Kocsis András Sándor neve hosszú ideig egybeforrt a Kossuth Kiadóval. Már akkoriban is tudtuk róla, hogy tehetséges festő, mi több szobrász, útikönyv szerzőnek sem éppen utolsó. Majd a Kossuth-tól távozván saját kiadót alapított és nemrégiben új könyvet jelentett meg, ezúttal egy kenyai árvaházban töltött idejéről. Ám a közelmúltban az egyik szobrának lett jelentős sikere, és ez váratlan helyzetet eredményezett: utazást Thaiföldre. Meghívtak egy nemzetközi, képzőművészeti kiállításra – kezdte a történetet Kocsis András Sándor, mivel ott a 2006-ban alapított Fejtő Ferenc–díjhoz készített kisplasztikája fődíjat kapott. Ennek átvételekor szólt arról, hogy a kultúra szivárványhidat képez vallások, etnikumok és politikák felett. A szivárványnak […]

A címben megjelölt három pálya külön-külön sem könnyű, mégis vannak, akik képesek egyszerre mindháromban maradandót alkotni! Bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy történelmünk jó ismerete, hagyományaink megőrzése, fontos feladatunk. Az sem lehet vitás, hogy cél kell legyen katonai örökségünk minél szélesebb körben való bemutatása és ebbe pedig beletartozik a katonai hivatással kapcsolatos értékrend, a megemlékezés hadtörténelmünk jeles eseményeiről, kiemelkedő alakjairól. Ez utóbbi teljesítéséhez nyújt segítséget a Zrínyi Kiadó legújabb könyve a „Katonai Műszaki kiválóságok”. Nemcsak életrajzi gyűjteményként szolgál, hanem pontos lenyomata is egy történelmi korszaknak. Megismerhetjük a szakterület fejlődését, de képet kaphatunk arról is, hogy e nagyszerű katonák mennyire szívükön viselték […]

Egy lengyel katonatisztnek, Łukasz Ciepliński ezredesnek állít emléket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megnyílt és december 16-ig bárki által látogatható kiállítás, az egyetem Oktatási Központjának földszinti aulájában, Budapesten az Üllői út 121-ben. Az eredetileg Kochaj Polskę címmel Lengyelországban bemutatott kiállítás magyar változatával Ciepliński és bajtársai emléke előtt tisztelgünk. A kiállítás összesen 13 tablóból áll és több mint száz fotót tartalmaz. Az Egyetem rektora. Deli Gergely, kiemelte: az ezredes, a XX. századi lengyel történelem egyik emblematikus alakja, a II. Világháború és az utána következő antikommunista ellenállás egyik hőse. A múlt titkainak feltárása, azoknak a hősöknek a megtalálása, akik a legnehezebb időkben küzdöttek […]

Egy máig ható világsiker története bontakozik ki a látogató szeme előtt a budapesti Szépművészeti Múzeumban most megnyílt és 2025. március 30-ig látogatható kiállításon. Bátran kijelenthetjük mellbevágó élmény éri a tárlat területére belépőt, amikor megáll egy-egy joggal világhírű, páratlan és csodálatos kép előtt. A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekművek segítségével tesz kísérletet arra, hogy megvilágítsa azokat a művészeti, társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870-1880-as években kibontakozó karrier- és sikertörténetét befolyásolták. De kiről is van szó? Kettős jubileumot ünneplünk ezzel a kiállítással – hívta fel a figyelmet dr. Baán […]

 Ritka jubileumot ünnepel a szakmai és gyűjtői körökben külföldön is jelentős hírnévnek örvendő Nagyházi Galéria. Az alapító, Nagyházi Csaba születésének nyolcvanadik, a galéria megnyitásának negyvenedik és az aukciósház fennállásának harmincadik évfordulóját ismét egy kitüntetett figyelmet érdemlő aukcióval köszöntik. Pontosabban nem is egy, hanem mindjárt négy árverésre kerül majd sor december 10. és 14. között. Katalógusuk a Galéria honlapján megtekinthető. Igyekeztek ezt az évfordulót gazdag, kiemelkedő fontosságú műtárgyakban bővelkedő aukcióval megkoronázni – hangzott el az árverést megelőző kiállítás megnyitóján. A felvonultatott anyag tükrözi azt a műfaji sokszínűséget, amelyet a Galéria alapításától kezdve képvisel. Az igen széles skálát az ókori tárgyaktól, az […]

