Közönségdíjat nyert egy magyar film Washingtonban
Török Ferenc 1945 című filmje nyerte a washingtoni zsidó filmfesztivál közönségdíját. A film korábban Torontóban is – az ottani zsidó filmfesztivál keretein belül – bemutatásra került. A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel, és a közönségszavazatok alapján Török Ferenc filmje lett a narratív kategória legjobbja.
Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket.
A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül.
Az 1945 című alkotás a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában.
Az 1945 világszerte kiemelkedő sikerrel szerepel a filmfesztiválokon, korábban közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban és a Titanic filmfesztiválon is, hamarosan bemutatják a nagy presztízsű, idén 70 éves Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválon is.
Török Ferenc filmjét Magyarországon április óta huszonötezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a budapesti és a vidéki mozikban egyaránt.
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:49 de.
Nem valami nagy közönségsiker, ha eddig mindössze 25 ezren látták. Összehasonlításul, bemutatásakor az Amerika Kapitány: Polgárháború című amerikai filmet egyetlen hétvégén 120 ezren nézték meg Magyarországon.
A magyar nagyon nem akar szembenézni a múltjával, kiváltképp az 1938-1945 közötti időszakával. Az utánakövetkező 1990-ig terjedő időt még csak-csak valahogy kibeszéli, de sok mindent elhallgat. Nem egy szembenézős nép a magyar.
11:35 de.
HOL LATHATO……………..YOUTOUBE?
1:24 du.
A magyar filmek általában nem lesznek nemzetközi sikerek.
1:48 du.
A zsidó filmeket nézzék csak a zsidók! Az hogy csak ennyien nézték meg, annak a jele hogy már ők is unják!
1:50 du.
Mi az hogy nem szembenézős? Más népek nemhogy szembe mernek nézni a múltjukkal, még beszélnek is róla. A magyar az sarkosít, elhallgat és letagad dolgokat. És persze átírja a történelmet ha kell lehazudva a csillagos eget. Egy amerikai baromság manapság Budapesten több embert fog bevonzani a moziba mint egy történelmi film, amelyből véletlen az igazság derül ki, hogy még a felszabadulás első napján is mik történhetnek meg.Ha külföldön díjakat nyer az még nem jelenti azt hogy a mayar közönség kíváncsi rá Pláne ha esetleg holokauszt téma. A Sorstalanstanságra és a Saul fiára sem ment be annyi amber amennyinek kellett volna.
4:55 du.
https://youtu.be/pBYjesUP7mI
2:41 de.
Orok Tamas
nyomorult niemand…………
2:42 de.
HOL LAATO EZ A FILM?
FENT VAN-E A YOUTOUBE-ON?
MILYEN CIMSZO ALAT??
7:33 de.
barlev
2017 június 2
2:42 de.
A moziban?
7:43 de.
barlev,
Magyarországon vetíti összesen 6-8 mozi. (Szombathely, Pécs, Budapest) Jogdíjas, csak moziban látható.
7:53 de.
Avi Ben Giora
2017 június 1
1:50 du.
Gyógyszer elgurult, ha szabad kérdeznem?! 🙂
„A magyar az sarkosít, elhallgat és letagad dolgokat. És persze átírja a történelmet ha kell lehazudva a csillagos eget.”
Ugye az 1945 filmelőzetes azzal kezdődik, hogy bepöfög a békebeli kismozdony a békés magyar faluba, ahol lagzira készülnek.
Ehhez képest a történelemkönyvekből néhány adat:
1945. április.
A kivonuló németek az összes (!) vasúti és közúti hidat felrobbantották, a vasúti kocsik és mozdonyok nagy részét kivitték Németországba. Ideiglenes, gerendákkal aládúcolt hidakon, marhavagonokkal indították újra az országos forgalmat, és abban az időben nem volt más távolsági közlekedés.
Menetrend egyszerűen nem létezett abban a helyzetben, a vonatok véletlenszerűen közlekedtek.
Még hosszú hónapokig fürtökben lógtak a pestiek a vagonokon, mikor vidékre mentek batyuzni, hogy éhen ne haljanak.
A szerencséseknek volt lova és szekere, már akiktől nem vették el az oroszok.
7:56 de.
Drizari
2017 június 1
10:49 de.
„Az utánakövetkező 1990-ig terjedő időt még csak-csak valahogy kibeszéli”
A kommunizmus bűneit a fidesz beszélte ki – természetesen a saját stílusában-, az szdsz-mszp meg hallgatott arról is, mint a sült hal!
Nem értek egyet az emlékmű megvalósított formájával, de a német megszállás tényéről is nagy hallgatás volt a magyar közbeszédben 2010 előtt.
Az itteni ballib beírók valami alternatív valóságban élnek, ha szabad kérdeznem?!
8:05 de.
hazai lámpa
2017 június 2
7:53 de.
A lovaskocsihoz annyit, hogy az állatállomány pusztulása riasztó méreteket ért el Magyarországon a 2. v.háború alatt.
A sertés és juhállomány kb. 80%-a elpusztult, a szarvasmarha és lóállomány a felére csökkent.
Konkrétan éhezés volt az országban, ha éhínségről nem is beszélhetünk. 1945 őszén egy pesti lakosra 560 kalória élelmiszer jutott, az is élelmiszerjegy formájában. A batyuzás nélkül éhenhaltak volna.
Ehhez képest a filmben lagzira készülnek, mikor annyi más életeseményt is középpontba lehetett volna állítani, lenne pár ötletem.
Pl. anyai nagypapámék az udvaron játszottak, mikor beállított egy magányos férfi, és megkérdezte őket, hogy Gyerekek, tudjátok ki vagyok? A zsidó boltos volt.
8:10 de.
Figyelő
2017 június 1
1:24 du.
Azok a magyar filmek sikeresek a nemzetközi filmfesztiválokon, amiket itthon senki nem néz meg, az ún. művészfilmek.
A jó és igaz filmeket a közönség szereti, de díjat nem kapnak :), pl. Jób lázadása.
Rudolf Péter főszereplése garancia arra, hogy a film nézhetetlen. 🙂 Az utóbbi évtizedben a Kossuth-kifli a rendezésében, és a Karády-film a feleségével a főszerepben nagy bukás volt.
Az Üvegtigris jó ötlet volt, de nem lett népszerű a vidéki lakosság körében. Sokkal nézettebb Az én kis falum az rtl-en.
9:30 de.
Avi Ben Giora
2017 június 1
1:50 du.
Manapság senki nem hívja „felszabadulásnak” április 4.-ét. Egyszerűen annyit mondanak, hogy a front elhagyta Magyarország területét, ami nem is ezen a napon volt, hanem 1945. április 11-én Magyarbüksnél.
Utána kezdődött az orosz megszállás …
Annyi igaz, hogy a német hadsereget kiüldözték, és velük ment a nyilas kormány is. 1944. decemberében megalakult az Ideiglenes Kormány az oroszok által megszállt területeken, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel az élen.
1945. tavaszán helyreállt a közigazgatás rendje, mert addig a legteljesebb anarchia uralkodott az országban, amit az októberben uralomra jutott nyilas kormány idézett elő!!
9:35 de.
hazai lmpa…………
es anyai nagyapadek vissza adtak lagerbol elve visszatert zsdo boltosnak a javait?
9:36 de.
nocsak azert kerdeztem…………..mert eppen a visszatero zsidok ellen kovettek el pogromokat 45-46-47-ben magyarorszagon
9:45 de.
Avi Ben Giora
2017 június 1
1:50 du.
„még a felszabadulás első napján is mik történhetnek meg.”
SPOILER
A kritikák szerint, a két zsidó férfi, akiktől „betojt az egész falu” vegyiárut, illatszert visz a nagy ládában. Mégis kiknek, hova, honnan?
A falusi vegyesboltba sóért, petróért jártak a falusi magyarok.
A történészek szerint -akik magyarok, tehát szerinted hazudnak-, a zsidók lefogyva, lerongyolódva jöttek haza a táborokból, musz-ról, már aki életben maradt. Ötvenezer zsidó amerikai segélyszervezetek segítségéből élt a fővárosban.
Én nem mondom, hogy nem történhetett meg a filmbeli jelenet, de biztos nem ez volt az általános. Két kipihent zsidó parfümökkel kereskedik a felszabadulás első napján, ez nem ciki?
Persze csak az előzetes alapján mondom.
9:50 de.
hazai lámpa
2017 június 2
9:45 de.
Azt is írják a kritikák, hogy nem derül ki, kik a zsidó férfiak.
Mint fentebb írtam, kisebb vidéki településeken mindenki ismerte a zsidó boltost.
Nem lehet öt perc alapján ítélkezni, de ami eddig kiderült, az alapján pl. a Jób lázadásának nyomában sincs a film. Az történetileg hiteles, persze hogy nem kapott Oscart …
10:52 de.
HL.! A Jób lázadásával egyetértek: katartikus film. A Sorstalanság filmen pocsék,az írott szöveg viszont fejbevágó: utoljára talán 50 éve, Az öreg halász meg a tenger volt ennyire hatással rám.
A vitatott filmet nem láttam, ezért nem tudok róla semmit mondani.Viszont olvastam egy novellát,hasonló történettel. Abban néhány zsidó férfi hatalmas ládával érkezik, amiről csak gondolják a falubeliek,hogy parfüm,ilyesmi van benne, mert a férfiak az elhurcolt helyi patikus után érdeklődnek. Ezért vélik úgy, hogy a ládában drogériában szokásos áruk vannak.De nem derül ki semmi,nincs pogrom sem,csak a gyanakvás, a félelem fenyegető légköre él. Ami biztos támasza minden diktatúrának.
11:39 de.
hazai lámpa
2017 június 2
9:50 de.
A Jób lázadása egy kurva jó film, már legalább ötször láttam! Bőven megérdemelt volna legalább négy Oscart, egyet a film, a másik hármat a főszereplők!
11:53 de.
A Jób lázadása nálam is csillagos ötös.
Sajnos divatba jött – és elvárás is – hogy egy rendező a cigányokról, rokkantakról, menekültekről, zsidókról, a feminizmusról, a homoszexuálisakról, a holokausztról és egyéb habbá vert témákról legalább egy filmet készítsen.
Ezekben a filmekben a magyar, mint szadistának, érzéketlen büdös bunkónak van bemutatva, hiszen kell egy viszonyítási alap a csupajó fő karakterrel szemben.
