Tisztújító kongresszust tartott a Demokratikus Koalíció. Megválasztották az alelnököket, az elnökséget, Gyurcsány igét hirdetett, a közönség tapsolt – business as usual. Hogy feldobják kissé a rendezvényt, az elnökség fele léggitározott egy jót – Vágó István mutatta meg nekik, hogy melyik végét kell fújni a hangszernek, maga a pártelnök is felkapott egy hangszert, habár zenészi múltja alapján inkább egy keverőpulttal az ölében kellett volna alkotnia, DJ Fleto… Hát, végtére is ez is egy ötlet, ha valaki kreatívkodásra adta a fejét, nem illik azt mondania, hogy most éppen nincs egyetlen épkézláb ötletem sem, akkor inkább jöjjön némi izzadság árán a gitár – […]

Annak idején, amikor még középiskolába jártam, az az iskola egy egyetemi gyakorlóiskola volt. Most valami FM KASZK nevű vízfej gondolkodik felette. Az iskola neve is megváltozott azóta. S bár nekem személy szerint a régi névadóval sem volt gondom, mivel egyszerűen nem foglalkoztam vele, a mostani legalább tényleg jellemző a sulira. Annak idején Asztalos Jánosról volt elnevezve. Ma az iskola egykori igazgatójáról, Varga Mártonról. A Ficus elastica az üvegházban akkor is békésen növekedett, és legutóbb, amikor ott jártam, még mindig élt. Ugyanott, ugyanaz. Miközben évtizedek teltek el, és nem egy olyan tanárom van, akikre már csak az emlékükre ültetett fák emlékeztetnek. […]

Megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!] Expozíció – gyors nyitótétel A közéleti aréna – fedett vagy fedetlen sportlétesítmény – [hang]versenypályájának legelőnyösebb (a többi kifejezetten hátrányos!), jobbszélső rajthelyéről a politikai-gazdasági-kulturális elit (arisztokrácia – mondhatnánk egyértelmű kétértelműséggel) színeiben Gergely Tiborovics Bogányi indul. Versenyparipája, a tradíciókban gyökerező magyar lelkű, jól dizájnolt, a környezeti ártalmakat őseinél jobban tűrő, minden magyar tulajdonságot egyesítő Csodazongora (Overdose-t is emlegethetnénk, lenne párhuzam nemzeti kincs, tulajdonosi kör ügyben). A további startpozíciókat a nyomorultak, hajléktalanok, nincstelenek, éhező gyerekek, betegek, tanulatlanok, gazdasági bevándorlók – […]

Elnézést kérek,hogy a beszédhez héber fordítás is van,de gondolom megértitek angolul is. Örülnék, ha viszontláthatnám a KMH oldalán is. Előre is köszönettel és Üdvözlettel: Gyuri10. Here is a video that must be shared with everyone on your email list. The speaker really tells it like it is. He certainly is qualified, and knows his subject well Az üzenet A Message to President Obama from a former Muslim — Brother Rachid addresses President Obama about ISIL and Islam; he explains to him how ISIL is imitating the prophet Muhammad in every detail they do. ISIL represents Islam. 2014. szept. 14.

Az M1 híradója szerint vádat emeltek Dopeman ellen egy 2013-as fejbe-rugásért. A vád: garázdaság. Még akkor is, ha a fej ugyan Orbán Viktoré volt, de „hungarocellből” készült. Ráadásul egy tüntetésen, egy kormány-, illetve Orbán-ellenestüntetésen esett meg az a bizonyos rúgás. Ugyanakkor, a vád minden visszássága dacára előfordulhat, hogy az ellenzék hálás lehet Polt Péter hivatalának. Ha ugyanis véletlenszerűen megszólítunk járókelőket az utcán, akkor valószínűleg elég szegényes képet kaphatunk a Szolidaritás Mozgalom ismertségét illetően. Annak ellenére, hogy azt a bizonyos, és korántsem százezreket megmozgató szoboravató tüntetést ők szervezték. Mert a szobor ledöntése előtt felavatták a kormányfő Sztálin-stílusú mását. Nem bronzból, de […]