 „Kőben, fában, fémben” címmel nyílt meg a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Farkas Ádám kiállítása Budapesten, a Műcsarnokban. A 2025. február 2-ig látogatható tárlaton áttekintést kapunk a művész hosszú életpályájának legfontosabb részleteiről. A kiállítás célja az volt, hogy kiemeljék azokat a formai kapcsolódásokat, melyek egy logikus életművé alakították munkásságát. Művészi korszakaiból 1968-tól, főiskolai tanulmányainak kezdetétől, a mai napig láthatunk műveket. A kezdet lendületére jellemző, hogy már ugyanabban az évben meg is rendezték az első önálló kiállítását Szentendrén. A kiállításra érkezőket egy nagyméretű mű fotója fogadja, az eredeti tárgy Szentendrén látható. Ez volt Farkas Ádám első jelentős […]

 Mely sajnos csak rövid ideig létezhetett, mert közbeszólt a történelem. Szeptember 27-én, a sikeres nyári előbemutatót követően, a kőszínház falai között is sor került Budapesten, a Thália Színház „Madám Bizsu” című zenés dokumentumjátékának ősbemutatójára. A darab egészen különleges színt hozott a teátrum repertoárjába: egy fiktív szereplő, a tetőtől talpig hamis ékszerekbe bújtatott, Madám Bizsu néven ismert titokzatos nő szemén keresztül követhetjük végig, milyen volt a múlt századi Budapest mulatókultúrája és mozgalmas éjszakai élete. Egy Olaszországban – mintegy száz évvel ezelőtt – világhírűvé vált művészházaspár Rozsnyai Sándor és felesége 1930-ban hazatért. Ők vették észre az épületet a Nagymező utcában, mely jelenleg […]

Október 4-én egy új, zenés színmű bemutatója volt Budapesten, a József Attila Színházban. Kalandos – bátran mondhatjuk – tragikus sorsú szerző, igen változatos pályát befutó, de mindenképpen világhírű darabjáról van szó, melyből írtak már musicalt, operát, három film is készült belőle. A tragédia 1932-ben íródott, az ősbemutató 1933-ban volt Spanyolországban és még ugyanebben az évben Buenos Airesben is bemutatták. Írója, Federico García Lorca (1898-1936) századunk egyik legkiválóbb költője, egyszersmind a spanyol népi drámának is legnagyobb klasszikusa. Halála tisztázatlan. A nacionalista erők gyilkolták meg a spanyol polgárháború elején, holttestét soha nem találták meg. Számunkra elsősorban drámaíró, hiszen a magyar színpadon két […]

Méghozzá Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be az október 4-én nyíló és február 2-ig látogatható kiállítás. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000 – 500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.  Magyarországon ez az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról – emelte ki dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Ebből következően, várhatóan több százezren lesznek kíváncsiak erre a kiállításra. Rendkívül […]

Nem téved sokat, akinek kissé gyanús ez a cím. Mintha látott volna már valahol hasonló mondatot. Valóban. De rövidesen ki fog derülni, hogy a címválasztás szándékos és nem kevés köze van a továbbiakban következőkhöz. Egy 137 éves kávéházról lesz szó, melyben – a maga idején – biztosan megfordult Ady Endre, az ő 1905-ben keletkezett versének címe „Új vizeken járok” és a vers súlyát, fontosságát jól jelzi, hogy az 1906-ban kiadott „Új versek” kötet záró darabja lett. Ha megszemélyesítjük a Centrál kávéház fogalmát, bátran elmondhatjuk róla, hogy újjászületésének éveit éli, nem csekély múltját és mai jelenét nézve is új utakon jár. […]

Ám René, a szegény párizsi festő ezt korábban még csak nem is sejtette. Amikor kiderül, abból viszont hatalmas kalamajka származik, és mi is lehetne belőle más, mint operett. Lehár Ferenc, azóta világhírűvé vált operettjének, a Luxemburg grófjának dallamai 1909. november 12-én csendültek fel először, Bécsben, a Theater an der Wienben, most pedig, 115 évvel az ősbemutató után, szeptember 28-tól élvezheti a közönség ismét, Budapesten a József Attila Színházban. A darab – immáron több mint egy évszázada – felejthetetlen szórakozást és zenei élményt ígér minden néző számára! A „Non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom” jelmondat tökéletesen tükrözi az előadás szellemiségét […]