Inkább megnézem a Körhintát sokadszorra, mint ezeket a silány hazugságokat egyszer.
2:09 du.
Charlie! Nem vagyok műértő, így csak a magam gondolatait tudom mondani. Ráadásul szeretem a jó lektűrt: az izgalmas krimit, a fordulatos,vagy épp naturális történeteket. Csakhogy ezeket elolvasod, megnézed – passz, unalmas lesz. Például szívesen olvastam Danielle Steel könyveit.A második még izgalmas volt: a harmadik első 10 oldala után már látszott az egész szerkezet.
Az igazán jó mű – szerintem – nem a cigányokról, melegekről, holokausztról, egyéb extremitásokról szól. Hanem rólunk. Mi mit tennénk végletes helyzetekben? Hogy mi az, ami meg tudja tartani az emberséget? Mi az, ami kibillent akár a saját értékeinkből is?
A felolvasó c. filmben van egy jelenet. Húsz év után fogják perbe a lágerőr nőt. Amiatt, hogy egy menet során egy éjszakára egy templomba záratta a rabokat. A templomot bombatámadás érte, kigyulladt, és az összes rab odaveszett. Amikor a bíró megkérdezi, hogy miért nem nyittatta ki az ajtókat, így felel. Hogyan tehettem volna? Nekem az volt a feladatom, hogy őrizzem őket. Ha kiengedem, rendetlenség lesz…
Csaknem természetes, hogy az ezeket az erkölcsi kérdéseket boncolgató művek lesznek a legjobbak. Mi a rend és mi a rendetlenség? Minden körülmények között rend-e a törvény, és a szabadság rendetlenség-e?
Nem tudom, hogy mit nevezel hazugságnak?
Ja és még egy: egyik itt érintett mű sem a „magyarokat” tünteti föl rossz színben. Hanem a vérgőzös, soviniszta rendmániás állatokat – akik lehetnek magyarok, németek, angolok, pirézek.
2:26 du.
Azért voltak és vannak is olyan jó magyar filmek,amelyek kint is
sikert arattak és díjat is kaptak!
persze vannak sikertelen próbálkozások is,amiket itthon sem sokan néznek meg!
2:38 du.
Amúgy az az igazán jó film,ami nem csak egy csoport,vagy egy nemzetközi zsűri tetszését nyerik meg,hanem sok embernek,a többségnek tetszik,érdekli!
Na több ilyen volt és van,de messze nem annyi,mint amennyit az egekig magasztalnak egyesek!!!
2:44 du.
Kiegészítés!
Egyébként a kommunizmus rémtetteiről,áldozatairól is csinálhatnának filmet,legalább annyian értékelnék….
De a legjobbak a normális mondanivalóval bíró,szórakoztató és főleg hihető….,valóságból merített témájú alkotások,amelyek
mindenki számára élményt nyújtanak!
5:16 du.
barlev
2017 június 2
9:35 de.
„vissza adtak lagerbol elve visszatert zsdo boltosnak a javait?”
Miből gondolod, hogy loptak tőle, mert magyarok? Aki ismer egy zsidót, az mindjárt lop, vagy hogy képzeled?
Nagypapám 15 éves volt, és a kisebb testvéreire vigyázott. Azt is mesélte, hogy a hadifoglyokat a környékbeli országúton hajtották, és ők vizet vittek ki az út szélére tálakban. Ami nem volt veszélytelen vállalkozás, mert a faluból két embert is berántottak a sorba a katonák. Az egyik kiszabadult, de a másik sosem jött vissza. Pedig csak nézelődtek az út szélén, és az ismerősöket keresték a sorban.
5:18 du.
Orsós Elemér
2017 június 2
11:39 de.
Ha belegondolunk, a Jób lázadásának az lehet a titka, hogy személyes jellegű. Van arca, jelleme a szereplőknek, zsidóknak és nem zsidóknak. (Kivéve Rudolf Pétert a mellékszerepben:)
5:23 du.
charlie
2017 június 2
11:53 de.
A Körhintában nagyon jó többek közt a falusi lakodalom jelenet.
Van még egy jó film 1945-ről, a Tizedes és a többiek. Ott az elhagyott kastély a „főszereplő”, és a kicsiny társaság, akik az épületben keresnek menedéket.
5:36 du.
barlev
2017 június 2
9:35 de.
Különben nem volt mit visszaadni, mert a nagypapa, az én dédapám semmit nem vett a nevére.
A bolt nem a faluban volt, hanem a közeli kisvárosban. Nagypapámék egy távoli tanyán éltek, mint oly sokan akkoriban. Még az jutott eszembe, hogy a boltos azt is mondta a nagypapának, hogy bármit vigyen el nyugodtan, inkább az övé legyen, mint másé. Feltételezem, hogy bútorokról volt szó.
A háború után nem a vagyonért jött, hanem vélhetően szétnézett a tanyáján, vagy esetleg a családtagjait kereste, nem tudom.
Ha igaz lenne, ami a fenti filmben van, akkor a szegény zsidó jó sok emberre ráhozhatta volna a szívbajt. Még a vasútállomástól vagy két óra gyalog az út odáig.
5:55 du.
talalom
2017 június 2
10:52 de.
„a gyanakvás, a félelem fenyegető légköre él.”
Én még soha nem hallottam, hogy félelem lett volna a magyar lakosságban a visszatérő zsidóktól. Valamilyen érzelmek biztos voltak, de félelem vagy gyanakvás mivel magyarázható? Megveri őket az ötvenkilós lágerlakó, aki alig bír vánszorogni?
Most 1945-ről beszélek, nem arról, hogy később esetleg beálltak túlélők az ávóba.
Egyes személyek, akik uszítottak, vagy loptak a háború alatt, persze kényelmetlenül érezhették magukat. De a fenti filmben lévő hisztériát én nehezen tudom elképzelni. Pl. a kibombázott lakók biztos nem érezték lopásnak, hogy beleültek a készbe.
A pogromok a második-harmadik évben következtek be, és a háború utáni nélkülözés volt a mozgatórugó, ha jól tudom.
7:08 du.
talalom
2017 június 2
2:09 du.
Talán nem a „vérgőzös állatokat” kéne szerepeltetni a filmekben, hanem bemutatni, hogy átlag normális emberekből hogyan bújt ki a vadállat abban a helyzetben.
Az 1945-48 közötti pogromokat nagyrészt szegény emberek követték el, általában nők is ütötték az áldozatot papuccsal. Fő okok a gyerekek eltűnése (vérvád), valamint a rettenetesen drága élelmiszerek voltak.
Ezt nevezik tömeghisztériának is, mikor egy bolond százat csinál.
De azt sem lehet mondani, hogy olyan rengeteg pogrom lett volna. Persze egy is sok, ha meghal valaki.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=140:antiszemita-zavargasok-pogromok-es-vervadak-1945-1948&catid=16:esetek
7:35 du.
Mennyire tudtak a korabeli nem zsidók azonosulni a népirtás áldozataival, 1945-ben illetve a szocializmus évtizedei alatt?
Véleményem szerint az a korosztály, amelyik megélte a háborút, szinte semennyire. Akkoriban nem foglalkoztak annyit a holokauszttal, mint manapság. Ez csak a mai korban van, hogy filmen rekonstruálják a haláltáborokat, és rengeteg film készül az eseményekről.
A Kádár-korban valamivel több volt az ismeret, de még sok minden tabu volt, többek között a magyar felelősség kérdése is. Ezt a rendszerváltás után a ballib pártok sem merték feszegetni, persze a fideszen mindent számonkérnek, amit ők nem csináltak meg.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=148:nepirtas-utan-zsidoellenes-atrocitasok-magyarorszagon-1945-1948-&catid=15:tanulmanyok
9:02 du.
hazai lámpa
2017 június 2
7:53 de.
A 45-s évre tisztán emlékszem. Nem volt mit enni, a legtöbb pestinek vidékre kellett menni és ruhákért cseréltek élelemet , hogy enni tudjanak. Anyám fantasztikus módon még az ostrom előtt(Budapest ostroma) beszerzett alap anyagokat : zsírt bödönökben, lisztet zsákokban, és a krumplit stb. A mi pincénkben mindenki kapott 3 szem krumplit és hagymát egy nap,35-en voltunk.
1:21 de.
hazai lámpa,
Teljesen mindegy a film mondanivalojat tekintve, hogy a tortenet kulalakja hiheto-e vagy megtortenhetett-e akkoriban.
Nekem egy baratom elkuldte a filmet, megneztem. Szerintem vontatott, sok helyen unalmas. Biztos, hogy megegyszer nem fogom megnezni, es nem is ajanlom senkinek sem.
Ha mar a temaban akartak filmet csinalni, inkabb a valaki mas altal fenn emlitett pogromokat kellett volna bemutatni, amik 45 utan tortentek. Az volt a valosag.
3:17 de.
HL! Mennyire tudtak azonosulni a nem zsidók a népirtás áldozataival?
Igazad van, semennyire. És azért, mert fogalmuk sem volt erről.(Barlev! Nem a nyilasokról beszélek, vagy a politizáló – akkoriban jóval kisebb rétegről!)
Erről személyes élményem is van. A háború után születtem,nemzedékek óta rómkat. családba, nagybátyáim még a háborúból, hadifogságból is épen tértek haza. Tehát a család nem volt érintett, nem jussoltak zsidó javakból – akkori alsó középosztályi szinten éltek. Nem éhezett a nyolc gyerek, de a taníttatásukra már nem futotta. A fiúk munkahelyen dolgoztak, a lányok a háztartásban, ami a kiskert, a telek, a szőlő fenntartását, a saját fogyasztásra nevelt állatok ellátását is jelentette. Szerencsés környék volt a falu: a zalai olajmezők közelében (ezért volt munkahelyük a fiúknak), amit egyébként egy korábbi beírással ellentétben nem német, hanem amerikai befektetéssel működtettek. (MAORT= Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) A környék központjának is számító nagyközségben gyerekkori emlékeim szerint nem éltek zsidók. Egyszer rákérdeztem anyámra: sose éltek zsidók a faluban? Mire ő: De, volt négy család, szegények voltak, házalással, kereskedéssel foglalkoztak. És mi lett velük? 44-ben elvitték őket. Nem kérdeztétek, hogy hová, és miért? Hogy kérdeztük volna: ez volt a törvény!
