Halott huszáraink és a mi Tesselynk

2016 február 1 9:07 de.52 hozzászólás

A Vértes hegységben 2013 óta van emléktáblája az 1945 elején itt elesett magyar huszároknak. Vérteskozmán, ahol az emléktáblát felállították, az idei megemlékezésnek állami szónoka Tessely Zoltán, a miniszterelnök ötödik biztosa volt.

Ahhoz képest, hogy immár Orbán Viktor biztosaként mondhatott beszédet, meglehetősen kevesen hallgatták, s mondhatni, hogy az eseményről a sajtó is hallgatott. Ráadásul az Önkormányzati Sajtószolgálat honlapján megjelentetett rövid tudósítás is csupán a szónokok egyikeként – az új funkciójával együtt – említette őt, és amit mondott, abból semmit nem közölt.

Pedig ez az ember minden tőle telhetőt megtett, előbb azért, hogy elnyerje, majd, hogy a mostani beszédében meghálálja ezt a funkciót.

Tessely Zoltán

Tessely Zoltán

*

Amikor például Bicske fideszes országgyűlési képviselőjeként tavaly, június végén a sajtó munkatársainak jelentette ki, hogy a várost megszálló, a boltokban rendszeresen lopó bevándorlók egyike valamelyik helyi hipermaketben “nézőpontjának nagyobb nyomatékot adva kést rántott”, már ismerhette az eset korábbi rendőrségi cáfolatát.

De ha akkor nem ismerte is, egy saját maga által közzé tett videofelvétel tanúskodik arról, hogy csaknem egy hónappal később, amikor a rendőrségi cáfolat tényéről ország-világ értesült, az illegális határátlépésnek a kormány által tervezett büncselekménnyé változtatását satótájékoztatón kérve és indokolva nem átallotta megismételni: “félelmet keltőnek tartjuk azt, amikor Bicskén az egyik áruházban egy migráns a nézőpontjának nagyobb hangsúlyt adva kést vett elő” (5,55 – 6,01 perc között).

Aztán hazudott tavaly, szeptember 26-án Brüsszelben is, ahol – egy ugyancsak általa közzé tett videófelvétel tanúsága szerint – a késsel fenyegető migráns esetét ugyan már nem említette, de azt állította, hogy legújabban “a hozzánk érkezők… erőszakosak, követelőzőek és félelmet keltenek a helyben élőkben; láthattuk, nemcsak dörömbölnek, hanem több helyen ránk is törték az ajtót a napokban” (2,01 – 2,13 perc között).

*

Igen, a határainkon túl is kitett magáért a mi Tesselynk, s noha odakint a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben rendre alulmaradt, meglehet, hogy az egyik ilyen külpolitikai kudarc honi tálalásának módja segítette őt Orbán Viktor ötödik biztosává lenni.

A kudarc színhelyéről az alábbi címmel juttatott el egy videót a Batthyány-kastély dísztermébe: “Üzenet Luxembourgból (sic!) a Fidesz-KDNP bicskei lakossági fórumára, 2015. december 1.“

Mielőtt szó esne ennek az üzenetnek a tartalmáról, illetve mielőtt megtekintenék és meghallgatnák ezt a “12 01 LUXENBURG (sic!)” feliratú videót, tudni érdemes, hogy az üzenet a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vezető politikusainak a Védjük meg az országot! Petíció a betelepítési kvóta ellen elnevezésű aláírásgyűjtő kampánnyal párhuzamosan tartott fórumok egyikére érkezett, amely fórumokon “az elmúlt években a magyarok összefogásával elért eredményeket” ismertették kormánypárti politikusok, illetve hívták fel a figyelmet arra, hogy “a kötelező betelepítési kvótával Magyarországot milyen veszély fenyegeti”. A bicskei Batthyány-kastély dísztermében tartott fórum díszvendége dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára volt.

“Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.” Ez a Rákosi Mátyástól származó idézet ugyan nem hangzott el a luxemburgi üzenetben, de erre emlékeztetett, hogy Tessely Zoltán sületlenségnek nevezte, amit például a házigazda Luxemburgi Európai Bizottság elnöke, Marc Angel mondott: “Még többet fogunk harcolni, hogy a nyitott társadalmunkat megvédjük, válaszunk azonban nem lehet az, hogy bástyákat építünk.” Sületlenség továbbá a mi Tesselynk szerint Mars Di Bartolomeo a Luxemburgi Parlament elnökének mondata: „Sokkal hatékonyabbak leszünk a szolidaritással, mintha erődítményt csinálnánk Európából.”

