További írásaink

Fegyverszünet — A megemlékezés napja

2017 november 9 10:25 de.140 hozzászólás
A szerző családi fotója

Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán. Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat. Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja […]

Read more ›

A zenész és a filozófus

A zenész és a filozófus

„Minden zenész filozófus” – a kínai zeneköltő [Tan Dun – „A legfontosabb hang a c(C)send.”] axiómája szöget ütött Esti Kornél, a híres zongoraművész fejébe. Volt kellő önbecsülése – ebben hasonlított Haydnhoz -, de önbecsülését – és ebben különbözött Haydntól -, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg; ezért nem tudott filozófusként gondolni önmagára. Tehát kézenfekvőnek [Kézenfekvő! Húszéves elmúltam, és sohasem mondtam még ki ezt a szót, hogy kézenfekvő…] látszott – a teljesség kedvéért, és, hogy Isten kegyelméből felszabadulhassunk az ostobaság bűne alól – az Esti Csendbe, vendégként, valódi! filozófust hívni. A Filozófus szavaitól a Csodazongoraverseny tételei – […]

Read more ›

Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

8:40 de.1 comment
Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

Szép Ernő válogatott szerelmei ŐSBEMUTATÓ Hossz: 80 perc egyben „Barátom, volt ifjúság és volt szerelem. Csak nem vettük észre.” A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is […]

Read more ›

Szavazás a diktatúráról és az önrendelkezés joga

2017 november 8 1:20 du.82 hozzászólás
MTI Fotó: Rosta Tibor

Gyurcsány Ferenc aláírások gyűjtését kezdeményezte, illetve ezt a kezdeményezést jelentette be a közelmúltban. Erre, szinte várhatóan, felbolydult a közvélemény egyébként sem csendes, de a zaklatásos ügyekkel jól ellátott hangyabolya. Jöttek a különböző minősítések, illetve minősítgetések. Besorolva a kezdeményezést a nemzetellenességtől a Fideszt erősítő gumicsontig sok mindennek. Holott nem is annyira újdonság a választójog életvitel alapján való korlátozása. Mégis, talán ennek ellenére, vagy éppen ezért, érdemes megállni a kérdés előtt. A kérdés egyik vetülete az, hogy mennyire mérhetők egyfajta kettős mércével azok, akik állampolgársággal rendelkeznek. Ebben a kettős mércében a jelenlegi kormány igazi élsportoló. Ha figyelembe vesszük, hogy a környező országok […]

Read more ›

A nyugati áramlat nyelve — Tisztelet Arisztotelésznek (3. rész)

2017 november 7 8:14 de.79 hozzászólás
The outcast we all hold dear / Marc Barker

Nézőpont nélkül nincs nézet Gunnar Myrdal Arisztotelész hagyatéka A nyugati áramlat azért kezdődik Arisztotelésszel, mert ő volt az első „nagyokos” aki megállapította, hogy a valóság nem az embereken kívül, a mennyekben, hanem az emberek fejében lakik. Ez a felismerés, paradigma váltás választja őt el nagynevű Görög elődjétől, Platóntól, illetve az, hogy ő nem használ kettős mércét a természet és társadalomtudományok esetében, mindkettőt empirikus alapokra helyezi. Arisztotelész volt az első nyugati gondolkodó, aki megállapítja, hogy egy egészséges közösség, mondjuk egy város, egészen másféle lábakon áll, mint az egyén. Ha az egyénnek több, egymással ellentétes identitása, személyisége van, zavartnak, tekintjük. /1/ Az […]

Read more ›

Luxemburg grófja az Operett Színházban

2017 november 6 3:39 du.5 hozzászólás
Luxemburg grófja az Operett Színházban

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]

