Úgy tűnik, hogy ha Magyarországon valaki szétlopja a helyi ÁBC-t, de csak húsz évvel később derül ki a rablás pontos mértéke, akkor nem a rabló a főbűnős, hanem a nem eléggé éber közértes néni, aki „formailag hibázott”. Két hónapos vizsgálat után is körülbelül ezt találta mondani Schmitt Pál plagizálásával kapcsolatban a Semmelweis Egyetem vizsgálóbizottsága: az államfő disszertációjában legalább 16 olyan oldal található, amelynek szövege teljes mértékben azonos Klaus Heinemann „The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition” c. 1991-es írásával.

Folytatódik a gazdasági válság, az IMF tárgyalásoknak még nyoma sincs és 550 milliárd forintos megszorítást tervez az Orbán-kormány, mellyel az Európai Unió túlzottdeficit-eljárását szeretnék elkerülni. A közbeszéd mégsem a húsbavágó témáktól hangos, hanem a Fidesz kulturkampfjának újabb fejezetétől, mely két részből áll: önkormányzati szinten a fővárosi közgyűlés engedélyezte Károlyi Mihály néhai miniszterelnök szobrának eltávolítását a Kossuth térről, illetve annak raktározását, majd ha megérkeznek a szükséges engedélyek, Siófokra szállíthatják el az ikonikus emlékműt. A Károlyi-szobor leszámolásán kívül Lázár János fideszes frakcióvezető úgy próbálta lejáratni egyik ellenfelét – nevezetesen Schiffer Andrást – hogy messze visszanyúlt a történelembe és az LMP-s politikus nagyapjának „bűneit” hozta fel az ökopárti képviselő ellen. Az viszont érdekes, […]

A magyarországi Országos Választási Bizottság (OVB) megtiltotta a Lehet Más a Politikának, hogy biciklit ajándékozzon annak a pártaktivistának, aki a legtöbb aláírást gyűjti a párt hétvégi népszavazási maratonján. Az OVB szerint az ökopárt jogszabálysértést követ el, amikor „értékes ajándékot” (azaz egy biciklit) ígér a 24 óra alatt legjobban teljesítő aktivistának. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az említett törvény általában nem a párt aktivistáknak számt ajándék-osztogatást tiltja, hanem azokra szab ki pönálét, akik a választópolgárok támogatását próbálja jutalmazni. Vágó Gábor, az LMP képviselője kijelentette: fellebbeznek a testület döntése ellen és „nonszensznek” nevezte az OVB határozatát. „Ez a Fidesz népszavazásgyilkoló kampányának egy újabb aljas húzása. […]

A Scheiber Sándor-díjat kiosztó kuratórium tagjai Iványi Gábort, a kormány-kritikus metodista lelkészt jelölték a zsidó-keresztény párbeszéd és toleranciát elismerő díjra, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium teljesen precedens-nélküli módon áthúzta a tudósokból álló kuratórium döntését és helyette Shaul Shaked jeruzsalemi professzort tüntették ki. Érdekes, hogy az MTI lényegében csak a Magyar Szocialista Párt közleményén keresztül számolt be a KIM példanélküli intervenciójáról, miután Lendvai Ildikó jelezte: Iványitól azért fosztották meg a kitüntetést, mert a Fidesz egyházpolitikáját bírálta. „Erdemeinél súlyosabban esett latba, hogy Iványi Gábor bírálja a kormányt”–mondta Lendvai a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjéről. „Bosszúból először a több évtizede a szegények között […]

A magyar parlament kormánypárti többsége olyan módosításokat javasol a házszabály körül, mely könnyítené a mindenkori köztársasági elnök lemondását. Nem kell túlságosan nagy fantázia azt feltételezni, hogy ezzel a lépéssel éppenséggel a plágium-botrányba keveredett Schmitt Pál lemondását segíhetik elő a kormányoldalon, hiszen egy héten belül készül el az államfő kisdoktori disszertációját vizsgáló Semmelweis Egyetemi bizottság jelentése.

A jobboldali lengyelek a Fidesz mellett, a liberális és szociáldemokrata franciák pedig az ellenzék oldalán tüntettek Budapesten az 1848-as forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett utcai megmozdulásokon és ceremóniákon. A Millások a Szabad Sajtó útján tartottak demokrácia-párti tüntetést, melyen több tízezren vettek részt, azonban több mint 500 kormánypárti provokátor zavarta meg a békés civil kezdeményezést. A Rendszervágás nevű kormánypárti csoport számos tüntetőjét előállították a Millás tüntetésen jelenlévő rendőrök és rohamrendőrök.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azt javasolta Orbán Viktor miniszterelnök kormányának, hogy húzza keresztül a jobboldal legfontosabb gazdasági „vívmányát,” nevezetesen: az alsóközéposztályt és a szegényeket hátrányosan érintő egykulcsos adót. Az átlag keresetnél jobb fizetésű adófizetőknél emeljék fel a személyi jövedelem-adót, a minimálbér pedig legyen teljesen adómentes. (Ugyanakkor az OECD arra is rámutatott, hogy a minimálbér emelése komoly teherrel járt, így az adócsökkentés, vagy annak eltörlése lett volna a hatékonyabb megoldás.) Tehát az OECD elutasította Matolcsy György és Orbán Viktor által preferált egykulcsos adót és a progresszív adózást javasolja. Különösen pikáns, hogy egy nemzetközi szervezet csapott rá a nyolc éven […]

