Világsztárok a Magyar Zene Házában
Popzenei világsztárok, filmcsillagok, operadívák – több mint száz nemzetközi és magyar előadóművész eredeti fellépőruháin, jelmezein, kellékein, plakátjain, kép- és hangfelvételein keresztül elevenedik meg a dívák története a Magyar Zene Háza új kiállításában, amely május 18-tól szeptember 15-ig látogatható. Rihanna, Björk, Billie Eilish, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Beyoncé, Sade, Janelle Monáe, Whitney Houston, Maria Callas, Edith Piaf mellett Blaha Lujza, Karády Katalin, Cserháti Zsuzsa, Rúzsa Magdi és még sokan mások szerepelnek a most nyíló Dívák & Ikonok kiállításon. Soha ennyi világsztár személyes tárgya nem volt látható egy helyen, Magyarországon.
A kiállításon mintegy kétszáz évre visszamenőleg találkozhatunk a nevezetes művészek emlékeivel. 
A kezdeti időpont indoklásául részben az is szolgál, hogy korábban maga a díva szó sem volt egyértelmű. Az Oxford English Dictionary-ben először 1883-ban jelenik meg nyomtatásban, „elismert énekesnő” értelemben. Érdemes felfigyelni arra, hogy ugyanitt, a meghatározás 2015-ben kiegészül. Ettől kezdve ezt olvashatjuk: „olyan személy, jellemzően nő, aki öntelt, temperamentumos és rendkívül követelődző”. Ha figyelmesen nézzük a kiállításon bemutatott személyek névsorát, még olyan magyart is találhatunk közöttük, akire akár illhetne is ez a jellemzés. Gábor Zsazsa ruhája előtt állva bizonyára többen rá tippelnének. A kiállítás olyan, mintha ezen az ezer négyzetméteren sétát tennénk a múltba – 
hívta fel a figyelmet Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, a kiállítás társkurátora. Nagy elismerés a Zene Háza számára, hogy mindössze két és fél év működést követően egy ilyen grandiózus nemzetközi tárlatot hozhattunk el. Ehhez hasonlóra, talán nem csak Magyarországon, de a régióban sem nagyon akad példa. Hatalmas élmény volt a londoni Victoria & Albert Museum csapatával együtt dolgozni, minden szakmai támogatást megkaptunk. Megtiszteltetés számunkra és a budapesti helyszín értékét jelzi, hogy legelőször hozzánk utaztatják és az eredeti kiállítást magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével is kibővíthettük. 
Kétszáz év, három kontinens, megannyi ország és milliók rajongása találkozik a dívák történetében. Olyan ez, mint egy mese, melyek epizódjai a színpadon és filmvásznon bontakoznak ki, de folytatódnak a médiában, divatban. A kiállítás labirintusában térré válik az idő és idővé válik a tér. A dívákkal együtt sütkérezünk a rivaldafényben, miközben a back stage világába, sőt a kiválasztottak lelkébe is benézhetünk. A kiállítás ugyanis a végtelen közösségről, a résztvevő tömegről és a végtelen magányosságról, az álarcokról szól. A kiválasztás fő szempontja volt, hogy olyan nagyhatású személyiségek jelenjenek meg, akik valóban megváltoztatták művészetük történetét. De egyben a nők sorsának, társadalmi szerepének mozgatói, irányítói is voltak. Ez a tárlat a női kiállás és művészet diadala! 
Jelenlétük a körülrajongott férfi sztárokra is hatott, ezért használtuk a címünkben az „ikon” kifejezést, jelezve, hogy a „díva”, mint jelkép, korok, népek és nemek felett áll. Ebben a részben látható Freddie Mercury ruhája, amit az 1986-os budapesti fellépésén viselt, de Elton John féldrágakövekkel kirakott jelmeze, Prince cipője is itt van. A kiállítás magyar dívákkal és ikonikus előadókkal is kiegészül, a válogatás szempontja történelmi volt. Dérynétől kezdve, napjainkig vonultatunk fel szereplőket az opera, az operett, a színház és – sajátos módon – a népzene világából. Így került a sorba Blaha Lujza és Karády Katalin, Fedák Sári és Marton Éva, Bajor Gizi és Sebestyén Márta, de mellettük felfedezhető még Kóbor János és Demjén Ferenc is. 
