A gyermekszegénység szintje mérhető. Alapvetően a gyermekek ellátottsága, köztük az élelmiszerrel való ellátottságuk is. Alighanem ezért van iszonyú gondban a kormányzat. Miközben az ellenzék ezen a téren kivételesen mintha ellenzékként kezdene viselkedni. Konkrét, ellenőrizhető téma mentén beszéltetve a kormányzat-, és Orbán-közeli atyafiakat és anyanőket. Ami kifejezetten erodatív környezet a hatalomnak. Egyszerűen azért, mert a teljhatalom nem is annyira diszkrét látszata elbizakodottá, nagyképűvé és érvkészletileg felkészületlenné tesz. Különösen akkor, ha mindezen készségekben már korábban sem voltak szegények a hatalom képviselői. Mert itt van például a humán laposelemek felkent minisztere: Balog Zoltán. Már 2012. végén eljutott arra, igaz az oktatás kapcsán, hogy […]

Nem újdonság, hogy a Fideszben Soros Györgyöt ekézni menő. 2013-ban például Hoppál Péter Soros „pénzügyi köreit” látta Gyurcsány Ferenc cégeinek támogatása mögött. Most éppen a menekültválságot akarja Orbán Viktor és a teljes Fidesz vezérkar az amerikai tőzsdeguru nyakába varrni. Pedig a Fidesz, valamint a párt holdudvara is tele van  „Soros-fiókákkal”, akik annak (is) köszönhetik karrierjüket, hogy Soros pénzén tanulhattak. Nem véletlen, hogy 1992-ben még teljes vállszélességgel álltak ki a milliárdos mellett, aki „aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb légkör kialakulásához”. No persze jól tudjuk, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány számára háborús retorikára és ellenségekre folyamatosan szükség van (államadósság, […]

Kedves zolizolizoltan kommentelőm érdeklődött a határőrizetről, mondván, ha nem lenne kerítés és a menekült begyalogolna, akkor már nem lehetne visszatoloncolni. Tartsunk hát egy kis határőrizeti gyorstalpalót, lássunk végre tisztán. Jogilag és gyakorlatilag is, a határsértő már akkor is magyar területen van, ha leül a kerítés tövébe. A határvonalra nem építhető ugyanis semmi, így kerítés sem, így aztán mindegy, hogy kerítés, botlódrót vagy elektromos jelzőrendszer van a határon, ezek határvonaltól számított távolsága (nemzetközi szerződés rögzíti…) mindenképpen meghaladja egy ember méretét. A határt természetesen őrizni kell, védeni meg a hazát kell, de azt momentán nem támadja senki, a zöldhatáron érkező határsértők olyan […]

A nyilván rendkívül hatásos kormánypropagandán túl mivel magyarázható a menekültekkel szembeni együttérzésnek ez a Nyugaton sokkal kevésbé, a mi régiónkban erőteljesebben tapasztalható hiánya? Az elmúlt hónapokban szinte mindent elmondtak már az európai menekültválságról és annak magyarországi eseményeiről, a magyar kormány magatartásáról és annak nemzetközi fogadtatásáról. Kíváló jogászok értékelték az ismét septiben született törvényeknek még a sokat kárhoztatott magyar Alaptörvénnyel is ellentétes, és számos, Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettséget, mindenekelőtt az Európai Unió vezérlő elveit sértő voltát. Sok szó esett a kormány állandó fenyegetése közepette is önzetlenül segítő civil szervezetekről és magánemberekről is. Amiről talán kevesebb, az a magyar (és a […]

A Magyar Köztársaság első, és ezidág legnépszerűbb elnökét eltemették. A temetés előtt nagy volt a felindulás, fölbuzdulás, hogy ki menjen, ki ne menjen, ki mehet, ki nem mehet, ki beszélhet, és ki hallgasson. Nem értettem. Illetve igen. De jobb lenne nem érteni. Vártam tehát egy napot. Elvégre a temetés előtt, alatt, és közvetlen utána tülekedtek elegen. Megmondták, hogy ki ne menjen, ki beszéljen, mit mondjon, és különben is. S aztán feltűnt egy cím ott, ahol sokszor az általam vetett betűk is közkézre kerülnek: „Nem lehetne, hogy Göncz Árpád temetése kizárólag Göncz Árpádról szóljon?” S bár az írás szerzőjének (H. A.) […]

