Szemétdombbá varázsolták az ottawai katolikus templom szentélyét
Az ottawai Szent József római katolikus egyházközség évtizedek óta az egyházmegye leginkább avant-garde és aktivista hitközsége, mely nem csak szóban, hanem cselekedetben is komolyan gondolja a szociális igazságosságot és az elszegényedett, kirekesztett emberekkel való szolidaritást.
Ez már a nyolcvanas években is érzékelhetÅ‘ volt, amikor Fred Magee atya (1939-1996) egy szombát délután baltával verte darabokra a szentély körüli márvány korlátot, mivel ez a nép kizárást, kirekesztését szolgálta. Legalábbis ezzel magyarázta akcióját a valamelyest meglepÅ‘dött kurátoroknak, akik a templom alatti dÃszterembÅ‘l rohantak fel a nagy zörej miatt. A tradÃció szerint, a szentely a templom elkülönÃtett része, ahová a mise alatt a hÃvÅ‘k nemigen léphetnek be, de a Szent József Egyházközben immár teljesen nyitott és állandóan változó terület.  A karizmatikus Magee atya lelkipásztori szolgálata idején aranyhalak úszkáltak egy, a szentély környezetébe elhelyezett kékszÃnű műanyag medencében, a keresztelÅ‘kútat pedig homokkal töltötte tele a nagyböjt alatt. 1996-ban – Magee atya temetése alkalmából – Marcel Gervais, Ottawa püspöke Jézushoz hasonlÃtotta a néhai plébánost. „Megismerni MacGee atyát kicsit olyan volt, mint Krisztussal érintkezni. Cselekedetei révén ismerhettem meg igazán”–mondta a püspök. A belvárosi templom enteriÅ‘rjének unortodox átalakÃtásán kivül, a II. Vatikáni Zsinat szellemét maximálisan követÅ‘ pap legfontosabb cselekedetei közé tartozott az ottawai St. Joe’s Women’s Centre nÅ‘i menhely megalapÃtása és az elszegényedett családok – illetve az inuit, elsÅ‘nemzeti közösségek – számára pihenést biztosÃtó Wapoo’s Farm létrehozása.
Az idei nagyböjtre is kreativitásáról tett tanubizonyságot az Oltáregylet, amikor valóságos szemétdombbá varázsolta a szentélyt. Fekete keselyűk repkednek a kereszt és a körülötte lévÅ‘ hulladék felett. Majonézes-üvegeket, müzlis és pizzás dobozokat, tömött szemétzacskókat, csomagolópapÃrokat és konzerveket találhatunk az oltár mögötti területen.
A dizájnmunkát az oltáregylet végezte, annak élén pedig Dorothy Collins. Dorothyt Guatamala Városba tett látogatása inspirálta, ugyanis megdöbbenve látta, ahogyan a metropolisz elszényedett asszonyai a keselyűkkel harcolva kutattak élelem és egyéb használható cikkek után a toronyosodó szemétdomb tetején. A mindennapi rutinhoz tartozott, hogy a nyomorban tengÅ‘dÅ‘ munkásasszonyok a szemétdombhoz vezetÅ‘ út szélén várták a szemétszállÃtó teherautókat és a járművek által vágott ösvényen sétálva kincseket kerestek a selejtezetett tárgyak között.
Az átalakÃtott szentély látványa még engem is kissé meglepett, amikor egyik reggel a plébániahivatal épületében lévÅ‘ irodámból a templomba sétáltam az ebédszünet alatt. FeltehetÅ‘en az éppen fényképezkedÅ‘ japán turisták is újszerűnek találták a látványt. Biztosan unortodox, esetleg vitatott lépés a szentély új dÃszÃtése, de maga Jézus is pontosan ilyen volt. A hagyományoknál, a gÅ‘gös és hamis erkölcsiességnél és az elitek elvárásainál mindig fontosabb volt számára a szociális igazságosság, a szegényekkel, az elesettekkel és a kirekesztettekkel vállalt szolidaritás.
11:01 de.
Gyönyörű! Nagyon tetszik! Mármint a 2011-es!
6:58 de.
Ezt hozta a modernizmus.A II.Vatikánum után mindenki azt csinál ugy misézik kénye kedve szerint.Pedig Isten nem modernista.
12:41 du.
A legnagyobb dolog ,hogy türelmesek vagyunk egymáshoz.Az életemet Krisztus vezeti,azt jelenti,hogy egy folyamatosan változó világban is felismerem a másik emberben az Urat. GyümölcsirÅ‘l ismered meg a fát,ha ezeket átgondoljuk,akkor nem csak a törvényt (a Vatikán Ãgy rendelte )keressük,hanem Istent magát.ha nem lenne templom,akkor is lenne közösség,vagy lesz is. Az összevándoroltak szokásai érdekesek néha,de ha a cél az,hogy minél jobban szeressük Istent és az embert ,akkor megértjük a szentélyátalakÃtókat is.