A magyar parlament kormánypárti többsége olyan módosításokat javasol a házszabály körül, mely könnyítené a mindenkori köztársasági elnök lemondását. Nem kell túlságosan nagy fantázia azt feltételezni, hogy ezzel a lépéssel éppenséggel a plágium-botrányba keveredett Schmitt Pál lemondását segíhetik elő a kormányoldalon, hiszen egy héten belül készül el az államfő kisdoktori disszertációját vizsgáló Semmelweis Egyetemi bizottság jelentése.

A jobboldali lengyelek a Fidesz mellett, a liberális és szociáldemokrata franciák pedig az ellenzék oldalán tüntettek Budapesten az 1848-as forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett utcai megmozdulásokon és ceremóniákon. A Millások a Szabad Sajtó útján tartottak demokrácia-párti tüntetést, melyen több tízezren vettek részt, azonban több mint 500 kormánypárti provokátor zavarta meg a békés civil kezdeményezést. A Rendszervágás nevű kormánypárti csoport számos tüntetőjét előállították a Millás tüntetésen jelenlévő rendőrök és rohamrendőrök.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azt javasolta Orbán Viktor miniszterelnök kormányának, hogy húzza keresztül a jobboldal legfontosabb gazdasági „vívmányát,” nevezetesen: az alsóközéposztályt és a szegényeket hátrányosan érintő egykulcsos adót. Az átlag keresetnél jobb fizetésű adófizetőknél emeljék fel a személyi jövedelem-adót, a minimálbér pedig legyen teljesen adómentes. (Ugyanakkor az OECD arra is rámutatott, hogy a minimálbér emelése komoly teherrel járt, így az adócsökkentés, vagy annak eltörlése lett volna a hatékonyabb megoldás.) Tehát az OECD elutasította Matolcsy György és Orbán Viktor által preferált egykulcsos adót és a progresszív adózást javasolja. Különösen pikáns, hogy egy nemzetközi szervezet csapott rá a nyolc éven […]

Megszületett Magyarországon a demokratikus ellenzéki összefogás a Lehet Más a Politika szociális népszavazása körül, miután Mesterházy Attila szocialista elnök kijelentette az MR1 reggeli adásában, hogy az MSZP is támogatja az LMP kezdeményezését. A héten Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója már jelezte, hogy ők is kiállnak az ökopárt népszavazása mellett. Most már csak az a necces, hogy a saját bevallása szerint is a kormánypártot „segítő” köztársasági elnök – amennyiben őt továbbiakban is Schmitt Pálnak hívják – nehogy véletlen olyan dátumra írja ki a négy igenes népszavazást, amikor a lakosság fele éppen nyaral.

Ma délután tart évértékelőt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Idén különösen nagy a tét a 38 éves politikus számára, hiszen Mesterházynak bizonyítania kell, hogy egyedül ő tudja összefogni a demokratikus ellenzéket, egyedül ő lehetne a kormányváltást eredményező kooperáció motorja. Nem lesz könnyű feladat.

Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása, valamint a pártonkívüli adatvédelmi ombudsmani hivatal beszüntetése miatt. Példanélküli módon szólt rá az Orbán-kabinetre az EB amiatt, hogy a Fidesz rendszeresen támadja nyilt sajtózközleményekben a kormánypárttól még független Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és az MNB monetáris politikáját.

Egy bizonyos pontig akkurátusnak gondolhatjuk azt az érvelést, miszerint a magyar ellenzék gengye, megosztott és szerencsétlen, ezért mozog tartósan ötven százalék körül a bizonytalanok, pártszimpátiájukat eltitkolók – vagy a választ megtagadók – aránya, amikor telefonhívásokat fogadnak közvéleménykutató cégektől. De a 2002-es választás tükrében, könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező nem a politikai bizonytalanság, hanem a fideszes retorziótól tartó szavazók magatartása. Azt úgy is tudjuk, hogy a fideszes pártkatonák – Kanadában és Magyarországon egyaránt -már rég eltévedtek Orbán Viktor szektás világában, a „spirituális vezető” privát politikai dzsungeljében. De hiba lenne a pártkatonai együgyűséget rávetíteni az egész magyar társadalomra.

Bár még semmilyen konkrét terv nem született a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban, az Országháznak otthont adó tér most úgy fest mint egy közönséges építkezési terület, miután kivágták az összes fát és elpusztították a növényzetet a Károlyi Mihály-szobor körüli parkból. Rejtély, hogy miért kellett ennyire sietni a tér szétszedésében, amikor a Horthy-rendszer Kossuth-terét visszaállítani óhajtó Fidesznek nem, hogy nincsen konkrét terve, de még kivitelezőt sem választottak és a szükséges engedélyeket sem szerezték be. Kövér László fideszes házelnök javasolta a magyarországi fasiszták számára fájdalmas Károlyi-szobor elbontását. A fák kivágásával és emlékmű eltávolítása következhet.