Megszületett Magyarországon a demokratikus ellenzéki összefogás a Lehet Más a Politika szociális népszavazása körül, miután Mesterházy Attila szocialista elnök kijelentette az MR1 reggeli adásában, hogy az MSZP is támogatja az LMP kezdeményezését. A héten Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója már jelezte, hogy ők is kiállnak az ökopárt népszavazása mellett. Most már csak az a necces, hogy a saját bevallása szerint is a kormánypártot „segítő” köztársasági elnök – amennyiben őt továbbiakban is Schmitt Pálnak hívják – nehogy véletlen olyan dátumra írja ki a négy igenes népszavazást, amikor a lakosság fele éppen nyaral.

Ma délután tart évértékelőt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Idén különösen nagy a tét a 38 éves politikus számára, hiszen Mesterházynak bizonyítania kell, hogy egyedül ő tudja összefogni a demokratikus ellenzéket, egyedül ő lehetne a kormányváltást eredményező kooperáció motorja. Nem lesz könnyű feladat.

Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása, valamint a pártonkívüli adatvédelmi ombudsmani hivatal beszüntetése miatt. Példanélküli módon szólt rá az Orbán-kabinetre az EB amiatt, hogy a Fidesz rendszeresen támadja nyilt sajtózközleményekben a kormánypárttól még független Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és az MNB monetáris politikáját.

Egy bizonyos pontig akkurátusnak gondolhatjuk azt az érvelést, miszerint a magyar ellenzék gengye, megosztott és szerencsétlen, ezért mozog tartósan ötven százalék körül a bizonytalanok, pártszimpátiájukat eltitkolók – vagy a választ megtagadók – aránya, amikor telefonhívásokat fogadnak közvéleménykutató cégektől. De a 2002-es választás tükrében, könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező nem a politikai bizonytalanság, hanem a fideszes retorziótól tartó szavazók magatartása. Azt úgy is tudjuk, hogy a fideszes pártkatonák – Kanadában és Magyarországon egyaránt -már rég eltévedtek Orbán Viktor szektás világában, a „spirituális vezető” privát politikai dzsungeljében. De hiba lenne a pártkatonai együgyűséget rávetíteni az egész magyar társadalomra.

Bár még semmilyen konkrét terv nem született a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban, az Országháznak otthont adó tér most úgy fest mint egy közönséges építkezési terület, miután kivágták az összes fát és elpusztították a növényzetet a Károlyi Mihály-szobor körüli parkból. Rejtély, hogy miért kellett ennyire sietni a tér szétszedésében, amikor a Horthy-rendszer Kossuth-terét visszaállítani óhajtó Fidesznek nem, hogy nincsen konkrét terve, de még kivitelezőt sem választottak és a szükséges engedélyeket sem szerezték be. Kövér László fideszes házelnök javasolta a magyarországi fasiszták számára fájdalmas Károlyi-szobor elbontását. A fák kivágásával és emlékmű eltávolítása következhet.

A Klubrádió frekvenciájának decemberi elvétele és egy a mai napig teljesen ismeretlen, tőkével alig rendelkező cégnek az átadása aligha mondható kóser döntésnek, de nem ez volt a Médiatanács egyedüli kérdéses lépése. Még mielőtt felváltotta volna az egypárti Médiatanács a többpárti Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), az előző testület úgy döntött 2010-ben, hogy a Klubrádia kaphatja meg a 92,9-es frekvenciát. Ez azonban nemigen tetszett a testület elnökének – Szalai Annamáriának – igy a Médiatanács megalakulása után inkább a Katolikus Rádiónak adta ugyanezt a frekvenciát, függetlenül attól, hogy a Klubrádió pályázatát már előzőleg elfogadták.

A hazaszeretet érzése nem takarhatja el azt a nyilvánvaló tényt, hogy hazánk jelenlegi vezetői visszaéltek a bizalmunkkal. A hazaszeretet érzése nem takarhatja el a szemünk elől a Fidesz nyilvánosság előtt felvállalt álláspontját, mely szerint a politikában nem az igazmondás, hanem a hatalom megszerzése az első számú cél. Ha erről az utóbbi célról le tudott mondani Gyurcsány Ferenc, miért nem tud lemondani Orbán Viktor?

(Az 1. ,a 2.  és a 3. rész folytatása.) És most tekintsük át röviden a kanadai békemenetelők éllovasainak arcképcsarnokát. Azokét, akik a budapesti békemenettel szimpatizáló kanadai aláírásgyűjtést kezdeményezték. Vajon az ő hazaszeretet-érzésük mit takar? Itt is csak az első sorban menetelőket fogom megemlíteni, és olyanokat, akikkel korábban már volt valami dolgom, akiket személyesen ismerek.