További írásaink

Az otthoni könyvtárak eltűnéséről

2018 január 23 12:27 du.134 hozzászólás
Az otthoni könyvtárak eltűnéséről

Volt idő, nem is olyan régen, amikor a könyv az ember volt. A magánkönyvtárak a kultúra, a jó ízlés és hírszerzés szimbólumai voltak otthonokban és irodákban. Az utóbbi években azonban az otthoni könyvtárak egyre ritkábbak. És a polcok most már nem könyvek, hanem zöld növények és csecsebecsék menedéke. A magánházakban, a közjegyzõi irodákban, az ügyvédeknél vagy az orvosi rendelőkben — sõt még a népszerû bútorkereskedelmi katalógusokban is — egyre inkább tűnnek el a magánkönyvtárak. „Sokkal ritkább ma már, hogy az emberek könyvtárakat kérnek otthonukba” – mondja a La Shed társalapítója, Sébastien Parent. Megjegyzései megegyeznek a La Presse által idén megszólitott […]

Read more ›

Igenis politizáljanak a papok!

Igenis politizáljanak a papok!

Az elmúlt napokban élénk véleményfolyam kezdett áradni annak kapcsán, hogy helyénvaló-e, ha egy plébános politikai vonatkozású beszédet tart a templomban. Bárcsak végre betöltenénk mi, keresztények mindannyian, laikusok és klerikusok azt a közéleti küldetést, amelyre Isten hív bennünket! Ez a legfőbb gondolatom, vágyam a hódmezővásárhelyi Szentháromság plébániát vezető Németh László esperes jelentős vitát kiváltó megszólalásai kapcsán. Mióta várjuk, valószínűleg rengetegen ebben az országban, hogy egyházi vezetőink határozott iránymutatást adjanak közéleti, társadalmi kérdésekben, számos morális dilemma vonatkozásában! Ilyen kérdés, dilemma bőven akadt az elmúlt években, megannyi feszültség keletkezett ugyanis közösségeinkben, közbeszédünkben, amelyek sajnos némely alkalommal a verbális agresszió mellett tettlegességig is fajultak. […]

Read more ›

Simon Stephens: Heisenberg – a Hatszín Teátrumban

Simon Stephens: Heisenberg – a Hatszín Teátrumban

Egy zsúfolt pályaudvaron egy nő megpillant egy idős férfit, és hirtelen ötlettől vezérelve a nyakába csókol. Alex, a hetvenes hentes és Georgie, a negyvenes pincérnő beszélgetni kezd. Lassan, minden logika és társadalmi konvenció ellenére rájönnek: nekik dolguk van egymással. A találkozás alapjaiban forgatja fel az életüket, és végül nagy utazásra is vállalkoznak, hogy utolérjék életük elmulasztott lehetőségeit… A cím Werner Heisenberg német fizikusra, a határozatlansági reláció elvének kidolgozójára utal. Az elv értelmében bizonyos fizikai mennyiségek csak bizonyos határig ismerhetők meg egyszerre és pontosan. Vagyis minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak. A brit szerző a legizgalmasabb kortárs […]

Read more ›

Példává lett

2018 január 22 10:21 de.15 hozzászólás
Példává lett

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1945. január 17-én látták utoljára életben Budapesten Raul Wallenberg svéd diplomatát. Eltűnt a Szovjetunióban – és bár jelenleg is folynak kutatások, életének további részéről nincs pontos ismeretünk. Napjainkra hagyomány lett, hogy ezen a napon adják át a Wallenberg-díjakat, este pedig megkoszorúzzák emléktábláját a róla elnevezett utcában. Az ünnepségnek kettős célja van. Megakadályozni, hogy emléke elsüllyedjen az „utcanevek” tengerében és elismerni azok munkáját, akik ma is az ő szellemében végzik nap, mint nap tevékenységüket, pusztán csak azért, mert úgy érzik, ez a dolguk. A 2010-ben alapított Raoul Wallenberg-díjra idén huszonhat ajánlás érkezett. Huszonhárom egyes személyekre, míg három egy-egy […]

Read more ›

Hazai körkép, ahogy én látom

2018 január 21 9:00 de.184 hozzászólás
Hazai körkép, ahogy én látom

Lassan egy éve, hogy nem írok rendszeresen, de azért még követem az eseményeket és gondolkozom. Shakespeare tette fel az elhíresült kérdést, Hamlet szájába adva a szavakat: “To be, or not tobe”, azaz lenni, vagy nem lenni? Az én esetemre vonatkoztatva a kérdés: Írni, vagy nem írni? Ha nem írok, azaz látszólag nincs véleményem, szerintem már nem is vagyok. Ha van véleményem és ezáltal jelen vagyok, akkor a legjobban (?) teszem, hogy azt kimondom, közzé teszem. A másik lehetőség magamban tartani, de az is nehéz, ráadásul akkor magamat tagadom. A jelenlegi magyarországi gazdasági és politikai helyzet stagnál. Ha mozdul is, akkor […]

Read more ›

Kerényinek melyik Róma a példakép?

Kerényinek melyik Róma a példakép?

