Nem volt ez mindig így, de John Baird kanadai külügyminiszter szerint manapság Kanada Izrael legjobb barátja. Ellenben a magyar jobboldallal, a kanadai konzervatív kormány külpolitikájának egyik legfontosabb eleme az Izraellel vállalt szolidaritás, még akkor is amikor ez veszélybe sodorhatja a kormány kapcsolatait a közép-kelet egyéb államaival, vagy amikor az ENSZ felháborodását váltja ki.

A magyarországi roma menekült-hullámot és a C-31-es törvényt vizsgáló parlamenti bizottság ülésén vett részt Helyes Imre, Magyarország ottawai nagykövetségének konzulja. Karl Nerenberg, a Rabble című ellenzéki online lapban megjelent beszámolója szerint Helyes Imre kissé váratlanul bevallotta a Commons Immigration Committee képviselői előtt, hogy a Fidesz-kormány komoly kihívásnak találja a szélsőjobboldali „milíciák” kezelését. A bizottság egyik konzervatív képviselője kérdezte a magyar konzultól, hogy van-e Magyarországon roma-ellenes diszkimináció. A Rabble tudósítója szerint láthatóan kényelmetlennek és kínósnak találta Helyes Imre a képviselő kérdését és csak hosszú, csendes megfontolás után mondta azt, hogy nincs, de mindjárt hozzá is tette: „bonyolult és sokoldalú ez a probléma.”

Még legalább négy évig folytatódik Alberta tartomány 1971 óta tartó konzervatív dinasztiája, miután Alison Redford mérsékelten jobboldali Progresszív-Konzervatív pártja kiütötte a vele szoros versenyben lévő keményen jobbos Wild Rose Party-t. A Liberális Párt és a szocialista Új Demokraták alig voltak tényezők. A PC párt 61, illetve a Wild Rose 17 mandátumához képest, a liberálisok csupán 5 és az NDP pedig 4 választókerületben győzött. Redford a centrum felé húzta PC pártját és ezzel felépített magának egy urbánus, Edmontont teljesen és Calgary-t részben uraló pártot, mely a tőle jobbra álló vidéki Wild Rose Partyval folytathat szópárbajt az albertai tartományi törvényhozásban.

A kissé indulatos, ámde középre húzó 56 éves Thomas Mulcair lett a legnagyobb kanadai ellenzéki párt vezetője, miután megnyerte az Új Demokrata Párt (NDP) pártelnöki választását. De a szocialista pártban még befolyásos szakszervezetekkel feszült kapcsolatot ápoló Mulcair nem örült annak, hogy nehezebben nyerte a versenyt, mint amire számított. Warren Kinsella politikai elemző szerint Mulcair elkezdett üvöltözni kampánydolgozóival és önkénteseivel, amikor kiderült, hogy a szavazás első fordulójában csupán 30 százalékos eredményt ért el, miközben legalább 35 százalékra számított a párt legismertebb és legsikeresebb québeci politikusa. „Business as usual”–kommentelte Kinsella Mulcair legújabb kirohanását.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Ottawába látogatott és elmondta, hogy szerinte „Magyarország és Kanada érdekei megegyeznek a menekültkérdés megítélésének és kezelésének ügyében.” Rétvári Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszterrel tárgyalt és elmondta, hogy mind két fél csökkenteni akarja a menekülés-jogi kérdésekben a „tömeges visszaélést.” Bár nem csak magyar romák menekültek Kanadába, mégis elsősorban erre a népcsoportra gondolt Kenney és fideszes-kereszténydemokrata tárgyalópartnere.

Betelt a pohár ! Kanada legnagyobb városaiból, legjobb egyetemeiről, majd száz egyetemi tanár, tanszékvezető professzor, tudós, kutató és tisztességes állampolgár emelte ma fel szavát az ellen az erőfitogtatás ellen, amelynek legfontosabb célja, hogy elnémítsa, megfélemlítse azokat akik az emberi jogokért, az emberi méltóságért, az univerzális demokratikus elvek fennmaradásáért küzdenek hazánkban és hazánk határain kívül. (lásd az alábbi petíciót)

Balog Zoltán, a Fidesz felzárkózásért felelős államtitkára a kanadai hatóságokat bírálta, mert szerinte a kanadai szövetségi idegenrendészet nem akar együttműködni a magyar kormánypárttal a roma menekültek ügyében. Ráadásul Balog „barátságtalan lépésnek” nevezte a kanadai vízumkényszer esetleges bevezetését. Erre azonban egyre nagyobb az esély, miután becslések szerint 2009 óta több mint 9 ezer magyar állampolgár adott be menekült-kérelmet a kanadai hatóságoknak.