Az egyetemes kultúra modern kori története elválaszthatatlan a dívák csillogó életétől – állapította meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna. Hangos ováció, taps, luxus és túláradó rajongás, a siker elképzelhetetlen magasságai és a személyes tragédiák, heroikus küzdelmek, szenvedélyek által kísérve törtek az égig ezek az életutak. Ilyen nagyságok minden előadóművészeti ágban felragyognak. Utánuk a zene, a színház, a tánc többé már nem ugyanaz, mint előttük volt. Titkukat soha, senki nem tudta még megfejteni. Nem ismerjük azt az ismeretlen tényezőt, ami miatt a lábaik előtt hever az egész világ! Hogyan lehetséges, hogy a tökéletes mesterségbeli tudás, megjelenés, a kivételes teljesítmény nem feltétlenül elég ahhoz, hogy más emberként lépjünk ki egy produkciót követően az utcára. Miből pattan ki a szikra, ami lángra gyújtja az érzékeket, lelkeket, és a szellemet?
Ez a kiállítás cinkosunkká szegődve megpróbálja velünk együtt kutatni ezt a titkot – de az örökre ott marad a művészet lelakatolt trezorjában. Hús-vér emberek ők, mégis csodálatra méltók, mert kivételes, isteni ajándékot kaptak, de volt bennük elegendő erő, kitartás, hogy vele jól sáfárkodjanak. Korunk ma arra kényszerít, értelmezzük újra a példakép fogalmát. Nincs az rendjén, hogy az instant, súlytalan, csak hetekig tündöklő, online sztárok idejét éljük! Kreált jelenségek vonják magukra gyerekeink figyelmét, melyek mögött nincs valós teljesítmény. A látszatértékeket e kiállítás szembeszökő módon hívja tetemre. Emlékeket ébreszt és megerősítést ad nekünk. Számunkra viszont azt teszi igazán értékessé, hogy a dívák sorát mi sikeres magyar előadóművészek személyével egészíthettük ki. 
A budapestinél elképzelni sem tudok jobb helyet a kiállításunk befogadására, érződik rajta, hogy mindenhol a zene járja át – mondta Kate Bailey, aki az eredeti tárlat kurátora volt Londonban. A kiállítást úgy építettük fel, mint egy operát. Két felvonásból, 12 jelentből áll, benne 70 díva mondja el a történetet. Első része a 19. századtól történelmi kontextusba helyezi a díva megteremtését, feltárja a színpad és a képernyő istennőit. Megismerhetjük az első operadívákat, a korai primadonnákat, az emberi testet felszabadító táncosokat – Josephine Baker, Lakatos Gabriella – vagy a hollywoodi dívák – Elizabeth Taylor, Marilyn Monroe, Gábor Zsazsa – személyes történetét, rajtuk keresztül pedig elmélyülhetünk a nőiséghez kapcsolódó változásokban, a nők jogaiért folytatott küzdelmekben. 
A második felvonás hat különböző perspektívára építve a modern dívát, a díva-galaxis válogatott sztárjait ünnepli. Azokat a forradalmi előadókat, akik művészetükkel, hangjukkal és önazonosságukkal a társadalom változását, fejlődését szolgálják. Láthatóak Tina Turner, P!nk és Cher, a sztár-dizájner Bob Mackie által tervezett ikonikus szettjei, de Billie Eilish, Rihanna, Adele, Björk, Whitney Houston és sokak koncertekről, díjátadókról, klipekből, lemezborítókról, híres fotókról ismerős fellépőruhái is megtekinthetők a kiállításon. A tárlat a világsztárok életében mélyül el, rajtuk keresztül megismerteti a dívajelenséget is: hogyan változott a női előadók társadalmi megítélése az elmúlt 150 évben, hogyan indultak el az egyenjogúsági mozgalmak, és miként formálódott a nők előadóművészetben betöltött szerepe. 
