Fölényesen győzött Dalton McGuinty kormányfő Liberális Pártja az ontario-i tartományi választásokon. A liberálisok egy újabb abszolut többséget szereztek Queen’s Parkban. A Progresszív-Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett és a jobbközép kormányfő-jelölt egyéni választókerületében sem tudott nyerni. A népszavazás is megbukott és marad a jelenlegi First-Past-the-Post választási rendszer Ontarioban.

“Köszönöm, Jézus!”–Ez olvasható ma reggel a National Post címoldalán lévő McGuinty karikatura felett, mely összefoglalja a liberális győzelem okait. A liberálisok abszolut többséget szereztek Queen’s Parkban, Ontario törvényhozásában. John Tory, a Progresszív-Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnöke népszerű volt a szavazókkal a kampány elején, de azzal hogy állami támogatást igért vallásos magániskoláknak, keresztülhúzta a párt esélyeit. Tegnap még saját torontói választókerületét sem tudta megnyerni és ott is liberális győzelem született. Bár sokan a médiában úgy gondolták, hogy Tory benyújtja lemondását, tegnap este azt suggalta, hogy a kudarc ellenére szeretne pártelnök maradni.

McGuinty többször is elmondta győzelmi beszédében, hogy az eredmény a kormány négy éves tevékenységének elismerése. Azt is jelezte, hogy továbbra is az lesz a liberális kormány prioritása, hogy több pénzt fektessen be az állami iskolákba és az egészségügybe. “Ontario lakossága több pénzen működő állami iskolákat akar és nem kiván állami pénzt adni vallásos magániskoláknak”–mondta McGuinty.

“Mi úgy gondoljuk, hogy ez a legjobb tartomány a világ legáldottabb országában. Büszkék vagyünk hagyományainkra, de egyben a jövő felé nézünk”–nyilatkozta McGuinty ottawai választókerületében.

A tartományi választáson való résztvétel 52% volt.

Az eredmények egyéni választókerületek szerint:

71  -  Liberális Párt

26 -  Progresszív-Konzervatív Párt

10 -  Új Demokrata Párt (NDP)

Az eredmények százalék szerint:

42.2% - Liberális Párt

31.6% - Progresszív-Konzervatív Párt

16.8% - Új Demokrata Párt (NDP)

  8.0% - Zöld Párt

  0.8% - Family Coalition Party (FCP)

  0.1% - Libertarian (LTN)

A népszavazás eredménye:

Milyen választási rendszert használjon Ontario?

-A jelenlegi, First-Past-the-Post rendszert: 63.2%

-Egy alternatív választó rendszert (Mixed Member Proportional): 36.8%

Kanadai Magyar Hírlap

2007 október 10-én, este 9 óriág (EST) lehet szavazni 107 választókerületben, illetve 29 ezer szavazóhelységben. Új kormányt választanak Ontario szavazói és egyben résztvesznek egy népszavazáson is, mely a tartományban alkalmazott választási-rendszer jövőjéről szól. A népszavazás lehetőséget ad arra, hogy a választók megerősítsék a tartományban alkalmazott First Past the Post (FPTP) rendszert, vagy felcseréljék ezt a Mixed Member Proportional (MMP) szisztémával. A jelenlegi FPTP lényege, hogy minden szavazó egy helyi képviselőt választ egyéni kerületekben. A jelöltek egyszerű többséggel nyernek. Az MMP pedig a Magyarországon használt rendszerhez hasonlít, melyben két szavazatot adunk le: az elsőt egy pártlistára, a másodikat pedig egy, a kerületünkben induló egyéni jelöltre.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a választáson és népszavazáson való résztvétel fontosságát. Az Ontarioi Választási Hivatal szlogenjével élve, mi is azt üzenjük: ‘ne engedjen másokat Ön helyett beszélni. Szavazzon!’

Kanadai Magyar Hírlap

Szinte biztos, hogy Dalton McGuinty kormányfő Liberális Pártja fog győzni az október 10-én megrendezésre kerülő ontarioi tartományi választáson. Ez derül ki a Strategic Counsel által készített pártpreferenciás felmérésből. A kormányon lévő liberálisok (42%) fölényesen vezetnek a Progresszív-Konzervatív Párt előtt (27%) és a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) továbbra is harmadik helyen találja magát (19%). A törvényhozáson kívüli Zöld Párt 11%-os támogatottságra számíthat.

