A miniszterelnök október 23-a alkalmából nem említette meg Soros Györgyöt. Mármint név szerint nem emlegette. Helyette nemzetközi pénzügyi köröket, vagy mi a szöszt emlegetett. De nem is ez volt a beszédében elért mélypont. Valószínûleg a „migránsmentes övezet” kifejezés az, ami vitte az olajágat. Azt a bizonyos olajágat, amit a békegalambbal szokás társítani. Orbán Viktor ezt az olajágat egyre messzebbrõl szemléli. Olyan messzirõl, ahonnan a „migránsmentes övezet” már alig van messzebb a „cigánymentes övezet”, illetve „zsidómentes övezet” kifejezésektõl. Aztán jöhet az „ellenzékmentes övezet”. Elvégre az ellenzékrõl már régóta mondja a kormánypárt, hogy nem is igazán magyar. Mert magyar szerintük csak az, […]

Mottó. Az igazság nem a tiéd, ha egyáltalán létezik. Talán csak olyan igazság van, amit a megismerés pillanatában magunkra szabunk. Vagyis az igazság ezerarcú és én ezt az igazságot nem keresem. Október 23-n ülök az egyharmad romjain. Pontosabban a romok mellett. Az egyharmadból levonva a Jobbikot, a maradékot csokorba kötve talán egy hatod. Még csak nem is rom, egy csokor ibolya, mondanám szívemből, de nem virágcsokor, csak por és hamu; majd jön, és elfújja a tavaszi szél, vagy sárba tiporja a közöny és az önkény. Kik Ők, hol vannak a nekem oly kedves demokraták, az egy hatod?* Mi bukásuk (bukásunk) […]

A magyar politika oligarchikus (kevesek által uralt), nagyfokú hatalmi koncentrációja nemcsak azt jelenti, hogy a demokrácia vastagon manipulált (a választási rendszerrel, a propagandával, az ún. konzultációkkal, egzisztenciális fenyegetéssel), hanem azt is, hogy nagyon keveseknek van beleszólásuk abba is, hogy hogyan lehetne leváltani a kormányt. Ez a kevés gyakorlatilag a 25 ellenzéki pártvezető: pártelnökök és kulcsemberek. Mostanra nemcsak az világos, hogy a Fidesz híveinek száma a választásra jogosultak 25 és 30%-a között stabilizálódott, tehát alapos kisebbségben van (ezt eddig is tudtuk); hogy a miniszterelnök személye iránt szimpatizálók is messze kisebbségben vannak; hogy a pártok és a pártpolitika iránti bizalom elenyésző; de […]

Szeretném szeretni Magyarországot, de nem mindig hagyja magát. Van, hogy ellenszenves, visszataszító arcát mutatja, gőgös és gyűlölködő. Megmondom őszintén, néha hányni tudnék tőle. Mint például most, amikor Cserdi polgármesterét, Bogdán Lászlót bántották. Azt az embert, aki többet tett a cigányokért – és ily módon Magyarországért – mint az összes cigányvezető együttvéve. Bogdán nem elvett a romáktól, hanem adott nekik. Cserdiben rend van, a cigánygyerekek kivétel nélkül iskolába járnak, akik abban a korban vannak, gimnáziumban tanulnak. Bogdán László legutóbb felajánlotta, hogy a falujában, Cserdiben nyaralhat az a néhány menekült, akiket Őcsényből, mielőtt még megérkezhettek volna, elüldöztek. Emlékszünk arra a történetre, Magyarország […]

„Sajtószabadság – Maradandó értékek dinamikus médiakörnyezetben” címmel előadást tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségében David Kostelancik, ideiglenes amerikai ügyvivő. A nyitott, közvetlen hangnemű előadáson francia, ír, kanadai, norvég és svéd diplomaták is jelen voltak. A zsúfolásig megtelt teremben a meghívott újságírókat és a külföldi vendégeket először Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke köszöntötte. Elmondta, pontosan érzik, milyen figyelemmel kísérik életünket az Amerikai Egyesült Államok Budapestre akkreditált munkatársai, és ennek például sokat mondó jele volt az, hogy az emlékezetes Népszabadság-ügy idején – amikor a legerősebb ellenzéki lapot egyik naptól a másikra hallgattatták el – az ügyvivő úr a diplomaták […]

