Van nekünk, ugyebár, isten és a 2/3 kegyelméből ez a miniszterelnöknek látszó valakink.  Mert hát, messzebbről nézve annak látszik, de közelről… Közelről leginkább egy krakéler, aki, ha kérdezik – Sólyom által, teljesen indokolatlanul – hogy készen áll-e a kormányzásra, határozottan azt feleli: készen áll. Azután amikor palotapincsije most azt kérdezte tőle, elvállalná-e a miniszterelnökséget, ismételten határozott igennel felelt. Így van ez: a mi Orbánunk rendkívül határozott egyéniség. Határozott volt, amikor kokikat meg sallerokat osztogatott Brüsszelben, határozott volt, amikor pávatáncot járt az ET előtt, határozott volt akkor is, amikor senkitől fel nem hatalmazva 20 évre eladósította az országot Putyinnak, és végül […]

2011-et írunk. Orbán éppen csak, hogy megmelegedett a trónján, de már javában sarcolt és építette orbitális hazugságokra épülő rendszerét. Így ír ennek egyik momentumáról Osszián: „Az egyszer biztos, hogy ami hazugságra épül, az úgy összeomlik, mint a kártyavár. Törvényszerű. És a sorozatos tolvajlásokra épülő rendszer? A különféle, legrafináltabb módon kitalált adónemek kivetésére, javak bekebelezésére vagy csak éppen megszerzett jogok megsemmisítésére való törekvés hozhat átmeneti sikereket egy olyan kormánynak, amelynek egyáltalán nincs gazdasági stratégiája, de még az elképzelései is halványak, nem ritkán utópisztikusak. Lopni azonban tudnak, hatalmi helyzetből ez könnyű is: így lett a martaléka hárommillió kisember tizenkét éves megtakarítása a hatalmi […]

Az alábbi írás a WP oldalán jelent meg: „Egy hete már írtam az Országházban április 7-én tartott miniszterelnöki sajtótájékoztató díszleteként bemutatott turulos csúcsdíszű magyar zászlókról: http://djnaploja.wordpress.com/2014/04/09/hun-magyar-vagy-naci-jelkep/ Amikor észleltem őket, kezdetben mémre gyanakodtam, de kiderült, hogy bizony, a valóságot láttam: Természetesen semmi bajom történelmi hagyományaink ápolásával, de azért nem ártana ismerni is azokat. Még a jelenleg berendezkedni, stabilizálódni óhajtó rendszer sem tartja magát a korabeli magyar nemzetiszocialisták jogutódjának. Még “alaptörvényük” sajátos történelemszemlélete szerint is a 20. század első felében a nyilasok voltak a rosszfiúk, a csúnya balos kommunisták jobboldali megfelelői. Az Orbán Viktor mögött megjelenített zászlók hasonmásait ők és csak ők használták: […]

Ez állt a kampányplakátokon, jó nagy betűkkel, nehogy valaki ne tudja elolvasni. Akkor nézzük, mit is jelent ez valójában. Kicsit messzebbről kell elindulnunk, hogy megértsük, hogy alakult ki ez a szlogen. Vala ugyebár a vörösgárdisták forradalma – no, a mi fülkeforradalmunk azért nem volt akkora, de kétségtelenül éppolyan hatásos volt – minek eredményeként kialakult Mao elnök elvtárs totális uralma.  Lett belőle egy kis vörös könyvecske, ami a kötelezőt tartalmazta, mi oly hatásosan működött, hogy nem egyszer lengetésével és a benne foglalt maoi bölcsességek skandálásával még erdőtüzet is próbáltak oltani. Nem sikerült, de megpróbálták, különben honnan tudták volna, hogy nem megy? […]

Sokan voltunk, mégsem elegen. Mi, a második Fidesz-kormány kárvallottai, akik hittünk a kormányváltásban, nem tehetünk mást, mint szembe nézni a keserű valósággal: vesztettünk. Ráadásul sajnos ismét kétharmados vereséget szenvedtünk. Volt remény a győzelemre, de szertefoszlott: a hamis gyöngy időnként jobban csillog, mint az igazi! Ez a bölcs mondás pedig most szintén beigazolódott. A Fidesz a maga jól csengő hazugságaival ismét sikeresen legyőzte politikai ellenfeleit és a baloldali kormányváltó összefogást. El kell tehát ismerni, hogy a Fidesz nagyon jól hazudik. Azt hazudja, amit a nép hallani akar. Az egyik ilyen jól csengő „hazugsága”, amit a magyar nép zömével sikeresen elhitettek, a […]