Akkor most én „érintett” vagyok a holokausztban, vagy nem? Érintett vagyok, az emberség parancsa ellen elkövetett bűntettekben? Igen. Ebben ugyanis a felelősség nem elkenhető.
Aki pedig a hullák mennyiségének kényszeres számolgatásával latolgat, annak felhívnám a figyelmét a minőségi különbségre. A Gulag táboraiban éhezés, nehéz testi munka, fagy, brutális őrök tizedelték a száműzötteket.
De nem precíz technológiával működtetett gázkamrák, amelyek teljesítményét is számolgatták: hány perc kell egy-egy test lecsupaszításához, levegővételének elvonásához, majd maradékának megsemmisítéséhez. Ez a felfoghatatlan egyedisége a holokausztnak, a különböző népirtásokban egyébként bővelkedő emberiség történetének.
5:39 de.
No, itt egy nem sokat reklámozott háborús témájú magyar film. A filmkritikusok közepesnek tartják, a kurucinfo egyenesen ujjong. Május közepén tették föl a videomegosztóra, de már háromszor annyian nézték meg, mint az itt ismertetett mozifilmet. Még eannyit erről a filmről, hogy a készítői egy fillért nem kaptak, de nem is kértek Vajnától. Kevés pénzből készült el, de mégis látványos. A forgatókönyv és a dramaturgia, valamint a karakterszereplők játéka egy másik téma lenn:
7:02 de.
Miklos
2017 június 3
1:21 de.
Lehetne a pogromokról filmet csinálni, csak akkor el kéne mondani, hogy voltak zsidók, talán a többség, akik visszakapták az ingóságaikat. Többek közt ez váltotta ki az indulatokat.
De lehet, hogy értelmesebb lenne azt kutatni, hogy mi történt a bankszámlákkal? Ugyebár azt nem a szomszéd Mari néni merítette le, ahogy a műkincseket sem a falusi tisztaszobában állították ki.
Tegyük hozzá, hogy a bútor, ruhanemű azért könnyebben pótolható, és sok esetben olyanok kapták meg, akiknek tényleg szüksége volt rá! Mert vagy annyira szegények voltak vagy kibombázták őket. Mennyire értelmes dolog odamenni egy háborús károsulthoz, és lerángatni róla a ruhát, mégha nem is az övé?
Van azért valami gavalléros a zsidó boltos szavaiban, ami valóban elhangzott a háború után. Vigye el a bútort a szomszéd, inkább magáé legyen, mint másé, rosszabbé!
Ugye teljesen más emléket hagy maga után az ilyen távozó. Neki magának nem volt rá szüksége, mert a családja már sajnos nem használhatta, ő meg kivándorolt. Csak ugye az ilyenekből ritkán csinálnak filmet.
Persze a varrógép vagy egy aranyóra más kategória, főleg ha a megélhetéshez kell.
Egyébként azt írják a Konfliktuskutatón, hogy a nagyobb értékek rendszerint megkerültek, és a kisebb ügyekből lettek ún. megtartási perek, ami nem kis visszatetszést váltott ki a nem zsidó lakosságban.
7:12 de.
Figyelő
2017 június 2
9:02 du.
Azt írják a Konfliktuskutatón, hogy 1945 nyarán egyszerre köszöntött be Magyarországon a kivételesen forró, aszályos nyár és a világ legnagyobb méretű inflációja! Ma ha öt percre leáll a légkondi, már sokan a halálukon vannak, tehát ezt is figyelembe kéne venni az akkori emberek idegállapotánál.
Gyakorlatilag pénzért semmit nem lehetett vásárolni, amíg be nem vezették a forintot. Ez az oka a batyuzásnak, vagyis hogy élelmet csak ruhaneműért lehetett kapni. Illetve a pesti lakosság katasztrofális ellátása, ami a háború után még hónapokig fennállt.
Biztos voltak házasságkötések abban az időszakban is, de nem hiszem, hogy jellemző volt a dorbézoló falusi lagzi azon a nyáron. Különben meg a falusi lagzikat a munkák befejezése után tartották, vagyis augusztus 20-a után.
7:21 de.
talalom
2017 június 3
3:17 de.
Én máshol is írtam, hogy nem szoktam összehasonlítani a népirtást meg a kommunista terrort. Csak esetleg a totális rendszerek áldozatainak a számát.
Szerintem is van a mai embereknek felelőssége, de abban különbözünk, hogy én ezt nem a szörnyülködésben látom. Aki hangosabban sajnálja a zsidókat, az a jobb? Épp elég lenne, ha valaki nem tagadja le az igazságot.
Ez a fenti film is olyannak látszik, hogy sokat markol, keveset fog. Minél ellenszenvesebbnek akarták bemutatni az elkövetőket, de a néző inkább megsajnálja a szerencsétlen, kiaszott parasztasszonyt (Szirtes Ági), ahogyan ragaszkodik a számára egy jobb életet jelentő tükrös komódhoz stb.
Neki ez nemcsak egy bútor, hanem a polgári jólét szimbóluma, ami a kiemelkedést jelentette a mélyszegénységből.
8:34 de.
haza lampa
tebedsz espedig tudatosan ferditve…………
rengeteg bujkalo zsidot eppen a korabbi „keddves szomszedaik” sugtak be megkaparintva a javaikat…….
kar ezt (is) tagadnotok
8:40 de.
Miklos
az egyik leghirhedtebb a kiskunhalasi pogrom volt 46-ban.
a net-en van rola hir rendesen………
de voltak mas varosokban is igy Budapest egyes keruleteiben is……..
de erdekesseg keppen alljon ittt az 1919-es esztergomi pogrom amit eppenn az ujdonsult kommonista prt titkar robbantott ki…………-(ezekutan komcsizni a zsidokat….)
8:44 de.
-amikor en visszatertem a falunkba ess kerestem a hazunkat,boltunkat a korabbbi kedes szomszedaink fejszevel fogadtak…-(mar mindenunk az ovek volt)-azzal hogy idezem szo szerint.;-” minekl gyotte vissza budos zsido?nem tutta ott dogleni mint a tobbi?…
ez azt jelenti hogy meg ok is tudhattak milyen sors vart minket lengyelorszagban a lagerekben…..
es ezek utan van meg pofatok azt szamonkerni miert gyulolom az ami azzal kezdodik „magyar”??
8:49 de.
barlev
2017 június 3
8:44 de.
Mindenki tudta, csak ti nem tudtátok?
Téged így fogadtak, másokat meg másképp. Nem lehet egy esetből általánosítani.
8:52 de.
barlev
2017 június 3
8:34 de.
Faluhelyen nem lehetett bujkálni, különben se laktak ott zsidók, ahol a családom élt, ott csak a tanyájuk volt.
8:53 de.
hazai lámpa
2017 június 3
7:02 de.
Még az is elképzelhető, hogy Rudolf Péter tetszeni fog egyes fiataloknak, mint a simlis vállalkozó, aki a jég hátán is megél.
9:02 de.
barlev
2017 június 3
8:40 de.
Erre gondolsz?
„Másnap, május 21-én (kedden) reggel a hetipiacon kunmadarasi parasztasszonyok megtámadták a jórészt helyi illetőségű zsidó árusokat. Azzal vádolták őket, hogy a tojás- és baromfifelvásárlás során árdrágítást és üzérkedést követnek el. Többen felhánytorgatták, hogy a deportálásból hazatérő zsidók visszakövetelték 1944-ben elkobzott javaikat. A támadók összetörték Kuti Ferenc tojáskereskedő áruját, őt magát papucsokkal ütlegelték. A tömeg létszáma 50 és 100 fő közöttire becsülhető, többségük a legszegényebb társadalmi réteghez tartozó helybéli, iskolázatlan agrárproletár, zömmel nő és fiatalkorú volt. Több jelentés is említi a helyi cigányok részvételét.”
Két embert agyonvertek, egy harmadik később halt bele a sérüléseibe. Szemtanúk szerint a kamaszok ütöttek a leggátlástalanabbul, hiszen ők még nem tudják fölmérni a tetteik következményét. Ezt bizonyítja, hogy a halálos csapást több esetben egy kamasz ütése okozta szerszámmal. Hasonló eset történt Olaszliszkán, ahol a vétlen sofőrt meggyilkolták!
11:08 de.
Egy jó magyar filmet láttam idekint, az Nagy Imréről szólt! Mészáros Márta filmje, valóban jó volt.
12:03 du.
Örök Tamás
2017 június 1
1:48 du.
„A zsidó filmeket nézzék csak a zsidók!”
Ilyen gyalázatos mondatot ritkán olvashat az ember!
talalom
2017 június 2
2:09 du.
Egyetértek.
talalom
2017 június 3
3:17 de.
Ezzel is.
Másoknak:
A film elején az állomásra begördülő mozdony (lehet, hogy nem valós, de) szükséges dramaturgiai elem, mégpedig a film végén mindent beborító füstje okán. Ez van, hazánk fiai, e borzongató keretbe zárt mindennapi történet (amelynek során egy falubeli felakasztja magát) nem pogromokat, nem a gázkamrákat, s nem is az elhurcolt szomszédokat jeleníti meg, hanem közös felelősségünket a tervszerűen elégetett emberekért.
3:21 du.
hazai lámpa,
Barlev mar eleg jol valaszolt a feltetelezesedre. Nem egyedi esetrol van szo, hanem az altalanosrol. A tobbseg semmit nem kapott vissza. Minel gazdagabb volt, annal kevesebbet. A leggazdagabbak jobban tettek ha vissza sem mentek Magyarorszagra.
Ha megis elkovettek ezt a hibat, 48 utan kulakok lettek es ki lettek telepitve szanaszet videkre.
A szomoru helyzet azert alakulhatott igy ki, mert mar 45-tol keszultek a „szocializmus epitesere” az allam vezetoi, igy hidegen hagyta oket a zsidok volt vagyona.
Magyarazni lehet miert kaptak meg az emberek a lopott holmit, de ettol a lopas tenye valtozatlan.
5:43 du.
Miklos
2017 június 3
3:21 du.
„Magyarazni lehet miert kaptak meg az emberek a lopott holmit, de ettol a lopas tenye valtozatlan.”
A bíróság is figyelembe veszi, hogy valaki milyen indítékkal lopott, akkor a magyaroknál ezt miért nem lehet figyelembe venni? Van aközött különbség, hogy valaki kap végre egy rendes ruhát és cipőt, meg aközött, hogy az ezüst teáskészletből kortyolja a teát, miközben a műkincseket nézegeti, nem?
