Mindazok számára, aki ma Magyarországon élnek – és érdeklődnek a képzőművészet iránt – az elkövetkező évtizedekben feltehetően nem lesz még egy ilyen alkalom. Tán még azt is megkockáztathatjuk, hogy ez az állítás egész Európára nézve is igaz lehet. A Szépművészeti Múzeum április 9-én nyíló és július 17-ig megtekinthető – Menny és pokol között című – kiállítása az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Hieronymus Bosch (1450 körül – 1516) művészetét mutatja be. Ezen tárlaton, amely nemcsak Közép-Európa eddigi legnagyobb kiállítása lesz Bosch műveiből és művészetéről, de nemzetközi mértékkel is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb […]

Sokak számára bizonyára meglepő – mondhatni merőben szokatlan – kiállítás nyílt meg Budapesten, a Próféta Galériában. Nem a tárgyak újszerűsége vagy elkészítési módja érdekes, sokkal inkább a témaválasztás érdemel feltétlen figyelmet. A kiállítás címében olyan szó szerepel, amiről a hétköznapi ember, ha hallott is talán, valószínűleg alig tud valamit – meglehet, hogy azt is rosszul. A cím árulkodó, jelzi, hogy a művészek valamennyien, egyetlen csoport tagjai: „Szabadkőműves festők”. Az alkotókról és a művekről szólva Götz Eszter kritikus elmondta: Ez a kiállítás szokatlan témát vet fel: olyan művészek munkáit láthatjuk a falakon, akik felvállalták, és ma is felvállalják, hogy a szabadkőművesek […]

A járvány által előidézett hosszú, kényszerű kihagyás után ismét egy új kiállításon találkozhattak Jakobi Anna festőművész tisztelői. A budapesti Aranytíz Galéria adott otthon legújabb, „A fantomfájás térképei” beszédes címet viselő tárlatának. Nem is csalódtak a látogatók, mert a művész ismét egy teljesen új megoldással lepte meg közönségét. Megnyitó beszédében Feledy Balázs művészeti író elárulta: Jakobi Annát nagyon régóta figyeli, majdnem húsz éve, 2003-ban nyitotta meg először kiállítását szülővárosában, Tatabányán. Ennyi idő után az ember le tudja mérni, figyelemmel tudja kísérni, hogy a festő milyen utat járt be. Képes-e a fejlődésre, a folyamatos önvizsgálatra, önmeghaladásra? A mindig előrelépésre? Sajnos a kortárs […]

Van egy szakma, amelynél a munkavégzés eredményével lépten-nyomon találkozunk, de szinte egyáltalán nem figyelünk rá. Pedig a helyszíneit minden nap látjuk, ha akarjuk, ha nem. Elmegyünk mellettük, olykor egy percre talán meg is állunk előttük, de már lépünk is tovább. A városképhez tartozónak tartjuk, természetesnek vesszük, csak az tűnik fel, ha egyik vagy másik éppen hiányzik. Az üres, törött vagy eltakart kirakat már bántja a szemet, felhívja magára a figyelmet. A szakma pedig, amiről szó van, valójában nem is egy, hanem három területet ölel fel, a dekoratőrt, a kirakat- és a kiállításrendezőt.  Valljuk be, „az utca embere” mindezekről nem sokat […]

Tíz éve megfogalmazott gondolatok a Soproni Petőfi Színház emeletén. Nem vagyok itt gyakori, csak régi vendég, ám láttam itt erőlködő ripacsot, boldogan táncoló gyereket, és világhírű balett-táncost részegen, valamint drámát, operettet és operát, hallgattam ünnepi beszédeket, fúvós,- és szimfonikus zenekart, szinte mindent, ami egy színházat színházzá tesz, azon túl hallottam még a pókhálós hátsó folyosó faláról hulló vakolatot földre esni. Ahogy a kotta a zenésztől válik zenévé a dráma a színházban lesz drámává. Az előadáson lesz az, ami. Kell hozzá színész, rendező, kellékek, talán még sok más, de kell maga a mű és közönség. Közönség nélkül csak próba. Ha lehet […]

Bevezetés 2022 elején, a Black Rose Books és a University of Chicago Press egy nagy érdeklődéssel várt angol nyelvű kötettel nyitott a nemzetközi könyvpiacokon. A könyv arról a forradalomról tájékoztatja az olvasókat, amely nemcsak az első világháború után kibontakozó világrend kisiklásával fenyegetett, hanem mind a mai napig irritálja a magyarok nemzeti identitásának egyik legérzékenyebb, legneuralgikusabb idegszálát. (Lásd: András B. Göllner (szerk.), The Forgotten Revolution: The 1919 Hungarian Republic of Councils – Az elfeledett forradalom: Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság története – Montreal/Chicago: Black Rose Books/University of Chicago Press. 2022.) A könyv megrendelésével, ismertetőjével kapcsolatban a következő linkre kattintva két nyelvű (angol/magyar) […]

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle! Az Agave Kiadó két kötetet is szentelt a témának. A korábbiról itt: https://kanadaihirlap.com/2021/06/24/regeny-nehez-kerdesekkel adtunk tájékoztatást. A zárómondata az volt, hogy a szerző engedi; a kérdések az olvasóban fogalmazódjanak meg, keresse rájuk maga a […]