Az üzenő Tessely Zoltán egyébként a lakossági fórum résztvevőit kedves barátainak, emellett harcostársainak is nevezte, és sajnálkozott amiatt, hogy kudarcról kell beszámolnia. A kudarc fő okát abban jelölte meg, hogy a magyar küldöttségnek az érdemi – másfél percben nem kifejthető – válasz lehetősége nélkül egész álló nap a fentiekhez hasonló mondatok tömkelegét kellett meghallgatniuk, a számukra legegyértelműbb tapasztalataikat is megkérdőjelezték, és a döntéseknél le is szavazták őket. Felkészületlenek, és tehetetlenek voltak a többi között a Hannes Weninger az Osztrák Nemzeti Tanács és a Régiók Bizottsága tagja által interpretált állásponttal szemben: „Az emberi jogok kontinenseként, szociális Európa vagyunk. Ha egy mondatban említik a menekülteket és a terrorizmust, azt el kell utasítanunk. A kerítések Európa múltja, nem lehet a jövője.” Nem volt módjuk visszautasítani a portugál Ms Isabel Pires által mondottakat sem: „Ne mossuk össze a migrációt a terrorizmussal! Európa nem lehet erőd! Ne erőszakosan védjük meg határainkat!” Tessely Zoltán üzenete szerint az olasz Laura Ferrera, az Európai Parlament Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoportjának tagja is sületlenséget hangoztatott: „Mindenképpen kötelező kvótát kell előírni, mert az önkéntesség láthatóan nem működik. A huszonnyolc tagállamból az, hogy 8-9 ezt a kötelező kvótát nem fogadja el, az elfogadhatatlan.”

Ennyi sületlenség után pedig este mit is tehet az ember, tette fel a költői kérdést a mi Tesselynk, aki biztosnak tartotta, hogy a Luxemburgban elhangzott fenti kijelentésekre vonatkozó értékítéletét a bicskei lakossági fórum díszvendége is megerősíti. Szervusz Péter!, köszöntötte külön  a kulturális államtitkárt, majd azt mondta, hogy ő maga a szépirodalomtól remél gyógyírt a kapott sebekre. Aztán szerencsére nem Luxemburgban, hanem onnani üzenetében idézte, hogy milyen gyöngyszemre is lelt Wass Albert Magukrahagyottak című regényében:

„Ők magukrahagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. S mindezek mögött távol valahol egy érzéketlen nyugati világ, a maga vendéglőivel, színházaival, vasárnapi kereszténységével, gótikus templomaival, fennhéjázó civilizációjával, közömbösségével és értéktelen jelszavaival, egy nagyképű és gőgös Nyugat, aki barbárnak nevezi azt, aki érte harcol, és akinek eszébe se jut, hogy a kezét nyújtsa annak, aki elbukik ebben a harcban. Rettenetes érzés lehetett úgy küzdeni, tudni azt, hogy nincs segítség. Hogy ha kifogy a golyó, s a fegyver kihull a kézből, akkor odalent a völgyeken végigzúdul a pogány áradat, bedönti az évszázados, tisztes kapukat, feldúlja az otthonokat, és nem lesz senki ezen a világon, aki meghallaná az asszonyok és gyermekek halálsikolyát. Mert süket a Nyugat és vak. Mert elhagyta a Nyugatot az Isten, elköltözött belőle más égtájakra, és már csak egy rozoga váz tartja össze, egy kereszténységnek nevezett kultúra, melyből azonban a kereszténység már régen kiveszett.”

Befejezésül azt üzente: Nekünk nincs derékig érő hó, nincsenek fagyott lábak, fagyott kezek, de a nekünk szentelt feladatokat csak mi végezhetjük el! Adja a Jó Isten, hogy el is végezzük!

*

Ami pedig a vértesi halott huszárokat illeti, érdemes összevetni a vérteskozmai emlékhely környékén hetvenegy éve történteket Tessely Zoltán minapi beszédének tartalmával.

A vérteskozmai emlékhely közelében 1945. január 28-án az utolsó magyar huszárhadosztály katonáit a német haderő tehermentesítése céljából támadásra vezényelték a hegység keleti részén. Mire a huszárok századai – gyalogosan, méteres hóban, harminc fokos hidegben,  véres közelharcban – elfoglalták Kőhányás-pusztát, majd az erdőn keresztül a védekező ellenséget lépésről lépésre visszaszorítva a 365 méter magas Kotlóhegyre feljutottak, a katonáknak már csak a fele élt. Másnap erős orosz ellentámadást vertek vissza, később bekerítették őket, s noha a századok maradványai január 31-én élelem és lőszer nélkül megpróbáltak kitörni a gyűrűből, ez csak az egyik századparancsnoknak, egy törzsőrmesternek és mindösszesen tizenkét huszárnak sikerült. Hogy hány magyar katona halt meg itt, arra nincs adat. Annyit tudunk, hogy az újjászervezett, s 1945. január 10-től ismét hadműveleti feladatokat ellátó magyar királyi 1. huszárhadosztály akkori, a Vértesre vezényelt létszáma 4700 katona volt.