Arról mikor lesz film, hogy az ún. zsidó aranyvonatot hányan próbálták kirabolni, mire Ausztriában elfogták az amerikaiak? Ugyanis 1944 őszén a németek elhatározták az evakuálást, amit a nyilas kormány meghirdetett. 55 ezer vagon árut vittek ki, pl. a Nemzeti Bank aranykészletét.
Amit a nácik és a kollaboránsok vonatra pakoltak, annak 20-25%-a zsidó vagyon volt. Ruha, cipő mellett ezüst és arany kegytárgyak például.
Az üresen álló lakásokban a magyar állam berendezett óvodát vagy szolgálati lakást, tehát központilag intézték.
Nem igaz, hogy nem kaptak vissza a zsidók semmit, csak ugye ahol az egész család kihalt, ott nyilván nem is volt visszaigénylő. Az életben maradtaknak peres ügyekben karhatalommal adták vissza a vagyont, amit pár éve múlva államosítottak a kommunisták.
Talán erről is kéne beszélni, mielőtt a nincsteleneket a földbe tapossuk a „megélhetési bűnözésért”, az áldozatokat meg kicsinyes bosszúállókká silányítjuk, akik még a fogpiszkálót is visszakövetelik.
5:55 du.
Miklos
2017 június 3
3:21 du.
„mar 45-tol keszultek a “szocializmus epitesere” az allam vezetoi, igy hidegen hagyta oket a zsidok volt vagyona.”
1945-ben még a kommunisták nem voltak hatalmon, és a többség nem a szocializmus építésére készült. Az új kormány kifejezetten elhatárolta magát az előző rendszer bűneitől, és ezt az is jelzi, hogy törvényben elítélték a zsidóüldözést.
A gyakorlatban a közigazgatás támogatta az elhagyott javak visszaadását, de ennek számos akadálya volt. A lakosság ellenállása olyan esetekben, mikor nem volt hova menniük, nem voltak alapvető szükségleti cikkeik, vagy a munkájukhoz kellett a kiigényelt zsidóvagyon.
Mindeközben a szovjetek több százezer embert vittek malenkij robotra, pl. Hajdúnánásról 400-at, akik közül 120 nem tért vissza.
Állítólag ez se jelenik meg az 1945 filmben, de persze látatlanban nem tudok véleményt mondani. Persze ismerjük a szokásos választ, a magyarok ne panaszkodjanak, mert megérdemlik, ami velük történt …
6:03 du.
hazai lámpa
2017 június 3
5:43 du.
Még annyit, hogy anyám fiatalkorában ismert a munkahelyén egy kolléganőt, akinek örökre heget okozott, ahogy kitépték a fülbevalót a deportáláskor.
Az egyik vidéki kisvárosban övék volt a főutca több háza, persze azt a kommunisták mind államosították.
11:57 du.
hazai lámpa,
Nem erted. A rablas rablas marad. Mindegy, hogy miert es ki csinalta. Amit az amerikaiak csinaltak is rablas, de ez nem menti a tobbi rablot.
Az hogy voltak, akik alig kaptak a rablott holmibol sem jelent sokat: Vagy rossz helyen laktak, vagy nem tudtak jol helyezkedni.
1:52 de.
hazai lampa
„a magyarok ne panaszkodjanak….megerdemlik ami veluk tortent…”
mert szerinted nem?
ez erdekes less…..merthogy ti hadban alltatok ellenuk a nacik oldalan,betorve az orszagukba,rombolva,gyilkolva,rabolva…..
mit vartatok cserebe az oroszoktol?ugye nem egy-egy csokor ibolyat??
1:55 de.
hazai lampa
oruletesen felelmetes hogy hasonlitasi alapnak tartod a ti p[itianer dolgaitokat a haboru utani idokbol azzal szemben amit a zsidokknak kellett atelniuk.
sem mereteiben sem minosegeben meg cask meg se kozelititek a mi szenvedeseinket………….
2:01 de.
Miklos
-…”magyarazni lehet…”
de nem lehet………….m bizony ok sok esetben a lovas szeker vagy a teherauito -/amiott ertunkhajnalbnan csendorkiserettel…/- meg ki se fordult az utcankbol mar atszott a marakoas ki mire tar igenyt a holminkbol. a szomszedok mar bent voltak es pakoltak mindent………
itt egyaltal nem egyszeru megkapasrol volt szo. kifosztasrol haracsolarol rablasrol igen
2:28 de.
hazai lámpa
2017 június 3
7:12 de.
Bocsánat, ezt rosszul írtam. Ugyanis 1946. nyarán volt Magyarországon a világ legnagyobb méretű inflációja, 1 milliárd billpengő stb. címletekkel.
2:37 de.
Aczél Gábor
2017 június 3
12:03 du.
A tükrös komód ugyanolyan jó szimbóluma a szembenézésnek, vagy még jobb is!
Egyébként a vonatot úgy kellett volna megcsinálni, hogy tömve van emberekkel, és még a tetején is ülnek utasok! Ez jellegzetes motívuma volt az akkori időszaknak.
4:03 de.
Talalom 2:09
G r a t u l á l o k . ehhez a, ki merem jelneteni, örökbecsű és igaz magasságokban szárnyaló, gyönyörű mondatododhoz :
” Minden körülmények között rend e a törvény és rendetlenség e a szabadság ? ”
ÉS, nem akarok szájbarágós lenni, de a Hitleráj, a Horhy rendeszer, avagy ‘stenments, Orbanini NER-je ugggyan emberi, humanista értelemben kimerítik e rend fogalomkörét ?…
Azt hiszem József Attila is kellő választ erre a kérdésre, amikor azt mondja, a Levegőt!- ben:
„Jöjj el szabadság,te szülj nekem rendet…”
Üdvözlettel: SL 🙂
5:05 de.
Hazai&Barlev 9:30/9:35
Egyik mértékadó nyugat-dunántúli kisváros végében, a csordahajtó k , kezdetén élt két parasztasszony, testvérek voltak. Az egyikük szokásos paraszti életet, a másik, mint egykori cseléd hozzáment feleségül …….. ……. Gedeon miniszteri tanácsoshoz s ezért Mariska beköltözött annak Szombatrhelyi, ill. a Pestszentlőrinci villájába. Kékvérű Gedeonunk genomjába még az ő születése előtt 1-2 generációval bekeveredett egy zsidó szép-vagy ükanya, aminek talán nem is volna jelentősége, ha kislányuk, a kis Alíz nem örökölt volna tőle olyan arcvonásokat, amelyeket a korabeli REND, mint általuk zsidónak tartott arcvonásokat tartott számon. Az ilyen jegyekre külön is felhívta, és ábrák segítségével oktatta ki azon hatósági személyeket, akiknek ezt „szükség esetén” tudniuk illett.
Na, a közelgő ostrom idején, Mariska a gyerekekkel lemenekült, mégcsak nem is a megyei székhelyre, hanem az említett kisvárosba, az eredeti családi, tulképp. parasztházba. Ott laktak heteken át a nővérével és két pici gyerekkel a Hétház utca végibe…
Egy napon amint ott álltak a ház előtt beszélgetve, amikor egy gyereksereg közelgett nagy-rohanva és kiáltozva, hogy „Mariskanéni! A csendőrök viszik az Alízkát!
Több se kellett, Mariska rohant a megjelölt, a sarki fűszeresék háza felé, akiket családostúl éppen akkor zsuppoltak föl a csendőrök egy közönséges parasztszekérre [lásd jelenet: a Jób lázadása c. filmbből]. A kis 4 esztendős Alízt is feltuszkolták, mert nem hitték el Weiszéknek, hogy az a kislány nem hozzájuk tartozik és, de mégcsak nem is zsidó…
Mariska a kék vérre és az előkelő miniszteri tanácsos férjére – Alíz édesapjára – vonatkozó hivatkozásai, csak a keresztlevél, és a házassági anyakönyvi kivonatok bemutatása után nyert bizonyítást…
A Weisz család összes tagját, öregegeket, nőket, nagy és pici gyermekeket, mind a tízüket elvitte a szekér. Azután soha senki nem találkozott velük ebben a szép magyar városban, ahonnan több, mint 100 hitsorsosuk jutott még ugyanerre a sorsra. Őket a plébános úr sem búcsúztatta, mint ahogy azt az említett Jób lázadásában a rendező, v. a forgatókönyves ezt – enyhítő szándékkal – így mutatta be…
.
7:07 de.
Hazai Lámpa:
„1945-ben még a kommunisták nem voltak hatalmon, és a többség nem a szocializmus építésére készült. Az új kormány kifejezetten elhatárolta magát az előző rendszer bűneitől, és ezt az is jelzi, hogy törvényben elítélték a zsidóüldözést.
A gyakorlatban a közigazgatás támogatta az elhagyott javak visszaadását, de ennek számos akadálya volt. A lakosság ellenállása olyan esetekben, mikor nem volt hova menniük, nem voltak alapvető szükségleti cikkeik, vagy a munkájukhoz kellett a kiigényelt zsidóvagyon.”
Utóbbira – ti. a „kiigényelt” zsidó vagyon „visszaadására” csak egy jellemző példa:
http://www.hetek.hu/hatter/201307/dalnoki_miklos_bela_es_a_zsido_vagyon
7:23 de.
hazai l.
Mégis mit godolsz, a deportáltak ott hagyott családi és személyes holmijaival mi lett, ha nem >ellopták<, illetve elzabrálták a helyiek ? Talán levegővé váltak ?
Ne mozsdasd hát a szerecsent minden áron!
Azokat a rablásokat pedig, amelyeket mégse a lakosság követett el persze el kell ismerni, hogy azokat meg a kf. magyar hatóságok, hivatalok és bankok [a Zsidó Törvények értelmében véletlenül se zsidó tulajjal] lopták el, ún. "törvényes lefoglalás" formájában, a gyereknek még a kis triciklijét is… Ezt tehát maga a Horthy-rendszer tette lehtővé, illetve biztosította.Mert a törvény az törvény…
Az így " hivatalosan letétbe vett" értékekre "letéti" bizonylatot adtak, mert a rend az rend. Ezek tartalmát aztán felszabadulás [v. a rendszerváltás] után már nem is volt hol keresni, vagy ha mégis, akkor az igénylő elveszhetett a paragrafusok útvesztőjében. Ezek a "cuccok" egy ún. Arany Vonaton (többszáz tonna arany) távoztak Magyarországról…
7:43 de.