Ilyen értékes tartalommal bíró kiállítás, műtárgyvédelmi okból, legfeljebb 4-5 helyszínre utazhat – mondta Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója, a kiállítás társkurátora. Megjelenése nálunk kultúrtörténeti jelentőségű, hasonlóval – Londonon kívül – eddig sehol nem találkozhatott a közönség. Izgalmas párhuzamokat és ellentéteket fedezhetünk fel a nemzetközi és hazai dívák történetében. Marlene Dietrich és Karády Katalin meglepően hasonló helyzetből indultak, mégis más-más sors jutott nekik. Dietrich, demonstratív módon hagyta el a hazáját, Németországot, hatalmas nemzetközi karriert futott be. Karádyra itthon a háború hőseként is emlékszünk, de ő kivándorlását követően a nyelvi nehézségek és Magyarország izoláltsága miatt nem tudott a kor Amerikájában karriert csinálni. 
Ez a kiállítás remélhetőleg közelebb hozza a közönséget a dívák által megalkotott és folyamatosan formált, kiemelkedő művészeti és társadalmi értékekhez. A „dívatemetika” az egész évad fontos elme lesz. Kiemelt szerepet kap nemcsak a kiállítási, hanem a koncert, az ismeretterjesztő és a zenepedagógiai programokban is – egésze a kiállítás szeptember 15-i bezárásáig. A Magyar Zene Háza az Erste Bankkal közösen egy fiatal tehetségeket támogató programot is meghirdet, „Erste ifjú Díva” néven – jelentette be Murányi Linda – a bank PR vezetője. Hat pályakezdő tehetségnek kívánnak segítséget nyújtani, részben anyagai támogatással, részben pedig azzal, hogy saját céges rendezvényeiken fellépési lehetőséget kínálnak számukra. A jelöltekre a https://zenehaza.hu oldalon már szavazni is lehet, a nyertes majd pénzjutalomban részesül.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
12:04 du.
Magyar zene házában pop-zörej nyekergők is ott lehetnek? Liszt, Erkel kitiltva?
6:46 de.
Lukas Ag Atyám
24.05.22.12:04
Bizony, jogos a reklamációd. Ti. ennek az épületnek gondolata korántsem a „magyar zene további felépülésére” jött elő, hanem a Budavár (I.ker) Táncsics Mihály utca 7. mai formáját 1750-ben elnyert ERDŐDY-HATVANY PALOTa barokk műemlék épületében már hosszú ÉVTIZEDEK 1974.óta működő ZENETUDOMÁNYI INTÉZET és KUTATÓKÖZPONT /koncertek, aktuális kiállítások, állandó hangszer-és zenetörténeti múzeum, rendezvények, esküvők, hangszetörténeti kiállítás, stb./ tehát ez a sokévtizedes és többezer négyzetméteres barokk, igazi —> M A G Y A R . Z E N E . H Á Z A . MEGKAPARINTÁSÁRA irányuló, Ligetnek titulált Vár Fidesz-Projekt keretében jött létre, hogy majd a várbeli MTA-intézet tartalmát is leköltöztetik ide, a ligetbe a hamis FidSS próféták…
12:06 du.
˙
Révay András és
LukaSaGatyám
24.5.22.12:04
NERVÁNA:
Méghogy a magyar zene háza ??? Az már 40 éve létezik az Endrődy-Hatvany palotában a Vár fokán. Csakhogy az Orbán dinasztia majdani koronázásához egy Budavár fideszes bevétele program is szükséges, amely oda hatott, hogy odafönn a vár fokán a legszebb és legalkalmasabb épületek kiürítését teszik szükségessé, levegőben hagyva a kérdést, hogy de hova költöztessük a híres magyar (ez utóbbi nekik nem is fontos) intézményeket és közgyűjteményeket… Erre találta ki pártunk és Vezérünk Budapest tüdejének az elvárosiasítását mindenféle, eddigi budavári közintézmény leköltöztetésével a Ligetbe, mint példul’ a Magyar Zene Házát is e kiagyalt és az eddig elhallgatott, elegáns palotánál és intézménynél sokkal méltatlanabb üvegkalicka épületével, amit többekközt az így népszerűsített propaganda-cikkekkel nyomatnak ezer decibellel az egyszerű emberek fülébe, mivel azok a várbéli Zenetörténeti Intézetről mégcsak nem is hallottak!!!
