Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba a drámát eredetileg egy társulat számára írta, amely időközben feloszlott. A mű írása közben realizálta, hogy nem is annyira szerepeket, mint inkább „társadalmi hangokat” szeretne megírni a különböző társadalmi csoportokat reprezentáló alakokon keresztül. Az apátlanság kérdését Mikó Csaba tágan értelmezi: az ember számára az apakép egy hős képe, de a mai világban már nincsenek hősök. A dráma által közvetített világkép szerint megpróbálunk magunknak hősöket teremteni, de amint megszületnek, azonnal meg is […]

Különleges előadás fotóspróbájára  kaptam meghívót a MU Színházba. Négy önálló jelenet láttunk, táncban, kevés szóval…mégis érthető, elgondolkodtató történeteket meséltek el. Engem leginkább a negyedik jelenet fogott meg. A mondanivalója, a látvány — szigorúan 18-as karikát kéne kitenni, ha lehetne–. Érdekes felmérés lenne ki mit ért a jelenetből. többféle értelmezése is lehet. Talán a nő kiszolgáltatottsága egy férfinak…., vagy a lázadás, a megalázottság? Elsőre meghökkentő amit látunk, de egészében véve nagyon is elgondolkodtató darab. ” Én, a feminista Alkotó/Előadó: Egyed Bea Hang: Gothár Márton Külön köszönet : Újvári Milán „Az ember nem a külvilággal megosztott cselekedeteiben és kapcsolataiban él, hanem abban a […]

Óriási, megérdemelt siker a Golden Globe Nemes Jeles Lászlónak és csapatának, és Magyarország is felkerült erre a fontos filmes térképre. Kicsit mindannyian örülhetünk. Ugyanakkor a Facebook barátaim és az ő barátaik megjegyzésein kívül egész egyszerűen nem olvasok kommenteket a Saul fia Golden Globe sikeréről, mert ez itt most a büszkeség és a jó érzés ideje. A magyar valóság árnyalt megismeréséhez amúgy sincs semmi szükség gyűlölködő és/vagy idióta és/vagy veszélyes hozzászólások böngészésére, vannak más szociológiai módszerek is, például itt kell élni a hétköznapokban, járni kell az országot, és így tovább. Tudjuk kik korbácsolják fel az indulatokat, s hír értéke legfeljebb annak […]

Alfons Mucha (1860-1939) — egy kiállítás képei „Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. Mucha 1882-ben megbízást kapott az Eduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély (Hrušovany nad Jevišovkouban Morvaországban) belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást végzett a Khuen-Belasi család Gandegg kastélyában, Eppan mellett Dél-Tirolban. A család támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. […]

isten-király halotti templomokat épít (ma téteménye terjeng: új küzdőterek) alattvalói nyelve mind kivágva, vértől gőzölgő tetemek fölött meggörnyedt árnyaik nyavódnak, fanfárok koponyák hegyén, magasztaló örömtánc… ily átszunyított századokat visz a Nílus, ezüst rhütonból isznak lányai, arany szkarabeuszt viselnek, rabszolgák metszik szőleit, a többi döglik éhen és elvhű ordibátorok dörzsölgetik imára ~ dongó döglegyekként ~ a mellső lábukat

mi, csóró utcavégiek anyapucéran (hja, hát, a közmunkások segge mára kinn!) temetőkben kiássuk gödreinket, magunk celebráljuk a holnapot ~ apánk reménye megnyugodjék ~ ha soknak egy kanyija sincs… azt mondják, ennyit érünk, a kormányszóvivő bakasszony miszmaholta: hűbéreseknek hűségbéreket utalnak bezzeg, birtokukba pár kaszinócskát, földeket meg trafikot, miegymás… mire halottmosóink: nyugi, féljenek, tűzkővel fenjük késeinket, lesz nyissz-nyissz hamarost Búzás Huba

Tisztelt Christopher Adam! November 29-én Simay Endre István megjelentetett egy cikket a Going Clear filmmel kapcsolatban a Kanadai Magyar Hírlap oldalán. Erre vonatkozóan szeretnék önnel néhány információt megosztani. Alex Gibney a filmjében csak olyan emberek történeteire támaszkodik, akik elhagyták a hitüket, vagy az Egyház által lettek kiutasítva, mivel olyan magaviseletet tanusítottak, amelyek egyházunk erkölcsi kódexeivel durván ellentétben állnak. A film készítése során Gibney az Egyház képviselőit és a híveket meg sem kérdezte. Sőt, az Egyház által küldött egyetlen levélre sem reagált, hogy lehetőséget adjon a tények tisztázására, dokumentumok bemutatására. Ezért a Nemzetközi Szcientológia Egyház kiadott egy nyilatkozatot, valamint információs filmeket, […]

Egy este Rost Andreával és Frenák Pál Társulatával az Erkel Színházban /MAGYAR-FRANCIA KORTÁRS TÁNC TÁRSULAT/ Frenák Pál Társulata/ A számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett koreográfus, Frenák Pál 1989-ban alapította első együttesét Franciaországban, majd 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenak-ot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. A társulat munkáinak fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, kortárs divat, design és építészet, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a magyar táncéletben radikálisan új stílust hozott a […]