Van a pofátlanságnak egy olyan szintje, amely már szinte gyönyörű. Csak a mai nap három ilyenbe szaladtam bele, és láss csodát, mindhárom a kormányzati oldalhoz kötődik. Nem csoda, hiszen nagy gyakorlatuk van a pofátlankodásban, melyek közül is kiemelkedik az „aztán az ügyvédek majd megvédenek, oszt jónapot” című örökbecsű, meg a „ne mi nyerjük a legtöbbet” utasításának magánjellegű megnyilatkozássá konvertálása, a magyar jogállam büszkesége. Nem taglalnám azt, hogy a magyar miniszterelnök gatya nélkül is miniszterelnök, sőt, a budin ülve is az – ez szinte tradicionális, ugyanis Horthy is ebben a pozícióban írta alá Szálasi hatalomra jutását eredményező lemondó nyilatkozatát – meg […]

Olvasom, külpolitikai sikereinket. Minden újság tele van velük. Hatalmas diadalokat arattunk, és stratégiai céljaink – a rothadó Európától való távolságtartás – elérhető közelségbe kerültek. Kezdődött azzal, hogy idejött Merkel kancellár. Jót beszélgettünk vele. Volt, hogy lesz új BMW gyár – de a BMW pont nem tudott róla, illetve, ami lett volna, mert mondta a hivatalos kormány propaganda, arról pont nem tudtak a németek. A legjobb mégis az volt, amikor Felciutti Vittorió – e nevet loptam, mert olyan jó keresztapuskásos – azt mondta, hogy majd a németek is részt vehetnek a Paks II. építésében… Na, arra pedig pont az oroszok adják […]

Rájár a rúd Orbán Viktorra a nemzetközi szintű megmérettetéseken. Amin akár jól is szórakozhatnánk, ha egy kabaré színpadán zajlanának az események, és nem az egész ország szívna, mint a torkos borz. A legutóbbi „sikere” különben tényleg orbitális pofon. A békemenetekre eddig szinte számolatlanul tapsoncokat küldő lengyel jobboldal is kosarat adott a magyar miniszterelnöknek. Az orosz-barátság erősítésével a magyar kormányzatban, szinte egyenes arányban hidegült el Jaroslaw Kaczynski Orbán Viktortól. Az a folyamat, ami már novemberben is látszott, tehát korántsem újdonság. Az újdonság leginkább az a nyílt kenyértörés, amit az mutatott, hogy a különben cseppet sem mézes-mázos politikai nézeteket valló jobboldali vezető […]

Folyik a vita az Ellenzéki toporzék című posztomban, a tárgya az, hogy szabad e megmondani a saját politikusainkról hogy hülyék, ha éppen hülyeségeket csinálnak, vagy hirdetnek, vagy a kettőt egyszerre. Nagyon népszerű álláspont az, hogy nem lenne szabad, hiszen aki a sajátját bírálja, az egyúttal az ellenfelet erősíti, merthogy érveket ad neki a mieink ellen folyó harchoz. Ennek kapcsán aztán a vitában résztvevő urak és hölgyek light bárdolatlanságokat vágnak egymás fejéhez, pedig az én blogom nem arról nevezetes, hogy a kommentelők egymás maradék haját tépnék – és most mégis. Érvek és ellenérvek csatáznak, minősítések röpködnek a levegőben, mindezt azért, mert […]

Tisztelt Szerkesztőség! A Political Capital (PC) a vezető európai elemzőket és think tankeket felvonultató New Pact For Europe projekt keretében készült tanulmányában a 28 tagállam polgárainak az EU jövőjével kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta az Eurobarometer adatbázisán, saját módszertannal. Az elemzés megállapítja, hogy az európai polgárok ellentmondásosan viszonyulnak az EU-hoz. Bár nem elégedettek az EU teljesítményével, és bizalmuk is mérsékelt az uniós intézményekben, a szakpolitikák terén mégis az integráció mélyítését támogatják. A biztonságpolitika, a külpolitika integrációjának elmélyítésében elsöprő többség látja a hatékonyság javításának esélyét, ahogy a gazdasági válság elleni küzdelemben is a legtöbben nagyobb szerepet szánnának az Uniónak. Egy európai bankfelügyeleti rendszer […]

