Bukharából, a háromsávos autópályán kényelmes út vezet a nagyjából Rómával egyidőben alapított Szamarkand felé. Az évszázadok során a várost elfoglalta Nagy Sándor, majd a törökök, később az iszlámot elterjesztő arabok. Tartozott Perzsiához, no és Dzsingisz kán sem hagyta érintetlenül. Jelentőségét csak fokozta, hogy híres Selyemúton éppen a félúton fekszik Kína és Európa között. Dzsingisz kán pusztítását Timur Lenk hozta helyre, a könyörtelen hadvezér szépségkedvelő ember volt. A város ma is csodálatra méltó műemlékeinek többsége az ő irányítása alatt jött létre. Akiket ma üzbégeknek hívunk, úgy 1500 körül érkeztek. Nevük eredete kettős: származhat Gijász ad-Dín Üzbeg kán nevéből – ő tette […]

A kínai autóbusz az út során soha nem hagyott cserben bennünket, jól bírta a sivatagi utat is. Számunkra viszont akadt némi meglepetés. Például, hogy Közép-Ázsia két legnagyobb folyója közül az Amu-darja, afgán-üzbég határfolyó is és egyik kanyarulata miatt még át is kelünk rajta. Nevére több magyarázat létezik. Az Amu összefüggésben lehet egy régi perzsa várossal: Amul, a darja pedig ugyancsak perzsa nyelven tengert és folyót is jelent. Így az „Amul folyója” név elfogadható. A görög neve viszont Oxosz. Miután átkeltünk rajta, a terület őrzi ezt a nevet is: Transzoxánia, mely a mintegy 298 ezer km2 sivataggal kezdődik. Beérkezve Bukharába, mindjárt […]

Az ókori egyiptomi művészet szépségét, vallásban betöltött szerepét, annak változatosságát és a műtárgyak megalkotásának folyamatát szemlélteti a Szépművészeti Múzeum szobrokat, sztéléket, domborműveket, koporsókat, mágikus-rituális szerepet betöltő műtárgyakat bemutató kiállítása. Az örökkévalóság megörökítése című tárlaton kiemelt jelentőséget kapott a műalkotások megismerésében segítséget nyújtó modern természettudományos módszerek és digitális technikák bemutatása is. A Hogyan alkottak az ókori egyiptomi művészek? alcímet viselő, október 25-ig nyitva tartó kiállításon mintegy 150 műtárggyal találkozhatnak a látogatók. A kiállítás megnyitóján Sári Zsolt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális örökségért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében egy különleges ókori fogalomra hívta fel a figyelmet. Az egyiptomi nyelvben […]

 Két rendkívül fontos esemény kerek évfordulójához közeledünk. Egyik érdekességük, hogy majdnem pontosan egybeesnek, noha 170 év választja el őket egymástól. Az első, az öregebb – bátran kimondhatjuk – világtörténelmi jelentőségű, hatása ma is érezhető. A második sem kevésbé lényeges, noha közvetlenül csak a tudományok területén működőket érinti, őket viszont roppant kellemesen és eredményessége csöppet sem elhanyagolható. Közös továbbá mindkettőben, hogy a történés helyszíne Észak-Amerika, idejük 1776, illetve 1946. Annak a területnek, amit ma Amerikai Egyesült Államoknak (USA) nevezünk, kezdetben igen nagy része a Brit Királyság gyarmata volt. Az elsőt a londoni Virginia Társaság alapította 1607-ben, magukról nevezték el. Virginiát majd […]

A térképen nézve, Korea távoli ország. Valójában pedig közelebb van, mint gondolnánk. Olyannyira, hogy napjainkban már magyar egyetemi hallgatók is tanulnak Erasmus ösztöndíjjal Dél-Koreában. A budapesti Koreai Kulturális Központ sokat tesz a távoliság érzetének csökkentése érdekében és ennek egyik fontos eseménye minden évben a Koreai Kulturális Fesztivál. Idén, június 13. – 14-én, közel 17 ezer látogatót vonzott a Korea Days-7. élettel töltve meg a a margitszigeti Kristály Színteret. Ez a két nap a koreai kultúráról szólt és bátran elmondhatjuk, nem okozott csalódást. A hetedik KoreaON rendezvényt Park Chul-min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete és Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg, hangsúlyozva […]