Beszédében Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos a halottakat – Orbánia fasisztoid napi gyakorlatához igazodva, a korabeli hadvezetés parancsához hasonlóképpen – hősöknek nevezte.

Ezt a beszédet részint a facebookon tette közzé (ahonnan később eltűnt), részint az interneten a név szerinti fideszes közlemények egyikeként, az övéinek.

Kenyéradó gazdái iránti háláját az által is kinyílvánítani törekedett, hogy a Vértesben elpusztultakat Magyarország Alaptörvényének, Nemzeti hitvallás elnevezésű fejezetében büszkeségeinkként szerepeltetett “országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseink” közé sorolta, akik “évszázadokon át” Európát védték.

És mielőtt megköszönte volna példamutatásukat, a “a család, a falu és a nemzet közösségéért vállalt igaz áldozatukat, véráldozatukat”, Wass Albert egyik regényében megfogalmazott sorok (hiányos) felidézésével érzékeltette, hogy a Vértesben elesett eleink Magyarországot és Európát az otthonokat feldúló “pogány áradat” ellen védték:

„Ők magukrahagyottan őrizték (…) Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. (…) Rettenetes érzés lehetett úgy küzdeni, tudni azt, hogy nincs segítség. Hogy ha kifogy a golyó, s a fegyver kihull a kézből, akkor odalent a völgyeken végig zúdul a pogány áradat, bedönti az évszázados, tisztes kapukat, feldúlja az otthonokat, és nem lesz senki ezen a világon, aki meghallaná az asszonyok és gyermekek halálsikolyát.”

Eddig az idézet.

A mi Tesselynk – azaz minden magyar Tesselyje – a Magukrahagyottak című Wass-regény idézett soraiból ezúttal “a Kárpátokon” helyhatározót vélhetően azért hagyta ki, mert ebben az országban szinte mindenki tudja, hogy a Vértes nem a Kárpátok hegye.

Ezek után Tessely Zoltán – addigi szájtépésének köszönhető emelkedésére visszatekintve – nyilván csalódott amiatt, hogy vérteskozmai fellépését még a közmédia is ignorálta. Hogy az ottani, gondosan kimunkált beszéde után a miniszterelnöki biztosok közül még az elsőnél se lett híresebb (pedig nem állítható, hogy a 2014. szeptember 1-től a miniszterelnök feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetések koordinálásáért felelős Héjj Dávid híre ebben az országban a tudatlanság falát döntötte volna le), a másodiknál pedig még kevésbé (aki 2014. december 3-a óta a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött Keretmegállapodással kapcsolatos teendők ellátásáért felelős Farkas Flórián). Mert Tessely Zoltán ismertsége napjainkban legfeljebb a harmadik miniszterelnöki biztosét haladja meg valamelyest (aki 2015. június 18-a óta az „M4 autópálya Abony–Fegyvernek új Tisza-híddal /kivitelezés/” című projekttel kapcsolatos beruházás lezárásához kapcsolódó kormányzati szándék megvalósítása érdekében munkálkodó,  továbbá az új közösségi közbeszerzési irányelvek magyar jogrendbe történő átültetésének, valamint az elektronikus közbeszerzés koncepciójának előkészítését és bevezetésének koordinálásáért felelős dr. Homolya Róbert), a negyedik hírnevének túlszányallásáról pedig talán csak álmodik (az illető politikus a Fidesz alapítóinak egyike, a 2015. december 29-én kinevezett, a magyar internet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok, azaz a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős dr. Deutsch Tamás).

Lehet-e, hogy Tessely Zoltán ígéretes pályaíve a vértesi beszéde következményeként megakad?

Lehet, hogy túlspilázta magát?

Lehet, hogy túlreagálta Orbán szándékát az elesett vértesi magyar huszárok élethelyzetének megítélését illetően? Hogy saját magának ártott, amiért Európa magukrahagyott őrzőiként emlékeztetett a pogány horda feltartóztatásáért életüket áldozó hős katonákra?

A mi Tesselynket manapság okkal gyötörhetik kételyek.

Vajon mit rontott el?

Hiszen eddig is hazudott.

Aczél Gábor

52 hozzászólás

  • Hát, ezt (Tesselyt) sem az esze miatt szeretjük…

  • Én csak annyit tudok a két világháború közötti honi huszárságról , amennyi Karinthy F. bácsi matematizált társadalomfilozófiai munkájában szerepel :

    ” X Y huszárfőhadnagy (nevét már elfelejtettem ) tengelykeresztmetszete a díványnak azon a pontján halad keresztül , mely ponton a hölgy lábainak hossz-tengelyei metszik egymást “

  • Az ortodox keresztények pogányok ?

    Érdekes megközelítés.

