Ma délután tart évértékelőt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Idén különösen nagy a tét a 38 éves politikus számára, hiszen Mesterházynak bizonyítania kell, hogy egyedül ő tudja összefogni a demokratikus ellenzéket, egyedül ő lehetne a kormányváltást eredményező kooperáció motorja. Nem lesz könnyű feladat.

Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása, valamint a pártonkívüli adatvédelmi ombudsmani hivatal beszüntetése miatt. Példanélküli módon szólt rá az Orbán-kabinetre az EB amiatt, hogy a Fidesz rendszeresen támadja nyilt sajtózközleményekben a kormánypárttól még független Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és az MNB monetáris politikáját.

Egy bizonyos pontig akkurátusnak gondolhatjuk azt az érvelést, miszerint a magyar ellenzék gengye, megosztott és szerencsétlen, ezért mozog tartósan ötven százalék körül a bizonytalanok, pártszimpátiájukat eltitkolók – vagy a választ megtagadók – aránya, amikor telefonhívásokat fogadnak közvéleménykutató cégektől. De a 2002-es választás tükrében, könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező nem a politikai bizonytalanság, hanem a fideszes retorziótól tartó szavazók magatartása. Azt úgy is tudjuk, hogy a fideszes pártkatonák – Kanadában és Magyarországon egyaránt -már rég eltévedtek Orbán Viktor szektás világában, a „spirituális vezető” privát politikai dzsungeljében. De hiba lenne a pártkatonai együgyűséget rávetíteni az egész magyar társadalomra.

Bár még semmilyen konkrét terv nem született a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban, az Országháznak otthont adó tér most úgy fest mint egy közönséges építkezési terület, miután kivágták az összes fát és elpusztították a növényzetet a Károlyi Mihály-szobor körüli parkból. Rejtély, hogy miért kellett ennyire sietni a tér szétszedésében, amikor a Horthy-rendszer Kossuth-terét visszaállítani óhajtó Fidesznek nem, hogy nincsen konkrét terve, de még kivitelezőt sem választottak és a szükséges engedélyeket sem szerezték be. Kövér László fideszes házelnök javasolta a magyarországi fasiszták számára fájdalmas Károlyi-szobor elbontását. A fák kivágásával és emlékmű eltávolítása következhet.

A Klubrádió frekvenciájának decemberi elvétele és egy a mai napig teljesen ismeretlen, tőkével alig rendelkező cégnek az átadása aligha mondható kóser döntésnek, de nem ez volt a Médiatanács egyedüli kérdéses lépése. Még mielőtt felváltotta volna az egypárti Médiatanács a többpárti Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), az előző testület úgy döntött 2010-ben, hogy a Klubrádia kaphatja meg a 92,9-es frekvenciát. Ez azonban nemigen tetszett a testület elnökének – Szalai Annamáriának – igy a Médiatanács megalakulása után inkább a Katolikus Rádiónak adta ugyanezt a frekvenciát, függetlenül attól, hogy a Klubrádió pályázatát már előzőleg elfogadták.

A hazaszeretet érzése nem takarhatja el azt a nyilvánvaló tényt, hogy hazánk jelenlegi vezetői visszaéltek a bizalmunkkal. A hazaszeretet érzése nem takarhatja el a szemünk elől a Fidesz nyilvánosság előtt felvállalt álláspontját, mely szerint a politikában nem az igazmondás, hanem a hatalom megszerzése az első számú cél. Ha erről az utóbbi célról le tudott mondani Gyurcsány Ferenc, miért nem tud lemondani Orbán Viktor?

(Az 1. ,a 2.  és a 3. rész folytatása.) És most tekintsük át röviden a kanadai békemenetelők éllovasainak arcképcsarnokát. Azokét, akik a budapesti békemenettel szimpatizáló kanadai aláírásgyűjtést kezdeményezték. Vajon az ő hazaszeretet-érzésük mit takar? Itt is csak az első sorban menetelőket fogom megemlíteni, és olyanokat, akikkel korábban már volt valami dolgom, akiket személyesen ismerek.

(Az 1. és a 2. rész folytatása.) Ebben a részben megrajzolom azt az arcképcsarnokot, amely a békemenet budapesti vezetőit ábrázolja. Szeretném közelebbről bemutatni, hogy a békemenet vezetőinek hazaszeretet-érzése mit takar, mit kellene nekik kiverni a fejükből, hogy végre béke legyen Magyarországon, és megszűnjön annak a veszélye, hogy – akár egy kádárista, akár egy horthysta fordulatnak köszönhetően – megsemmisüljön mindaz, amiről a hazájukat szerető demokraták, a köztársaság szerelmesei, évszázadok óta álmodoznak.