Gagyi kormány, gagyi választás Dübörög a választási kampány, mely a finisébe érkezett, a fidesznyikek mindent átadnak, csak a hatalmat nem. Orbán átadta még gyorsan a választás előtt a félkész várbazárt. Ez lesz az új divat, hogy a politikusok ezen túl építés közben is átadják majd a létesítményeket. Mert ha egy dolgot tízszer adnak át, akkor az úgy látszódhat, hogy tízszer annyi minden épül Kollegisztánban. A gagyiságnak nincsenek határai, Fazekas Sándor miniszter egy meglévő focipályához tartozó öltözőt (!) adott át Karcagon nagy csinnadratta közepette. A polgármester szerint ez az öltöző végre „eleget tesz a 21. század kihívásainak”. Igaz, hogy az öltöző […]

Van nekünk, ugyebár, ez a Kovács – bocsesz, „A” Kovács. Ez „A” Kovács igen családszerető ember, oly annyira, hogy leányának esküvői vacsoráját fejedelmi pompával rendezte meg, ahol Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; Na jó, nem volt 100, csak valamivel több, mint 60.  Igaz, hogy a rendezvény kiszolgáló személyzetét – nem nyeretlen kétévesekről van szó, harcedzett pincérek, szakácsok, kézi lányok, akiket szinte név szerint ismernek a rendezvényszervezők – állami rendezvényre toborozták, Bicskére, de csak az indulás reggelén derült ki, hogy Tükrös-pusztára, Tiborczék szerény kis birtokára vannak elszegődve, egy […]

„A” Kovács, mint olyan – saját állítása szerint – soha nem látott egységbe kovácsolta nemzetét. Egy kovács, ugyebár, olyan eszközökkel dolgozik, mint az üllő, kalapács, izzó szén, vas, acél (e kettő közt a széntartalom mennyisége a különbség. Ha az sok, akkor a vas rideg marad, nem kovácsolható, törik). A kovácsok közt is van különbség, van, aki patkoló kovács, van, aki kardkovács, van, aki hordóvasalatokat készít, van, aki uradalmi kovács, van, aki gyógykovács – még fogat is húz – és van, aki cigánykovács. A mi kovácsunk esetében nagy az utóbbi valószínüsége. Ráadásul még csak nem is kovács mester, csak ráverő kovács. Minden […]

Mi folyik manapság a csapból? A nem is tudom hány közszolgálati tv-ből, rádióból? Ma a csapból reggeltől estig Simon Gábor nem létező afrikai útlevele, és az évek során összegyűlt 240 milliója folyik. (Évekkel ezelőtt 40 millióval kevesebb volt – azóta drágultak a devizák). Nem szeretjük Simon Gábort. Buta is, mert sejthette volna, hogy a bélműködését is figyelik – de meg nem szeretjük a titkos pénzeket tartókat sem, bár tudjuk, ezzel nincs egyedül, de azt is, hogy ha valaki nem rendelkezik simicskai vagy lázári, nyergesi orbáni, mészáros lőrinci fifikával, akkor hasra vágódik, mint Rottembiller. Főleg, ha a párt nincs teljes mellszélességgel […]

Világbotrány a voksimport Erdélyből. Lakcímkártya átvehető a választási csaláshoz vasárnap is. Mert hát, meghosszabbított nyilvántartással szolgálnak az okmányirodák. Nézzük a módszert a játékelméleti matematika oldaláról: A lényeg az, hogy a 80.000 főt elég csak a legjobban billegő helyekre irányítani előre nagyüzemileg tervezett, leszervezett alapon, mert azoknál érvényesíthető a korlátozott erőforrásunk a leghatékonyabban. Meg kell nézzük, hogy ezek közül melyeknél kell/lehet a legkisebb számú voksturistával egy-egy mandátumnyereséget elérnünk. Ezekre koncentrálva elég, ha az összes, a 106 körzetből csak ezeket nyerjük el egy kiegyenlített országos rendszerben. (A biztos nyertes és vesztes területeket nem is kell figyelembe vegyük ezen metódus szerint, sőt a billegőknél […]