    Akkor már értem, hogy amikor pl. Erdélyben valahol ortodox templomot avatnak, miért is tiltakozik a magyarság. Nem szeretjük a bálványimádó pogányságot, amit Róma eröltetett ránk…

  • Azért vígasztalódjon csak pgmester. úr.
    A felcsúti Kisvasút már Bicskét is érinti majd…
    Emmán tutti !!!

  • Hát mé nám megy Pöstig má az a picöri vasút!

  • Nem értem, miért kell cikk erről az eseményről. Én magyar vagyok, nekem semmi bajom a huszárokkal.
    Ami meg a szónokot illeti, van aki jó szónok, van aki nem. Ez nem téma.

  • Göllner András

    Ami pedig a hozzászólókat illeti – van aki jó hozzászóló és van aki pocsék, de ez se legyen téma.

    Vannak huszárok akik lóvá teszik népünket és vannak akik nem. Orbán és huszárhadnagya, Tessely Zoltán, évek óta a magyarok gerincét ferdítik, lónak nézik népünket, egyik hülyeségből a másikba ugratják lóvá tett népünket. Erről szólt Aczél Gábor cikke. Ez a téma. Ezért kell ez a cikk, ezért kell vele foglalkozni és nem figyelmetlenül lesöpörni az asztalról. Tessely huszárkodása, azoknak a hőstetteit, szerepvállalását gyalázza akik az életüket áldozták hogy felszabadítsák Auschwitzet, megvédjék a nyugati civilizációt a Hitler/Mussolini/Horthy/Szálasi huszárjai ellen. Tessely azokat gyalázza szavaival, akikről pl mi Kanadában minden November 11-én megemlékezünk, akiknek köszönhetően, Európa és a nyugati világ polgárai nem Zieg Heil-el hanem tisztelettel köszöntik egymást. A magyar nemzet szégyene, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki hivatalában olyan huszárok vágtáznak zabolátlanul, mint a tökkel ütött Tessely. Nem ártana valakinek tájékoztatni erről saját miniszterelnökünket, Justin Trudeaut, hisz Orbán huszárjai e tájon is elég gátlástalanul tiporják közös értékeinket.

  • Figyelő!

    A szónoklat is egy irodalmi műfaj. Nem szónoklati, retorikai hiba a tárgyi tévedés, hanem hülyeség… Műveletlenség kérdése.

    Különben azért is fontos itt a “szónoki” hibákkal foglalkozni, mert Vezérünk őnagyfelesége is egy szónoki lyány. Ügyes telek és földfelhajtó prókátorasszony: sersé la femme – onnét fú aszél. Tokajtól Bicskéig rengeteg termőföld látja kárát. Bár amióta Mészáros Lőrinc a alcsútfelisúti strómanjuk, kevesebbet hallani miniszterlnöknéőnagysága szónoki szerepéről… Egyszer valami bankellenes tüntetőket frissenvasalt mosogató-kötényben személyesen fogadott. Meghatóan bűbájos és nagyon spontán vótt, épp a mosogatásbú gyütt… ))) 😀 (((

  • Csak azon csodálkozom, hogy ’45 elején még egyáltalán léteztek lovak – amelyeket nem evett meg a hadsereg és az éhező lakosság – és azokkal még harcoltak is a T34-es tankok ellen… Gondolm a hátukon karddal és szabjával. Így stílszerű.
    Ezek vajh ugyanazok a fanatikus naci onalisták voltak, akik az ultimátum ellenére kitörtek a szovjet harapófogó – ostromgyűrű – szorításából ? Tehát ezt a sorsot is maguknak választották…

  • Semmi köze a témához Orbánnak. Ő valóban tehetséges szónok volt..szerintem, jobb szónok, mint politikus.
    De az egész téma nevetséges.

  • Orbán max. jól beszél, de, hogy jó szónok lenne …
    Ciceró forog a sírjában.

  • Sajnálom, azok akik a magyar húszárokat lebecsülik azok nem magyar érzelműek!

  • DonGolo, ne legyen műveletlen.
    Az ortodox keresztények a görögkeletiek, állitólag, ők voltak először keresztények, aztán jöttek, a romaiak.
    Ők az őskeresztények, és Romániában, Erdélyben még mindig sok van ilyen.

  • Ejj..Figyelő..Figyelő…már megint írkál bele a Nagyvilágba..
    Az első keresztény nép az örmény volt !

    Őket leköptük pontosabban a KDNP/FIDESZ pártszövetség köpte le , amikor a muszlim azeri baltás gyilkost kiadtuk Azerbakjzsánnak , ahol nemhogy leülnie nem kellett amit itt kiszabott rá a Bíróság az aljas indokból , különös kegyetlenséggel elküvetett tettéért , de mint nemzeti hőst fogadták a reptéren és előléptették őrnaggyá.

  • Figyelő
    2016 február 3
    4:26 du.

