Az alábbiakban Hollósy Gerti három részből álló tematikus összeállítását olvashatják Ady Endre szerelmes verseiről, illetve szerelmeiről. I. rész Léda Léda, azaz Brüll Adél, (asszonynevén Diósy Ödönné) egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt. E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket. Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében. Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem. Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak. Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név visszafelé olvasva, amúgy pedig […]

Fene sem tudja, hogyan került a kezembe egy ős régi újság. A dátuma igen csak el van mázolódva, éppen ezért kiakartam hajitani, ám a szemem megakadt egy cikken. Schmitt Pálnak mennie kell. Nofene! Mikor is volt ez? Nem akarok marhaságot írni évszámbelileg de már ismételten Fidesz éra volt. Na hogy is vala ez az egész Schmidt ügy? Schmitt Pált annó a fidesz juttatta be a köztársasági elnöki székbe. Mint olimpiai bajnokot és „doktort” őt tartotta alkalmasnak erre a közjogi méltóságra. Az Istenadta nép mi mást tehetett, tudomásul vette. Úgy gondolta, mint közjogi méltóság sokat nem tud beleszólni a napi politikába. […]

Az Élet és Irodalom szabadpolcán található a lap mai számából Christopher Adam cikke az 1976-os montreali olimpiáról, Montreáli kaland, 1976 címen. A cikket jelenleg az ÉS honlapján olvashatják – előfizetés nélkül is -, valamint a hetilap ma megjelent nyomtatott számában. „A rossz emlékű olimpia és a stadion Montreal egyik szimbólumává vált. A modern organikus építészeti stílust képviselő stadion távolról látható, ma a montreali láthatár meghatározó eleme. A montreali olimpia pedig intő jel mindazon városok számára, amelyek lelkes pályázatokkal állnak elő. Van, amikor a nemzetépítés és a patriotizmus abban mérhető, mennyire határozottan tudunk nemet mondani az ilyen kalandokra.” A teljes cikk […]

„Az emlékezés és a tanítás kötelesség!” Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb náci megsemmisítő tábor, az Auschwitz-Birkenau felszabadításának évfordulója. Az ENSZ-határozat a tagállamokat arra szólította fel, hogy a náci korszak minden áldozatát tartsák tiszteletben, és olyan oktatási programokat dolgozzanak ki, amelyek egy jövőbeni népirtás megelőzését segíthetik. Azért van erre szükség, mert az antiszemitizmus szerte Európában ismét erősödik. A túlélők száma fogy, s könyörtelenül nyomulnak a holokauszttagadók és a történelemhamisítók. Az emlékezést és a tanítást a most növekvő generáció még kevésbé nélkülözheti! A jövő nemzedéknek ismernie kell a hatmillió áldozatot követelő náci […]

1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom költőóriása és egyben a világirodalom jelentős költője. A halál mindig szörnyű dolog, mély gyász a hozzátartozóknak, a barátoknak, Ady halála ennél több volt, nagy veszteség egy egész országnak, az akkori irodalmi életnek. „Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.” Kihunyt a lidérces messze fény, hosszú szenvedés után megszűnt dobogni a nagy költő szíve. Adyval kapcsolatos gondolataimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki a következőt jegyezte fel róla, mikor alkalma volt megvizsgálni: „Ma is borzongva gondolok rá – írta […]

Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról Opera két felvonásban, Gabriel García Márquez Del amor y otros demonios című regénye alapján Első felvonás A népi hiedelem szerint a napfogyatkozás a veszedelem, járvány és háború előjele. Az idős Püspök és a fiatal pap, Cayetano Delaura a püspöki palotából nézi a különös természeti jelenséget. A Püspök óva inti Delaurát: csak kormozott üvegen át nézzen a sötétülő napba, különben elveszítheti a látását. A piacon is mindenki a fogyó napot csodálja. A teljes napfogyatkozás pillanatában Sierva Maríát, Don Ygnacio márki tizenkét éves lányát megharapja egy kutya. A márki házában, a rabszolgák zsibongó udvarán Sierva […]

