Elbukott a szélsőjobboldal, győzött a baloldal Ausztriában

2016 május 23 1:52 du.19 hozzászólás

Noha a foci Európa bajnoksága és az olimpia nem kezdődött még el, de a vasárnapi választások hasonló izgalmakat hoztak, mint annó Ausztria csapatának bejutása a foci Európabajnokságra. Az előzetes felmérések alapján, melyek még múlt hét szerdán váltak ismertté, egy utolsó kerekasztal beszélgetés után a Zöldpárti, markánsan baloldali Alexander Van der Bellen és a szélsőjobbos Norbert Hofer közt, Hofernek ha minimálisan is, de előnyt jósoltak. Általában eddig megszokott volt, hogy a részleges választási eredményeket még a választások napjának estéjén, este hatig ismertetik, és este 11-ig nagyjából véglegesítik is. Most nem ez történt.

Délután ötkor a szavazatok nyolcvan százaléka feldolgozásra került, és itt Hofernek egy százalék előnye volt. Este hat után ezt az előnyt „ledolgozta” Van Der Bellen, és fej-fej mellett álltak. Még este 11 óra után is ez volt az eredmény. Ekkor kérték azt, hogy várják meg amig az összes szavazatot összeszámolják és kiértékelik az elektromos úton leadott szavazatokkal együtt. Ma délután ötre mondták, hogy hivatalos eredményt tudnak majd mondani. Ma délután végül, ha minimális különbséggel, cirka 34 ezer szavazattal, Van Der Bellen lett a győztes. A vesztes Hofer nagyon „sportszerű” volt és gratulált Bellennek a győzelemhez. Egyúttal közölte azt is, hogy a politikai életnek nem fog hátat fordítani, a következő választásokon (parlamenti választások ahol új kancellárt fognak választani 2017-ben esedékes) vagy mint az FPÖ jelöltje vagy független indulni kíván.

A 72 éves Alexander Van der Bellen lett Ausztria új államfője. Utolsó percben legyőzte a szélsőjobbot.

A 72 éves Alexander Van der Bellen lett Ausztria új államfője. Utolsó percben legyőzte a szélsőjobbot.

A választási eredmények nagyon jól mutatják, hogy az osztrák választók két nagy csoportra szakadtak. Régebben is hasonló eredményeket mutattak az akkori választások, mert vagy a szocialisták vagy a konzervatívok közt dőlt el, hogy végül is kik kaptak nagyobb bizalmat. De olyan már nagyon régen volt, hogy szinte ugyan annyi szavazatot kapott volna mind a két nagyobb párt. Persze a parlamenti választások során nem csupán két jelölt küzd meg a kanclellári posztért hanem több párt. Az elnökválasztás is így szokott lezajlani, hogy a pártok jelöltjei vagy a független képviselők egy első fordulóban méretnek meg és utána a két legtöbb szavazatott kapott egy hónapra rá, mérközhetnek meg egymással.

A parlamenti választásoknál az teszi bonyolultá a végleges döntést, hogy ha egy párt nem tudja megszerezni a szavazatok 51,1 százalékát, tehát nem kap abszólut többséget, akkor kolíciós partnert kell keresnie ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Ez régebben úgy volt szokásban (kivétel az az ominózus választási eredmény amikor a feketék, vagyis a konzervatívok ha minimális előnnyel is de nyertek) nem a szocialistákkal, hanem a kékkel az FPÖ-vel, (akkor még élt Jörg Haider) léptek koalcióra. Hat hónapig ezt nem volt hajlandó elfogadni az akkori államelnök Thomas Kleistil, és utána is csak azzal a feltétellel tette meg, hogy Jörg Haider nem kaphatott semmiféle szerepet az új kabinetben.

Az új parlamenti választások 2017-ben lesznek esedékesek. Addig még elég sok idő van, de nagyon kevés abban az értelemben, hogy a jelenlegi Kern féle kormánynak jelentős eredményeket kell majd tudnia felmutatnia minden téren, hogy elnyerje a választók bizalmát, és ismét mint kormányzópárt működhessen. Nagy a kihívás, mivel a szabadság párt, vagyis az FPÖ szintén azon lesz, hogy a mostani elnökválasztási eredményt megismételhesse a 2017-es parlamenti választások során. A NEW DEAL korszaka, ahogy Kern mondta kezdetét vette.

Avi ben Giora

19 hozzászólás

  • Kedves Avi ben Giora, még mindig várok egy elemző cikkre, hogy mi vezetett idáig. A tények felsorolását a magyar sajtóból ismerem, de egy helyi elemzés lenne az igazi.

  • Nocsak.
    Megjött az eszük a sógoroknak ?
    Remélem itthon is elhajtják a francba a barnaingeseket.