    Hát..ezt megint nemértetted…

  • Hogy ez a Tessely vagy ki, miket beszél, nem meglepő.
    De ez a szegény Wass látott életében térképet? (Úgy tudom, valami hadi végzettsége volt, kellett volna.) Merugye, állunk a Kárpátok szent bércein és védjük a Nyugatot. Na most, amit védünk, általában a hátunk mögött van. Az meg ugye Nagy-Britannia, Franciaország, BeNeLux-ék, stb. Németország is a hátunk mögött van, de azt Ausztriával inkább Közép-Európához szokták számítani. Felhívnám a figyelmet, hogy a II. világháború idején éppen a SZÖVETSÉGESÉVEL szemben védtük a Nyugatot. Így jár, aki fennkölten beszél össze-vissza. Ez a baja az összes ótvaros giccsnek.

  • Falusi, milyen jó, hogy te mindent tudsz.
    Nem tudom mi a bajod velem, de nem számit.

  • Lassan,ár abis mindenki beleköthet, ha azt írom,hogy sűt a nap!

  • Találom, Wass Albert főhadnagyi minőségben harcolt az orosz fronton. Hogy emlékezetébe idézzem az oroszok szövetségesi voltak a nyugati hatalmaknak a második V.háborúban.

  • Figyelő
    2016 február 4
    11:13 de.
    Sajnos nem, nemtudok mindent. Menél többet tanul az ember, annál jobban érzékeli, hogy milyen keveset tud..
    Amire Don utalt az az, hogy a Wass-idézet, ami a Kárpátokban játszódik (és nem a Vértesben), a pogányoktól védi a Hont az igazmagyarja.. Nü, a támadók meg ortodox keresztények voltak.
    Capisco?

  • Figyelő
    2016 február 4
    12:40 du.
    Úgyvan.
    Wass meg ellenük harcolt..
    (Az egy érdekesség, hogy a katonai akármiből zászlósként került ki, viszont Ukrajnában már főhadnagyként gyilkolászhatta a partizánokat..)

  • Wass Albert és kompániája Erdélyben kegyetlenkedett , önhatalmúlag embereket , zsidókat és “kommunista-gyanús elemeket” gyilkolt meg.
    Ezekről a dolgokról levéltári anyagok vannak.
    Ezért ítélte őt halálra egy kolozsvári bíróság annó : “emberiség elleni bűntett” miatt..
    Annak idején Amerika nem akceptálta ezt a bírósági ítéletet Románia pedig nem eröltette a kérdést.
    Biztos nem volt felesleges pénzük egy Amerikában lefolytatandó bizonyítási eljárásra.
    (Lehet hogy a pénzen Csaucseszku felesége vetetett magának egypár új coboly-bundát.)

  • Falusi, miről beszélsz?
    Én nem írtam a Vértesről. Wass az erdélyi, azaz kárpátaljai frontom volt, az oroszoktól védte , mint minden magyar honvéd a határt. A támadok, már javában ateisták voltak és a háború szerint ellenségek.
    Nem mintha fontos lenne a vallásuk egy háborúban.

  • Géjza, nem gyilkolhatott Wass komcsikat és románokat, ha a fronton volt és 45-ben kiment külföldre.
    Ez csak a baloldal hiresztelése, a románok csak elvették a házát és birtokát, ezért hireszteltek róla mindenfélét.

  • Amerika igens nyomozott a hír igazsága után, mert nem kivánt háborus bűnöst befogadni, de semmi igazságot nem talát a híresztelésből…

  • Figyelő:
    Ebben kivételesen igazad van.NEM 1944-ben nem volt Erdélyben.
    A rémtettek még 1940-41-ben történtek, amikor Horthy és hadereje a második bécsi döntés okán bevonultak Erdélybe.

  • Göllner András:
    “Orbán huszárjai e tájon is elég gátlástalanul tiporják közös értékeinket.”

    Persze, de azért ez mégsem olyan egyszerű.
    Nagy ritkaságról van ám szó! Tudja Ön, hog milyen ritkák az olyan lovak, akik a hátukon hordják a nemiszervüket? 🙂

  • Figyelő:
    Amerika nem tudott nyomozni Erdélyben, mert akkor az már a Keleti Blokk része volt. Esze ágában sem volt egy piti bűnöző miatt elmenni Sztálinhoz vagy az akori román államvezetéshez nyalizni , mikor már sokkal nagyob volumenű , világpolitikai jelentőségű kérdésekben kezdtek egymással szembefordulni.
    Inkább szemethunytak felett oszt jónapot.

  • Figyelő!

    Köszönöm! Én pontosan ezt mondom, amit magácska.
    Tehát azok, akik nagy felbuzdulásukban az oroszokat, mint pogányokat emlegetik, akiktől meg kell védeni a kereszténységet, azok hülyeséget beszélnek, hisz azok maguk az ortodox őskersztények. Miért lenne pont a nyugati kereszténységnek igaza velük szemben?