John Tory, a progresszív-konzervatívok vezetője már jelezte: amennyiben pártja vereséget szenved a holnapi választáson, ő személyesen is vállalja a felelősséget. A jobbközép párt jó eséllyel indult neki a választásoknak szeptember elején. De miután egyre több szavazó  tudomást szerzett arról a konzervatív tervről, melynek értelmében valamennyi vallásos iskola állami támogatasban részesülhetne, még a párt támogatói közül is sokan eltávolodtak. A bizonytalan szavazók többsége pedig a liberálisokhoz pártolt át, akik megigérték: a külön (római katolikus) rendszerhez tartozó iskolákon kivül, vallásos intézmények nem számíthatnak állami támogatásra. Egy nappal a választások előtt úgy tűnik, hogy a vallásos iskolák kérdése teljes mértékben keresztülhúzta a progresszív-konzervatívok választási esélyeit.

Kanadai Magyar Hírlap

Szeptember 10-én vette hivatalosan kezdetét Ontario tartomány harminc napos választási kampánya. De máris tudni lehet, hogy mi lesz a kampány legfontosabb témája: az állami támogatással működő vallásos, illetve egyházi iskolák. John Tory, a Progresszív-Konzervatív Párt kormányfő-jelöltje kijelentette: amennyiben ellenzéki pártja megnyeri a választásokat, nem csak a katolikus iskolák kapnak majd állami támogatást, hanem bármilyen más vallású iskola is, mely elkötelezi magát a tartomány által elfogadott tanterv mellett. Ez lehetővé tenné, hogy zsidó, muzulmán, valamint újkeresztény-evangélikus iskolák is jussanak állami pénzhez. A tervezett program teljes ára kb. 400 millió dollár lenne.

Dalton McGuinty, Ontario jelenlegi liberális kormányfője viszont hevesen ellenzi a konzervatív tervet, mondván hogy ez meggyenítené a tartomány egységét és pénzt vonna el a világi, állami iskoláktól. “Tory egy fél milliárd dollárt akar elvenni állami iskoláinktól”–jelentette be McGuinty az Ottawa-South választókerületben. Az ontarioi Liberális Párt választási hírdetései is a vallásos iskolák körüli vitára összpontosulnak. “Tudja mit szeretek legjobban állami iskoláinkban? Azt, hogy államiak. Nem számít, hogy melyik valláshoz, vagy kulturához tartoznak gyermekeink, mert együtt járnak iskolába”–üzeni egy hírdetés, mely a torontói újságokban jelent meg.

“Iskoláinkat ismét komoly veszély fenyegeti. Azt kérem, hogy október 10-én sorakozzunk fel Ontario iskolái mellett”–mondta McGuinty. De Tory és a Progresszív-Konzervatív Párt szerint nem igazságos, hogy csak a katolikus iskolák részesülnek állami támogatásban. Tory azt is igérte, hogy 800 millió dollárral többet kapnának az állami iskolák 2007-2008-ban, amennyiben pártja megnyeri a választásokat. Az ügy érdekessége az, hogy McGuinty, aki most a világi, állami iskolák mellett tört lándzsát, szintén katolikus iskolába járt gyermekként. Ezen kivül McGuinty felesége jelenleg egy katolikus iskolában tanít.

Úgy tűnik, hogy az ontarioi lakosság többsége is ellenzi azt, hogy a katolikus iskolákon kivül mások is kapjanak állami támogatást. A National Post-ban közzétett legujabb kutatás szerint a lakosság 21 százaléka támogatja a konzervatív tervet, de 53% egy olyan állami iskola rendszert szeretne, melyben nem lennének külön katolikus iskolák. Ontario katolikus középiskolái 1985 óta részesülnek állami támogatásban, amikor valamennyi parlamenti párt egyetértet a támogatási döntéssel. Ezt megelőzően csak az elemi szinten adott támogatást a tartományi kormány. De az állami támogatás megszüntetését csak alkotmány-módosítással, valamint a föderális parlament beleegyezésével lehetne megoldani. Az egyébként hívő katolikus kormányfő inkább a jelenlegi helyzet fenntartását támogatja. Arról nem nyilatkozott, hogy megszüntetné a katolikus iskoláknak szánt támogatást.

2007 október 10-én kerül sor az ontarioi tartományi választásokra.

