Az év vége felé megindult a teoretikusok rohama a realitások ellen? Most éppen Vásárhelyi Mária írása nyomán jutott eszembe ez a kérdés. Amely kérdés Heller Ágnes nem kevésbé elméleti, a Jobbikot előre kormányba fényező eszmefuttatása nyomán is felmerülhetett. Míg most a bojkottra szólít fel Vásárhelyi. Na, csókolom! Azt aligha vitatja épeszű ember, hogy a választási rendszer egy diktatúrának is becsületére válna. Azt is nehéz lenne vitatni, hogy egy hamiskártyással nehéz döntés lehet beülni egy partiba. Mert Vásárhelyi Mária, többek közt ezt a kártyás hasonlatot hozza. Alkalmasint hibásan. A választási rendszer ugyanis olyan kártyázás, amely ugyan erősen aszimmetrikus szabályrendszert követ, de […]

Kaptam egy levelet. Márti, aki olvasta néhány korábbi írásomat, és ebből arra következtet, hogy én tudok válaszolni a kérdésére, arról érdeklődik, hogy miért nem vagyunk dühösek. Érteni ugyan én sem értem, de megpróbáltam megmagyarázni. Kedves Péter, elég sűrűn felmerül bennem mostanság, hogy miért nem dühösek az emberek? Miért nem dühösek annyira, hogy összefogjanak? Akárhányszor kint vagyok egy tüntetésen az olyan, mintha én haragudnék egyedül azért, amit az országgal és az emberekkel tesznek. Ott állok a rendőrökkel szemben, az egy ötvenes magasságommal és kiabálok, hogy változást akarunk. De egyre többször érzem azt, hogy szinte egyedül vagyok ezzel. Az ismerőseim között rengeteg […]

Az év utolsó napja van. Idén ma éjfélig van időm minden barátomnak megköszönni az egész éves aktivitását, ezt most megteszem. Köszönöm továbbá a gondolatok megosztását velem, a rám irányuló figyelmet és szeretetet. És a jövő évre vonatkozó, szerintem legfontosabb gondolatomat szeretném megosztani veletek. Az orbáni önkényuralomnak kell véget vetnünk. Mit kell jobban tennünk, hogy ez megtörténjen? Hogy a Fidesz nevű szélsőjobboldali párt kirekesztő rémuralmától megszabadulhassunk. Örökre. Először is tudomásul kell vennünk, hogy nem menekülhetünk. Az országból talán igen, de magunk elől soha. Magunk elől nem bujdoshatunk el sehova. Félni ugyan van okunk, de félni nekünk nem szabad. Mert a félelem […]

Egy társadalomban a családok helyzete kétségtelenül fontos tényező. Nem csak a pártvezetőké, hanem általában is. Bár valószínűleg sokan szívesen látnák, amint Orbán családja évekig eléldegél egy BAZ-megyei zsákfaluban az ottani átlagos jövedelmekből. Novák Katalin azonban ilyesmiről nem beszélt. Mármint abban az interjúban, ami a Mandiner portálján látott netvilágot. Abban a bevezető ígérete szerint minden másról szólt, és már a cím is ígéretes. Mert aszerint hazánkban mindenki a saját vallási és szexuális meggyőződése alapján élhet. Amihez persze érdemes emlékezni az egyéb megnyilatkozásokra. Köztük arra, hogy a kormány a vallásszabadságot leginkább a kereszténység „szabad” kötelezőségeként, legfeljebb a felekezeti szabadság tudomásul vételével értelmezi. […]

Az ételosztásokkal csak a baj van? Ha egy sikerpropagandára ráizgult kormány szemszögéből nézzük, akkor mindenképpen. De egyébként is. Ha nem is okvetlenül ugyanazon szempontrendszerek szerint értékelhetjük bajnak. Illetve, inkább, problémának. Az ételosztásokat a krisna tudatú hívők közössége, vagyis a „krisnások”, ahogy sokszor az utca embere hívja őket, hosszú évek óta tart ételosztásokat a karácsonyi ünnepnapok alatt. Is. De nem csak ekkor. Ekkor azonban különösen szembeszökő lehet, hogy a szeretet ünnepe tiszteletére sokszor csak szólamok jutnak a népnek az egyik oldalról, míg mások azért tenni is próbálnak valamit. Az elesettekért. Is. Legalább. Ha már másokért nem mindig sikerül. A szólamok „gazdáinak” […]