Van nekünk, ugyebár, a Kovács (elvtárs). Jobban mondva, „A” Kovács. Keresztneve mindegy is, mert ő az igazi. Lehetne Steinmann is. „A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. Az ő neve nem tisztán egy ember jelzésére szolgál; – szimbólum ez a név, ahány fiú az osztályban, annyi apa ismeri otthon ezt a nevet. „a Steinmann miért tudja megtanulni?” kérdezi otthon harminckét apa harminckét fiútól. ” kérd meg Steinmannt, hogy magyarázza meg”, mondja az apa, és a fiú valóban megkéri a Steinmannt. A Steinmann mindent tud előre, még mielőtt megmagyarázták volna. Matematikai lapokba […]

Talpra Magyar, hív az urna! Meg ne válaszd Viktort újra! Kibírsz vele még négy évet? Ez a kérdés! Válassz, kérlek! Mi magyarok annyi mindent elcseszünk, Elveszünk, ha nem maradt egy csepp eszünk! Alkotmányunk véres kardja Hajszálon függ, rozsda marja. Nevet rajtunk Európa: „Lázadj már, te idióta!” A magyarok szégyene, hogy kertelünk, Felkelünk, de odacsapni nem merünk! Nincsen jövőnk, csúf a múltunk, Jelenünkből nem tanultunk! Sírunk, hogy a sors lecsap ránk, Nem hogy inkább észbe kapnánk! A magyarok kedvelik a bánatot, Állnak, mint a vágóhídi állatok. Fényesebb a lánc a kardnál, Fegyvert fogni mér’ akarnál? Fogjál inkább papírt-tollat, Valljad be az […]

Az Alkotmánybírósághoz fordultam  – mert zavar a pofámba tolakodó propaganda, a magyar nyelv rongálása, s mindaz a hazugság, ami az egészben tetten érthető. Az indítványomat a tekintetes AB – visszautasította. Nem találta az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét, s hogy a megsemmisíteni kívánt passzusok mely alaptörvényi rendelkezésekkel ellentétesek. Szerintem necces a dolog, mert a véleménynyilvánítás szabadságát és a tulajdoni jog gyakorlását is érinti, ha törvény írhatja elő, hogy valamit ki kell függeszteni, amivel nem értek egyet – de az igazi meglepetés akkor ért, amikor kiderült: hiába hivatkoztam, hogy „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket…ápoljuk és megóvjuk”, vagy hogy „Valljuk az elesettek és […]

Viszont lesz vita (inkább beszélgetés) a Népszabadság és az ATV szervezésében. Aki bújt bújt alapon… „Az ATV és a Népszabadság szerkesztősége értetlenül áll az előtt, hogy nem egészen két héttel a magyar társadalom legfontosabb eseménye, az országgyűlési választás előtt nincs mód arra, hogy az eséllyel versengő demokratikus erők érdemben kifejthessék elképzeléseiket. Ehhez sem elég akarat, sem méltó fórum nem akadt idáig. Ezért a két szerkesztőség közösen hirdet szakpolitikai fórumot: április 1-jére a külpolitikai, 2-ára az oktatáspolitikai, 3-ára az egészségügyi és 4-ére a gazdaságpolitikai elképzelések megvitatására. Fölkérik ugyanakkor a demokratikus erők miniszterelnök-jelöltjeit, hogy április 5-én, a választás előtti napon vegyenek részt […]

A kedves Putyin fan Pécstt kis székre állva osztotta az igét a fidesznyik katonáknak, akik csorgó nyállal hallgatták a vezénylő tábornok semmitmondó lózungjait. Persze a bátor vezér testőrök gyűrűjében volt, még a saját fanjai előtt is fél. Gyáva ez a műdemokrata, még nyílt vitára sem mer kiállni senkivel évek óta, sőt még a csicskáinak is megtiltotta azt, hogy szóba álljanak politikai ellenfeleikkel. Ez a felcsúti demokrácia. Szóval arról beszélt Pécsett,  hogy hogyan kell kommunikálniuk a választás finisében, mivel kell megmagyarázni a félázsiai szavazóknak, hogy ők nem élnek rosszabbul, mint 4 éve, csak úgy érzik. Mert nem az a fontos, hogy […]