Új ősbemutatóra készül a Budapesti Operettszínház. Május 11-én, a Kálmán Imre Teátrumban láthatja először a közönség Szerb Antal, „A Pendragon legenda” című regényéből készült zenés játékot. Az átdolgozás Kovács Adrián és Galambos Attila munkája. Egy ősbemutató mindig nagy izgalommal jár. Csakúgy, mint annak idején az Abigél vagy a Szent Iván éji álom – most a Pendragon legenda egy olyan lehetőség, amikor újra egy regényből kell musicalt készíteni. Ennek az összes buktatójával, ugyanakkor minden szépségével együtt – mondta el a darabról a rendező, Somogyi Szilárd. Erre a könyvre azért esett a választás, mert egy örökérvényű történet az örök szerelemről, az öröklétről […]

Egy történetbe foglalni a miniszteri keret, a Szandi és az émelygés szavakat; másképpen: a történelemhez fűződő személyes viszony. Az émelygés helyett eredetileg hányingert írtam volna, de végül is itt csak egy milliócskáról volna szó, mit írnánk akkor az öt-tíz milliós (vagy több?) miniszteri ajándékokhoz? Viszont az is igaz, nem minden milliócskához társul hűségnyilatkozat. De jó lenne olyan világban élni, ahol minden szónak jelentősége van. Fogynak a szavaink! És eszembe jut, hogy erről nekem lennének emlékeim. Szandi A művészetpártoló publikum nyitott szívvel fogadja Pintácsi Alexandra kamingautját; Varga Mihály kedves az ő szívének. Ehhez a kitárulkozáshoz nagy bátorság kell; hitvallás a keresztényüldözés […]

Az arany meg az asszony Az arany meg az asszony című opera, ahogyan az alapjául szolgáló Krúdy-színjáték is, azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről. A történet hősei: egy marcona zsoldoskatona és egy szomorú ifjú asszony. Kettőjük közé áll oda csábító varázsával – és az alkimista férj közvetítésével – a gazdagság hívságos fénye, hogy vesztét okozza a katonának, aki botorul elfordul a szerelemre hívó szívtől, mert megbabonázza az arany pogány csengése. A csábítás vétkétől ugyancsak nem mentes zsoldoskapitány, miután a házaspár szállást ad neki, színészek segítségével igyekszik némi felfordulást okozni […]

Richard Rodgers – Oscar Hammerstein II. Molnár Ferenc Lilioma, a vagány, de az élet dolgaiban nehezen eligazodó hintáslegény és a feltétel nélküli szerelemmel szerető kis cselédlány története a magyar drámairodalom egyik legmeghatóbb és legmegrendítőbb darabja. Nem véletlen, hogy a művet korábban Puccini és Gershwin is szerette volna megzenésíteni, ám a jogokat az író csak később, amerikai emigrációja idején adta oda a New York-i Broadway  egyik legendás szerzőpárosának. A zeneszerző Richard Rogers és a librettista Oscar Hammerstein 1945-ben írt musicalt a jólelkű de meggondolatlan városligeti csibész életéről, haláláról és túlvilági kalandjairól. Bár a zenés változat alkotói a mesét egy észak-amerikai tengerparti […]

Régebben ilyenkor már a locsolókat vártam. Barkadísszel az asztalon, a tálon sonkaszelet, főtt tojás, retekkel, újhagymával díszítve, borospalack, sörösdoboz, meg egy jobbfajta konyak kikészítve, a szombaton festett pirostojások – szigorúan piros – nem hódoltunk a jajlila, meg neonzöld divatnak. (Csokitojás is csak később került a kínálókosárkába, amikor a fiaink is csatlakoztak a csoporthoz.) Anyu húsvétra is sütött bejglit, juttatva egy-egy rudat már felnőtt lányai háztartásába is. Városiak lévén a fiúk kizárólag a rokonokhoz, családtagokhoz jártak locsolási célzattal. (Najó, előfordult hogy útba ejtették valamelyik főnöknek a locsolókat számon tartó feleségét.) A húgom férje verte föl hajnali 8-9 tájt a sógorait, meg […]

Idén egybeesik a Húsvét és a Pészách — két vallás és hagyomány kimagasló ünnepe, amely sok szempontból a magyar kultúra és történelem alakítója volt. Számomra a római katolikus liturgikus év legszebb és talán legmélyebb napja a Nagypéntek. Erre idén is az ottawai Szent József Egyházközségben emlékeztem. Népek sokasága töltötte meg a belvárosi neogótikus templom padsorait, ahol a II. Vatikáni Zsinat hagyományát követve a hívők a csonka mise minden árnyalatában aktívan és tudatosan résztvettek. (Nagypéntek Ottawában. Fotó: C. Adam) (Nagypéntek Ottawában. Fotó: C. Adam) Nagypéntek középpontjában áll a csendes és józan reflexió, ráadásul számos olyan téma és kérdés kapcsán, amely napjainkban […]

Sor került Magyarországon egy különleges tojásbemutatóra. Igaz, a tojás maga nem szólalt meg, készítője viszont elmagyarázta, hogy a héjra felvitt díszítő elemeknek értelme, jelentése van, mindegyik valami üzenetet hordoz. No nem titkosírásra, rejtjelekre kell velük kapcsolatban gondolni, habár annak is megfelelnének, mert az elmúlt évszázadok alatt kezdtek már feledésbe merülni. Zsigóné Kati népi iparművész neve nem ismeretlen a különlegességek kedvelői előtt. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a […]