A Klubrádió frekvenciájának decemberi elvétele és egy a mai napig teljesen ismeretlen, tőkével alig rendelkező cégnek az átadása aligha mondható kóser döntésnek, de nem ez volt a Médiatanács egyedüli kérdéses lépése. Még mielőtt felváltotta volna az egypárti Médiatanács a többpárti Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), az előző testület úgy döntött 2010-ben, hogy a Klubrádia kaphatja meg a 92,9-es frekvenciát. Ez azonban nemigen tetszett a testület elnökének – Szalai Annamáriának – igy a Médiatanács megalakulása után inkább a Katolikus Rádiónak adta ugyanezt a frekvenciát, függetlenül attól, hogy a Klubrádió pályázatát már előzőleg elfogadták.

A hazaszeretet érzése nem takarhatja el azt a nyilvánvaló tényt, hogy hazánk jelenlegi vezetői visszaéltek a bizalmunkkal. A hazaszeretet érzése nem takarhatja el a szemünk elől a Fidesz nyilvánosság előtt felvállalt álláspontját, mely szerint a politikában nem az igazmondás, hanem a hatalom megszerzése az első számú cél. Ha erről az utóbbi célról le tudott mondani Gyurcsány Ferenc, miért nem tud lemondani Orbán Viktor?

(Az 1. ,a 2.  és a 3. rész folytatása.) És most tekintsük át röviden a kanadai békemenetelők éllovasainak arcképcsarnokát. Azokét, akik a budapesti békemenettel szimpatizáló kanadai aláírásgyűjtést kezdeményezték. Vajon az ő hazaszeretet-érzésük mit takar? Itt is csak az első sorban menetelőket fogom megemlíteni, és olyanokat, akikkel korábban már volt valami dolgom, akiket személyesen ismerek.

(Az 1. és a 2. rész folytatása.) Ebben a részben megrajzolom azt az arcképcsarnokot, amely a békemenet budapesti vezetőit ábrázolja. Szeretném közelebbről bemutatni, hogy a békemenet vezetőinek hazaszeretet-érzése mit takar, mit kellene nekik kiverni a fejükből, hogy végre béke legyen Magyarországon, és megszűnjön annak a veszélye, hogy – akár egy kádárista, akár egy horthysta fordulatnak köszönhetően – megsemmisüljön mindaz, amiről a hazájukat szerető demokraták, a köztársaság szerelmesei, évszázadok óta álmodoznak.

Magyarország 495 millió eurós kohéziós támogatásnak inthet búcsút, miután az Európai Bizottság megelégelte a Fidesz-kormány kötelességszegéseit és arroganciáját, ezért az uniós pénzek befagyasztását javasolta. Bár meglehetősen kínos a Fidesz legujabb kudarca, Orbán Viktor miniszterelnök félig-meddig még győzelemnek is felfoghatja a mostani incidenst, hiszen 2006-ban éppen a kohéziós alapok felfüggesztésével kívánta bedönteni az akkor regnáló MSZP-SZDSZ kormányt. Kár, hogy kissé csúszott a kivitelezés. Orbán az Európai Néppárt segítségével árulta volna a hazát Brüsszelben, de még azt sem tudta elérni, hogy az európai plénumban napirendre vegyék az ügyet. 2006-ban Orbán úgy gondolta, hogy többek között a baloldal „erkölcsi relativizmusa” miatt kell megvonni […]

Tehát: mi köze van az első részben elmondottaknak a január végi békemenethez vagy a Fideszhez? Lantos János nyilast egyetlen hazáját szerető konzervatív, keresztény Orbán-rajongó sem dobálta meg 2010. vagy 2011. október 23-án Budapesten! Nézzék meg a YouTube-on Lantos kanadai fogadtatását a két nagy nemzeti ünnepünkön. A valamivel több mint 100 fős kanadai rajongótábor egyetlen tagja sem emelte fel Lantos vagy Morvai Krisztina ellen a szavát, egyikük sem ragadott tollat, hogy figyelmeztesse szeretett vezérüket: „Hej, Miniszterelnök Úr, csináljon már rendet, mert ezek az emberek lejáratják hazánkat Kanadában és a nemzetközi közvélemény előtt.” A kanadai rajongók nemhogy nem szóltak oda szeretett vezérüknek, […]

A világ 1975-ben megváltozott. Ekkor jelent meg a Science and Behavior Books kiadásában A Mágia Struktúrája (angolul: The Structure of Magic), amelyben Richard Bandler és John Grinder részletes térképet készített az érzelem és a magatartás közötti kapcsolat lényegéről. Ekkor tudtuk meg, hogy érzelmeink befolyásolásával az egész világot a feje tetejére tudjuk állítani. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy érzelmeink nemcsak kiváló szolgák, hanem zsarnoki uralkodók is. Innentől tudjuk, hogy annak a meghatározására, mire vagyunk képesek, a legjobb módszer úgy tenni, mintha tudnánk. Innentől kezd a valóság leírása érzelmi kérdéssé válni. Ekkor tudtuk meg, hogyan korlátozhatjuk világunkat a nyelvhasználat útján, és hogyan […]