https://tudomány.cafeblog.hu/2014/10/04/elkoltoztetik_a_tobbszoros_jubileumat_unneplo_zenetudományi_intézetet/
A karmelita-Vár-és Táncszínházat, meg a Sándorpalotát már einstandolták is, aztán ugyanígy kívánnak eljárni az Országos Széchenyi Könyvtárral, a Nemzeti Galériával, de zusammen az egész várnegyeddel is, ahol már a folyamat, az építészeti főcsapás folytatódik: iránya és centruma a XVIII-XIX.századi Várpalota trónterme a főcéllal, a dinasztia alapítás helyszínéül erre megálmodott komplex nemzeti projekt keretében…
3:50 de.
Tisztelthu.
és András
A igazi magyar zene háza https://zti.hu/index.php/hu/bemutatkozas
50 éves
4:58 de.
tulajdonkeppen az a baj hogy orban csinalta a zene hazat es nem magyar peti vagy gyurcsi ?
6:45 du.
Joshua
2024 május 26
4:58 de.
„tulajdonkeppen az a baj hogy orban csinalta a zene hazat es nem magyar peti vagy gyurcsi ?”
Még ennek sem kellene bajnak lenni, de az már tragédia, hogy két ilyen nemzetközileg is elismert nagy művész ellenkező politikai szimpátiájuk miatt nyilvános, alantas személyeskedésükkel lejáratják magukat az eddig Őket kimagasló művészetükért tisztelő nagyérdemű előtt!
https://nlc.hu/ezvan/20240524/rost-andrea-reakcioja-miklosa-erikanak-en-nem-egy-magyarorszagon-vilaghiru-enekes-vagyok/
12:49 du.
Joshua
26.4:58
Bár megszólítás nélkül, de vélem, hogy itt hozzám, v. THU-hoz, avagy Vögeleinhez szóltál(?)
Ha vetted volna a fáradságot, most mégis javaslom, hogy így utólag, de olvasd el e kommeteket a linkekkel együtt, s akkor rájössz, hogy nem a nagy . a l o m alapító Orbanini többezredik vackával van baj, hanem azzal, hogy az ő alomját olyan sz..okkal szaporítja, ami egyrészt a Várban méltóbb helyen már rég megvalósult, jól üzemel, és másrészt milliárdokat ver el ezekre a repi „alkotásokra”, miközben idehaza pl. az alapoktatás,v. az egészségügy rohad… Itt most éppen többünk szerint is sok-illiárdos fölös’ flancról van szó, csak azért hogy Keresztapa rátehesse a kezét a MÁR LÉTEZŐ ZENETUDOMÁNYI INTÉZET és MÚZEUM várbeli ÉPÜLETÉRE. Erre a propaganda cikkre is e fölöslegesség miatt volt szükség. A rádiókban és tévékben ugyanezt művelik, miközben az említett Táncsics-utcai Igazi Magyar Zene Házáról a sajtóban és a médiában, sehol egy kummányi szó, annyi sem esik, pedig szükséges lenne…
Megjegyzem, pontosan ugyanezt művelte a Nemzetiszínházzal, a Néprajzi Múzeummal, a Kossuth Szoborral, a Közlekedési Múzeummal, a Természettudományi Múzeummal, ill. készül tenni még a Nemzet Galériával és az országos Széchenyi Könyvtárral is s még kitudja hány közös kincsünkkel, miközben tönkre-vágja a Városligetet. Kérdezz nyugodtan ezekről onnan Brazilból, vagy az USA-ból. Részletesen is tájékoztatlak, ha kiváncsi vagy, ami amúgy pozitív tulajdonság részedről…
2:10 du.