Még a múlt év végén született egy kormányrendelet, hogy a nyugdíjasoknak az év végén tízezer forintos Erzsébet utalvényokat fognak ajándékozni. Sőt! Hogy pikánsabbá tegyék a dolgokat a kormányzati szervek olyant találtak ki, hogy nem a posta fogja azokat kikézbesíteni, hanem a kormányzati dolgozók egy csapata. Ám közben elkezdtek gondolkodni, hogy ez fizikailag lehetetlen, és mi lesz azokkal a nyugdíjra jogosultakkal akik külhonban élnek? Maradt tehát az a megoldás, hogy a nyugdíjintézet postán keresztűl juttatja el a csekkeket. Én is részesülök magyar nyugdíjellátásban (ha abból a pénzből kellene megélnem igen csak nehezen menne, mert még mint fedélnélküli sem lehetne belőle ellenni […]

Mostantól már én is tudom, hogy Magyarország erősödik. Onnan tudom, hogy bedobták a postaládánkba. Vannak ismerőseim, akik már napok óta tudják, irigyeltem is őket emiatt. Szerencsére, nem éltek vissza a megszerzett tudással, ha megkérdeztem volna őket, hogy mondjatok már valamit erről az erősödésről, bizonyára válaszolnak. Nem rajtuk múlott, hogy nem kérdeztem tőlük semmit. Mostantól tehát nálam is itt van a különbejáratú bizonyosság. Kis kék brosúra, fehér betűkkel. Hajrá MTK! Jó, hogy jött ez a kis füzet, már kezdtem elbizonytalanodni. Nem mintha nem tudtam volna, hogy mi van, nézek én híradót. A híradóban erősödés van, amerre a szem ellát. Az én […]

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az Amerikai Egyesült Államok, ahol üldözték a katolikusokat. Így kezdődik a 100 évvel ezelőtt indult történet, amely után másként tekintünk napjaink iszlamofóbiájára. Egy évszázaddal ezelőtt amerikaiak milliói tartottak attól a vallási csoporttól, amely fegyverarzenálokkal készül egy titkos, előre megtervezett hatalomátvételhez az Egyesült Államokban. A rettegett csoport, amely nőket tart fogva és elöljárói kíméletlenségükről váltak híressé nem a muszlimok voltak. Hanem a veszedelmes római katolikusok. A Los Angeles Times-ban 2015-ben megjelent riport beszámol egy katolikus ellenes hetilapról, amely címoldalán mindenkit óva intett a kíméletlen papságtól, illetve beszámol zárdákban fogva tartott nőkről és a római […]

Írásom tudatosan provokatív címe nem populista propaganda, hanem annak fölmutatási kísérlete, miért lehetséges, hogy Kelet-Európa legtöbb államában a mára köznyelvi beágyazottságra szert tett „illiberalizmus” fogalma mögötti tényezők miként jöhettek létre. Hangsúlyozom, nem valamely konkrét kelet-európai rendszert szeretném tollhegyre tűzve vitriolba mártani, bár ezt nagy örömmel szoktam tenni más fórumokon, hanem azokat a talán kevéssé figyelembe vett történelmi tényezőket fölvázolni, melyek ide vezettek. E mai folyamatok gyökerei az elmúlt kb. 500 év európai- és világeseményeiben keresendőek, de az időben még jobban visszalépve, első jelei már a 4. század végén, a keresztyénség államvallássá tételével megjelentek. Tudvalévő, hogy a demokráciát a vallásszabadság hozta […]