  • Igen csak szoros eredmény volt, a legutolsó pillanatig kétséges eredményekkel. Elgondolkoztató a szélsőjobb előretörése egy kiegyensúlyozott országban. Megbolondul a világ.

  • Végtelenül szomorú vagyok!

  • Na, amíg nem ér ide a siserahad:

    Az itt leírt választási eredmény kizárólag azt igazolja, hogy Ausztriában is nagy baj van abból a szempontból, hogy a lakosság mennyire kirekesztő. Minden borotvaélen táncol, semmi ok megkönnyebbülésre, pláne örömre. Nálunk a szélsőjobb Csurka idejében 5% volt. Azóta a fidesz a maga retorikájával itt is elérte, hogy 50%-körüli legyen a hívek száma, még ha két pártba is tömörülnek…

    És most a bajt nem politikai vagy érzelmi, és nem is emberjogi értelemben gondolom, hanem abból a szempontból, hogy a világ sikeres országai mindig is soknemzetűek és befogadók voltak – maga a középkori Magyarország, és később a Monarchia is. És a modern gazdaság működésében pláne különösen fontos, hogy minél többfélék legyünk.

  • Avi Ben Giora

    Sajnos a nagy siettségben elütöttem egy dátumot. Az esedékes parlamenti választások csak két év múlva lesznek 2018 őszén. Szives elnézést kérek.
    Charli! Éppen azon munkálkodok, hogy “itteni szemmel” nézve írjammeg mi is vezetett ideáig.
    Geyza. Hogy elhajtották e őket vagy sem azt még nem lehet tudni. A cukros madzagot cukor nélkül akarták lenyeletni, csakhogy a választók rájöttek, hogy a cukrot vagy eladták avagy ők nyalták le. De majd kielemzebb ezt még jobban.

  • Kedves Alma, mostanában írt bejegyzései egyre slamposabbak. Nem Orbán érte el a szélsőjobb előretörését nálunk, hanem az agresszív liberalizmus. A jobboldali hívek száma nem 50, hanem 80% feletti. A világ gazdagabb országai a birtokolt szellemi és anyagi tőkefelhalmozástól sikeresek, nem a bevándorlástól (lásd például Japán, Szingapúr). A bevándorlást nem szabad összekeverni az agyelszívással, aminek a gyarmatok az elszenvedői, a gazdag országok meg nyertesei.

  • Avi Ben Giora

    Sajnos Charlinak igaza van. A bevándorlás az egy dolog. Az USA-ba is van bevándorlás meg más országokba is, csak persze sokkal jobban szelektálva. Ezzel együtt az USA nem lett sem kirekesztő sem rasszista(legalább is a vilég sajtótermékeiben. hogy a bevándorláspolitikája igen is rasszista és nem teljesen demokratikus az egy dolog. Náluk kizárólag anyagi és más egyébb feltételek alapján történik a szelektáció. Kanada sem ad mindenkinek letelepedést, de nem olyan durva a bevándorlókkal szemben mint az USA. Szó se róla náluk is előfordulhatnak durva dolgok, hogy í megkaoja az asylt és y pedig nem mert nem diplomás vagy ki tudja) Auszriában és Európában nem a bevándorlás politika miatt borult csak a bili. Pont Ausztria rá a legjobb bizonyíték mennyire polarizálhatók a választók és a nagy pártok támogatottsága leáldozóban van. Már nem annyira dominánsak meghatározók a szavazók szemében mint régen, hogy egy csoport minden körülmények közt szocialista szavazó lesz mig egy másik konzervativ. Ennek lett vége és ha ez a két nagy párt továbbra is szeretné az állandó támogatottságot akkor meg kell újulniuk úgy tartalmilag mint fizikailag. Ma egy politikus ha nem aktiválja magát negyven éves koráig esélytelen lesz politikai karriert csinálni.Legalább is itt Ausztriában. Ha harminc éves koráig nem csatlakozik valamelyik történelmi párthoz nem fog tudni karriert csinálni.

  • Olvasom, hogy Ausztriában a szélsőjobb a 49,7 százalékával is elbukott. Magyarországon 15 százalék körül mozog a szélsőjobb, ami harmada sincs az osztráknak. Kérdés: melyik ország lakossága a demokratikusabb beágyazottságú ?

  • charlie
    2016 május 24
    7:42 de.