Kanadai Magyar Hírlap

Dalton McGuinty, Ontario tartomány liberális kormányfője egy új munkaszüneti napot igér a lakosságnak, melyre minden februárban kerülne sor. A “Family Day”-ként elnevezett ünnep a hosszú kanadai tél kellős közepén jelentene újabb szabadságot a dolgozók és diákok számára, és alkalmat adna rövidebb utazásokra és kikapcsolódásra. A bejelentés időzítése sem volt véletlen: Ontarioban október 10-én kerül sor a tartományi választásokra. Ezen kivül, igéretével McGuinty kb. két órával megelőzte John Tory-t, a Progresszív Konzervatív Párt kormányfő-jelöltjét, aki éppen beakarta mutatni a közelgő választási kampányra szánt buszokat. “Miért várt Mr. McGuinty ezzel a bejelentéssel? Négy éve volt, hogy ezt megtegye, amennyiben jó ötletnek találja az új munkaszüneti nap bevezetését”–mondta Tory.

A progresszív konzervatív vezető is támogatja az ünnepet, de szerinte a bevezetés előtt konzultálni kéne az üzletivilág vezetőivel, mivel ők is érintettek. A választási kampány hivatalosan csak jövő héten veszi kezdetét.

Kanadai Magyar Hírlap

A kanadai fővárosban és a környező településeken műkodő 131 egyházközségből nyolcat  be kéne zárni szinte azonnali hatállyal és egy további 34-et pedig fokozatosan kéne leépíteni. Ezt javasolta egy stratégiai elemzés, amit az ottawai anglikán egyházmegye rendelt meg egy kutatócégtől és amiről a The Ottawa Citizen című napilap számolt be 2007 augusztus 3-án. A felszámolásokkal több pénz és egyéb javak jutnának a nagyobb, sikeresebb templomoknak, melyek új munkatársakkal bővülhetnek, új honlapokat keszíthetnek és szépíthetik az egyház épületét és közvetlen területét. Ezen kivül azt is javasolja az elemzés, hogy egy új anglikán egyházat építsenek Barrhaven-ben, az egyik leggyorsabban növekvő ottawai külvárosban. A tanulmányt Myrlene Boken, az ABM Research cég vezetője készítette el.

An Anglikán Egyház aktív híveinek száma folyamatosan csökkent Ontario tartományban az utóbbi években. A 2001-es kanadai népszámlálás szerint az ontarioi anglikánok száma 985,110. Az anglikán hívek 34% jár templomba minden vasárnap és vannak olyan egyházközségek ahol összesen 25-en vesznek részt az Istentiszteleten. De John Chapman püspök körlevelet intézett a hívekhez és próbálta őket megnyugtati, hogy még nem született végleges döntés a felsorolt egyházközségekről. “Ezek csak javaslatok és szinte biztos, hogy bizonyos esetekben nem fogjuk őket elfogadni és alkalmazni. Semmiről sem fogunk hirtelen dönteni. Továbba, azokban az esetekben ahol “utolsó generációsnak” minősítettek egy templomot, nem jelenti azt hogy ezek felszámolásra kerülnének a közeljövőben. Itt arról van szó, hogy eredményesebb strukturát fogunk próbálni felállítani”–mondta a püspök. Elképzelhető, hogy az “utolsó generációs” egyházközségekben nyugdíjazott lelkészeket küldenek és a hívek is nagyobb szerepet vállalhatnak az egyház vezetésében.

-Á.C.

2007 augusztus 2-án hőségriasztást adott közre az Environment Canada, a kanadai  meteorológiai szolgálat Montréal és Laval városokra, ahol 35 fokot várnak a nap folyamán. A nyári kánikula Québec és Ontario tartományok déli térségeiben szinte mindenhol érezhető. Ottawában, Kanada fővárosában 34 fokot mértek délután 3 órakor, Torontóban pedig már 35 fok körül mozgott a hőmérséklet ugyanekkor.

Az Environment Canada akkor szokott közreadni hőségriasztást, amikor 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és ha különösen jelentős a levegőben a páratartalom. Ha a humidex-szel mérjük a hőmérsékletet, akkor Montreálban olyan a 32 fok mintha 40 fok lenne, Ottawában pedig olyan a 34 fok mint ha 41 fok lenne.