    Figyu, Róma alatt pedig a pogány Római Birodalmat értettem, melynek földrajzi nyomdokain a nyugati katolicizmus építette föl valójában politikai birodalmát a Krisztus országát hirdetve. Ugyanez a vallásinak álcázott felekezet a múlt század huszas éveiben Mussolini pogány-fasiszta diktátorral kötött konkordátuma révén immár nyiltan világhatalmi tényezőként, egy önálló államként aposztrofálja magát, miközben a zsidó Jézusra hivatkozva hívők millióit még mindig vallási alapon manipulálja…

  • Wass Albert háborús bűnösségéről az igazat alighanem sose fogjuk megtudni.
    Az viszont tény, hogy a jó művei mellett írt gyengéket is. Megbomlott elmére vall pl. a ‘Halálos köd Holt ember partján’-ból csöpögő zsigeri román gyűlölet. Képtelen volt a múltját feldolgozni, meg is fojtotta a jövőjét.

  • Géyza, amerikai szenátor nyomozott utána, sajnos már a nevét elfelejtettem. Amerika, nem szerette soha a nyilasokat, sem azokról szóló híreket. Mikor Wass Albert Amerikába emigrált , bizony nyomoztak Romániában “bűnei” után.
    Az is kiderült, később, hogy távolléttében itélték halálra, apjával együtt a románok. Kellet tnekik a birtokuk, meg a házuk.

  • terminus
    Így igaz! Jó könyvek mellett írt gyengét is. Mint minden író vagy költő! pl. Petőfi Sándor, Ady Endre stb., zseniális versei mellett vannak igen gyenge költemények is. Thomas Mann is például, van igen gyenge könyve a Varázshegy mellett.

  • Göllner András

    @ Belzebub

    Kemény kérdést tettél most fel nékem, Belzebúb. Ez a kérdés, valójában a szemléleti kérdések kategóriájába tartozik, akárcsak a hogy ityeg a fityeg. Egy biztos: A hátasló nem mindig hasas, de van amikor az.

    A magyar, nagyszerű sikereket ért el amikor fordítva ült a nyeregben, de volt amikor kiverték onnan. Nem tom, érted é, mire célzok Belzebúb ? A Kincsem biztos, hogy nem egy olyan ló volt mint amilyenről Te beszélsz. Legalább is a pikcsörjéből erre nem lehet következtetni. Talán fordítva kellene e kérdéshez nyúlni – először a nemiszervre rávilágítani, utána a lóra amely cipeli. Az hogy zabolátlan egy nép vagyunk, nemtom mond e néked valamit ?? Vagy az, hogy a magyar nép csakrája ??? Az utóbbi kérdésre, Papp Lajos, egyem a szívét, bizonyára habzás nélkül ráharapna. Mutatis mutandis. (A latint most a Figyelő kedvéért hoztam ide a pajtába) 🙂

    Nem tudom, ez a válasz kielégített, Belzebúb ?

  • Jóvanakkó Figyelő , megint neked lett igazad.Mint mindig.

  • heheheeheheheheeeheh Belzebub … Höhhöhöö hö höö

  • Figyelő
    2016 február 4
    9:52 du.
    Namostakkor, galambocskám..
    Van itt néhány lehetséges változat.
    1. Nem olvastad el a cikket.
    2. Elolvastad, de felületesen.
    3. Végigolvastad, de nemérted az összefüggé íródott.
    Kibontom. (Kisdobos effectus..)
    Szal. A cikkben említett úriember, -na jó, ez enyhe túlzás, szal, ez a Tessely a Vérteskozmán felállított emlékmű átadásakor elmondott egy beszédet, amiben volt egy Wass Alberttól származó idézet. Szónokunk kihagyta az idézetből azt a szót (Kárpátokon) ami egyértelművé tette volna, hogy nem a Vértesről, a vértesben hősi halált halt huszárokról (mert akárhonnan nézzük, végülis hősi halált haltak)van szó az ,idézetben, vagyis hazug, álságos, szaknyelven csősztatás, vagy mégszebben, ködlózung.
    Ennek kapcsán, – az eredeti idézetet véve alapul,- érdeklődött Donunk, hogy mióta pogányok az ortodox keresztények.
    Továbbviszem, mert te “támadókról” meg “ateistákról” írsz.
    Először is, nem az oroszok támadtak meg minket, henem mi az oroszokat. Suba-subaru, kivertek bennünket is, a németeket is az országukból, és hajtottak végig európán, mint a kopók a nyulat.
    Lehet, nemtuttad, de az oroszok (ukránok, lengyelek) jóval bigottabban voltak- és a mai napig is- vallásosak, mint európa többi kereszténye. (Talán az olaszokat, spanyolokat lehetne hasonlítani,. de ők másképpen értelmezik, képviselik a vallást, más értékrendek, elvárások alapján működik a hitük.)
    A huszadik század közepén a Szovjetúnióban kb 18O-2OO millió ember élt. Ennek talán egy-két százaléka volt atheista. Lehet, nemtudod, de Marx, Engels, de még Lenin tanai sem zárják ki a lehetőségét annak, hogy valaki keresztény is legyen egyúttal.
    (Közelmúltbeli, vagy jeléenlegi példák: Castro, Chavez, vagy a bolíviai Morales.)
    Szal, ennyi.
    Hasonló gondjaim vannak pl Orbán beszédeivel kapcsoplatban is. Klasszikus beszédeket, írásokat idéz anélkül, hogy az idézett dologról elmondaná, hogy az kitől származik, és főleg, hogy mivel kapcsolatban.
    Itt megint két lehetőség van.
    Orbán vagy nem eléggé intelligens, olvasott, tájékozott, hogy felismerje a citált idézetet, vagy tudatosan próbál más tollával ékeskedni,- hülyének nézve a hallgatóságát.
    Nemis tudom, melyik a rosszabb..
    Remélem, hogy segítettem a Don kérdésének a megértésében.