Read more ›

Forradalom Montreálban: Legyőzte a baloldal a liberális establishmentet

Forradalom Montreálban: Legyőzte a baloldal a liberális establishmentet

Valérie Plante lesz Montreál első polgármester asszonya — franciául Madame la Mairesse — miután a teljes ismeretlenségből és a markánsan baloldali Projet Montréal pártjával legyőzte a komplet liberális establishmentet felsorakoztató Denis Coderre polgármestert, a politikai kapcsolatrendszeréről híres korábbi liberális minisztert. Az egész montreáli nyomtatott sajtó kivétel nélkül Coderre mögé sorakozott föl, úgy szintén a város gazdag üzletemberei. De mindez nem számított–a lakosság szembement a tradicionális médiával, annak szerkesztőivel, az üzleti világgal és a liberális politikai szerkezettel. Olyan kerületekben is győzött  Plante, amelyek mindeddig Coderre, illetve a “hagyományos” középpárti liberális politika fellegvárai voltak. Mint ahogy a CJAD Radio egyik elemzője jelezte: […]

Read more ›

Így emlékeznek Bolyai Jánosra Erdélyben és Magyarországon

2017 november 5 10:49 de.7 hozzászólás
Így emlékeznek Bolyai Jánosra Erdélyben és Magyarországon

Varga János magyar mérnöktanár kereste fel lapunkat, ajánlva Bolyai Jánosról szóló megemlékezését – a Hallottak napjára való tekintettel – a KMH-nak, illetve az Ottawai Magyar Rádiónak, az utóbbinak hangjegyzet formájában. Jeleztük, hogy a helyi rádió korábbi felállásában megszűnt, a KMH olvasóival azonban megosztjuk sorait. (A szerk.) *** Halottak napján kegyelettel emlékezünk világhírű tudósainkra, feltalálóinkra, mérnökeinkre, s mindazokra, akik világraszóló munkásságukkal öregbítették a magyarság hírnevét. Nevükben kiemelten a legnagyobb tudósunkra, BOLYAI JÁNOS-ra, akiben a magyar nép géniusza a tudomány területén, a legmagasabb fokon öltött testet. Minden év december 15.-e környékén, az ország különböző pontjain, magyar matematikusok kis csoportja, és ma már […]

Read more ›

Keresztet a haldoklóknak

Keresztet a haldoklóknak

A Népszava gyakorlatilag komment nélkül közölt két hírt. Egy egészségügyi, és egy látszólag kulturális hírt. Egymás mellett. Azt sugallva ezzel, hogy lehet némi rosszallásuk az ügyben. Abban, hogy a gyógyíthatatlan betegek, haldoklók ellátásra kevesebb pénz látszik jutni, miközben egy Franciaországban leszerelt kereszt Magyarországra szállítása, láthatóan, minden pénzt megér. ( Az eltávolított kereszt részleteiről Soós Eszter Petronella írt cikket  — a szerk.) Holott a szimbólumok fontosak. A kereszt márpedig szimbólum. Magának a kereszténységnek is egy általános szimbóluma, de ismertségét mégis annak köszönheti, hogy az egyházi intézmények, templomok ezzel jelzik vallási hovatartozásukat. Ábrázolása nem egy esetben még az egyházak, vallási irányzatok közötti eligazodást […]

Read more ›

Csehov, Csehov, Csehov! A Tesla Teatrumban

12:12 de.0 comments
Csehov, Csehov, Csehov! A Tesla Teatrumban

“Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…” “Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! “Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…” Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfája, a Medve és a Leánykérés. MEDVE Tréfa egy felvonásban Popova, Jelena Ivanovna, a fiatal özvegy földbirtokosnő, […]

Read more ›

A nyugati áramlat nyelve — Tisztelet Arisztotelésznek (2. rész)

2017 november 4 9:36 de.19 hozzászólás
A nyugati áramlat nyelve — Tisztelet Arisztotelésznek (2. rész)