    “Kedves Alma, mostanában írt bejegyzései egyre slamposabbak. Nem Orbán érte el a szélsőjobb előretörését nálunk, hanem az agresszív liberalizmus.”
    Ja persze, meg a Soros, meg a Háttérhatalom, na meg Gyurcsány…

    “A jobboldali hívek száma nem 50, hanem 80% feletti.”
    Csak szeretnéd…

  • Először is nem szélsőjobb. A liberálfasiszták osztogatják a jelzőket, bármiféle bizonyíték nélkül, de az osztrákok majdnem fele már immunis erre. Kiabáljátok csak a farkast mindenkire, aztán majd nézzetek nagyokat. Lehetne mondjuk radikális, amivel amúgy semmi baj sincs. Európában csak a radikális véleménynek van jövője. Remélem. Mert mi is alternatíva? A langyos polkorrektség terrorja mögé bújt saját nemzet fóbia, a korrupció nagykoalíciós csúcsrajáratása. És hogy buktak volna??? Az összes többi pártnak össze kellett fognia egy ellen. Az az egy hajszál híján megverte az összeset. Egyedül!

  • Avi Ben Giora
    2016 május 24
    11:02 de.
    Avi. Ez marhaság. Az USA nem képzettség, vagy iskolásottság alapján szelektál. Kanada sem. Vannak kritériumok minden országban, amik a pontrendszer részei, de a bevándorlás elbírálása mindkét országban humanumon fordul meg. Független attól, hogy néhány okoska mit hány ide.

  • Charlie!
    május 24.7:42

    Gondolom nem alaptalan a kérdésem, ugyan hogy sikerült kiszámítanod, ill megállapítanod ezt a 80%-ot? Ha a Jobbikos szimpatizánsokat mondjuk öttel szorozzuk – csak úgy hazafiságból – sem jön ki az általad vizionált támogatottság?

  • Besancon
    2016 május 25
    7:44 de.
    “…ugyan hogy sikerült kiszámítanod, ill megállapítanod ezt a 80%-ot?”

    Itt a képlet:

    https://upload.wikimedia.org/math/2/d/7/2d7683cc757d8574ca42cff649800ba5.png

    Vagy inkább ez?

    https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSOPldV8Mfsbj9SzKEMqENbGjOzHmJS3iEWK5bvh7AfFL8fJTbevA

  • eveline
    2016 május 24
    3:24 du.

    Melyik társadalom a demokratikusabb, az osztrák vagy a magyar? Mondjuk az, ahol az emberek nem szórják tele szájjal a mocskot az ellenfelükre, ahogyan te szoktad pedagógus családanya létedre!

    Hozzád ha szól valaki, mindjárt azt nézed, hogy “ballibsi-e” az illető, mert az már a szemedben nem ember! Nem mintha az itteni ballibek a jobbosokat néznék bármibe is …

  • Besancon
    2016 május 25
    7:44 de.

    Ha összeadod az mszp 10 %-át a kispártok másik 10%-ával, az 20%, szóval a fennmaradó 80% (amelyiknek 30%-a szavaz a fideszre és jobbikra) az csak jobbos lehet csárli logikája szerint.

    Ezzel együtt, szerintem is inkább jobbos, konzervatív a magyar népesség. Ezen kívül sokan vannak a többszörös politikai identitásúak, ami nem tudom magyar sajátosság-e? Én már máskor leírtam, hogy liberális vagyok alapvetően, de ez nem igazán fedi a hovatartozásomat: valójában népi-konzervatív zöld-liberális vagyok.

  • Kedves Alma, képleteit köszönöm, sikerült megnevettetnie. A 80% még baráti szám is volt részemről, nem akartam tényekkel sértegetni senkit.
    ……….
    http://mind1.ma/wp-content/uploads/2014/04/Fidesz-gyozelem.jpg
    ………
    Ehhez vegyük hozzá az összes (nem 80%!) megyei közgyűlés jobboldali uralmát, a fővárost, illetve hogy a 23 megyei jogú városban kettő polgármesteri helyet nyert a baloldal, a többi polgármester fideszes lett(ez sem 80%!). Kistelepüléseken 44 baloldali polgármester lett a fideszes 510 mellett. Ez csak a Fidesz számai, a Jobbikét hozzá sem adtam.
    Ígérhetem 2018-ban jobban igyekszünk majd. 🙂

  • 3:24
    LÁMPA, valakivel összekeversz, – s nézz néha a tükörbe ! A lelkiismereted tükrébe. Egy dolgos munkás élet után vagy, többet kellene pihenned,- és kevesebbet írni. S talán szolidabb és reálisabb nevet is választhatnál!
    Szeretettel, Eveline.

  • Az ausztriai választások.
    Sokféle képen lehet nézni.
    Élettapasztalatom, hogy a választásoknál igen sok függ a pártelnök személyétől, mennyire szimpatius maga az ember.
    Aztán jöhet az eszme, amit képvisel.
    Ha a személy elmegy, az eszme másodrendű tényező a nagy tömegnél.
    Másik szempont, Bécs televan liberális emberekkel, akik nem félnek a bevándrlóktól és elegük volt a jobboldalból.

    Mellesleg, már leszokhatna a média és a helyiek arról, a jelzőről, hogy “szélső jobboldali”! Igen kevés van már azokból.