Mint az a címből is látszik, optimistán néz a következő évad elé a Budapesti Operettszínház társulata. Öt nagyszabású premier, ősbemutató, visszatérő közönségkedvencek, régóta futó sikeres előadások szerepelnek a tervben – derült ki a színház évadbejelentő sajtótájékoztatóján. „A köszöneté az első szó – kezdte a tájékoztatót Kiss-B. Atilla főigazgató. A köszönet a nézőinknek jár, azért, hogy hűséggel kitartottak mellettünk ebben a nehéz időszakban és nagyon nagy figyelemmel követték a híreket, amelyeket az Operettszínház művészei, alkotói, játékmesteri hoztak létre különböző internetes, közösségi fórumokon. Továbbá szintén köszönet illeti azokat a nézőket, akik nem igényelték vissza a megváltott jegyeik árát, elfogadták a biankó […]

  Divat mostanában titkok „leleplezése”. De csalódni fog, aki a cím láttán titkos társaságra vagy nemzetek fölött átnyúló, sötét összeesküvésre számít. A Pallas Athéné Kiadónál idén megjelent kötet, a „Bolygónk globális hatósága” nem erről szól. Ilyen hatóság most még nem létezik! Arról pedig, hogy talán jó lenne, ha létezne, mindenki kialakíthatja a saját véleményét – miután elolvasta a könyvet.   A könyv először 2019-ben jelent meg a madridi és londoni székhelyű LID Publishing-nál. A cég Madridban az érdekes belső kiképzésű The Record Hall-ban található. A kiadó évente 125 közérdekű és szakmai üzleti könyvet és életrajzot tesz közzé. Érdeklődésének szerteágazó irányultságára […]

  Két szerző – egy mérnök és egy szociológus professzor – közös könyve, a Designing Disorder, 2020 áprilisában jelent meg Londonban, a Verso Kiadónál. A Pallas Athéné Kiadó jóvoltából májusban már a magyar olvasó is kezébe foghatta a városépítés, a városi élet érdekességeivel foglalkozó, „A rendezetlenség megtervezése” című kötetet. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott, ezek a határok pedig elidegenedést szülnek. Nem kell építésznek lenni, saját tapasztalataink alapján is feltehetjük a kérdés: biztosan jó ez? A könyv történelmi – főként párisi és londoni – példákon keresztül szemlélteti, hogy a városok mindig is a szabadság, az innováció, az […]

  Trianon! Még ma is több millió ember él a Földön, akikben e szó hallatán elsőként nem a Párizs melletti turista látványosság ötlik fel. Nehezen, vagy talán sohasem gyógyuló sebeket tép fel, miközben józan ésszel a legtöbbünk már tudja, ideje volna ezt régen elmúlt, tragikus történelmi eseményként, de annál nem többként kezelni. A sebgyógyításban talán most segítségünkre lesz a budapesti József Attila Színház új játéka. Trianon nem játék – vethetnénk ellen – vagy talán mégis? Majd meglátjuk! A József Attila Színház megbízásából a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára készített Trianon-akták című, ARG játék bepillantást enged tíz történelmi személy életébe és világlátásába […]

Szent György napján, Kőszeg városában, tizenegy órakor, egyszerre két hagyomány kel életre. Mindkettő több évszázados. Náluk naponta nem délben, hanem tizenegykor harangoznak és erre 1532 óta jó okuk van. Augusztus 29-én ekkor vonult el a vár alól a török. Szent György napján viszont – 1740-től kezdve minden évben – felnyílik a „Szőlő jövésének könyve” és belerajzolják, miként néznek ki a dűlőkről hajnalban levágott friss szőlőhajtások, a „szőlő jövése”. Idén a – bátran mondhatjuk – különleges körülmények dacára sem szakadt meg a 280 éves hagyomány. A harangszó és a vírus ugyan függetlenek egymástól, megkondulását a járvány nem veszélyeztette, de a szőlősgazdák […]

Tavaly ősszel lehetőségem nyílt az Ohio állambeli Athens városába utaznom, ahol jelen voltam Jakab Edit magyar filmrendező rövidfilmjének, az In Praise of Angela, bemutatóján. Csaknem két évtizeddel ezelőtt mindketten a Montreáli Magyar Iskolában tanítottunk szombatonként. Néhány évvel ezelőtt vettük fel újra a kapcsolatot és öröm volt látni, hogy milyen irányba vitte az élet az elmúlt években – nevezetesen az amerikai közép-nyugat felé! Az In Praise of Angela egy 15 perces szatíra, amely az amerikai közép-nyugati munkásosztály napi valóságával foglalkozik. A film stílusa és üzenete kerüli a didaktikus szólamokat, szerény és visszafogott humorra épít, mindemellett a térségbeli sztereotípiákat és szimbólumokat dogozza […]

Mitől más ez az este, mint a többi? Hát attól, hogy mostantól ugyanaz az összes este, s nem fog különbözni téltől a nyár és ősztől a tavasz.   Sivatag lesz az idő, tagolatlan. Ahogy megírta már a Biblia. A Virus-tenger hullámzik alattam és nem sikerült még megnyílnia.   Minden egyforma, mivel körülöttünk egy perverz vírus vad önkénye tombol. De vége lesz. Mert mi mindig kijöttünk a ránk méretett összes Egyiptomból.   Dr. Kapus András (Toronto)