A választások közeledése közhelyes a hírek között. Mégis érdemes lehet felfigyelni arra, hogy egyre-másra kerülnek elő a régi arcok. Azok, amelyeken elég vastag bőr, és eléggé takarja a feledés homálya a mindennapok politikáját figyelők szeme elől. Ilyen arc Kerényi Imre is, aki most éppen egy gyermektábor ötlete kapcsán ragadott médiát. Kerényi Imre, az univerzális szolga nem egy esetben eddig is a kulturális altalajsöprés szereplője volt, és ez a szerep a jelek szerint kedvére való. Elég, ha arra emlékszünk vissza, amikor azt fejtegette, hogy Orbánnal mindenki lelki kapcsolatban áll. Az alaptörvény illusztációi kapcsán már szinte szóba hozni sem érdemes. Holott, például, […]

Read more ›

A kevélység, avagy az úszómester, akinek szájszegletében ott az Isten

2018 január 20 9:43 de.1 comment
A kevélység, avagy az úszómester, akinek szájszegletében ott az Isten

Mottó: Magabiztosságom egyetlen forrása a nemtudás tudása. (Előző rész: Az ősbűn) A negyven körüli férfi bevárja, aztán vele együtt indul, ő háton úszik, társa gyorsban. Szerző és zsenije hosszú ideje vívódik a kevélységgel, ahogy mondja, szívesen jár a szanatóriumi uszodába, mert két járókeretes néni közt ő a Jani, a sportuszodában pedig csak Janika lehetne, és hetven év felett a Janika nem lelkesítő cím még a sportuszodában sem. Hátúszásban a lábtempó egyenletesen gyors, a kartempó lassú. Vagy hatvan éve jött rá, hogy az úszás -legalábbis a hát- és gyorsúszás – jó ritmusérzéket kíván, egyszerre gyors tempó a lábbal, és lassú, erőteljes […]

Read more ›

Várkonyi Mátyás – Gunar Braunke – Ács János: Dorian Gray a Kálmán Imre Teátrumban

Várkonyi Mátyás – Gunar Braunke – Ács János: Dorian Gray a Kálmán Imre Teátrumban

„A lélek rettenetes valóság“ – mondja Oscar Wilde, a XIX. századi angol irodalom híres-hírhedett szerzője. Ezt példázza kultikus regényének, a Dorian Gray arcképének címszereplője, egy gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, aki oly kétségbeesetten szeretne örökké szép és fiatal maradni, hogy még a lelkét is eladná érte. És valóban, minden úgy történik, ahogyan szeretné; züllött, kicsapongó élete az arcán nem, csak a róla készült, gondosan rejtegetett fiatalkori festményen hagy rettenetes nyomokat… A valóban színpad után kiáltó, vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, misztikus történetből 1990-ben a zeneszerző Várkonyi Mátyás és az író-rendező Ács János és Gunar Braunke készített megrendítő musicalt. A […]

Read more ›

Egy hiteles baloldali jelölt legyőzheti Kocsis Mátét Józsefvárosban!

2018 január 19 11:21 de.33 hozzászólás
Egy hiteles baloldali jelölt legyőzheti Kocsis Mátét Józsefvárosban!

Kalmár Szilárd nevét olvasóink a KMH hasábjairól is ismerhetik–írásai lapunkban is megjelentek. Kalmár Szilárdnál aligha akad olyan közéleti szereplő, aki jobban ismerné a helyi szociális és közösségi viszonyokat Józsefvárosban, Budapest egyik legszegényebb kerületében. Szociális munkásként dolgozik, naponta érintkezik a társadalom peremén élő emberekkel. Ismeri a népkonyhák, a menhelyek, az ételosztás és az omladozó, nyomorúságos bérházak világát. Az április 8-ai országgyűlési választáson a Balpárt színeiben indul itt, kampánya pedig a szociális igazságosság elvére és helyi tapasztalataira épül. Az alábbiakban olvashatják az indulásáról szóló gondolatait. (A szerk.) * A Balpártnak egy jelöltje lesz. Sokan kérdezik, hogy miért nem indulunk több helyen? Nincs […]

Read more ›

Trump és a magyar kapcsolat: miért nem jut el Orbán Viktor a Fehér Házba?

Official portrait of President Donald J. Trump, Friday, October 6, 2017.  (Official White House photo by Shealah Craighead)

Újfent nekifut a kormány, hogy rendezze kapcsolatait Washingtonnal. Donald Trump megválasztása óta nem először, talán nem is utoljára. Nyilván úgy érzi, csupán a véletlenen múlhatott, hogy Trump még nem ölelte Orbán Viktort a keblére. Azt már tudjuk, hogy nem ölelte, de mielőtt ennek lehetséges okairól szólnánk, ne leplezzük vigyorunkat azon, hogy a magyar miniszterelnök, miközben úgy tesz, mint aki magasról tesz a nagyvilágra, mint aki élvezetét leli abban, hogy kis országoktól a nagyhatalmakig bárkivel ujjat húzzon, e közben szenved attól, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, mint szövetségest, sőt mint barátot nem tudja mutatni. Pedig milyen jól indult minden! Emlékezzünk csak […]