Hordalék; letört ág, megfulladt őzgida, kavics, homok, szemét és arany. -Nemrég nevettünk a román diktátoron: Stadiont épített magának, meg palotát, és most itt állunk: stadion és palota, no meg ráadásul egy kisvasút. Ahogy Putyin elnök mondaná: Венгрия делает лучше. -A végrehajtók erkölcsileg felette állnak mindenkinek, feladatuk a diktatúra fenséges eszméinek megvalósítása. -A nem-tudás nem tudása keltheti bennünk a mindentudás érzetét. -Szánalmas látvány a hazugságról visszapattanó igazság. Mire leér a porba, olyan, mint a tehénszar. -Az ősök tisztelete akkor válik olcsóvá, amikor az ős már nem él. -Nem az ideológiák (ideák) választanak maguknak diktátort, hanem a diktátorok választanak maguknak ideológiát. Duarte […]

Szürreális élményben volt részünk tegnap délután. Budapesten a Villányi úton bandukoltunk a Szüret utca felé, amikor egy szakállas, középkorú férfi, nyilvánvalóan muzulmán, azt a híres afgán sapkát viselve, amint közel ért hozzánk, kellemes ünnepeket kívánt és boldog karácsonyt, magyarul. Én persze viszonoztam a jólívánságokat, teljes tudatában annak, hogy az ünnep nem sokat jelent neki, inkább csak a multikulturális gyakorlatnak tett eleget. De neki fogalma sem volt arról, hogy esetünkben a zsidóság épp olyan kívülálló helyzetben van, mint a muzulmánság. Így tehát, kölcsönösen leróttuk tiszteletünket a multikulturális gyakorlatnak, tekintet nélkül arra, hogy az mennyiben érint bennünket személyesen. Legyen ez legalább egy […]

A mind kevesebbek által szeretettnek a keresztényi szeretet szent ünnepén…Az alábbi írásomat Orbán Viktor ünnepi mondatai juttatták eszembe. A cikket az általam húsz évig szerkesztett, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratnak a kétezredik évi júniusi számában publikáltam. Hiszel-é? Pál apostol szavai egy mai királynak Hej, király, rád eddig semmi sem hatott, most már neked mást nem ajánlhatok, mint a keresztények szent iratát, a Bibliát. Abból is nem az Ószövetség, hanem az Újszövetség könyveit, amelyek tán közelebb állnak hozzád, de kérlek, ne rekedj meg a krisztusi tanításokat tartalmazó evangéliumoknál, lapozz tovább! Itt következnek mindjárt az Apostolok Cselekedetei, mindenekelőtt Pál cselekményei. A vádlott […]

Emlékszünk a régi kabarészámra azzal, hogy „Azt írja az újság…”? A zaklatási ügyekben jelenleg leginkább azt lehet olvasgatni, hogy szegény Havas Henriket úgy, de úgy megtámadták. Meg látható a hírek nyomán, hogy a médiamunkás leginkább a politikai síkra terelt visszatámadás taktikáját választotta. Ezt még meg is érthetjük. A nagy összezárást már nem annyira. A kép egyre inkább kezd emlékeztetni arra, amikor nem is olyan régen még más területen sikerült összemosni az egymástól némileg távol eső halmazokat. Mondván: Akinek nem tetszett Alföldi egyik, vagy másik rendezése, az homofób. Most pedig: aki nem menti fel szinte látatlanban Havast, az elfogadja a Fidesz […]

A civilek, illetve a civilek szervezetei kapcsán olyan kommunikációs nyomás alakult ki az elmúlt hónapokban, illetve években, hogy néha a vízcsapból is az folyik. Ha kiderülne, hogy valamelyik civil szervezetnek köze van a lakossági vízellátáshoz, akkor különösen. Néhány kormányhívő pedig talán szomjan is halna. Inkább. Mert a kormány szerint minden civil bűnös. Kivéve azokat, akiket ártatlannak neveznek ki. Természetesen vezéri ellenjegyzéssel. Elvégre nagy történelmi elődök mutatják az utat. Abba az irányba, hogy az a bűnös, akit annak neveznek ki. Amiből az is következik, hogy az az ártatlan, akit a hatalom annak tekint. A legtöbb civil szervezet nem tartozik az utóbbi […]