  • A Kincsem valóban gyönyörű ló volt, van egy bronz szobornásolatom róla! És síkeresen győzött is!
    A versenyző nem hiszem, hogy fordítva ült rajta.

    De már sokszor írtam, hogy nem ismerem Orbánt, messze élek onnan, (úgy mint Gőllner is)tehát engem nem érdekel, vonz stb a személye.

    Valami új figurával jöjjön!

  • Figyelő arra céloztál itten minap hogy éltél Orbán alatt…

  • falusi

    2016 február 5
    2:07 du.

    Köszi falusi, a részletes magyarázatért.
    Egy biztos én előttem is, hogy a szónok, nem egy zseni, azaz magyarul, csak hadovál összevissza.
    Ilyen sokvan, még Kanadában is, csak meg kell hallgatni az új miniszterelnököt.
    Különben, bevallom tényleg felületesen olvastam a szöveget.
    Ilyesmihez nics türelmem, s már sokszor voltak negatív cikkek itt, magyar politikusokról-

  • Belzebub.
    A sqar akkor maszatolja össze a palacsintát ha kiderül, a ló egy kanca…

  • DonGolo

    2016 február 5
    4:16 de.
    Nem tudom hol olvasota,azt amit írt?!
    Én tudomásom szerint 1944-45-ben az oros ellenségnek számyitott és a határokon folytatott harcok ezért voltak. Független, bárki vallásától.
    Ki írt itt “pogányokról”?

  • Géjza, igen, ahol írtam, mikor a különböő magyar korokat megéltem! Megéltem ezt is, már az Orbánkort is, de sehol sem írtam, hogy akkor állampolgára voltam.

  • Göllner András:
    “Nem tudom, ez a válasz kielégített, Belzebúb?”

    Tökéletesen.
    A huszárokkal egyébként semmi bajom. Itt van pl. mindjárt egy igazi snájdig huszár:
    http://www.blikk.hu/aktualis/igy-lovagolt-be-semjen-kezdivasarhelyre/0clv16p
    Igazán derék állat, nem? És a ló se csúnya… 🙂

    Ami Papp Lajost illeti, ismerőseim szerint kitünő kardiológus volt. Sajnálatos, hogy idős korára az emberi sziv gyógyítását, kutatását fölcserélte a “Föld szívcsakrájának” és a magyar őstörténetnek a “kutatásával”.

  • Jaj, Figyelő! Wass a Nyugat védelméről hablatyolt, én meg azt írtam: “…éppen a szövetségesével szemben védtük a Nyugatot.” Igaz, nem úgy, hogy: éppen a Nyugat szövetségesével szemben védtük a Nyugatot. Olvastam Wass-t, igaz az első műve után úgy ítéltem, hogy elég szarul ír, kár rá időt vesztegetni. A Funtinelli boszorkány-on rágtam végig magam. Egy meglehetősen bugyuta történet báró úrfiról, meg árva pásztorlánykáról. Tán két flekket (gépelt oldalt) megért volna egy újságban, esetleg tárcaként, viszont akkor élesen kiderült volna a történet teljes hazugsága. Nem úgy hazugság, hogy nem igaz – hiszen a regény, a mese is fikcióval dolgozik – hanem velejéig hamis. A mesében képletes jelentése van a sárkánynak, meg a kis királyfinak – a jó és a gonosz jelképe, gyereknyelvre fordítva. Nyílt zsidózás nincs benne – talán egy helyen röviden foglalkozik egy gonosz emberrel, aki persze zsidó. A stílusa iszonyú – fennköltnek akar látszani, de annyi köze van pl. Kölcsey fennkölt megfogalmazásaihoz, mint török szultánnak a kiskakas rézkrajcárjához. Inkább nevetséges. Terjengős, de egészen másképp, mint pl. Jókai. Jókai aprólékos tájleírásai érzékletesek, ahogyan a tájrészleteket megszemélyesíti, még izgalmasak is (bár Jókai nem a kedvenc íróm). Ezt a Wassműt tanítanám az iskolában: jó anyag a giccs szemléltetéséhez.