Putyin jött, koszorúzott és megbeszélt. Majd távozott. Egy komoly kérdést hagyva maga után, amire május elejéig csak választ kell találnia a magyar vezetés valamelyik szintjének. Habár az orosz elnök tulajdonképpen elég világosan közölte: meghívni Orbánt nem hívja meg. Csak elviseli, ha megjelenik. Az talán még lehet kérdéses, hogy Áder János meghívása tényleg megtörtént-e, vagy megrekedt a szándéknyilatkozat szintjén. A magyar miniszterelnöknek szóló meghívás informális volta azonban tény. Ami nagyjából annyit tesz, hogy „nem tiltunk ki Oroszországból, de a szotyit te hozod magaddal”. S ha már a hivatalos, illetve az informális világ viszonyánál tartunk, akkor tulajdonképpen érdemes lehet a meghívások ilyetén […]

Putyin meghívta Orbánt a Győzelem Napja alkalmából rendezett ünnepségre, Moszkvába. Orbán a meghívást elfogadta, majd másnapra meggondolta és ráeszmélt, hogy a meghívás nem is neki szólt, hanem Áder Köztársasági Elnök Úrnak, akinek savanyú képe jobban illene egy vesztes ország képviselőjéhez, mit az övé. Orbán megkönnyebbülése határtalan, egyelőre megúszta a Nyugat retorzióit, habár én a helyében azért nem örülnék túlzottan, sőt, erőteljesen aggódni kezdenék. Nem ő lenne az első, akit a nyugat körüludvarolt, aztán ejtett, tudna erről beszélni Kadhafi meg Szaddam is, ha élnének – de nem élnek. Mindenesetre Vezérünk megnyugodott, mint egy sajtóbeszélgetésen megemlítette, Amerika valószínűleg beletörődött, hogy ő marad […]

Putyin jött, koszorúzott és megbeszélt. Az utóbbiak kapcsán leginkább az juthat az eszünkbe, hogy vajon milyen pózt kedvelhet. Már akkor, ha a gyakorlatba is implementálni akarná azt, amely korábbi megjegyzésről a vulgársajtó már elég sokat értekezett. A lényeget azonban aligha érinti. Annyiban semmiképpen, hogy a megfogalmazástól függetlenül: Orbán Viktor és vele az ország letérdelt. S teljesen mindegy, hogy a keleti medve megelégszik-e a térdelő pozícióval, vagy elvárja ezt követően a kutyapozíciót is. Mely utóbbi esetben is szabad döntése a szerszám megválasztása. A napi gyakorlatban a pórázt az az energetikai és környezeti függés jelenti, amire csak komoly szemellenzőkkel nem lehet tekintettel […]

Nem fogom kisimítani a stílusom csak azért, hogy jobban tessen az egykori elvtársaknak, akik most éppen narancsszínűre festődtek. Vannak bőven. Ők azok, kik szeretik, ha megmondják nekik, merre az annyi. Tegnap jó vastagon beleszartak a pofájukba ketten is. Az egyik volt a KP (kis pöcs) a másik a NP (nagy pöcs). Csak nézd meg Fényes István illusztrációját: KP ledermedve még színt se tudott váltani, pedig a kaméleon minden színt fel tud venni, kivéve a fehéret. A NP eljött ide, de minek is? A KP nimbuszát nem növelte, sőt. Egyértelművé vált, hogy a mi KP-nk hova is sorol be: NP mögé, […]

Putyin végigrohant Budapesten, néhány helyen megállt, koszorúzott egyet-kettőt, elbeszélgetett Viktorral, kezet fogott Áderral, majd hazarepült – lehet elővenni a sikítókat és a lehegesztett csatornafedeleket szabaddá tenni, ha ki akar belőlük mászni James Bond, ne álljon az útjában semmi. Az amerikai nagykövet – méltó ellensúlyt képezve – megebédeltette az ukrán ügyvivőt, az ellenzék egymásra licitálva hegyekbe hordta össze a baromságokat, elmondták Orbánt mindennek, de legfőképpen hazaárulónak, ami igaz is, csak nem a Putyin-látogatás miatt. Az egész hőbörgésről nekem a vicc jutott eszembe, mikor a 1941-ben a kis Hans kezébe került egy térkép, megnézte rajta Németországot, aztán megkereste Oroszországot, majd odafordult az […]