Komolyan mondom HL. Az ml középiskolában voltak olyan osztálytársaim, mint Te. (Az ml-egyetemen már nem, oda már kellett tudni írni-olvasni.) Hogy mondhatsz olyat, hogy a vagyonát a „többség” visszakapta, amikor az elhurcoltak 20-25%-a maradt egyáltalán életben?!
Az is furcsa, hogy felmented a zsidó tárgyakból részesülteket, hogy „szegények voltak”. Pont a jobbik az, amely nem ismeri el a „megélhetési bűnözést” – az egyetlen, amivel egyetértek. Éppen a szegénynek van szüksége a jog pártatlanságára: a gazdagot megvédi a vagyona.
Még egy: semmiféle uralom nem képes a számszerű többség ellenében működni. Jól mutatja, hogy a magyar zsidók közül a legalacsonyabb becslések szerint is 400 ezret pusztítottak el. A négy éven keresztül (1940 júniusa és 1944 augusztusa között) megszállt Franciaországból 50 ezer(!) zsidó áldozat volt, az ugyancsak évekig megszállt Dániából 50(azaz ötven!).
Ez is mutatja, mennyire hamis és torz az a „mentség”, hogy „a németek” intézték a magyarországi deportálásokat. Ja, Franciaországban 4 év alatt 50 ezret tudtak kézre keríteni, a jóval kisebb Magyarországon meg 6 hónap alatt majd félmilliót. Ezért kell eltávolítani a Szabadság térről a szobrot, ami amellett, hogy iszonyú ronda, egy hazugságot sulykol.
8:11 de.
Még egy-két rövid írás az ún. „zsidó vagyon” 1945 április utáni jogi helyzetéről:
http://hbml.archivportal.hu/data/files/145056331.pdf
(Az üggyel elsőként foglalkozó, s talán legfontosabb hatóság, az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának a MOL-ban őrzött központi iratai 1956 októberében nagyrészt megsemmisültek. A fenti írás a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött megyei anyagokkal kapcsolatos.)
http://www.zsido.hu/ujelet/u2000_0707.html
http://www.szombat.org/archivum/a-helyre-nem-allitott-alap
8:49 de.
Off! Schumaker Lady! Jól érezted: a Levegőt a legkedvesebb versem a költőtől, sőt. Azért nem mondom, hogy az egész magyar poétikából, mert nem lehet minőségi különbséget tenni az olyan sorok között, mint amit idéztél, meg pl. aközött: „S ah, szabadság nem virul/ A holtnak véréből” – egyformán gyönyörű mindkettő.
Azzal a józsef attilai sorral viszont megkínlódtam. Kamaszként nem is értettem: sokat kutakodtam, hogy vajon mi az értelme.
10:30 de.
FORTIMBRAS
-es ezzel a tortenettel mit akartal most mondani nekem aki szemelyesen erintett az ugyben csdaladostol deportalva
1:53 du.
A legrosszabbak voltak a házmesterek a szajrézásban Budapesten, Az levitt zsidó vagyonát, lakásait szépen megnyirbálta . Azon felül mindenkit feljelentett. A bujkáló zsidókat és disszidáló magyarokat egyaránt.
6:24 du.
talalom
2017 június 4
7:43 de.
Szalmabáb érvelés a te érvelési hibád, csak nem azon az egyetemen tanultad?
Hol mentegetem a magyarokat a németek tetteivel? Én arról írtam, hogy a német nácik a Szálasi bábkormánynak diktáltak, és német terv Magyarország kiürítése, a felperzselt föld taktika.
Hol írtam, hogy a többség nem hibáztatható a politikai tettei miatt? Egyébként abban a korban vagyoni helyzethez kötötték a szavazati jogot, tehát a zabráló nincstelen proletárok pont a nem szavazók közt lehettek.
Nem tudom mit mond a Jobbik, de szerintem más elbírálásban részesül erkölcsileg, aki szükségből lop. És a jog ismeri az enyhítő körülmény fogalmát is, ha jól tudom.
A „többség” alatt nyilván a VISSZATÉRTEK vagy TÚLÉLŐK többségére gondolok, ami kb. százezer embert jelent.
6:25 du.
hazai lámpa
2017 június 4
6:24 du.
bocs, jav:
hogy a többség nem hibáztatható a politikai ELIT tettei miatt?
6:28 du.
cukihara
2017 június 4
7:23 de.
„Mégis mit godolsz, a deportáltak ott hagyott családi és személyes holmijaival mi lett, ha nem >ellopták<, illetve elzabrálták a helyiek ? "
Fentebb leírtam, gyengébbek kedvéért pl. az 5.43-as kommentemben.
6:37 du.
FORTIMBRAS
2017 június 4
5:05 de.
Ez inkább a malenkij robotra hurcolásnál volt jellemző, hogy ártatlan járókelőket berántottak a sorba, és kivitték a SZU-ba, ahonnan soha nem értek vissza. És talán még a nevüket sem írták föl …
6:41 du.
Miklos
2017 június 3
11:57 du.
Akkor a kommunizmus is rablás a te logikád szerint, sőt a jóléti állam is!
Ott ugyanis kisajátítja az állam a többség érdekében a nagy ipari konszerneket, és ez előbb-utóbb Magyarországon is megtörtént volna a háború nélkül is, ahogy a nyugat-európai államokban.
6:50 du.
barlev
2017 június 4
1:55 de.
„hasonlitasi alapnak tartod a ti p[itianer dolgaitokat a haboru utani idokbol azzal szemben amit a zsidokknak kellett atelniuk.”
Az a szalmabáb érvelés, mikor azzal vitatkozol, amit nem is mondtam.
A bombázásokat az amerikai-angol légierő hajtotta végre. Ellenük mit vétettünk, egy hadüzeneten kívül?
Az inflációt az áruhiány okozta, abban mondjuk közrejátszott az oroszoknak fizetendő jóvátétel.
A malenkij robotra zsidómentőket is elhurcolhattak, de ha neked ez mindegy, akkor sajnállak. Ott ugyanis nem válogatták az embereket, sőt még német nevű zsidókat is vittek!
A te logikád alapján az NSZK-t le kellett volna radírozni a föld színéről, de ez nem történt meg, bár talán egyesek itt örültek volna neki …
6:58 du.
barlev
2017 június 4
1:52 de.
„,betorve az orszagukba,rombolva,gyilkolva,rabolva…..
mit vartatok cserebe az oroszoktol?”
Az NSZK mivel fizetett a háborús bűnökért? Jóvátétel, nemzetközi egyezmények, amiben elkötelezte magát a béke mellett stb.
A magyarok a szovjet tömbbe kerültek, ahol Sztálin tűzön-vízen át szocializmust akart építeni. A cseheknél és lengyeleknél is, pedig azok áldozatai voltak a németnek.
7:10 du.
Belzebub
2017 június 4
8:11 de.
A magyar állam hiába mutogatta Trianonban, hogy hány iskolát épített a nemzetiségeknek, mégsem tarthattuk meg Erdélyt.
Én elhiszem, hogy a zsidók sok munkát és pénzt öltek a tulajdonukba, de vagy mindenki igényeit figyelembe vesszük, vagy senkiét.
Ilyenkor jön az érv, hogy a népirtás semmihez nem hasonlítható, de ezt nem is vitatja senki.
Egyszerűen Magyarországon annyira káros társadalmi szerkezet volt, hogy az reparálásra szorult kommunizmus és nácizmus nélkül is, ti. a nagybirtok és nagytőke túlsúlya.
Dálnoki esete elég egyértelmű, a tekintélyével visszaélt különösebb társadalmi haszon nélkül. Majd ha a Mazsihisz kiáll Kishantos mellett, akkor talán az ő ügyük mellett is kiállnak majd többen.
7:20 du.
Figyelő
2017 június 4
1:53 du.
Máshol írják, hogy még Franciaországban sem számoltak el a zsidó vagyonnal, pl. önkormányzati bérlakásokról a Belvárosban manapság derült ki, hogy elhurcolt zsidók lakásai.
Szóval én nem vagyok ellene a szembenézésnek, de akkor vagy mindenki álljon pellengére, vagy ne legyen rátolva a felelősség a csóri magyarra, kelet-európaira!
Van olyan amerikai film, hogy katonák magánakcióban kirabolják egy olasz bank aranykészletét, hát ki tudja, hogy miféle aranyakat kölcsönöztek ki ott az amerikai tisztek …
Vagy hány film van már az elrabolt műkincsekről, amiket manapság perelnek vissza az örökösök, megjegyzem elég önző módon …
9:32 du.
Hazai Lámpa:
„A magyar állam hiába mutogatta Trianonban, hogy hány iskolát épített a nemzetiségeknek, mégsem tarthattuk meg Erdélyt.”
Nem egészen – pontosabban: egyáltalán nem – értem hogy ez miként jön az 1939-45 közötti, és az 1945 utáni ún. „zsidó vagyon” témaköréhez? (Sehogyan, de ez Öntől megszokott.)
Mndegy, ami az Ön által most oktalanul előrángatott kérdést illeti, mély tisztelettel kérdezem meg, hogy Ön a felvidéki szlovák gimnáziumok 1874-től kezdődő „építésére” (azaz erőszakos megszüntetésükre) gondol, avagy az 1907 évi (magánvéleményem szerint elvileg egyáltalán nem olyan szörnyű) Lex Apponyira?
Az persze igaz, hogy ettől függetlenül a derék öreg Apponyi 1920 januárjában már hiába beszélt, mutatott vrös térképet vagy bármit Trianonban, a Monarchia (s ezzel természetesen a Magyar Szentkorona Országainak) sorsa, felosztása már korábban, 1918 nyarán eldőlt.
H.L.:
„Én elhiszem, hogy a zsidók sok munkát és pénzt öltek a tulajdonukba, de vagy mindenki igényeit figyelembe vesszük, vagy senkiét.”
Ez utóbbi félmondatban egyetértünk. Épp ezért nem lehet szerintem azonosan megítélni a zsidóknak az 1939-44 közötti
kifosztását pl. az 1945-ös földosztással, a bankok, bányák és nagyüzemek államosításával.
H.L.:
„Egyszerűen Magyarországon annyira káros társadalmi szerkezet volt, hogy az reparálásra szorult kommunizmus és nácizmus nélkül is, ti. a nagybirtok és nagytőke túlsúlya.”
