységet és a nyugati kultúra egyéb velejáróit.
Daniel Sheehan azt mondja, hogy a népirtás tovább folytatódik, ezért elindította a dakota gyermekmentési projektet, hogy leállítsa az indián gyermekek kényszerű elvitelét.
– Daniel, mi történik a gyerekekkel ?
– "Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak általános volt a gyermekek elvitele; ez történt minden egyes rezervátumban és gyakorlatilag minden nagyobb városban. A népirtás elleni nemzetközi rendelkezésnek van egy olyan rendelkezése, amely határozottan népirtásként azonosítja azt, ami folyik. Amikor egy adott államban egy fajilag domináns kultúra részét támadják, bennszülött gyermekeket ragadnak el törzsüktől és a fehér kultúrába erőszakolják őket."
"A legfelsőbb bíróság még ma is másodrangúnak tartja a bennszülötteket" – írja Robert Williams, az ismert jogtudós.
– Az élete során minden harmadik indián nőt megerőszakolnak. Az esetek 86%-ban nem indián követte a nemi erőszakot. Ennek közvetlenül az az oka, hogy a törzsek nem tudnak bírósághoz fordulni az ilyen bűncselekmények miatt. Ha megnézzük a civilizáltabb népeknek a bánásmódját, az indiánok bánásmódjának történelmét, valójában el kell gondolkodnunk, hogy KIK A BARBÁROK és KIK A CIVILIZÁLTABBAK !
A zarándokok partraszállásának 350. évfordulójára meghívták Frank James bennszülöttet, hogy felszólaljon. Amikor azonban meglátták a beszédét, ami egy telepesnek a valóságban írt beszámolójából származott, nem hagyták, hogy felolvassa.
"A zarándokok éppen csak felfedezték a partot négy nappal korábban és már ki is rabolták őseim sírjait, ellopták a kukoricát, búzát és babot. Az indiánok tudatában voltak ennek, mégis üdvözölték és oltalmazták a telepeseket. Aligha tudtak róla, hogy a telepesek puskái fogják őket megölni. Ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni, de most egy szebb Amerikáért dolgozunk, egy "indiánosabb" Amerikáért, ahol az emberek és a természet fontossá lesznek."
Frank segített nemzeti gyásznapot indítani minden Hálaadás napján, ami tiltakozás a Plymouth kikötőben és a Mayflower makettjénél. A nyugati parton ezrek gyűlnek össze a Hálaadás-elleni napon, hogy arra kérjék az USA-t tartsa tiszteletben az indián jogokat ígérő szerződéseket és a nemzetközi jogot. Megerősítették a Fort Laramie szerződés érvényességét, mely jogokat ad indiánoknak a területre. Az ENSZ – az ellene szavazó négy ország: USA, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland – ellenére határozatot hozott, mely kimondja a bennszülött törzsek önrendelkezési jogát. És felszólítja az államokat, hogy adják vissza az indián törzseknek az ellopott földeket.
1:31 du.
The New Press in March 2012 listed Lies My Teacher Told Me as their top all-time bestseller.[6]
1:46 du.
Avi
Az ENSZ – az ellene szavazó négy ország: USA, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland – ellenére határozatot hozott, mely kimondja a bennszülött törzsek önrendelkezési jogát. És felszólítja az államokat, hogy adják vissza az indián törzseknek az ellopott földeket.
Kíváncsi vagyok, hogy Ausztrália és Új-Zéland mikor kezd foglalkozni a magyarországi cigánykérdéssel? (Majd, ha ott is lesz elég liberális magyar?)
1:55 de.
lelszi
Kösz’ az érdekes infokat.