A kanadai meteorológiai intézet legujabb hőségriasztásában jelezte, hogy az idős emberek, illetve mindazok akik szív, vagy légzési betegségekben szenvednek, menjenek légkondicionált helyekre, amennyiben otthonuk nincsen ezzel felszerelve. Ajánlott csökkenteni a kint töltött időt, mivel a kánikula és a levegő páratartalma izomgörcsökhöz, valamint hőgutához vezethet.

Ottawa belvárosában mindenki máshogy védekezik a hőség ellen. Az ottawai Byward piac környékén működő diákszálló bejárata előtt öntözőfejet helyeztek el a turisták, ahol rövidnadrágban és trikóban locsolják le egymást. Szintén a piac környékén lévő Üdvhadsereg pedig ”hűsítő helyként” nyilvánította épületét, ahol a város szegényeit várja légkondicionált termekben.  

Az előrejelzések szerint, dél-Ontarioban és dél-Québecben még egy-két napig tart a kánikula. Pénteken Torontóban és Montreálban 33 fokot várnak, Ottawában pedig 31 fokot. Az enyhe lehűlés szombaton kezdődik, amikor Montreálban 27 fokra számítanak. Csapadék viszont hétfőig nem várható.  

-Á.C.

A brit The Economist című hetilap három szóban foglalta össze Torontót, Kanada legnagyobb városát: “szép, de sóher.” Toronto önkormányzatának 575 millió dolláros deficitje van és a pénzhiány megnehezíti a város által szponzorált szolgáltatások fenntartását. Éppen a napokban rázta meg David Miller, a város polgármestere alaposan a torontói lakosságot amikor elmondta, hogy a Sheppard-Yonge és Don Mills közti metróvonal bezárását fontolgatja a pénzhiány miatt. A 6,4 kilométer hosszú vonal összesen öt évvel ezelőtt kezdte el működését és megépítése 1 milliárd dollárba került. Egy 25 centes vonaljegy áremelkedés is valószinű, mely a buszra és a metróra egyaránt vonatkozik. Adam Giambrone, a torontói tömegközlekedési vállalat (TTC) elnöke szerint a helyzet “nagyon traumás” és elmondta, hogy a tömegközlekedés számára “ez a nap volt a legsötétebb az utóbbi 10 évben.” Szeptemberben dönt Toronto önkormányzata a Sheppard metró sorsáról, de a legtöbb elemző szerint a bezárás túlságosan drasztikus lenne és nem valószínű, hogy elrendeli a városháza.

Ha nem volt elég a tömegközlekedés körüli nehézség, elképzelhető, hogy a torontói lakosság az ingatlanadó 10 százalékos emelésével is számolhat, ugyanis Miller polgármester szerint ez hozzájárulna a költségvetés helyreállításához. Toronto problémai a kilencvenes évek elején kezdődtek el, amikor a kanadai föderális kormány részben úgy talált megoldást saját államháztartási hiányára, hogy csökkentette a tartományoknak átutalt pénzt. Ontario tartomány pedig úgy reagált a föderális kormány megszorításaira és az elvonásokra, hogy a városi önkormányzatokat bízta meg a különféle szociális szolgáltatások finanszirozásával. Torontó ezeket a programokat az ingatlanadóból származó bevételből probálta fenntartani.

Most Miller azt akarja elérni, hogy Ontario kormánya vállaljon pénzügyi felelősséget a szociális programokért és egyben adjon több támogatást Torontónak. Miller egyik ötlete az lenne, hogy minden hat centből amit Ontario beszed a 6%-os tartományi ÁFA-ból, adjon vissza egy centet a városoknak. Egyes elemzők szerint azonban van egy másik megoldás. Torontó bevezethetne egy külön forgalmi illetéket azok számára, akik személyautóval akarnak közlekedni a városközpontban. Ez a megoldást nem csak, hogy segítené helyreállítani a költségvetést, de a légszennyezést is mérsékelné.

Torontó jelenlegi lakossága 2,5 millió. A külvárosokkal együtt pedig 4,7 millió a térség lakossága.

 -Á.C.