Ebben nagyjából szintén egyetértünk, legalábbis, hogy a társadalmi szerkezetet meg KELLETT volna változtatni egy angolszász felszabadítás (vagy ahogy Ön mondja: megszállás)
esetén is. Hogy a Sollen-ből ez esetben valóban lett volna Sein, abban nem vagyok egészen biztos.
H.L.:
„Dálnoki esete elég egyértelmű, a tekintélyével visszaélt különösebb társadalmi haszon nélkül.”
A tekintélyével vagy a hatalmával?
H.L.:
„Majd ha a Mazsihisz kiáll Kishantos mellett, akkor talán az ő ügyük mellett is kiállnak majd többen.”
Ön valóban úgy véli, hogy ez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének feladatkörébe tartozna? Vicces feltevés. Az egykori Mahart vagy a budapesti dunai kishajózás problémája pedig a Római Katholikus Anyaszentegyház Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéjének a hatáskörébe, ugye? 🙂
10:06 du.
Hazai Lámpa:
„még Franciaországban sem számoltak el a zsidó vagyonnal, pl. önkormányzati bérlakásokról a Belvárosban manapság derült ki, hogy elhurcolt zsidók lakásai.”
Úgy olvastam, hog valóban nem számoltak el rendesen, sőt még Hollandiában sem.
„Szóval én nem vagyok ellene a szembenézésnek, de akkor vagy mindenki álljon pellengére, vagy ne legyen rátolva a felelősség a csóri magyarra, kelet-európaira!”
Nyilvánvaló. Micsoda gazság lenne, ha csak a francia vagy a holland állam tekinthetné sajátjának az állami rablógyilkosságban történt közreműködéssel, hullarablással szerzett vagyont! Követeljük, hogy ez a jog erkölcsileg hazánkat, a magyar államot megillesse!
10:17 du.
hazai lámpa,
„Akkor a kommunizmus is rablás a te logikád szerint, sőt a jóléti állam is!”
Igy van. Fokent, hogy a joleti allam, csak neveben joleti.
4:32 de.
Miklos
2017 június 4
10:17 du.
Akkor szerinted az is rablás, ha megkérdezhetem, hogy a magyar arisztokrácia földbirtokát szétosztották a háború után, 1945-ben? Még nem a kommunisták voltak hatalmon, elvileg demokratikus döntés volt.
4:33 de.
Belzebub:
Lampinyonette nem érti az iróniát.
Kár neki ilyen stílusban bármit is mondani.
Bele van ő már dőlve önmaga dugájába hehehehe…
4:43 de.
Belzebub
2017 június 4
9:32 du.
Hazai Lámpa:
“A magyar állam hiába mutogatta Trianonban, hogy hány iskolát épített a nemzetiségeknek, mégsem tarthattuk meg Erdélyt.”
Nem egészen – pontosabban: egyáltalán nem – értem hogy ez miként jön”
Valami ötlet? Például úgy jön ide, hogy nagyon sok igazságtalanság történt a 20. században. De ha a magyarok beszélnek róla, akkor az hülyeség, az nem is tragédia, ráadásul megérdemelték, ez itt a szokásos válasz.
„Épp ezért nem lehet szerintem azonosan megítélni a zsidóknak az 1939-44 közötti
kifosztását pl. az 1945-ös földosztással”
Mondtam én, hogy jön majd a szokásos válasz: a zsidókkal népirtás történt.
Az arisztokratákat feltehetően ugyanannyira „szerette” a magyar társadalom, csak azok 1945-ben Nyugatra távozhattak, ennyi a különbség.
„Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéjének a hatáskörébe, ugye?”
Rerum Novarum pápai enciklika a szociális problémákról szól, nem?
4:47 de.
HL! Ez a „szalmabáb érvelés” nálad nagyon beakadt. Vajon mit jelent? Úgy tűnik, azt, hogy nincs ellenérved. De mindegy.
1. Igen tanultam ml-egyetemen, meg ml-középiskolában (bár a valódi gimnáziumban is). Tudod, nálunk otthon nem Platón műve esett le a polcról, hanem a télire eltett alma. (Ami a hideg szobában jobban megmaradt.) Nem szégyellem, nem is vagyok rá büszke. Tény.
Egészen groteszk módon éppen az ml-egyetemen tanultak alapján ütött szöget a fejemben: miféle rendszerben élünk? Sokat tanultam ott: nem a vastagbetűs meghatározásokból, hanem azok logikai ellentmondásaiból. No meg a nálam műveltebb és tájékozottabb társaim vitáiból.(Hetvenes évek!) Bibóval pl. először a Politikai Főiskola könyvtárában találkoztam, ami tele volt akkoriban a nagyközönség számára tiltott művekkel.
Azóta tudom, miért ragaszkodik a jelenlegi Párt(a néhai fiatal demokraták szövetsége) a közneveléshez a közoktatás helyett. Minden totális hatalomnak ellensége a polgári/munkás öntudat, a tájékozott ember.
4:49 de.
Belzebub
2017 június 4
10:06 du.
„állam tekinthetné sajátjának az állami rablógyilkosságban történt közreműködéssel, hullarablással szerzett vagyont! ”
Szalmabáb a te érvelési hibád.
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
Én azt írtam, hogy ne legyenek kimazsolázva a bűnösök, egyébként semmi bajom a szembenézéssel, az emlékezéssel.
Az anyagi kárpótlással sincs bajom, bár nem tudom mennyire etikus a Mindent vissza! követelése.
Megjegyzem, a magyar rendszerváltás nagy vívmánya volt, hogy az egykori grófok nem kapták vissza birtokaikat és kastélyaikat, mint Romániában.
10:44 de.
a „karpotlasrol”…..
meg az 1996-os evben,kaptam egy korlevelet allamilag kiadva -/a rosseb se tuggya mar kiktol../-
ebbe ez allt.
idezem szo szerint,;
-„a magyar allam felajanl egy felnott koru elveszztese utan; 50$-t, egy gyermek koru utan; 30$-t karpotlasul..”-
ennyit er nekik egy zsido elet……….
NEM FOGADTTAM EL ES AZOTA SE EGY CENTET SE SENKIKTOL……….A NEMETEKTOL SE!!!!!!!!!!!!!
11:00 de.
Barlev 10:30
Ezzel a kis . i g a z . történettel, a Horthy és más náci rendszerek emberileg észbontó drámaiságát akartam kihozni, amely valahol kísértetiesen hasonlított a >Jób lázadására<. Megjegyzem, ha azok a csendőrök akkor ott megtudják, hogy a kislánynak úgymond tényleg zsidó beütése van, hiába volt katolikus vallású, nemcsak őt, de a kisöccsét is "deportálják", s akkor az ősmagyar Mariska hiába kiabál, de lehet, éppenséggel velük és Weiszékkel együtt megy a gyehennára… 🙁
.
11:27 de.
hazai6:37
Az általam ismertetett dráma nem egyszerűen arról szól, hogy valaki ártatlan, hisz mindenki az volt, akit magyarsága ellenére, az úgynevezett faji törvények alapján deportáltak.
Hiába játszod meg magad, hogy „félreérted” még az emberi nemet is megszégyenítő horthysta törvények miatt előbb meg, majd elhurcolt ártatlan félmillió emberi életet.
Nagyon jól tudod, hogy a háborúba, a hadat viselő, ill. az azt kezdeményező Magyarország későbbi vesztesként köteles volt a győztes számára az általa elvesztett 40milliós lakosság veszteség pótlásába munkaképes lakosság munkaerejével beszállni.
Hogy aztán ott meghaltak… – A nagy része különben is visszatért, a tényleges hullaszám különben meg sem közelítette a szovjet polgári lakosságnak a magyar sereg okozta fizikai és erkölcsi veszteségét. ENNYI.
.
Ui: A málenkíj robot miatti panaszukkal tessenek hivatalos levélben, vagy fohásszal a Horthy-világ legfőbb (felelős) hadurához fordulni vigaszért. Most avatnak új, s mégújabb bálványokat neki. Cetli formájában – oda dugható a talapzatba…
11:34 de.
Ui. II. hazafi lányának
Ha nem válna be, akkor a Miniszterelnöki Irodához is lehet küldeni egy kérvényt, Goszpodar Putyinnak címezve, a málenkíj robot igazságtalansága tárgyában. Majd Orbán, a Vezér haveri alapon továbbítja nekije, sőt még beszél is vele. Hisz lekötelezettje neki…
.
12:05 du.
hazai lámpa,
Persze, hogy az is rablas volt.
Hozzatennem – nem akartam korabban – hogy 1945 januartol mar Peter Gabor volt a titkos rendorseg fonoke, ahonnan hamarosan az AVH fonoke lett. Te komolyan gondolod, hogy az oroszok hagytak a magyar urakat hatalmon maradni 1945-ben? Az az atmeneti 3 ev csak kirakat volt a Nyugat fele.
2:09 du.
Elkezdtem leírni, amit átéltem 1945-be, de kitörültem, nagyon hosszú lett volna és talán a mai generáció meg sem értette volna.
6:21 de.
FORTIMBRAS
2017 június 5
11:27 de.
Én nem reklamáltam, hanem fölhívtam a figyelmet a sztálini diktatúra törvénytelenségeire, ha még lehet.
A szövetségesek közül a nyugatiakra nem volt jellemző, hogy kényszer-munkaerő toborzást folytattak volna. Jóvátételt, és egyéb kötelezettségeket írtak elő a nyugat-németeknek. Senki nem mondja, hogy ne kelljen a felelősséget vállalni a vesztes háborúért. Bár azon vannak viták, hogy érdemes-e csak a vesztes országokat okolni mindenért?
Pl. manapság a gazdasági világválságot nemzetközi összefogással, segélyekkel orvosolják, ez 1929-ben ismeretlen fogalom volt. És ugye Hitler és a náci párt fölemelkedése ennek az időszaknak az eredménye.
6:28 de.
FORTIMBRAS
2017 június 5
11:27 de.
Szerintem azt akartad mondani a kis tanmeséddel, hogy képzeljék el a nem zsidók, ha az ő gyerekükkel történt volna mindez!
Kérdés, hogy alkalmas-e erre a történeted? Szerintem nem, mert erőltetett az összehasonlítás, illetve meneküléssel zárul. Van egy német film, ott tévedésből egy német gyereket visznek a gázkamrába, az sokkal inkább megrázó és elgondolkodtató, pedig vélhetően kitalált történet.