A politikusok nyilatkozatai, megnyilvánulásai több szempontból is lehetnek érdekesek. Az emlékek felidézésétől a vidám percek elhozataláig terjedő skálán mozgó gondolatokat indíthatnak fel. Nincs ez másként Szili Katalin politikai teljesítményével kapcsolatban sem. Függetlenül attól, hogy az egykori állampártból, az MSZMP-ből induló, és a jelenlegi állampártba torkolló politikai mozgásának az íve önmagában is érdekes lenne. De ezzel nem lenne egyedül a Fidesz háza táján, ahol a komcsizás intenzitása az illető Orbán-közelségének függvénye. Az is, hogy ki az aktuális komcsi. Így Szili Katalin, aki azon a bizonyos emlékezetes elnökválasztáson az MSZP jelöltjeként nem lett köztársasági elnök. Amelyik választáson Sólyom lett végül az Orbán […]

Állok a villamosmegállóban, gyanútlanul, kit sem sejtve. És akkor hirtelen rám mosolyog egy magyar származású milliárdos. Ismerem ezt az arcot, naponta ezerszer tolják a képembe a fizimiskáját, még a nevét is odaírják, annyira hülyének néznek, hogy azt hiszik, ha egyszer mondják, nem tudom megjegyezni. Naná, ő a Soros! A híres, nevezetes. Akitől rettegni kell, mert rosszat akar nekünk. Terve van a Sorosnak, és most azt kéri tőlem a kormány, plakáton, konzultációs levelekben, és mindenütt, ahol módjában áll elkölteni a adófizetők milliárdjait, hogy ezt a tervet, ami a Sorosé, ne hagyjam szó nélkül. Mit is mondhatnék. Káromkodni nincs már kedvem, akit […]

R. A. irásában az egyik helytálló gondolat, hogy „a Fidesz megbuktatása nem önmagában érték.”, hiszen a „Bármi nem jobb a Fidesznél”. A Jobbik rossz és nem a jobbik rossz. A Fideszes antidemokratikus, demagóg (ahogy a közembert lenézően mondják, populista) propagandagépezete a Jobbik hatalmának ágyaz meg. A két párt (még akkor is, ha a Fidesz durvul, és a Jobbik szelídül) ugyanazt mondja, bár mást akar. Míg a Fidesz gyűlöletkampányainak oka pragmatikus, (olcsó politikai haszon), a Jobbiké hiten alapuló. Az egyik nemzeti konzultációt hazudik, a másik a Magyar Gárda gyöngyöspatai vonulását helyesli. Mindkettőnek azonos tartalmú az üzenete, ám míg a Jobbik hitből […]

Az emberjogi szó, az mágia! A politikai korrektség, az béklyó! KI KELL SZABDÍTANUNK BELŐLÜK A NEMZETKÖZI DÖNTÉSHOZÓKAT! Így szólott, mi több – az egyedül ezt a mondatát szó szerint idéző Magyar Kurír tudósítása szerint – ezt HANGSÚLYOZTA Orbán Viktor az emberminisztériumunk által szervezett, a keresztényüldözésről tartott, Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferencián, Budapesten: „A nemzetközi téren pedig a döntéshozókat „ki kell szabadítanunk az emberjogi szómágia és a politikai korrektség béklyóiból” – hangsúlyozta a miniszterelnök, sorolva a vallásokkal és a vallásszabadsággal foglalkozó kutatóintézetek által egyöntetűen alátámasztott tényeket, amelyek szerint a vallások közül jelenleg a kereszténységet éri a […]

Magyarországon már egy ideje nem a MSZP, a Demokratikus Koalíció vagy bármelyik balközép párt jelent politikai kihívást a Fidesz számára, hanem sokkal inkább a Jobbik. Helyesebben ezt talán úgy kéne fogalmazni, hogy inkább a Jobbiknak van esélye arra, hogy a későbbiekben a Fidesz kihívója legyen. Ezért a Nemzeti Együttműködési Rendszer pártállami időkre emlékeztető apparátusa először a Jobbik plakátkampányát tiltotta be, aztán két év szabadságvesztéssel járó büntetőjogi eljárást kezdeményezett a párt prominensei ellen, valamint kilátásba került az is, hogy a Jobbikot betilthatja a hatalom. Az Állami Számvevőszék és a magyar ügyészség úgy viselkedik mintha a Fidesz-KDNP egyik szárnya lenne. Vona Gábor, […]