Szeptembertől öt magyar kurzust indít a Torontói Egyetem. Ez derül ki a Kenyeres János professzorral készült interjúból, mely a Magyar Élet című torontói hetilap legujabb számában került publikálásra. 2005 óta dr. Kenyeres János vezeti a Torontói Egyetem magyar programját és elmondása szerint szeptembertől az öt kurzusból az egyik a magyar filmművészettel foglalkozik, valamint lesz egy óra Magyarország szerepéről Európában, melynek címe “A totalitarizmusból a demokráciába: az elmúlt évtizedek történelme, a magyar társadalom változásainak tükrözése a kultúrában,” illetve egy másik kurzus pedig, mely megvizsgálja a nemzeti identitás és az egyszerre több nemzethez való tartozás Magyarországra és Közép-Európára jellemző kérdéseit és tulajdonságait. Ezen kivül haladó magyar nyelvtan órákra is lehet jelentkezni az ősztől.

Somorjai Ágnes, a Magyar Élet főszerkesztője és kiadója megkérdezte, hogy Kenyeres professzor lát-e különbséget a kanadai és a magyarországi egyetemi oktatási módszerekben? “Az oktatási módszerek nagyon hasonlóak, lényeges különbséget nem látok. Az oktatás szerkezete is igen hasonló: a magyar egyetemek is bevezetik/bevezették a BA, MA és PhD szintű oktatást. Viszont nagyon is érezhető, hogy a Torontói Egyetem anyagilag jobb helyzetben van, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem: Torontóban több pénz jut kutatásra, konferenciákra és az oktatás technikai eszközeinek fejlesztésére, beleértve a könyvtárak beszerzéseit is. (…) Persze különbségek is vannak: a kanadai multikulturalizmus az osztályteremben is érződik, a diákok nemzetiségi összetétele sokszínűbb, mint Magyarországon általában. Az is elmondható általánosságban, hogy a kanadai diákok elvárásai magasabbak az oktatással és a tanárokkal szemben. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy tandíjat kell fizetniük: a pénzükért cserébe magas színvonalú oktatást várnak el. Ebből a szempontból úgy érzem, jótékony hatása van a tandíjnak: az egyetemi oktatásért a legtöbb diáknak meg kell dolgoznia, így aztán nagyon komolyan veszi a tanulást, és jobban fel tudja mérni az oktatás értékét is”–mondta Kenyeres professzor.

2006-ban 72 diák iratkozott be a Torontói Egyetem magyar programjába.

-A Magyar Élet nyomán

Az áprilisban Kanadában járt Sólyom László Köztársasági Elnök bíztató ígéretekkel tért haza: nem kell már sokat várni a kanadai magyaroknak a két ország közötti kulturális csere-egyezmény megszületésére, és reméljük vízum ügyben is előbb –utóbb változás következik be. Fejér és Veszprém megye Közgyűlése, valamint a megyeszékhelyek, Székesfehérvár és Veszprém városa civil szervezetekkel összefogva úgy döntött, tettekkel lobbizik az egyezmény megszületéséért. Ennek érdekében, röviddel később, már egy ünnepélyes kanadai –magyar találkozókra került sor Fejér és Veszprém megyében.  

A kanadaiak számára gesztusértékűnek számító közösségépítő tervet a kanadai nagykövet, Robert Hage  is örömmel üdvözölte, ezt hivatalos üzenetben meg is erősítette azon a  Közép-dunántúli találkozón, ahol a nagykövetséget Agnes Pust, a Kanadai nagykövetség  politikai és pr tanácsosa képviselte.

A 2007. június 2-ai hétvégén, Fejér megye Önkormányzata, valamint Veszprém Megyei Jogú Város meghívására Székesfehérváron és Veszprémben megtartották az Ontario tartománybeli kanadaiak és közép-dunántúli magyarok első kulturális találkozóját, amelynek eredményeként többszintű kulturális, turisztikai-és gazdasági együttműködésre kerül sor a két ország közösségei és szervezetei között.                   

Fejér megyében, Gombaszöginé Dr. Balogh Ibolya-a megyei közgyűlés elnöke- fogadta és látta vendégül a kanadai magyar szervezetek képviselőit. A kanadaiak csoportját Takács Katalin vezette, több kanadai magyar szervezet képviseletében. A Kanadai- magyar Oktatási Alapítványt Ádám Christopher montreáli történész képviselte. A díszebédre Székesfehérvár város, valamint a megye közigazgatási és gazdasági vezetői, valamint civil kulturális szervezeteinek képviselői is meghívást kaptak, így találkozhattak, és megbeszéléseket folytathattak honfitársaikkal. Székesfehérvár megyei Jogú város képviseletében dr. Csapó Csilla alpolgármester, a magyar és kárpátaljai gazdasági kamara képviseletében Radetzky Jenő elnök vett részt tanácskozáson. A kanadaiak körében a legnagyobb sikert a Fehérvári Huszárok egyesületének kapitánya aratta, aki díszegyenruhában vett részt az ebéden, és az azt követő városnéző sétán. A vendégeket Székesfehérvár belvárosában Balsay István megyei alelnök kísérte.