Élt egy ember a XX. század első felében, akinek az életéről elég sokat tudunk, a haláláról szinte semmit. De amit az élete utolsó évéről tudunk, az elég ahhoz, hogy az elkövetkező évszádokban a nevét csak a legnagyobb tisztelt hangján emlegessék. Halálát minden korban – ma is – létező gazemberek okozták, ezért a mi kötelességünk, hogy mindig, mindenkor, emlékeztessünk rá! Azon a napon, amikor utoljára látták élve Budapesten, január 17-én, minden évben megemlékezést tartanak a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcában, emléktáblája előtt. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöke dr. Sebes József, a megjelenteket köszöntve elmondta, Wallenberg máig ható jelentőségét mi sem bizonyítja […]

 A világ Victor Vasarely néven ismeri, mi tudjuk azt is, hogy Vásárhelyi Győző 16 éves korában kezdett képzőművészeti tanulmányokba Újpesten, 1925-ben már reklámgrafikusi megbízásokat is kap és 1930-ban kiállításon is részt vesz. Még ugyanebben az évben – a jobb megélhetés reményében – Párizsba költözik, életét Franciaországban éli le. Hírnevét sajátos szemléletű alkotásai, a kinetikus művészet a fotografizmus alapozzák meg. Műveinek egy részét Magyarországon a pécsi és a budapesti Vasarely Múzeumokban őrzik. A budapesti Vasarely Múzeum nemrég jelentős adományokkal gazdagodott és ezekből, „A tárgyak második élete” címmel időszakos kiállítást nyitott. Orosz Márton, a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora a megnyitó […]

 Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is. Sokféle zene van és a kedvelő is sokfélék. Van, aki az operát szereti, más a szimfonikus zenét, megint más rock együttesekért rajong. Azon viszont valószínűleg mindenki elgondolkodott már, miért és hogyan képes hatni ránk a zene? Miként hordoz a zene érzelmeket? Mitől függ, […]

Krisztus születésére emlékezünk a szentírások, különösen Lukács evangéliumának elmélkedésével, amelyek arról szólnak, hogy Isten kicsi, gyenge és sebezhető csecsemőként tört be világunkba. Fontos, hogy figyelmünket ne csak a történelmi beszámolóra, hanem a történtek értelmére összpontosítsuk, ha meg akarjuk érteni a karácsony igazi csodáját. Lukács szerzője Jézus tényleges születését egyszerű, egyenes szavakkal meséli el: „míg ott voltak, eljött az idő, hogy megszülje gyermekét, és megszülte fiát, elsőszülöttjét”. E csodálatos esemény értelmét azonban az evangélium következő sorában találjuk meg. „Azon a vidéken pedig pásztorok voltak kint a mezőn, akik éjszakánként vigyázták a nyájukat. És az Úr angyala állt előttük, és az Úr […]

 Sajnos csak rövid ideig, mindössze február 13-ig lesz nyitva Barabás Márton, Munkácsy Mihály- és Príma-díjas festő, szobrász kiállítása a Műcsarnokban. Kár, mert egy roppant sokoldalú művész igen érdekes alkotásait láthatjuk, szinte műfaji megkötöttség nélkül. A négy és fél évtizedes életmű vizuális sokszínűsége miatt izgalmas. Festmény, szobor, installáció egyaránt megtalálható benne és mindegyikből van néhány valóban figyelmet érdemlő darab a kiállításon. Egyáltalán nem téved, akinek már a tárgyak ismerete nélkül, pusztán a név is felkelti a figyelmét. Barabás Márton ugyanis apai ágon rokona a neves, 19. századi romantikus arcképfestőnek, Barabás Miklósnak. Nagyapja, idősebb Barabás Márton pedig vándorló tájképfestő volt. A művészi […]

 Január 11. és 17. között Budapestre figyel a világ! Nívójának köszönhetően a világ legrangosabb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 14. alkalommal rendezik meg Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában, az egész évben üzemelő Fővárosi Nagycirkuszban. A fesztiválon a világ legjobb artistaművészei, kulturális csemegék és szakmai konferenciák várják az érdeklődőket. Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az első Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 1996-ban rendezték meg a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) szakemberei. Az akkori igazgató, Kristóf István és fia, Kristóf Krisztián […]

Közel két év munkájának eredményét tartja kezében az olvasó, amikor felveszi az asztalról a megjelenésében impozáns és – elárulhatjuk – tartalmában izgalmas kötetet. A napokban jelent meg ugyanis a Ludovika történetét feldolgozó monográfia és album, melynek vezérgondolata a II. Lipót császárhoz 1790-ben intézett beadványból származik: „A hadi tudományokban való jártasság okából szükséges az ifjaknak bizonyos nevelést adni.” Ám az igény a képzett katonára ennél is régebbi gondolat. „A török áfium ellen való orvosság” című munkájában Zrínyi Miklós már 1661-ben leírta: „számosan kellene lenni, akik hadi regulákra oktatnák a népet.” Ez a kötet egy integrált mű, mely abban különbözik a Ludovika […]

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszéde a Hanuka alkalmából tartott menóragyújtáson. Brüsszel, 2021. december 2. Nagyon szépen köszönöm, kedves Nehama, Tawil rabbi, Margolin rabbi, Kedves polgármester úr! Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Megtiszteltetés számomra, hogy gyertyát gyújthatok ezen a hanukán, amely ma este az európai negyedre vetíti fényét. Csodálatos ez az ötlet. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, köszönöm szépen, hogy meghívtak. Csodálatos, hogy itt lehetek egy ősi zsidó hagyományon, egy több mint kétezer évvel ezelőtti csodát ünnepelve. De azt hiszem, mindannyiunknak – a mai európaiaknak – van mit tanulnunk ebből a zsidó ünnepből. A Hanuka az ellenálló […]