Aradszki András KDNP-s politikus, a KDNP nevű klerikális lobbi-egylet oszlopos tagja igen határozottan állította, hogy a rózsafüzér minden rosszat elhárít. Gyakorlatilag meghirdetve a politikai motivációtól fűtött hatalmi ördögűzést. Valószínűleg az éppen aktuális ellenségkép-üldözés jegyében. Ezért mostanában sokat támadják a KDNP-s politikust. Holott akár meg is köszönhető lenne. Az ugyanis eddig is teljesen világos volt, hogy a hatalom képviselői csak annyit ismernek a kereszténységből, amely elegendő a hatalmi retorikájuk populista alátámasztására. Kezdve azzal az öt évvel ezelőtti állásponttal, ami a gyermekeknek a szülők együttélési formája alapján való megkülönböztetését vetítette előre. Nem mintha Jézus valaha is javasolt volna ilyesmit, de Rétvárit ez […]

Valószínűleg a szelektív vakságom az oka, hogy a remekbe szabott Soros-gyűlöleti plakátok esetében csak most tűnt fel: nem azonosak. Kérdésenként hirdetik a nemzeti ellenségkeresés toborzóleveleit. Amelyek kellenek, mint egy falat penészes kenyér. De nem is igazán hiszem, hogy valós jelentőséggel bírnak. Nem abból a szempontból, hogy lehet-e mindenféle magyarázatokat gyártani a plakátokkal, illetve a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban. Ki lehet ugyanis találni a legkörmönfontabb, különböző komplexusokat emlegető érvrendszereket. Holott a valós magyarázatok valószínűleg egyszerűek, mint a faék. Olyanok, amelyeket korábban, legalább részben magam is érintettem. Nemzeti konzultációkat alighanem két okból tartanak. Az egyik, hogy valakinek a kormány közelében érdeke fűződik a […]

Az ellenzéki hírcsokor kétségtelenül legátütőbb híre volt Botka László lemondása és az azt követő reakciók. A lemondás a miniszterelnök-jelöltségről szólt. A reakciók pedig az örömködéstől a magyarázkodásig tartó utat járták be. Nagyjából. Nyilván vannak szavazók, politikusok, és politikai erők, akiknek ez örömet okoz. Ahogy nyilván vannak olyanok, akik jó okkal érzik szükségét a magyarázkodásnak. Magam korábban azt írtam, hogy Botka vezette ellenzékre szinte biztosan nem szavaznék. Miért? Röviden: tele a hócipőm azzal, hogy számon kérhető program nélküli, üres lózungokat belengető politikai demagógiák között lehessen, kelljen csak választani. Akkor most örülnöm kellene? Nem örülök. Nem azért, mert hirtelen megszerettem Szeged polgármesterét. […]

Sajnos az MSZP legalább 2002 óta így működik. Megválaszt egy elnököt, és a vezető politikusok egy része legkésőbb másnap el is kezd szervezkedni a választott vezető megbuktatása érdekében. Ez így volt Medgyessy Péter esetében, amikor meggyőződésem szerint MSZP-s politikusok szivárogtatták ki MP III/II múltjáról szóló dokumentumokat – jól lehet erről már akkor is tudtak, amikor miniszterelnök jelöltté választották -, így volt Gyurcsány Ferenc esetében és ennek az áldozata Botka László is. A személyes ambíciók, a felelőtlenség és a sértettség rendre felülírja nemcsak a párt, hanem adott esetben az ország érdekeit is. Nem tudom, hogy túléli-e mindezt az MSZP, de ha […]

Nem, nem elírás, nem csak sportlétesítményekről beszélek alább. Hanem arról a kényszeres lelkiállapotról, ami úgy tűnik, az egész magyar kormányoldalt megfertőzte, vezértől a szavazóig, tekintélyes professzortól a zászlólengető óvodásig. Némely társadalomban ugyan kiverné a biztosítékot, ha a kormányfő falujában, a háza végében, fedett, fűtött, műfüves focistadion épülne, aminek a befogadóképessége kétszerese a falu teljes lakosságának. Ahol egyébként még a megyében is gyengén jegyzett csapat működött: igaz, ma a komplexumhoz épített akadémia csapata már az országos bajnokságban is labdába rúg néha – szépséghiba, hogy többnyire nem saját neveltjeivel, hanem megvásárolt játékosokkal. Ma már nincs komolyan jegyzett kormánypárti politikus, aki ne harcolt […]