A Topálovity család különös, és mégis hétköznapi família. Ebben a családban nincsenek nők, csak apák és fiúk. Minden apának egy utódja, aki tovább viszi a nevet és a foglalkozást, azaz az üzletet. Öt generáció huszonöttől százhuszonöt éves korig látható a színen, illetve a Végtelen Nyugalom Kft. nevű koporsógyártó cég működése. A koporsógyártás azonban csak fedőtevékenység; valójában a temetőből lopatják ki a használt koporsókat, és ezeket restaurálva újként adják tovább Piton Bill segítségével. Száz év alatt közel húszezer koporsót loptak, a családi hagyományokat folytatni kell. Azonban a legifjabb Topálovity, Mirko éppen ezt nem akarja, sőt, ki akar szállni az üzletből, megtörve […]

Mihály Gábor szobrászművész alkotásai Vésztő-Mágortól, Érmihályfalvától Lausanne-ig, sokfelé megtalálhatók. Szobrainak többsége bronzból készült, de dolgozik rézzel, kővel, fával, farag, önt, hegeszt vagy kalapál – ami kikerül a keze alól egyformán figyelemre méltó. Ez utóbbi állítás mellett igen komoly bizonyíték szól: 2019. március 15-én munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki! Budapesten él családjával, a Százados úti művésztelepen, műterme, bronzöntő műhelye is ott van. Beszélgetésünk során annyi hamar kiderült: kanyargós, hosszú utat járt be – a szó valódi értelmében is hosszút – amíg az elismerésig, a nyugodt munkakörülményekig eljutott. „Véletlenül születtem a Partiumban” – kezdte a visszaemlékezést és a történet ettől a pillanattól kezdve […]

“1948. március 10-én késő éjszaka tűz ütött ki az Asheville-i Highland Pszichiátria főépületében. A tűz váratlanul gyorsan terjedt. A tűzoltók erőfeszítései ellenére kilenc beteg meghalt. A tűzvész áldozatai között volt a világhírű író, F. Scott Fitzgerald felesége, Zelda. Holttestét csak a papucsa alapján sikerült azonosítani.” Előadja: Horváth Lili Fordító-dramatrug: Zöldi Gergely Jelmez: Béres Móni Súgó: Lovass Ági Fény: Fogarasi Zoltán A rendező munkatársa: Gáspár Anna Rendező: Gergye Krisztián  – onewoman show egy utolsó felvonásban – A GK Társulat és a Manna produkciója (forrás: színház) Fotók: Gergely Bea  

A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték, a sorozatból több széria is készült, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában, Szűcs Gábor rendező, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével. A Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza, Paula, Kriszta, Aladár, Blöki és Maffia, természetesen a sorból Máris […]

Musical két részben, a Váci Dunakanyar Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház előadása Az 56 csepp vér szerzőpárosának legújabb musicalje! A zeneszerző Mihály Tamás, aki az Omega együttes tagja volt korábban. Horváth Péter József Attila-díjas író, drámaíró jegyzi A padlás című musical szövegkönyvét is. A Canterbury mesék lapjai mai környezetben elevenednek meg. Az ember hatszáz év alatt mit sem változott és a dolgok ma is ugyanúgy történnek, mint akkor. Szerelem és halál, hűség és árulás, bűn és megbocsátás, csábítás és megcsalás – mesék az EMBERRŐL egy XXI. századi, világvége hangulatot árasztó romkocsmában, sok zenével. A musicalt Horváth Péter fogja színpadra […]

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?), a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. Táncolják:  Magyar Nemzeti Táncegyüttes A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: […]

Rátesi Margit legutóbbi cikkét olvasva én is kedvet kaptam! Értekezésünk tárgya mindössze a leveskészítés leírása (receptje) azonban a világtörténelmet helyére igazító vágyunktól hajtva nem hagyhatjuk szó nélkül azt a jelentős gasztronómiai tévedést, miszerint az eperleveshez leginkább eperre volna szükség. Hamis gondolatokat hessegetve említjük, hogy a reformkonyha, az egészséges táplálkozás, és bioizék tisztelőiként távol áll tőlünk a kémia, ezért mindenféle vegykonyhákban kimunkált ízfokozók alkalmazását határozottan elutasítjuk. Sőt a gyanú árnyékában könnybe lábadt szemmel jegyezzük meg, hogy még olyan kemikáliák, mint a só és a cukor használatát is a modern gasztronómia kevésbé kifinomult eszközének tartjuk. Engedményként legfeljebb, mutató és hüvelykujj közé csippentett […]

A Borbás Marcsi erényei alatti polémiánk nyomán veszem a bátorságot, hogy folytassam a diskurzust a gasztronómiáról, benne a magyar hagyományokról – változatlanul remélve, hogy Ti is hozzájárultok majd egy-egy jóízű történettel Kanadából, Írországból, az USA-ból, vagy ahol éltek. Közbevetőleg: a Gasztroangyal nálam ”leszállt” – hasra. Óvatlanul megnéztem ugyanis egy szentestei vacsorára készült adást. Hááát. Ezúttal a műsorvezetőnő házában forgattak, ahol Marcsi két, indokolatlanul viháncoló vihornyával – az unokahúgaival – készült a vendégek fogadására. (Hogy a húgok szülei miért nem voltak ott karácsonykor, az homályban maradt. Erős a gyanúm, hogy nem annyira a családi kapcsolat, mint inkább a dekoráció kedvéért szerepeltek.) […]