Nézőpont nélkül nincs nézet -Gunnar Myrdal Bevezető Arisztotelész tiszteletére készítette sorozatom egy nagyon egyszerű üzenettel indult útjára: aki ismeretlen vizeken óhajt utazni, vigyen magával egy iránytűt, hogy el ne vesszen. E sorozat egy olyan iránytűről szól, melynek első változatát Arisztotelész készített több mint 2,300 évvel ezelőtt, s mely otthon van akár a természettudományok akár a társadalomtudományok terepén. Én ezzel az iránytűvel, annak egyre tökéletesebb változatával navigálok az élet viharos vizein, miközben portugál vitorlás barátaim tanácsa cseng a fülemben: Navigare necesse est, vivere non est necesse. A Nyugati Áramlat fogalma A nyugati áramlat nem Góg vagy Magóg fiaival, vagy Szent István […]

Read more ›

Hűbéresek reklámozzák állampénzen az Orbán kegyeltek borait Vancouverben

2017 november 3 10:01 de.118 hozzászólás
Hűbéresek reklámozzák állampénzen az Orbán kegyeltek borait Vancouverben

Négynapos Magyar Gasztronómiai, Borászati és Turisztikai rendezvénysorozat volt Vancouverben, amelynek Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai társelnöke volt a házigazdája és egyben a „megálmodója” is. Balla Sándor, a Tokaj MAD borok kanadai forgalmazója tartott bemutatót, Kovács Tamás, a vancouveri Duna Deli tulajdonosa beszélt az egri bikavérről és Szenthe Sándor tiszteletbeli konzul az albertai Hungarian Wine Cellars-t képviselte. Budapestről érkezett mesterszakácsok készítették a vacsorát, még a réteseket is Magyarországról érkező asszonyok sütötték. Az ünnepi műsoron Budapestről érkezett sztárfellépők szórakoztatták a vendégeket. (L. Simon László fideszes képviselő (bal oldalon) Torontóban Balla Sándor (nyakkendőben) tokaji borait kóstolta meg) A díszvacsorát Ábrahám Tibor […]

Read more ›

MeToo

12:04 de.9 hozzászólás
MeToo

Nekem a Vígszínházról nem a főrendező kálváriája jut az eszembe; olvasom: a társulat ebben az évadban ünnepli a Padlás bemutatójának harmincéves évfordulóját (1988. január 29.) „Szia! Komár vagyok. Presser Pici még a Padláson van, és azt üzeni, helyettesítened kell pár napig a stúdióban.” Nem tudom, a „padlás” miféle jelszó, de nem kérdezem: teljes súlyával nehezedik rám a feladat. Mélyvíz! Mint a zene templomába, lépek be Kóbor Mecky hűvösvölgyi stúdiójába [az első maszek (jó szó, de nem tudom, érti-e a fiatalabb olvasó-hallgató) hangstúdió Magyarországon]: a keverőpultnál Karácsony James az LGT hangmérnökével, Farkas Lobóval beszélget, a pihenőben a vokalisták – Malek Miklós […]

Read more ›

Szentivánéji álom a Várkert bazárban

2017 november 2 6:31 du.0 comments
Szentivánéji álom a Várkert bazárban

táncjáték Kulcsár Noémi Tellabor, Gyulai Várszínház  Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében, mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át. (forrás: színház) Fotók: Gergely […]

Read more ›

Rejtett értékek

2017 november 1 10:12 de.6 hozzászólás
Rejtett értékek

A világ bármelyik nagy múzeumának díszére válhatna az a kiállítás, ami „Párizs-Budapest” címmel, október 27-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Falk Miksa utcában, a Virág Judit Galériában. A XIX. század végétől a XX. század első feléig terjedő időszakot öleli fel, magyar művészek ekkor keletkezett alkotásait mutatja be, ráirányítja a figyelmet egy lassan feledésbe merülő kor csodálatos kincseire. Elöljáróban fontos megjegyezni: a rendezők külön érdeme a nagyszerű megvilágítás. Nyoma sincs annak a – sajnos más helyeken gyakran megfigyelhető – hibának, hogy a lámpák visszacsillognak a képek felszínén. Itt a fények egyenletesek, a színek mégis ragyognak, ha kell, ha pedig nem, […]

Read more ›

Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon a KMH-ra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben!

Csatlakozás a többi 505 feliratkozókhoz

This site is protected by Comment SPAM Wiper.