  • találom, sajnálatos , hogy nem tetszett a híres regény. De minden izlés dolga. De talán a két kötetes Kard és Kasza c. művét elolvasod, jobban értenéd
    az írót.
    Különben, egyik kedvenc magyar írom Márai Sándor, de férjem egyáltalán nem szerette, ahogy írtam, izlés dolga.
    Attól még jó író lehet valaki, ha nem tetszett neked.

  • Belzebub!

    Kedvenc huszárjaim – akik egyenruhában még le is festetik magukat – a debreceni Kósa Lali, amint az Aranybikában a lovát ugratja, Bencsik András kurucinfobrigadéros (ld. KMH fotó jelenidőben), valamint az elhíresült, I.Orbanisztán Orbántorgyán Kormányáról készült hatalmas (2,60x5m-es) olaj-vászon festményének minden szereplője (kivéve Dávid Ibolyát) díszmagyarban áhítja az előttük heverő szent koronát, mely koronát a Vezér egy alkalommal kamerák kereszttüzében még arra szép fejére is felpróbálta. De miért is ne, hisz’ Napoleon is anno, amikor megkoronáztatta magát, azt kivéve pápaőszentsége kezéből, önkezűleg, a koronát maga rakta föl a alyát homlokára… És hát ugyebár, hasonló ceremóniát persze ő – a mi Kis Gömböcünk is – sokat láthatott a gráci speciális, Freud nevét viselő gondozóban ápolt és Napoleon névre hallgató kollegái kivitelezésében – bár nem arany, de papírkoronával kivitelezve. Lényeg a szimbolika, na persze a teljhatalom se méllékes… ))) 😀 (((

  • “Igazán derék állat, és a ló se csúnya”, mely utóbbinak különös ismertetőjele az, hogy Ő a hátán hordja azt, amit más csődörök a hátsó lábuk között büszkén viselnek…

  • Előbbi címzettje: T Belzebub

  • Belzebub:
    A különös Szíriuszról származó magyar-ló:
    A hátán viseli a nemiszervét.
    Kancában is létezik , például ha a nyilas bányarém lóra kap:
    http://nepszava.com/2012/03/magyarorszag/bacsfi-diana-az-m1-en.html

  • falusi

    2016 február 5
    2:07 du.
    Sajnálom, hogy ennyire késve válaszolok ERRE a szövegedre, de jobb későn mint soha.
    Kedvesem, sajnos a dolgokkal nem vagy egészen tisztában. Az első orosz forradalom 1917-ben volt, és attól kezdve, a cár elkergetése óta a bolsik vannak az uralmon. Megőltek számtalan papot(popát), rabájt, stb. A párt szellem MINDIG ateista volt, már Marx óta.
    A számadataidat, nem tudom honnan vetted, de engem nem győznek meg. Az első világosabb jelenség láthatáron Solzhenitsyn volt 1973-ban. Aki megprobált kis keresztényi eszmére utalni műveiben. Őt is száműzték!
    Nem kétlem, hogy az egyszerű paraszt vallásos lelkületű volt, de hivatalosan az ateizmust ment, annak nevelték az új generációt is.

  • Talalom!

    őszintén csodálom, egyben elismerésem, hogy végig tudtad olvasni a Funtinelli boszorkányt! Én kb a feléig jutottam, de valóban úgy éreztem, mintha a hajamat húznák, a stílusától,pedig próbálkoztam rendesen. Aztán megkérdeztem magamtól,muszáj nekem ezt ?- nem !
    Szóval, hogy erről az “író”-ról induljon országos, sőt határon túli vita – más minőségében most nem is említve – az tényleg elgondolkodtató! Nemrégiben egy esküvőn voltam, ahol mint kiderült az egyik örömanya aki csak az esküvőre tért haza,mert egyébként valahol kint él az Ausztráliában – nagy rajongója a költészetnek, és a vacsora előtt átszellemülten felolvasott néhány szerinte az alkalomhoz illő verset: Wass Albertet, valami iszonyú hanghordozással. Ezen az írón egyébként nincs mit érteni, közönséges hatásvadász ami az irodalmat illeti – azonkívül felbujtó, gyilkos és gonosztevő – hogy megúszta, még nem jelenti, hogy bűntelen!

This site is protected by Comment SPAM Wiper.