Orsos ur es Brunszwik urholgy … bot fulem van ´´ gyerekkent volt opera berletunk es zongorazni is tanitottak=====8 evesen zongora ora helyett csavarogtam a rozsadombon es szuleim rendorokkel kerestettek meg´´´ńa ennyit az en zenei igenyeimrol/////// nem bosszantasbol irom de;;;;;engem ez a ki tudja hanyadik zenei haz intezmeny///////nem tud erdekelni vagy lazba hozni…..
2:13 du.
Orsos ur…..ez a rost andrea meg miklosi muveszno cica harca aztan tenyleg remek szorakozas nekem === PENZROL irigysegrol politikarol van szo;;;;az usa ugyan ez……robert de niro trump ellenessegen is csak rohogni tudok
1:21 de.
OrsósElemér
24.5.26.6:45
Rost Andrea művésznő mindössze egyetlen mondatban, csak a Miklósa által bevitt – p r i m i t í v – mélyütésre válaszolt finom eleganciával…
Nézd csak meg, hogy ez a M.E. miféle műsorokban és miféle – a világhírhez méltatlan – zenebarbár „celeb” társaságokban fényképezkedik, és szerepel, mint Szandi, NagyFeró, vagy Tóth Gabi, stb. „járatja le magát az őt tisztelő nagyérdemű előtt”…
1:09 de.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2024. május . 25. 12:06
Jó címet adtál e kommentednek, ezzel a N E R V Á N A -val…
Ha jól értem a BUDAVÁRI MAGYAR ZENE HÁZA, vagy ZENETUDOMÁNYI INTÉZET, azaz a felújított barokk Erdődy-Hatvany palota Fide-SS EINSTANDOLÁSÁNAK nemcsak spekulációját tűzted tollhegyedre, hanem még a konkrét tényét is…
Csakhogy az ahhoz mellékelt „Kaféblog” c. l i n k e d . hogyhogy nem,de az idők és az állami . c e n z ú r a . s ú l y a . alatt . e l z á p u l t . és eltűnt.
Ám jómagam egy icipicit ismerve az Intézet helyzetét elárulom, hogy abban a budavári palotában szerődésileg „végleges”, illetve MÉLTÓ életet élő BARTÓK ARCHÍVUM KURATÓRIUM bejelentette, hogy ZenetudományiIntézet ELKÖLTÖZTETÉSE ESETÉN ezt a hatalmas nemzeti kincset, A VILÁGHÍRŰ GYÜJTEMÉNYT KIVONJA a magyar állam hatóköréből…
Ennyit a melldöngető féltéglás magyarkodás (ld.pl. e cikk) zenei tény, és >magyar< és zeneháza igazi oldaláról…
3:19 de.
Révay András
T. cikkírónk
Erről a „Magyar Zene” Házáról írj egy magyar jelentőségű cikket, pl. arról,hogy ez a munkaterv*még a >Magyar Tudományos Akadémia< jogtalan lerohanása, kisajátítása,ill. úgymond' az einstandolása előtt született. Érdemes fölmenni a Burgba, riportot kerekíteni belőlük, mint tetted annyi állami intézmény mesés, költői megformálásával… E Várbeli Zeneháza megírásához szokásod szerint keress legalább egy államtitkár-félét, mely rang messzemenőkig növelheti cikked állami ázsióját is…
https://zti.hu/files/zti/MTA_BTK_ZTI_2016-2019_strategiai_terv.pdf
˙
*zti=Zenetudományi Intézet
4:29 de.
Ez is a zenekutató intézethez, mint magyar zene disciplina területéhez tartozik, tudniillik a magyar zene, mint bármi más magyar kutatnivaló sem lehetne jobb kezekben,mint az a u t o n ó m . Magyar Tudományos Akadémia kezében és irányítása alatt…:
https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/03/21/az-mta- szabadsagaert-tuntettek-budapesten
A képen a Széchenyi Lánchídon tüntető kutatóintézetek, háttérben a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-téri székháza…
Ugyanis nemcsak a ZTI palota-székházát vették happolási listára.
5:54 de.
OrsósElme
05.26.6:45
Rost Andrea művésznő nagyon is finoman, urimód’ válaszolta meg Miklósa Erika ordenáré – de főleg politikai – nyilatkozatát…
6:37 de.
