Fred Magee atya

Az ottawai Szent József római katolikus egyházközség évtizedek óta az egyházmegye leginkább avant-garde és aktivista hitközsége, mely nem csak szóban, hanem cselekedetben is komolyan gondolja a szociális igazságosságot és az elszegényedett, kirekesztett emberekkel való szolidaritást.

Ez már a nyolcvanas években is érzékelhető volt, amikor Fred Magee atya (1939-1996) egy szombát délután baltával verte darabokra a szentély körüli márvány korlátot, mivel ez a nép kizárást, kirekesztését szolgálta. Legalábbis ezzel magyarázta akcióját a valamelyest meglepődött kurátoroknak, akik a templom alatti díszteremből rohantak fel a nagy zörej miatt. A tradíció szerint, a szentely a templom elkülönített része, ahová a mise alatt a hívők nemigen léphetnek be, de a Szent József Egyházközben immár teljesen nyitott és állandóan változó terület.  A karizmatikus Magee atya lelkipásztori szolgálata idején aranyhalak úszkáltak egy, a szentély környezetébe elhelyezett kékszínű műanyag medencében, a keresztelőkútat pedig homokkal töltötte tele a nagyböjt alatt. 1996-ban – Magee atya temetése alkalmából – Marcel Gervais, Ottawa püspöke Jézushoz hasonlította a néhai plébánost. „Megismerni MacGee atyát kicsit olyan volt, mint Krisztussal érintkezni. Cselekedetei révén ismerhettem meg igazán”–mondta a püspök. A belvárosi templom enteriőrjének unortodox átalakításán kivül, a II. Vatikáni Zsinat szellemét maximálisan követő pap legfontosabb cselekedetei közé tartozott az ottawai St. Joe’s Women’s Centre női menhely megalapítása és az elszegényedett családok – illetve az inuit, elsőnemzeti közösségek – számára pihenést biztosító Wapoo’s Farm létrehozása.

Az idei nagyböjtre is kreativitásáról tett tanubizonyságot az Oltáregylet, amikor valóságos szemétdombbá varázsolta a szentélyt. Fekete keselyűk repkednek a kereszt és a körülötte lévő hulladék felett. Majonézes-üvegeket, müzlis és pizzás dobozokat, tömött szemétzacskókat, csomagolópapírokat és konzerveket találhatunk az oltár mögötti területen.

Az ottawai Szent József Egyházközség szentélye 2012 februárjában

A dizájnmunkát az oltáregylet végezte, annak élén pedig Dorothy Collins. Dorothyt Guatamala Városba tett látogatása inspirálta, ugyanis megdöbbenve látta, ahogyan a metropolisz elszényedett asszonyai a keselyűkkel harcolva kutattak élelem és egyéb használható cikkek után a toronyosodó szemétdomb tetején. A mindennapi rutinhoz tartozott, hogy a nyomorban tengődő munkásasszonyok a szemétdombhoz vezető út szélén várták a szemétszállító teherautókat és a járművek által vágott ösvényen sétálva kincseket kerestek a selejtezetett tárgyak között.

Az átalakított szentély látványa még engem is kissé meglepett, amikor egyik reggel a plébániahivatal épületében lévő irodámból a templomba sétáltam az ebédszünet alatt. Feltehetően az éppen fényképezkedő japán turisták is újszerűnek találták a látványt. Biztosan unortodox, esetleg vitatott lépés a szentély új díszítése, de maga Jézus is pontosan ilyen volt. A hagyományoknál, a gőgös és hamis erkölcsiességnél és az elitek elvárásainál mindig fontosabb volt számára a szociális igazságosság, a szegényekkel, az elesettekkel és a kirekesztettekkel vállalt szolidaritás.

Az ottawai Szent József Egyházközség enteriőrje 2011-ben