Mindkettő a 120. évhez kötődik és mindkettő egyformán nagy jelentőségű. Victor Vasarely születésének 120. évfordulójához kapcsolódva nagyszabású, retrospektív kiállításon mutatja be a magyar származású, Franciaországban világhírűvé vált művész életművét a Szépművészeti Múzeum. Ráadásul a helyszín is jubilál! Ebben az évben ünnepli megnyitásának 120. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum. A kiállításon látható több mint 140 műalkotást dokumentumok, valamint eddig nem ismert fotók és filmek kísérik, amelyek a magyarországi tárlatok történetében példa nélküli teljességgel rajzolják meg Vasarely életművét. Az augusztus közepéig látható tárlat átfogó módon vizsgálja Victor Vasarely művészetét, amely a 20. századi vizuális gondolkodás egyik legjelentősebb – máig alakító hatású – fordulatát […]

Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.  Az ötletről Kőrösi Zoltán, a […]

Persze nem személyen – tudjuk, ez sajnos már lehetetlen. De valamilyen formában lehetséges és ez meg is történt! Nagyszabású Freddie Mercury-kiállítás nyílt a Magyar Zene Házában. Kettős évfordulót ünnepel ugyanis a magyar zenei világ: Freddie Mercury születésének 80. és a legendás budapesti Queen-koncert 40. évfordulója alkalmából nyílt meg az intézmény eddigi legígéretesebb időszaki tárlata. A kiállítás nemcsak a rocktörténelem előtt tiszteleg, hanem egy olyan pillanatot is megidéz, amely megrepesztette a rendszerváltás előtti falakat! A Zene Háza életében mérföldkőhöz érkezett: negyedik nagyszabású időszaki kiállítását nyitotta meg, amely minden eddiginél nagyobb érdeklődésre tart számot. Időzítése nem véletlen, hiszen két fontos évforduló találkozásánál […]

A tavasz egyik legmeghatározóbb eseménye, a Ludovika Fesztivál idén május 7. és 9. között ismét megnyitja kapuit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusán, 1083 Budapest, Ludovika tér 2. (Orczy-kert). A háromnapos, mindenki számára ingyenesen látogatható rendezvény sokszínű programkínálattal várja az érdeklődőket: a tudományos, közéleti és biztonságpolitikai előadások mellett koncertek, kertmozi és változatos családi programok teszik teljessé a fesztiválélményt.  Május 7-én és 8-án a Ludovika Szabadegyetem előadásaié a főszerep. A szakmai programok egyik legizgalmasabb része a jelenkor konfliktusait és biztonsági kihívásait járja körül. A „Frontvonalban” című kerekasztal-beszélgetésen Resperger István ezredes, katonai szakértő és Hidegkuti Konstantin a nemzetközi kapcsolatok szakértője elemzik […]

Budapest szívében idén is megnyílt a „Vörösmarty Tavasz”, ahol a hagyományőrzés, a kézművesség és a modern magyar gasztronómia találkozik. Kovács Lázár házigazda vezetésével bepillantást nyerhettünk a rendezvény kulisszái mögé: kiderült, mi az idei év slágerétele, milyen különleges programok várják a családokat, és hogyan válhat a tér egy romantikus leánykérés helyszínévé. Talán még az is lehet, hogy bánatában kissé elfacsarodik Vörösmarty Mihály szobrának kőszíve, amint letekint a magas talpazatról. Látva a jókedvűen evő-ivó, olykor még táncra is perdülő sokaságot, egészen május 25-ig, neki pedig mindezekben nem lehet része. Ráadásul az egész még gonoszul is lett megszervezve! A tér hosszában mintegy kettészakadva, […]

Beszélgetés Várkonyi Benedekkel, Arthur Rubinsteinről.  Várkonyi Benedek napjaink egyik jól ismert újságírója, szerkesztője és műfordítója, akinek a neve elsősorban az irodalmi ismeretterjesztés és a minőségi francia-magyar kulturális közvetítés kapcsán ismert. Mintegy negyven éves rádiós múltja mellett, pályafutása összefonódik az igényes magyar sajtóval. Hosszú ideje az Élet és Irodalom (ÉS) munkatársa, ahol rendszeresen publikál interjúkat esszéket és kritikákat. Emellett a Papageno kulturális portálon is gyakran találkozhatunk írásaival. Stílusára jellemző a mély empátia és a művészeti ágak (irodalom, zene film) közötti finom összefüggések keresése. Elsősorban franciából fordít magyarra, és munkássága során számos jelentős – sokszor nehéz és rétegezett – szöveget ültetett át. […]