Én szeretném, ha Budapesten lenne olimpia. Örülnék annak, ha a magyar sportolók hazai közönség előtt mérkőzhetnének meg másokkal az aranyakért, és nemes küzdelemben győznének. Szeretném, ha az egész világ látná, hogy mi magyarok milyen jók és tehetségesek vagyunk. Rendezésben, versenyzésben, mindenben. Csak előbb még meg kellene oldani néhány problémát. Nem nagy dolgokra gondolok, hanem olyanokra, amelyek könnyen orvosolhatók. Mindössze sok pénz kell, és még több idő. De, mindenekelőtt, elhatározás. Szerény számításaim szerint, ha most elkezdenénk, vagy legkésőbb holnap reggel 8 órakor, néhány röpke évtized alatt végezhetnénk. Jó lenne például, ha megszűnne a szegénység. Vagy, legalábbis, jelentősen csökkenne. Lehetőség szerint a […]

Szabályokról, törvényekről, hatalomról, közösségről és az egyénről… Amikor a demokráciát értelmezni próbáljuk, addig többnyire eljut mindenki, hogy ma már szinte mindent szabad, de mindig meghatározza valami és valakik, hogy éppen mit szabad. Továbbá az egyén gondolkodásától függ, hogy a mások számára szabad dolgokat hogyan éli meg. Feltettem a kérdést a címben, hogy mi is az, ami számít. Teljesen mindegy, hogy magánéletről, érzelmekről, hétköznapi eseményekről, nagyobb eseményekről vagy csak kisebb eseményekről, személyes vagy akár közéleti problémákról van-e szó, két dolog mindig nagyon fontos: az adott történetben szereplők egymás közötti bizalma és őszintesége, de hozzá teszem még a kölcsönösséget is. Benne élek […]

Aki még emlékszik a Millának nevezett izé keletkezésére, illetve Juhász akkori bevillanásaira, annak ismerős lehet a jelenlegi helyzet. S ez független attól, hogy a miniszterelnökségre bejelentkező Botka László ki szerint, és mennyire alkalmas. Alkalmasint erre vannak a választások. Amíg vannak. Illetve lesznek. Ezt esetleg Viktornak is elmondhatná valaki. Még időben. Nem Orbánnak, hanem Szigetvárinak. Még akkor is, ha jelenleg az „Együtt bárkivel, kivéve…” mozgalom jelenleg nem tűnik nagyon ütős szervezetnek. De még akkor is, ha az egész ellenzéknek ismert massza sem tűnik valami nagyon ütősnek. A pálinkához képest. Miközben Szigetvári égető szükségét érezte annak, hogy bármilyen tárgyalás, beszélgetés, kompromisszumkeresés, tehát […]

Endre Farkas egy montreáli magyar származású író, illetve költő. Legújabb könyve Never, Again címen jelent meg angolul és abból a KMH testvérlapja, a Hungarian Free Press hozott le részleteket.  Most Kürtösi Katalin kanadai irodalom-szakértő magyar nyelvű fordításának köszönhetően és a szerző engedélyével adunk betekintést a könyvbe. A magyar fordítás eredetileg a Tiszatáj című művészeti folyóiratban jelent meg.  1956 november Egyre hangosabb a morgás, morajlás. Hallott már ilyet. Kinyitja a szemét, de sötét van, semmit sem lát. A morajlás egyre közelebbről jön. Egész testében remeg. Valami van az arcán. Olyan, mintha egy kövér kéz volna. Kezével odanyúl, hogy ellökje. Letépi magáról a […]

Legalább 16 magyar állampolgár halt meg az olaszországi Verona környékén, amikor péntek este a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító autóbusz beleütközött egy oszlopba és kigyulladt. A halálos áldozatokon kívül összesen 39-en szenvedtek sérüléseket és 12-en súlyos állapotban vannak egy helyi kórházban. Ez a legsúlyosabb magyar autóbusz baleset 1999 óta–akkor Ausztriában halt meg 18 magyar állampolgár hasonló szerencsétlenségben. Szombat reggel a 444.hu című lap tudósított arról, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium előtt gyűltek össze a gyászolók–mécseseket gyújtottak és virágokat helyeztek el. Az iskola egyik képviselője pedig felolvasta a megmenekült diákok és utasok névsorát. Kiderült, hogy az […]