A szertartáson több ezren voltak jelen, a ravatalnál Koncz Zsuzsa és Brody János búcsúztatták Göncz Árpádot. A két neves zenész a volt köztársasági elnök kedvenc dalát, a Ha én rózsa volnék-ot adta elő. A dal utolsó versszakában elcsuklott az énekesnő hangja, a tömeg rögtön rákezdett és befejezte a dalt helyette. Nem volt előre megbeszélve, nem állt ott Fischer Iván, hogy megénekeltesse a tömeget, mindössze csak az emberek spontán, ám végtelenül felemelő és megható reakciója volt. Göncz Árpád elnök úr, szeretett Árpi bácsi, legyen neked könnyű a föld…

A liberalizmus a Facebookon megint termelt valamit. Nem mondom, hogy különösebben szagtalan lenne. Mivel ugyanezen a felületen napokkal ezelőtt egy DK-s elvtársnő már elkövetett etikai vétséget egy magánlevél közlésével, mi több, egy ismert DK-s szerény személyemet fasisztának (?!) nevezte, most egy kicsit gondban vagyok, közöljem-e a Facebook mocsarából felröfenteket, vagy sem, mert még az érintettek beperelnek személyiségi jogaik megsértéséért. Vállalom a kockázatot, mivel az eset olyan súlyú, ami nyilvánosságot érdemel – ráadásul a Face nyilvános, copyright nélküli. Köztudott, hogy egy Rezesova nevű szlovák állampolgár egy baleset részese – tán okozója –  volt. A részletek homályosak, sosem tudjuk meg az igazat, […]

Először ugye jött a vasárnapi boltbezárás. A többség visított, hogy idióta döntés, sokan munka nélkül maradnak, hiszen több embert csak hétvégékre alkalmaztak. * Rá se rekettye, a Fityesz bevezette. BUKÁS. Sok- sok ember elveszítette a munkáját. A Figyeszt nem érdekelte, nincs semmiféle munkanélküli segély, úgy értem azonnali. Mindenféle procedura, pecsételés, no meg ingajárat a hivatalba, s majd, s majd, s majd – valamennyi pénzt kiutalnak a szerencsétleneknek. * E kérdésben népszavazást akartunk, Fityesz tojik rá. Mennek a falnak, de hiszen mit is várhatunk attól a kormánytól, amelyiknek a „vezérürüje” agyilag, no… Ippeg nincs a csúcson. Összekavirnyál mindent és mindenkit, ahhoz […]

A menekültügyben Németországnak szava van. Nem véletlenül. Erős gazdaság hírében áll. Ugyanakkor már NSZK korában is híresen sok vendégmunkást alkalmaztak arrafele. Talán az sem teljesen véletlen, hogy a menekültek elsősorban ezt az országot célozták meg. Az sem véletlen, hogy a vezető ott kapta a legélesebb támadásokat. Alighanem méltatlanul. Gazdasági okokból is. Az, hogy menekültügyben nyugvópontra látszik jutni Németország, és a Merkelt bírálók egyelőre kicsit visszaültek a helyükre nyilvánvalóan csak az egyik oldala az éremnek. A másik oldal egy másik tudósítás sorai közül látszik elővillanni. Különösen, ha az előzményekről szóló híreket is megpróbáljuk emlékünkbe idézni. Az említett hír szerint a német […]

Ha valaki nem érti, hogy mi a Fidesz sikerének titka, akkor most megértheti. Hát elsősorban az, hogy nem szarakodik, körülményeskedik, ostobáskodik, hanem parancsra tervez, szervez és kivitelez. Mondjuk, a diktatúra ezért hatékonyabb a demokráciáknál, de ettől még a demokrácia is versenyképes lehetne, ha nem követné el újra és újra ugyanazokat a hibákat. Orbán már a 2018-as választási győzelmét biztosítja be, míg ellenfelei a szokásos amatőr tökölődést adják elő, aztán majd 2017 decemberében elkezdenek kapkodni, hülyeségekkel egymásra tromfolni, veszekedni és kígyót-békát kiabálni a másikra, aztán majd csodálkoznak, hogy már megint cipóra verték a pofájukat. Ezerszer írtam már le, hogy a választásokra […]