Este és másnap reggel Veszprém városát csodálhatta meg a kanadaiak csoportja. A Veszprémi Várban rendezett díszvacsorán Veszprém város Önkormányzata nevében Porga Gyula alpolgármester, valamint Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntötte a vendégeket. A találkozón Veszprém megye alpolgármestere Talabér Márta alelnök, valamint Dr. Rédey Ákos professzor, a Pannon Egyetem rektora, valamint veszprémi civil szervezetek vezetői is részt vettek. A kanadai nagykövetséget Agnes Pust tanácsos képviselte.

A találkozót kezdeményező Közösségi Kommunikációért Egyesület Fejér, Veszprém, és torontói képviselői nevében Nagy Judit elnök elmondta, hogy itthon levélben, majd Torontóban személyesen is felkeresték a köztársasági elnököt, és a kanadai nagykövetet, hogy beszámoljanak a közösség eddigi munkájáról. Utalt Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Torontóban tett nyilatkozatára amely szerint az Sólyom László „indokoltnak tartja, hogy többet tegyünk otthonról a második és a harmadik generációk magyarságtudatának megőrzéséért. Meggyőződése szerint nem lehetnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek ne tennék lehetővé, hogy például az unokák magyar nyelvű oktatásához a magyar állam legalább valamilyen mértékű anyagi hozzájárulást ne adjon.” Fejér és Veszprém a köztársasági elnök szavaira máris tettekkel reagált, programokat indítottunk el, már ma- mondta Nagy Judit elnök. Agnes Pust -a Kanadai Nagykövetség tanácsosa a két ország között létrejövő felsőoktatási programról beszélt részletesebben, és üdvözölte a két megye szervezetei által vázolt programokat. 

Az identitás megőrzésére a veszprémiek és a fehérváriak –egyebek mellett- magyar történelmi emlékhelyek látogatását tartalmazó turisztikai programcsomagot fejlesztenek kanadai magyarok számára, a térség felsőoktatási intézményeinek bevonásával pedig hallgatói, és oktatói csereprogramot szerveznek, nyári egyetemet indítanak, a kanadai magyar nyelv és hagyománykultúra ápolását (pl. néptánc, lovaglás) ismeretátadást segítő csereprogramokkal, oktatóanyagokkal ( könyv, video, DVD ), a kommunikációt  pedig, média együttműködéssel kívánják segíteni.

Ez év júliusában már a két megye intézményei fogadják is az első ifjúsági csoportot, akik a térség legfontosabb történelmi emlékhelyein érdekes, interaktív programokon, történelmi játékokon vesznek részt. „A jó példa ragadós”, ezt bizonyítja, hogy a  Közép-Dunántúli régió harmadik megyéjének, (Komárom-Esztergom) intézményei és civil szervezetei máris jelezték, hogy már az idén nyáron kulturális programokra szóló meghívásokkal kívánnak kapcsolódni a magyarságtudatot ápoló turisztikai projekthez. 

A Közösségi Kommunikációért Egyesület szerint a gyors siker a honiak példaértékű összefogásának, no és az egyesületi célként megjelölt közösségi kommunikációnak köszönhető. Büszkék arra, hogy a magyarságtudat megőrzését célzó programokat és találkozókat a politika országos és helyi képviselői –pártoktól függetlenül- kiemelt témaként kezelték, így pl. a megyei intézményeken kívül  - Pál Béla régiófejlesztési tanácselnök kérésére -a Közép-Dunántúli Régió  Turisztikai Bizottsága, és Dr. Világosi Gábor országgyűlési képviselő is bekapcsolódik.

A Közösségi Kommunikációért Egyesület szerint a példaértékű összefogás jó kulturális alapot teremt majd a térségben, a két ország üzletemberei közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.        

-Közösségi Kommunikációért Egyesület