Magyarország 495 millió eurós kohéziós támogatásnak inthet búcsút, miután az Európai Bizottság megelégelte a Fidesz-kormány kötelességszegéseit és arroganciáját, ezért az uniós pénzek befagyasztását javasolta. Bár meglehetősen kínos a Fidesz legujabb kudarca, Orbán Viktor miniszterelnök félig-meddig még győzelemnek is felfoghatja a mostani incidenst, hiszen 2006-ban éppen a kohéziós alapok felfüggesztésével kívánta bedönteni az akkor regnáló MSZP-SZDSZ kormányt. Kár, hogy kissé csúszott a kivitelezés. Orbán az Európai Néppárt segítségével árulta volna a hazát Brüsszelben, de még azt sem tudta elérni, hogy az európai plénumban napirendre vegyék az ügyet. 2006-ban Orbán úgy gondolta, hogy többek között a baloldal „erkölcsi relativizmusa” miatt kell megvonni […]

Tehát: mi köze van az első részben elmondottaknak a január végi békemenethez vagy a Fideszhez? Lantos János nyilast egyetlen hazáját szerető konzervatív, keresztény Orbán-rajongó sem dobálta meg 2010. vagy 2011. október 23-án Budapesten! Nézzék meg a YouTube-on Lantos kanadai fogadtatását a két nagy nemzeti ünnepünkön. A valamivel több mint 100 fős kanadai rajongótábor egyetlen tagja sem emelte fel Lantos vagy Morvai Krisztina ellen a szavát, egyikük sem ragadott tollat, hogy figyelmeztesse szeretett vezérüket: „Hej, Miniszterelnök Úr, csináljon már rendet, mert ezek az emberek lejáratják hazánkat Kanadában és a nemzetközi közvélemény előtt.” A kanadai rajongók nemhogy nem szóltak oda szeretett vezérüknek, […]

A világ 1975-ben megváltozott. Ekkor jelent meg a Science and Behavior Books kiadásában A Mágia Struktúrája (angolul: The Structure of Magic), amelyben Richard Bandler és John Grinder részletes térképet készített az érzelem és a magatartás közötti kapcsolat lényegéről. Ekkor tudtuk meg, hogy érzelmeink befolyásolásával az egész világot a feje tetejére tudjuk állítani. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy érzelmeink nemcsak kiváló szolgák, hanem zsarnoki uralkodók is. Innentől tudjuk, hogy annak a meghatározására, mire vagyunk képesek, a legjobb módszer úgy tenni, mintha tudnánk. Innentől kezd a valóság leírása érzelmi kérdéssé válni. Ekkor tudtuk meg, hogyan korlátozhatjuk világunkat a nyelvhasználat útján, és hogyan […]

A magyarországi államigazgatási, illetve önkormányzati reform egyik fontos célja az, hogy politikai karrierjeiket átmenthessék a 2014-ben létrehozandó 199 fős parlamentből kieső fideszes honatyák. Az új járások kialakítása az állami bürokrácia egy újabb rétegét hozza létre Magyarországon és elvonja az önkormányzatok valamennyi fontos feladatát és hatáskörét. Így tehát az az érv miszerint a kisebb, 199-fős parlament létrehozása kevesebb pénzbe kerül az adófizetőknek teljesen elvész a költséges járások felállításában, melyeket volt fideszes parlamenti képviselők vezethetnek, immár hivatalnoki kapacitásban. Ennek a fiszkális oldala a kisebbik problema, az igazi gond a közszféra és a kormánypárt nyilt összefonódása, vagy – ahogy Dorosz Dávid LMP-s parlamenti képviselő fogalmazott a KMH-val készült múlt heti interjújában: „nem csak a […]

Úgy tűnik, hogy mégsem volt teljesen akkurátus az a múlt heti hír, mely a Népszabadságban és az Indexen jelent meg, ami szerint Baloldali Kerekasztal a Változásért nevű együttműködés jön létre a Magyar Szocialista Párt, Thürmer Gyula Munkáspártja, a Zöld Baloldal és a Munkáspárt 2006 között. A kezdeményezést Schmuck Andor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) politikusa vezeti, de most hétfőn kiderült: a szocialisták és a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalíciót semmilyen formában sem kíván együttműködni a Thürmer-féle Munkáspárttal. A Népszabadság információi szerint a szocialisákat Balogh András elnökhelyettes képviselte a baloldali fórum első gyűlésén, ugyanakkor jelezte: a párt elnöksége még nem fogalmazta meg hivatalos […]

Miközben tegnap este a jobboldali „középosztály” a fűtött Millenárisban hallgatta végig Orbán Viktor kormányfő beszédét és néhányan méregdrága bundákba öltözve nyilatkoztak a kijáratnál lévő újságíróknak az ország felemelkedéséről, az Éhségmenet félszáz résztvevője „munkát és kenyeret” feliratú transzparenssel folytatta többszáz kilométeres útját Budapest felé. Mezőkövesden viszont kisebb meglepetés érte a társadalom legszegényebb, leginkább kiszolgáltatott rétegeiből álló csoportot. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára jelent meg előttük és kenyeret meg lapátot nyomott kezükbe. Mondta, hogy egész napos hólapátolásért akár 4,230 forintot is kaphatnak fizetés címen. Hogy a kanadai olvasók jobban értsék miről is van szó: az államtitkár által felajánlott fejenkénti egy kiló kenyér és […]

Nem egészen egy műfaj az amerikai State of the Union address és Orbán Viktor immár hagyományos évértékelő beszéde. Az amerikai verziót az elnök nem csak saját híveinek szánja, hanem politikai ellenfeleinek is és az egész társadalomnak. Az elnökök általában óvatosan kezelik a ellenfél nyílt szidalmazását, a kongresszusban kerül rá sor és lehetőséget ad arra, hogy az ország vezetője beszéljen az adott adminisztráció törvénykezési prioritásairól. Az ellenzék is szóhoz jut, hiszen 1966 óta – közvetlenül a State of the Union beszéd után – az elnök politikai ellenfelei tévéstudióból szólnak a lakossághoz. Barack Obama – de második ciklusának utolsó éveiben George Bush is […]