Gorgonzola
Ludovika
alattkelt
05.27.7:03
kommentje:
A JÓSÁGOS SZÜRKE STRÓMAN: Mészáros Lölő
https://hu-hu/hirek/other/színre-lép-mészáros-lőrinc-a-magánember/ar-BB1nbsoZ?ocid-=msedgntp&pc=U531&cvid=606037538ac472696…
3:28 du.
Voronyezs
2024 május 28
1:21 de.szerintem
Lehet hogy rosszul gondolom, de „– p r i m i t í v – mélyütésre” még reagálni sem kellett volna, főleg nem ilyen nagyképűen.
12:47 de.
FORTIMBRASZ
24.5.29.4:29
Rákapcsoltam a „linkedre”, azonban a lényeget,a Magyar Tudományos Akadémia kutató-intézeteinek lánchídi tüntetését,mint Cipolla – A varázsló – kisajátítóművész szakszolgálata bravúrosan eltüntette.
Jah kérem,aki lop, az el is tüntet,ha kell egy egész Láchidat is.
12:51 de.
UI
Cipolla: Tomas Mann: Mario és a varázsló című kisregénye náci vezéreket megtestesítő szugesztív mágusa…
2:56 de.
Joshua
27.2:10
Írod, hogy „téged – lévén te zenei antitalentum – ez a zeneház kérdés nem tud lázbahozni…”
Meg kell valljam, hogy én sem vagyok szobrász, vagy festőművész, azért időnként mégis fellátogatok pl. a Várba, ott is a Magyar Nemzeti Galériába, hogy feltöltekezzek a művészet nyújtotta katarzis(!) élményével bővítendő emberi mivoltom attribútumait ami igaz, bármiféle műfajra zenétől, a képzőművészeteken át a szépirodalomig mindenre feltéve, ha az művészi…
Ha figyelmesen elolvastad volna kommetem, most mégis értenéd, hogy ITT NEM „EGY KI TUDJA HANYADIK […] INTÉZMÉNYRŐL” VAN SZÓ. NEM, H A N E M . EGY . nemzeti intézménynek helyet adó MŰEMLÉK . P A L O T A . BECSERKÉSZÉSÉRŐL a Ligetprojekt elnevezésű fikció segítségével, amely kulcsot adott, ad A PREDÁTOR kezébe várbeli ÉPÜLETEK látszólag legitim MEGKAPARINTÁSÁHOZ…
Egyébként Bartók, Kodály, Erkel, Liszt, Dohnányi, Rózsvölgyi, Weiner, vagy Ránki György stb, nem pusztán zenei jelentőségű nevek, hanem a magyar kultúra oszlopos világítótornyai akik komplex művészet méltó jelképei világszerte, akik a zeneszerzésen túl pl. az értékes azaz valódi magyar népművészet – tiszta forrásból – feltárásával sokkal többet adtak a kultúrának, mint csupán dallamokat, vagy giccses nosztalgiát…
Egyébként igen szép helyen csavarogtál anno. De legalább fütyörésztél is közben ?… Mert Kodály ezt írta erről:
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható”.
3:05 de.
Butela
29.6:37
A Cenzúra által elnyelt linked pótolható, ha simán beütöd (a keresőbe), hogy MÉSZÁROS LŐRINC A MAGÁNEMBER …
Így több variáns is kijön a mögötte tornyosuló Orbán portfolióról
12:45 du.
Voronyezs
2024 május 28
1:21 de.
Lehet hogy emberileg csak átlagos, de akit a Metropolitan három évre szerződtet az szakmailag nem lehet kismiska!
1:03 du.
SchumackerLady
2024 május 29
5:54 de.
Igen, viszont elég öntelten!
(Azonban mi szükségük -mindkettőjüknek- bármilyen politikai elkötelezettségre amikor elvitathatatlan művészetükkel sokkal jobban tudnak profitálni? Naszóval egyezzünk meg, inkább jelen esetben emberi hiúsági cicaharcban, mert a szakmai felsőbbrendőséget önmagukról eldönteni kicsit hiú nagyképűség!)
1:19 du.
Brunszwik Teri cserkesszetek be ti is valamit