Read more ›

Vasfüggöny, vasfüggöny, te csodás

2018 január 18 1:16 du.25 hozzászólás
Vasfüggöny, vasfüggöny, te csodás

A magyar országgyűlésben új menekültügyi rendelkezések felett nyomkodták a gombokat az erre még képes, illetve alkalmas megbízottjai a társadalomnak. Ki így, ki úgy. A retorika szerint az illegális migráció ellen. Ami nyilvánvalóan leginkább attól illegális, hogy maholnap illegális lesz beszélni, tudósítani róla. Magyarországon legalábbis. Mert legutóbb Máltán borult félre a bili. Amiből olyasmi folydogált elő, ami alapján kampányokban, konzultációban és általában is szembehazudta az országot a kormányfői csapat. Előre kíváncsi lennék, hogy amikor legközelebb kiderül hasonló, akkor egy külföldön dolgozó külföldi újságíróval szemben miként gondol majd fellépni a Fidesz élcsapata. A hazai határok környékén ez nem fog gondot okozni. A […]

Read more ›

A soros Soros

A soros Soros

Na kérem. Értelmet nyert a soros-terv, a stopsoros és számtalan változata. A benyújtandó törvényben ugyanis szerepel az „idegenrendészeti távoltartás” intézményének felújítása. Kanadaiaknak: Magyarországon az ötvenes-hatvanas években létezett ilyen, fokozatosan oldották föl, ha jól emlékszem a hetvenes években, amikor Magyarország csatlakozott a helsinki egyezményhez. De nézzük, miről van szó? Ennek a távoltartásnak a keretében ugyanis nemcsak a bejönni szándékozókat tartanák távol a határtól, hanem ”a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.” Amikor az ötvenes években, gyerekkoromban a nagyszüleimhez indultunk nyaralni, már február táján elkezdte intézni anyám a „határsávit”, a falu ugyanis közel fekszik az akkor […]

Read more ›

Vallomás! Én ezt kapom Soros Györgytől…

2018 január 17 11:59 de.473 hozzászólás
Vallomás! Én ezt kapom Soros Györgytől…

Hónapok óta ezerrel nyomja mindenféle fórumokon, plakátokon, a Parlamentben, a médiában, a szóvivők szövegeiben a kormány a „Soros-tervet”. Milliókat, illetve milliárdokat költöttek el eddíg arra, hogy a lakosság, a polgárok, állampolgárok tudomására hozza, Soros rosszat akar, tervez Magyarország ellen. Magát a tervet nem ismerteti, sőt, harminc évre titkosítja. Ennek oka ismeretlen, logikátlan, és -bocsánat,- butaság. Ha valamitől megakarom védeni az országot, a népet, akkor első dolgom, hogy tájékoztatom az érintetteket, minél pontosabban, hogy még véletlenül, naívságból, vagy tudatlanságból se segítsék elő ezt a tervet. Nehéz védekezni valami ellen, amit nemismerünk. Nézzük tovább. Ugyancsak a kormány állítása szerint, Brüsszel is, és […]

Read more ›

Soros-licit: Recsk felé félúton?

Soros-licit: Recsk felé félúton?

A választásokhoz közeledve a Soros Györgyöt kampányarcnak felhasználó Fidesz-kommunikáció újabb spirálfordulatra állt rá. Ezen lehet ártatlan szemekkel megleődni, és költői kérdésekkel látszatmeglepődőst játszani. De felesleges. Gyakorlatilag egy, a történelem által agyongyakorolt forgatókönyvet játszik végig Orbán és csapata. A legújabb ötlet különben az, hogy visszatették a rezsóra melegedni az ötletet: tiltsák ki Sorost Magyarországról. De legaláb a lehetőségét szeretnék keresztülhajszolni az országházi gombnyomogatókon. Az Origo szerint. Az ezt megszellőztető szövegben felsorakoznak az olyan agyonhasznált fordulatok, mint álcivilek, megvásárolt baloldaliak, és hasonlók. Arról nem szólnak, hogy a jobboldaliaknak mennyi volt az árfolyama. Amikor még Orbán is Soros egyik alapítványának pénzén járt, tanult […]

Read more ›

David Mamet – Viszontlátás — a Bethlen Téri Színházban- Manna produkció

12:50 de.1 comment
David Mamet – Viszontlátás  — a Bethlen Téri Színházban- Manna produkció

„-Szeretnélek megismerni. -Én is szeretnélek megismerni téged. De ez nem fog varázsütésre kitörölni húsz évet, amíg te felnőttél, mert muszáj volt, én meg részegen fetrengtem.” Mindketten felnőttek már, és húsz éve nem látták egymást. Közös emléktöredékek, kisiklott életek, a viszontlátás öröme és az újrakezdés esélytelensége. Egy vágyott család és egy váratlan találkozás története. A milliószor elképzelt, apró részletekig megálmodott viszontlátás. De lehet, hogy már csak az idők kezdete előtt, az indián mesék világában képes apa és lánya újra beszélgetni egymással? Az előadás David Mamet Reunion és Dark Pony című drámáinak szövegéből jött létre. Fordította: Zsigó Anna Carol Mindler – Barna […]

Read more ›