A kérdés az: hogyan vegyük észre, hogy öregszünk? Mert azt ne higgyük már, hogy valaki majd szól. Nem, sajnos, senki sem szól, pedig mindenki látja, észleli – de ránk hagyja a felismerést. Legföljebb nénizni vagy mamikázni kezd. És még ezt a finom jelzést sem baráti körünk fiataljaitól kapjuk – ők változatlanul sziával üdvözölnek és keresztnevünkön szólítanak –, hanem a kereskedelem, az ipari szolgáltatások, az egészségügy, valamint a közhivatalok némely dolgozójától, no meg az egyszerű járókelőktől, közlekedőktől. (Csak emlékeztetőül: Mit adhatok a néninek? Hát ez bizony sokba fog kerülni mamika!) Eleinte összerándulunk, aztán arra gondolunk, hogy egyszerű bunkóság. Hiába, no, nálunk […]

  A kifejezést könyvében a szerző, Damian Bradfield, egy szinte mindenki által ismert, internetes cégre használja, nem minden alap nélkül. Ő maga – a szó irodalmi értelmében véve – nem író, hanem számítástechnikai szakember. Angliában született és tanult, egy ideig Hollandiában dolgozott, vállalkozásának székhelyét később áttette az Egyesül Államokba. Ma is ott él. Szokták mondani, hogy valami „benne van a levegőben” és ilyenkor az ember bizonyos dolgokkal sűrűbben találkozik. Jó példa erre az egybeesésre, hogy nem sokkal korábban jelent meg egy hasonló témájú könyv, a Rendszerhiba. (http://www.utazonet.hu/a-veszjelzo-c859.html) Szerzője, Edward Snowden is az adatok rossz kézbe kerülésének veszélyére hívta fel a […]

  Az idősebb generáció tagjai közül bizonyára sokan emlékeznek még a mondásra, mely szerint; akinek az isten hivatalt adott, annak észt is ad hozzá. Az is valószínű, hogy ugyanolyan sokan – ha nem többen – vannak, akik a saját bőrükön tapasztalták, hogy ez bizony nincs mindig így, Sőt, többnyire nincs így! Miközben igaz ennek az ellenkezője is: vannak jó, olykor kiváló vezetők. Ami pedig még ennél is fontosabb; a vezetés tanulható! A közelmúltban jelent meg a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában két szerző, dr. Ali Qassim Jawad és prof. Andrew Kakabadse munkája, „A vezetési intelligencia”. A könyvnek alcíme is van, ami […]

Molnár Ferenc először A doktor úrral mutatkozott be, és elsöprő sikert aratott a Vígszínházban. Azóta Molnár és színházunk sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei azonnal elnyerik a nézők tetszését. A színház legendás háziszerzőjének remekművét újra műsorra tűzzük, Zsótér Sándor rendezésében. Dr. Sárkány József ügyvéd élete egy napra teljesen megváltozik, elegáns lakása fantasztikus események színterévé válik. Puzsér betörő tanácsára hallgatva az ügyvéd betörőnek öltözve akarja ügyfeleit megismerni. Puzsér, a ravasz tanácsadó közben betör az ügyvéd otthonába, ahol Sárkányné éppen házasságtörésre készül. Puzsért a betörés közben […]

Ismét ünnep, ismét bemutató van az Operettszínházban, ezúttal a Raktárszínházban. Nemcsak a művek, a műfaj is új, ugyanazon az estén két egyfelvonásos darab kerül a közönség elé. Az egyik egy mono-opera, a másik egy táncjáték. Az első témáját jószerint mindenki ismeri; Anna Frank naplójához Grigori Frid komponált zenét. A második zeneszerzője magyar, Dubrovay László, az ötszereplős táncjáték címe: A képfaragó. A világhírűvé lett napló egy jól meghatározható korban született, de amit mond, az kortalan és megrendítő soraival talán még mindig nem szembesültek elegen. Anna Frank beszélt saját sorsáról, de hangja az összes áldozat hangja! Azoké is, akik némán mentek a […]

  Nagyszerű cirkuszművészek látványos előadása, és utána egy kitűnő vacsora ott, helyben, igazán vonzó ajánlat. Hallottuk már, hogy Párizsban vagy Las Vegasban ilyesmi mindennap elérhető – na de Budapesten? Bizony, most már itt is! Az éjszakai Duna-part csodálatos látványától csak néhány lépésnyi távolságra, a Duna Palotában, az V. kerületi Zrínyi utcában. A varieté műfaja jól ismert volt minálunk is a két világháború között. Azután sokáig semmi. A cirkuszművészet világában idehaza és külföldön is jól csengő név a Richter és az Eötvös, e híres családok két tagja a Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina artista – művész páros határozott úgy, hogy feltámasztják […]

  A szó valószínűleg csak a művészettörténetben jártasak számára cseng ismerősen, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat az iparművészetben, képzőművészetben, a színházakban, zenében, irodalomban és divatban is erőteljesen megjelent 1869, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés után. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében május 17-ig látható, „Kelet vonzásában” című kiállítás ez időszak fametszeteiből kínál válogatást. A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből válogatott kamarakiállítás mintegy hetven műtárgyat mutat be. A japán fametszeteknek a nyugati világ, és ezen belül is az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire gyakorolt hatását állatja a középpontba. A […]

  Az 1971-es bemutató után ismét visszatér az Operettszínház színpadára Don Quijote de la Mancha, a „búsképű lovag”, Miguel de Cervantes 1605-ben írt és Mich Leigh zeneszerző, valamint a dalszövegíró Joe Darion segítségével éppen 360 évvel később, 1965-ben világsikerre vitt története. A szaksajtó képviselőinek jelenlétében megkezdett olvasópróbán a darabról több érdekes gondolat is elhangzott. A musical magyarországi ősbemutatója 1971-ben volt az Operettszínházban, a szöveget a zürichi Operastúdió vezetője, Blum Tamás fordította, aki korábban már számos operalibrettót fordított magyarra és azonnal felismerte ennek a darabnak a nagyszerűségét. A címszerepet Darvas Iván alakította. A legendás színész mellett Aldonzát az Operettszínház által nemrég […]