A cím persze Illyésre vonatkozik. De eszembe jut róla, milyen gyakran mondogatták nekem, hogy a harag nem jó tanácsadó, lehet, nem is jó ösztönző. Engem mégis rendszerint a haragom ösztönzött írásra a kezdetektől szinte mostanáig. Akkor is, ha éppen humoromnál voltam; haragjában a normális ember röhögni is szokott – hajaj! Úgy hozta a sor, hogy érettségi után, ezerkilencszázötvenben, szakmunkás lettem; kétkezi, fizikai dolgozó: karosszérialakatos. Nem „melósok között éltem” – magam voltam a melós. És az agyamra ment, hogy abban az időben némely író, az úgynevezett sematikus, „pártos” irodalom, miket merészeszelt arcátlanul összehazudni a munkásokról, vagyis rólunk. Rólam! És mivel a […]

Tegnap,  2015.12.31-én nagy nap volt a Madách Színházban. Pontosan 30 évvel ezelőtt mutatták be először a Páratlan páros c.komédiát.  Azóta is nagy kedvence a közönségnek ez a darab. A harminc év alatt pár szereplő elment, jöttek helyettük ujjak, de egy színész,  SZEREDNYEY BÉLA az egyetlen , aki mind a 900 adásban szerepelt! A kezdő csapatban ott volt még Cseke Péter, Tóth Enikő, Kökényessy Ági is, akik kisebb kihagyásokkal, de ma is szerepelnek a darabban. A színészeket Szirtes Tamás színigazgató köszöntötte. A fotók a 900. előadás után megrendezett kis ünnepségen készültek. * Páratlan páros…. Szerző: RAY COONEY Fordította: Ungvári Tamás John […]

Kedves Olvasóim! Szokásomtól eltérően most kivételesen ide másolok egy linket a Spinóza Kávéházban rögzített estről. Tudom sokan szeretik a verseket, és sok tisztelője van Galkó Balázsnak. (fotó:Gergely Bea) Azt már kevesen tudják, hogy G.Balázs nagyon beteg, torokdaganata van. Ma, amikor ezt a bejegyzést írom, már szinte nincs is hangja. A kezeléseket már kapja, nagyon remélem, hogy hamar túl lesz a nehezén és nemsokára ismét hallhatjuk a verseket az ő tolmácsolásában. Drága Balázs! Jobbulást kívánok! Szeretettel visszavárunk! Gergely Bea https://vimeo.com/149719166  

Este, a családi vacsora közben szó került a jótéteményekről, az adományozásról, az adományokról, a karitatív tevékenységről. S elhangzott a címben szereplő mondat: „A legkönnyebben adható adomány a mosoly.” December 24-25-26 a világ legnagyobb részén egyértelműen családi ünnepnek számít. Ezek a napok, amikor együtt eszik-iszik a család. Ekkor találkoznak nemcsak a legszűkebb család tagjai, de olyanok is, akik esetleg egész évben nem is látják egymást. Így van ez Amerikától, Európán keresztül egészen Ausztráliáig. Ezeken a találkozókon rendszerint megbeszélik a család és a világ dolgait. Tulajdonképpen mindegy, hogy a család különböző tagjai vallásosak-e, avagy esetleg nem hisznek Isten létezésében, a vallás, a […]

Meglepő kutatás látott napvilágot Észak-Amerikában. A Nielsen BookScan felmérései szerint 2015-ben 2 százakékkal több nyomtatott könyvet vásároltak mint az előző évben, miközben ha 2013-hoz hasonlítjuk az adatokat, akkor az árusított fizikai könyvek száma csaknem 13 százalékkal növekedett. Ezzel egyidőben az is megfigyelhető, hogy egyre kevesebb e-könyvet adnak el a nagy amerikai könyvárúházak. Például a Barnes & Noble-nál ősszel 32 százalékkal kevesebb e-könyvet és tabletet árultak mint 2014 harmadik negyedévében. Az Association of American Publishers adatai is csökkenést mutatnak az e-könyvek világában: az AAP szerint idén 11 százalékkal esett az eladott e-könyvek száma. Ezzel szemben 35 százalékkal több hangoskönyv került eladásra az Egyesült […]

Vagy harminc éve nem hallottam lemezen Callassal, Di Stefanóval, Gobbival a De Sabata iranyítása mellett megjelent Toscát. Ez az 1953-as felvétel hol máshol készült volna, mint Milanóban, s egykor nagymamám átszellemülten hallgatta. Most apósomék jóvoltából remek bakelit lemezen élvezhetjük. Nem is recseg, és van háttere a felvételnek, egyfajta árnyéka, amely nem kelti a stúdiófelvétel hamis illúzióját, hanem életszerű, emberi. Vagyis igazi operai: egyszeri és megismételhetetlen. Jaj, Callas, Di Stefano es Gobbi. Csupa nagyság! És mi volt Magyarországon ’53-ban? Nem csoda, ha nagyszüleim ilyen álomba menekültek… Éljenek a művészek, akik képesek kiragadni bennünket a mindennapok szürkeségéből és mocskából. És éljen örökké […]

Minden kedves olvasómnak ezzel a gyönyörű videóval kívánok KELLEMES, BÉKÉS ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJESZTENDŐT! Gergely Bea Ady Endre: Karácsony — Előadja: Szabó Gyula