De nagyon gyorsan! Tudom, nehéz toldozgatni-, foldozgatni azt a fránya, ingatag lábakon álló költségvetést, amelyet mindenféle frinc-franc, passzió, egy kis migráns-hiszti, vagy akár néhány kormány közeli haver kedvéért bármikor megtettek, és megtesznek a mai napig is. Ám több tízezer, a végső lecsúszás szélén álló, a napi szinten a puszta túlérésért küzdő, éhező gyermekért pedig nem méltóztatik azt módosítani! Hát szépen vagyunk! Mondják, kedves képviselőink, akik leszavazták illetve leszavaztatták a Nemzeti Minimum Programját, maguknak van gyermekük? Netán unokájuk? És esznek rendesen? Van ruhájuk, fűtött gyerekszobájuk, mesekönyvük, kislabdájuk? És tessenek mondani, hol voltak idén nyaralni? Erről jut eszembe, az új síruhácskát megvették […]

Nincs igazad, Béla! Ezúttal nincs igazad! Magam előtt látom elnéző félmosolyodat, ahogyan fogadhattad a történteket, ha ott voltál, tán még tapsoltál is, amiért Pest Megye Önkörmányzatának Közgyűlése helyetted a megye díszpolgárává Szvorák Katalin, Kossuth-díjas énekesnőt szavazta meg. Meglehet, sokallottad is – bár talán örültél neki –, hogy Pest megye 35 településén a helyben választott testületek közül 21-ben téged javasolt díszpolgárnak a többség. Feltételezem, hogy nem csóváltad meg a fejed, talán még egy vállvonásra se méltattad, amiért a közgyűlés kormánypárti tagjai úgymond felülírták, de voltaképpen leszarták a szabályt, ami szerint a díszpolgár személyéről a megye települési önkormányzati testületeinek szavazatai alapján döntenek. […]

Soros Györgyöt ekézni a kormányzat részéről nem új passzió. Az a fajta conteo, hogy a jelenlegi problémákról tehet Soros György, illetve az, hogy a migránsok és embercsempészek között van kapcsolat, mégsem egészen nélkülöz minden alapot. Legfeljebb az az alap a plafonról lóg lefele. Ahhoz képest, amit Orbán Viktor legutóbb előadott. Ha abból indulunk ki, hogy egy egységes szövetségi rendszer lokális felrúgása, a globális együttműködési keretek egyoldalú értelmezés-váltása mindenképpen politikai zárvány kialakulásához vezet, az alighanem belátható. Amennyiben egy ország nekiáll kerítéseket emelni, akkor az óhatatlanul egyfajta láncreakciót válthat ki. A magyar kerítés kerülőutakat, más országoknak fokozott terhelést jelent. Ott felerősödhetnek a […]

Azt hiszem,  nem nehéz kiolvasni a megjelent cikkekből, hogy Sebestyén Eszter és Lévai Júlia közt nem éppen a legbarátibb a viszony. Eladdig rendben is volna, amíg ez megmarad a személyes keretek közt (annak ellenére, hogy Lévai állítja, most hallotta először Sebestyén nevét.) Azonban szerkesztőként elkövettem azt a hibát, hogy közöltem Sebestyén Eszter Matchpoint c. írását, ami kétségtelenül egy szakmai és és nézetbeli vitára adhatott volna alkalmat a két érintett közt, ámde – ahogy azt Lévai Júlia riposztjában kérte (aminek a KMH készséggel helyt is adott) eme riposzt megírása előtt Lévai Júlia  – számomra érthetetlen okból – sajnálatos módon a Facebookra […]

Tisztelt Szerkesztőség! Önök 2015. október 8-án anélkül tettek közzé egy engem rágalmazó cikket (Sebestyén Eszter: Matchpoint, Lévai Júliának) , hogy megkövetelték volna a szerzőtől a tényállításai bizonyításait, ill. ennek híján Önök ellenőrizték volna az állítások megalapozottságát. Ez már csak azért is érthetetlen, mert hiszen Önöknek tudniuk kell, hogy a szerző állításával ellentétben – „ő egy zenész, aki újságírónak hiszi magát…”– én nem pusztán a fantáziámban vagyok újságíró, hanem a gyakorlatban. Ha máshonnan nem, ennek tényét már csak a saját lapjuk repertóriumából is ismerniük kéne. Emellett azt is könnyen ellenőrizhették volna, hogy vajon én valóban csak 2015. október 4. után írtam-e elemzéseket […]