Talán mindannyian ismerik Martin Niemöller sorait: Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna. December 13-án a Jobbik az alábbi átiratát tette ki Martin Niemöller sorainak, amit itt lehet olvasni. Talán a holocaust emlékezetével és a zsidóság elhurcolásával kapcsolatos sorokat nem annak a pártnak kell átírnia, amely pártnak a képviselője pár évvel ezelőtt […]

A nagyapám az Angol-Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója volt Fiuméban (ma Rijeka). Az édesapám ott született, ebben a sokszínű, soknemzetiségű városban. Mire iskolába ment már magyarul, olaszul, németül és horvátul is beszélt. Jómódú, felső középosztálybeli polgári család volt az övék, a nagypapa a város köztiszteletben álló polgára volt. 1928-ban az olaszok annektálták Fiumét, és rendeletet hoztak, mely szerint minden tisztviselőnek, aki meg akarja tartani munkáját, beosztását, le kell mondania eredeti állampolgárságáról és fel kell vennie az olasz állampolgárságot. A nagypapám, aki egyébként soha nem politizált, úgy döntött, hogy nem mond le magyar állampolgárságáról, inkább otthagyta bankigazgatói állását és a család Debrecenbe […]

A Jobbik, mint párt, szalonképesítésének fontos lépése volt az ÁSZ bírsága. Jelezve: annyira, de annyira fél a Fidesz, hogy csak, na. A forgatókönyv őszinteségét meg vagy elhisszük, vagy nem. A koncepciósnak tűnő ÁSZ-döntés elleni fáklyás felvonulással meg vagy egyetértettek az emberek, vagy nem. Aki elhiszi a Jobbik cukiskodását és középre-tartásának őszinteségét, az akár egyet is érthetett a felvonulással. Talán, ha nem a Jobbik szervezi a tüntetést, akkor kicsit hitelesebb lett volna a demokrácia féltése, a tényleges szolidaritásra törekvés látszata. De a „volna” nem történelmi kategória. Így azt sem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha a Jobbikot nem kedvelő baloldalibb […]

Heisler András a Mazsihisz elnöke nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, és a Pócs-féle gyalázat kapcsán elmondta: ne a hitközség legyen az első, amely felemeli szavát az ilyen undorító megnyilvánulások ellen. Ez a mondata, amely a Klubrádióban is elhangzott, megosztotta a közvéleményt, sokan azt mondták, a zsidó szervezeteknek kellene elsőként megszólalniuk ilyen ügyekben. Szerintem igaza van Heisler Andrásnak, amiért nem repültek rá azonnal az ügyre. Az antiszemitizmus ugyanis nem a zsidók ügye. Az antiszemitizmus minden tisztességes, normálisan gondolkodó ember ügye. Meg kellett volna szólalnia, már régen a köztársasági elnöknek, nem is a mostani Pócs-féle gyalázat kapcsán, hanem az egész Soros kampányról kellett […]

Kedves Feri, jól emlékszel Rudinak szólítottatok. Természetesen üknagyapámat, de dédnagyapámat, nagyapámat és apámat szintén, aztán történt valami, sőt történtek valamik. Nagyapámat még – az újabban rózsaszínre festett – Horthy korszakban tűzoltó őrmesterré léptették elő. Minden stimmelt, rátermettség, elhivatottság, a négy polgári iskola, még a bajusz is, csak a nevét kellett magyarosítani, így lett Ő Szecsődi Rezső. Előléptették. Apám, a villanyszerelő inas maradhatott Sz. Rudolf. – Jut eszembe, a napokban kedves erdélyi barátom adóbevallását segítettem kitölteni, figyelmeztetett: feleségének Annának a nevét Ana-nak írjam. Így anyakönyvezték románul őt, a magyart. – Nagyapámmal szép hazánkban kissé szigorúbbak voltak, lelkük rajt. Civitas Fidelissima. Nézzük […]