6:47 de.
Miklos
2017 június 5
12:05 du.
Szerintem nem volt rablás a nagybirtok rendszer fölszámolása 1945-ben.
Ugyanis sok hátránya volt ezeknek a latifundiumoknak. Igaz, hogy sok embernek munkát adtak, de alacsony bérrel. Illetve a politikában csekély számukhoz képest aránytalanul nagy lobbierőt képviselt a nagybirtokos arisztokrácia és nemesség, Esterházy, Zichy, Pallavicini, Habsburg család stb.
Ez a nagytőkésekre ugyanúgy elmondható, monopolizálták a hazai piacot, és erős lobbijuk volt a parlamenti felsőházban.
Más kérdés, hogy a kommunisták a régi világ eltörlése közben kb. annyi bajt okoztak, mint amennyit megoldottak. Rájuk hivatkozva a háború előtti világot akarja visszahozni a jobb meg a ballib oldal egyaránt, csak mások a jelszavaik!
6:52 de.
FORTIMBRAS
2017 június 5
11:27 de.
Távol álljon tőlem, hogy számháborúba kezdjek a 2. vháború kapcsán.
Ha jól tudom, ötvenmillió áldozat volt Európában és a SZU-ban együttesen, amiből hatmillió zsidó származású. Ha igaz lenne a te negyvenmilliós orosz számod, akkor 4 millió európainak kellett volna csak meghalni.
A többi mondatodnak is kb. ennyi igazságtartalma van, de sok lenne egyenként helyreigazítani mindet.
9:27 de.
FILMkritika
Szuperlatívuszokban beszél a kormánypárti Magyar Idők az 1945-ről a Tóratekercsek c. cikkben. Tudni vélik, hogy Tóra darabokat és Auschwitzban elhunyt gyerekek játékait temeti el a két ismeretlen zsidó.
A magyar felelősséget úgy tálalják a cikkben, hogy mindenért a „kövér jegyző” felelős.
Mondtam én, hogy nem jó mindenért a kisembert hibáztatni, mert ez lesz belőle!
9:29 de.
Figyelo
„elkezdtem leirni amit 1945-ben ateltem….”
no es 1938-44 kozt mit eltel at es hol??
9:49 de.
hazai 6.28
(+Fortimbras 5,05&11,27)
Örülök, hogy felismerted azt a dióhéjból kikelt tanulságot, amit nem én(!), hanem a horthysta valóság produkált. Na, nem csupán ’39 és ’45 között, mikép szeretitek azt legalább kronológikus kurtításokkal enyhítgetni, hanem a 19-től 45-ig tartó, egy vétkesen ördögi, mesterséges és művi negyed-évszázados folyamatban, ahol semmi nem volt a véletlen műve.
– A történet pedig abszolút igaz. Betű szerint így történt, bár a még ‘hálisten élő érintettek és unokáik személyiségi jogai miatt nem tudom se a nyugat-Dunántúli város, sem pedig az akkor még kisgyerek szereplők teljes nevét itt kiírni…
– Az egyikük éppenséggel Kanadában, és ha jól tudom Torontóban él, mint 56-os magyar, így a személye a KMH számára még inkább aktualizálja az esetet… [Remélem él, olvassa és jelentkezik e lapokon…]
.
12:07 du.
h l
Fohászban kéred, hogy a II.VH.kapcsán távol álljon tőled a számháború…
Legyen igazad; a II.VH. össz áldozatainak a száma 50-70-millió, amiből csak a Szovjetúnió vesztesége – furcsa egy kárenyhítés – „mindössze” 24-millió volt, tehát én tévedtem 16 milliót. Ám ezzel együtt egy érdekes arányszám, hogy az 1923-ban születetett szovjet férfiak 80, azaz Nyolcvan százaléka nem érte meg a háború végét.
Ellenben a háborút kirobbantó Németország halottainak számát 6,5-8,8-millióra taksálják, míg a hozzá utsó pillanatig hűséges csatlós, Magyarország odaveszett háborús áldozatainak a száma 580-ezerre rúg, mely utóbbi szám, minthogy az nem háborúsáldozat, nem tartalmazza a magyar holokauszt áldozatait. Ha viszont mégis egy szummában említjük, akkor bizony mind a kettő a Horthy rendszer sara…
.
12:36 du.
hazai láp a 6:21-re
A csatolt példázatodban csak annyi az igazság, hogy az a gazdasági válság oka valóban visszavezethető az éppen a Németország aktív központi részvételével kirobbantott imperialista (I.) Világháború súlyos, világgazdaságot romboló hatására is.
Ergo 😀 , ebből következik, hogy mint mondod „””manapság””” bárki – azaz bármely nép – nyugodtan indítson hasonló terület, vagy/és piacszerző háborút, hiszen a hősiességükbe így, és ez által belesántult, vagy belerokkant nemzeteket majd úgyis „nemzetközi összefogással, ill. segélyekkel orvosolják”.
Nem rossz. „…Fel, Belgrádra!!!”; ahogy Svejk a derék katona kiltozta tolókocsijából a sorozó iroda előtt.
.
12:52 du.
FORTIMBRAS
2017 június 6
12:07 du.
Talán nem kellett volna a fél tábornoki kart kivégezni pont a háború előtt, lehet, hogy mérséklődött volna az orosz emberi veszteség.
Nem védem a magyarok háborús szerepvállalását, de nem is érdemlik meg Horthyék az ördögi jelzőt. Amíg csak lehetett a békés revíziót hirdette a magyar kormány, és nem akart teljesen elköteleződni a németeknek. Ettől persze még nem helyeslem nagyon sok mindenben az akkori konzervatív politikát!
Volt egy nagyszámú széljobbos, katonatiszti-dzsentri réteg, sajnos ők kritikátlanul hittek a német fensőbbségben, pl. Gömbös. Csak ugye róluk hallgatott a kommunista propaganda, mindenért Horthyt tették felelőssé. Megjegyzem, a magyar emberek egy része soha nem vette be ezt a propagandát, nem gyűlölték meg Horthyt.
12:54 du.
hazai lámpa
2017 június 6
9:27 de.
Bocsánat, Tóratemetés a cikk címe.
Azt is írják, hogy az orosz katonák MAJDNEM megerőszakolták a jegyző fiának menyasszonyát, és az volt ebben az időben a jellemző.
Polcz Alaine meg forog a sírjában (Asszony a fronton) …
12:56 du.
Figyelő
2017 június 5
2:09 du.
Én azt ajánlanám, hogy írd le az emlékeidet!
Manapság oroszbarátság jellemző a jobboldali fiatalokra, talán mert életükben soha nem láttak orosz katonát.
2:23 du.
FORTIMBRAS
2017 június 6
12:36 du.
Semmi ilyet nem írtam.
Én arra céloztam, hogy 1929-ben minden ország egymaga birkózott a válsággal. Manapság pedig vannak nemzetközi pénzügyi, politikai szervezetek, amelyek összehangolják a nemzetállamok cselekvését, pl. Európai Unió.
Bármennyit is rikácsolnak ellene egyesek, de ez még mindig jobb, mint a háború.
10:22 du.
hazai lámpa,
„Szerintem nem volt rablás a nagybirtok rendszer fölszámolása 1945-ben.”
Az en szereny velemenyem szerint, amikor valakitol eroszakkal elvesznek valamit (vagy „rabeszelik” hogy adja oda) rablas tortenik.
Nyilvanvaloan mindig lehet kerdezni, hogy a tulajdonos hogyan jutott a tulajdonahoz, tovabba, hogy az oroklott rablott vagyon legalis-e, ha legalis hany generacio utan legalis stb de ez tul messze vezetne.
A sok kis gazdagsag szemben a nagybirtokkal szerintem nem mukodik hosszu tavon. Meg a szocializmusban sem mukodott, szukseg volt a TSZ-esitesre; elsosorban a gepesites miatt.
Mas orszagokban is probalkoztak regebben foldosztassal, de nehany generacio utan visszaerkeztek oda, ahonnan elindultak. Egyes gazdak ugyesebbek, szorgalmasabbak, szerencsesebbek, azok meggazdagodnak, a tobbi tonkremegy es az elobbi felvasarolja az utobbi fuldjeit. Most akkor mi a teendo? Megint kisemmizni azt aki tudja mit csinal es odaadni a foldet dilettansoknak?
10:16 de.
Miklos
2017 június 6
10:22 du.
Dél-Amerikában is nagybirtok van, és milyen „jól” él a szegény nép, ugye?
Bezzeg az elmaradott Európában fizet az állam a vidéki gazdának, hogy helyben művelje a földjét. Nincs is nyomor vidéken, felháborító! Tudjuk, idehaza erről csípőből tüzel a volt szadesz-os ellenzék, hogy azt csak Mucsán képzelik, hogy az állam beavatkozhat a piacba.
Persze, ha a tönkrement bankokat kell az adófizetők pénzéből kisegíteni, akkor a neoliberálisok is sutba dobják az elveket, de csak akkor.
1:48 du.
hazai lámpa,
„Dél-Amerikában is nagybirtok van, és milyen “jól” él a szegény nép, ugye?”
Rablasrol, lopasrol volt szo, nem eletszinvonalrol. A masik aprosag, hogy a mezogazdasag kozel sem hoz annyi hasznot, mint az ipar. Ezert probaljak a jobb del-amerikai allamok fejleszteni az iparukat, amennyire csak tudjak.
De ha mar elohoztad; meg mindig jobb szegenyen elni, mint teljesen lerongyolodva ehenhalni. Hacsak nem gondolod, hogy a sztalini mezogazdasagi elkepzelesek a tokeletesek, ahol fold volt mindenkinek, csak a hozzaeertes hianyzott hozza. (Nem csak azt kell tudnia egy parasztnak, hogy a magot el kell vetni, azt is illene tudnia mit erdemes vetnie. Aratas, vagy szuret utan jon a tarolas, eladas, szallitas kerdese is. Nem elhanyagolhato a fejlesztes kerdese sem; mit, mikor, hogyan, mibol? Mindezt nem a paraszt szervezte a foldosztas elott, dilettans hozza.)
„Bezzeg az elmaradott Európában fizet az állam a vidéki gazdának”
Nyugat Europa nagyon sok parsztjanak azert fizet az allam, hogy hagyja parlagon a foldjet. Ez is az EU vivmanya.