A liberális és baloldali szavazók szisztematikus és tömeges megtévesztésének a gyanúja merült fel Kanadában, miután kiderült: legalább 34 politikailag „billegő,” vagy inkább liberális választókerületben rejtélyes telefonhívásokat kaptak szavazók, melyben az hívó azt állította magáról, hogy a Kanadai Választási Bizottság (Elections Canada) képviselője és nem létező szavazóhelyiségekbe irányította az ellenzéki szimpatizánsokat. A Toronto Star információi szerint, néhány nappal a 2011. májusi választások előtt, egy Thunder Bay-ből működő telefonközpont dolgozóit arra kérte a konzervatív párt: hívják fel a szavazókat és állítsák azt, hogy az Elections Canada új szavazóhelyiséget jelölt ki számukra. A Star információi szerint, a Responsive Marketing Group nevű cég végezhette […]

Jim Flaherty, Kanada konzervatív pénzügyminisztere kénytelen volt jelezni, hogy a Stephen Harper kormányfő által bejelentett nyugdíjkorhatár emelkedése csak 2020 után lépne hatályba, így a ma még 57 éves kanadai munkavállalóknak továbbra is 65 éves kórtól járna az állami nyugdíj.

Három évig terjedő szabadságvesztésre ítélték a 71 éves Raymond-Marie Lavoie atyát, aki legalább 13 kiskorú fiút molesztált a hetvenes és nyolcvanas években. Lavoie a Ste-Anne-de-Beaupre-i Seminaire St-Alphonse római katolikus bentlakásos iskola tanára volt. Legfiatalabb áldozata 12 éves volt, a legidősebb pedig csupán 15 éves.

Az elmúlt napokban Torontóban jártam és bár elég sűrűn utazom Kanada legnagyobb metropoliszába, munkám miatt ritkán van alkalmam arra, hogy egy helyi magyar vendéglőbe is eljussak. Viszont ezen a héten abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy szállodám csupán néhány háztömbnyi távolságra volt a Yorkville-i Coffee Mill-től, mely a belváros legismertebb és leghosszabb múltra visszatekintő magyar kávézója, illetve étterme. Egy olyan kaliberű establishment, mely a kanadai irodalmi és művészeti élet krémje előtt sikeresen népszerűsítette a magyar zenét, kultúrát és gasztronómiát. Ráadásul, a Coffee Mill az egyedüli magyar restaurant, mely éjfélig is nyítva tart, ami most különösen jól jött.

Tüntetést tart a Jewish Defence League of Canada Stéphane Gendron, a Québec-tartománybeli Huntingdon település polgármestere ellen, aki a napokban azt találta mondani, hogy Izrael nem érdemli meg, hogy létezzen. Meir Weinstein, a tiltakozó szervezet vezetője arra szólította fel a hungtingdoni polgármestert, hogy azonnal mondjon le posztjáról. Gendron nem csak polgármester, hanem egyben a Face a Face című francia nyelvű tévé program műsorvezetője. Az műsor adásaiban többször kifejtette Izraellel kapcsolatos véleményeit. Gendron szerint „kár, hogy még eddig nem esett szét Izrael, mivel nem érdemli meg, hogy létezzen.” Nem először tesz botrányos, antiszemita kijelentéseket Gendron. Egy korábbi tévé műsorban azt állította, hogy a zsidók „ellenszenvet” éreznek […]

Utoljára 2004 júliusában vacsoráztam a Horn of Africa nevű etiópiai étteremben és akkor megfogadtam, hogy egy ideig inkább mellőzőm a kedves, ámde picit lepukkant helyi vendéglőt. De azóta sok víz folyt le a Dunán – vagy mondjuk az Outaouais folyón – és úgy döntöttem, hogy talán éppen az etiópai konyha hozhat némi napsütést egy hideg, jeges ottawai téli délutánba.

Erősen antiszemita ízű szerkesztői véleményt publikáltak a South Asian Link című vancouveri lapban, melyben rákos daganathoz hasonlították a cionizmust. Sawraj Singh, egy washingtoni sebész, illetve a Washington State Network for Human Rights nevű szervezet elnöke írta a botrányos hangvételű cikket az indiai-kanadai közösségi lap számára. Publicisztikájában Sawraj Singh elmondja, hogy három átok mérgezi az egész világot, nevezetesen: a kapitalizmus, a rasszizmus és a cionizmus. Továbbá Singh szerint első sorban az Egyesült Államok „mérgezi” a világot e három „rákos daganattal.”

Csökkent az egykori szeparatista miniszter által vezetett Coalition Avenir Québec nevű jobbközép párt támogatottsága és a 2003 óta kormányon lévő Liberális párt még mindig rendkívül erős a multikulturális Montreálban – többek között ez derül ki a ma reggel nyilvánosságra hozott Léger Marketing pártpreferenciás felmérésből. François Legault, az előző Parti Québécois kormány egészségügyi minisztere, tavaly alapította meg új pártját, melyre a lakosság 33 százaléka szavazna, amennyiben „ma” kerülne sor tartományi választásokra. Ez szignifikáns visszaesést jelent az ősszel készült ultolsó felméréshez képest, amely még 37 sázzalékra mérte a Coalition Avenir Québec támogatottságát.