Elvileg kiszedik az egyik adofizeto penzet a zsebebol, es attranszeraljak egy masik ember zsebebe, hogy ne csinaljon semmit se. Szerintem es orultseg, fokent hogy ez csak elvileg megy igy. Gyakorlatilag minden nyugat-europai allam el van adosodva, es egyre csak veszik fel a kolcsonoket, hogy fenntartsak meg 4 evig azt, amit ok is tudnak hmarosan ossze fog omlani, hosszu tavon tarthatatlan.
Az egesz „joleti” vilaguk egy buborek.
1:49 du.
Hallottatok, hogy Kanadaban kotelezo lesz a homoszexualitas? Legalabbis Ontarioban, ahol egy homoszexualis no a Premier.
http://magyaridok.hu/kulfold/kanadaban-agyra-ment-gender-1795312/
1:28 de.
Miklos
2017 június 7
1:49 du.
Hál Isten nem élek Ontario-ban, Quebec tartományban élek. Itt inkább a francia-angol viszály ami volt, mai kormány alatt nincs annyira.
Azért meg kell jegyeznem, hogy a magyarul megjelent cikk, kicsit túloz, de az alapja fennáll.
T.i. maga az egész marhaság. Nekem 4 gyerekem van, de nem emlékszem, hogy gyerekkorukban egyáltalán GONDOLTAK arra, hogy milyen neműek!
1:39 de.
hazai lámpa
2017 június 6
12:56 du.
Ne felejtsd el, hogy a kormány is ma orosz barát otthon. Miért? Mert gázt kapnak tőlük manapság.-A diplomácia igen fontos, ha függő helyzetben van egy ország!
Mellesleg , az orosz nép elég jámbor. Egy hibájuk van, mindig kell nekik valakit „isteníteni” és valakire felnézni.
4:37 du.
Figyelő
2017 június 8
1:39 de.
Attól tartok, hogy nem olvastad el figyelmesen, amit írtam. Az 1945 filmben MAJDNEM megerőszakolják a lányt az oroszok.
Ezt jelenti a gázfüggőség, hogy nem lehet leírni, megfilmesíteni, hogy mit csináltak az oroszok a 2. világháborúban? Akkor Gyurcsány meg Antall József nem voltak gázfüggők, mert az ő idejükben megjelenhetett ez könyvben. De Orbán idejében a háborús filmben legfeljebb a falu bikája „keféli meg” a fiatal menyasszonyt nászajándékba, ja amúgy ez külön hányinger része a filmnek …
Vegyük ehhez hozzá, hogy Orbán egy vagy két éve Putyinnal koszorúzta az 56-os emlékművet Pesten. Na nem az ellenállókét, hanem a szovjet kiskatonákét … Ezt indokolja a gázfüggés?
És ezt te Kanadában helyesled, mert nektek megoldott a fűtés?
Eddig csak a liberálisok számolgatták, hogy Polcz Alaine-t nem is erőszakolhatta meg 30 katona, mert fizikailag képtelenség, tehát „csak” néhány erőszakolás történhetett. Most már a fidesztől is ezt fogjuk hallani, és a holokauszt filmkészítők majd ehhez asszisztálnak?
Nem tudom, csak kérdezem.
4:45 du.
Figyelő
2017 június 8
1:39 de.
Mese habbal, hogy a szláv népek a jámborság mintaképei, de egy időben ez volt a sztereotípia.
A szerbek a 2. világháború végén minimum 20 ezer magyart végeztek ki, kollektív háborús bűnösség okán. Erről 2013 óta törvény is van Szerbiában, de bizonyos okokból ez Magyarországon (!) tabutéma.
Vagy ott vannak egyes szerb veteránok a délszláv háborúból, volt akit háborús bűnökért Hágában előállítottak, vagy magyarországi bérgyilkosságokról híresült el.
Ehhez képest a pesti kopaszok a Választási Irodán jámbor balett-táncosok, és addig örüljünk, amíg ez így van.
8:16 du.
Figyelő,
„Azért meg kell jegyeznem, hogy a magyarul megjelent cikk, kicsit túloz, de az alapja fennáll. T.i. maga az egész marhaság. ”
Igy van. De ha egy gyerek feljelenti a szuleit, hogy nem hagyjak ot semlegesnemuve tenni, elveszik toluk a gyereket.
8:22 du.
hazai lámpa,
„Ehhez képest a pesti kopaszok a Választási Irodán jámbor balett-táncosok, és addig örüljünk, amíg ez így van.”
Ezzel illik egy paranyit vigyazni, mert mindig minden aljassag igy kezdodik. Eloszor jonnek a „kopaszok” – hivjuk oket ifju kommunistaknak, vagy hitlerjugendnek, mindegy.
1:21 de.
hazai lámpa
2017 június 8
4:37 du.
Hazai lámpa. 1945-be még gyerek voltam, de emlékszem, hogy az Erdélyből menekült nagynénimet 3 orosz erőszakolta meg. Zsuzsát, a 18 éves zsidó lányt, akit bujtattunk a nácik elől, is elvitte egy tiszt. A pincénkben, minden nőre sor került. Anyám, viszont megúszta. Fehér kenőccsel kente be a száját vastagon, mintha valami baja lenne, és elég rondának csinálta külsejét.
1:23 de.
Miklos
2017 június 8
8:16 du.
Ha feljelenti a szüleit a gyerek! De erről nem tudtam.
1:30 de.
hazai lámpa
2017 június 8
4:45 du.
Ne haragudj, a szerb nem tartja magát szlávnak. Egészen más tempramentumuk is van-
Nővéremnek volt egy szerb származású barátnője, az mesélte, hogy a szerbeknek a bicska mindig kinyílik a zsebükben!
Egyszer voltam egy sváb falóban egy lakzin, ahol sok szerb élt.
Ott történt meg, hogy a menyasszony a bálban megszúrt egy legényt, mert nem akart vele táncolni.
3:40 de.
„Eloszor jonnek a “kopaszok” – hivjuk oket ifju kommunistaknak, vagy hitlerjugendnek, mindegy.”
NEM. NEM MINDEGY.
1:28 du.
Almási Alma,
Dehogynem. Mind intolerans, eroszakos sotetagyu banda.
Lehet hogy neked szamit, de nekem mindegy, hogy melyik agymososott, alja-emberekbol allo banda ol meg. A vegeredmeny ugyanaz.
Vagy talan ugy erzed, hogy ha a kommunista horda ol meg teged, akkor a Mennyorszagba kerulsz, ahol 720 szuz lany var rad, amig ha nacik olnek meg, akkor a pokolba kerulsz, ahol 720 szexualis emergency-ben szenvedo homoszexualis var? (Ha no vagy, forditsd meg.)
1:32 du.
Figyelő,
Errol szolt a cikk. Akkor veszik el a gyereket a szuloktol, ha azok nem hagyjak a gyereknek, hogy szabadon „kibontakozhassek”, barmi is lotte szegeny gyerek agyat.
Ebbe az oncsonkitas is bele kell tartozzon.
2:11 du.
Miklos
2017 június 9
1:28 du
Az a helyzet, hogy ma már NINCSENEK „ifjúkommunista hordák”, nekik már legalább 60 éve nincs divatjuk.
2:22 du.
Miklos
2017 június 9
1:32 du.
Már írtam a nagykorú „gyerek” már nem gyerek. Ha egy ilyen jelenti fel a szüleit, már mindegy, ha elveszik, ha nem, mert már NEM gyerek. Én még mindig reménykedem, hogy kiskorú nem jelent fel senkit, és örül, hogy van hol laknia és enni adnak neki. 18 év után, nagykorúnak számít egy gyerek.
4:06 du.
Figyelő
2017 június 9
1:21 de.
Én még nem találkoztam vidéki idős hölggyel, aki ne arra emlékezne, hogy rettegtek az oroszoktól. Erőszakoskodtak a fiatal nőkkel, és zabráltak mindent, ami nem volt lebetonozva.
Azokban a magyar városokban, falvakban, ahol elrendelték a nyilasok az evakuálást, ráadásul vonulni kellett az egyik városból, faluból a másikba. Az egész lakosságnak el kellett indulni, és több hétig bolyongtak, miközben az oroszoktól is bujkálni kellett, beszaladni az erdőbe stb.
Aki otthon maradt, annak is el kellett bújni, ha nő volt az illető.
Voltak a rendszerváltás óta műsorok erről. Abban mondták, hogy a háború után több tízezer olyan abortuszt végeztek, amiről tudták a hatóságok, hogy milyen körülmények okozták.
4:11 du.
Figyelő
2017 június 9
1:30 de.
A pánszláv eszmét az oroszok találták ki, azaz minden szlávot egyesíteni egy birodalomban. Ezt az eszmét vallották a szerbek az Első világháború előtt, és azt, hogy a délszlávokat ők hivatottak egyesíteni.
Ezért van sokszor háború a Balkánon, mert a szerbek és horvátok versengenek, pedig a nyelvük szinte azonos, és keresztények. Csakhogy az egyik nép katolikus, a másik meg ortodox.
4:40 du.
Miklos
2017 június 8
8:22 du.
Komolyan hiszi valaki, hogy ezek a szteroidoktól kissé puffadt fiúk bevethetők a tömeg ellen, mint magánhadsereg?
Akkor már félelmetesebbek a közterület-felügyelők az egyenruhájukban, ha jól láttam gumibotjuk is van. Megjegyzem, hogy amióta párosan grasszálnak a városban, a járókelőket kevésbé zaklatják a romániai zokni-, és ágyneműárusok.
12:51 de.
Almási Alma,
Konnyen lehet, hogy Magyarorszagon egyelore meg nincsenek ifjukommunista hordak – bar Soros erosen dolgozik rajta – de Eszak-Amerikaban mar vannak eleg regota, es egyre novekszik a letszamuk. Sot, mar allitolagos egyetemen oktatjak is oket, hogyan kell tuntetni, torni-zuzni – valoszinu azt is, hogy a sajat szuleiket is megolhetik, ha azok osztalyidegenek.
hazai lámpa,
Mint maganhadsereg, nyilvanvaloan nem utokepes nehany kopasz. De oket is lehet ugyanugy hasznalni, ahogy itt Eszak-Amerikaban hasznaljak a „tarsadalmi-igazsag-harcosokat”, akik magyarul egy ifjukommunista csocseleket tesznek ki.