Amikor mélyen cionista és Izrael-párti egyetemi szervezeteket kérdezek arról, hogy miért kerülik a “cionista” szó használatát kommunikációjukban, túl sokszor azt hallom, hogy “a cionizmus nem népszerű.” Igaz, a népszerűtlenség a mai világ egyik komoly bűne. De képzeljük el, milyen lenne a világ ma, ha felmenőink a népszerűtlenségtől féltek volna. Az amerikai forradalom nem volt népszerű. 1860-ban az a gondolat, hogy északiak eltörlik a rabszolgaságot nem volt népszerű. 1897-ben az a javaslat, hogy legyen egy zsidó állam szintén nem lett volna népszerű. Akkoriban a legtöbb európai zsidó azt hitte, hogy a felvilágosult Európa kezd végre az antiszemitizmusból kinőni. Tanuljunk hősies elődeinkből, […]

Az SS-törvényről azt állítottam, hogy az elsősorban a magyar állampolgárok szabad szerveződési és gyülekezési joga ellen irányul. A balsejtelem gyorsan bebizonyosult. Trócsány miniszter – elméletben az igazságügyet vezeti – új gyülekezési törvényre tett javaslatot, amit a kormány ma elfogadott. E javaslat részlete: „2. § [A gyűlés fogalma] (1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. (2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat” A teljes javaslat itt olvasható. Több, súlyos következményekkel járó kitétel is szerepel a javaslatban: gyakorlatilag megszünteti felvonulások, tüntetések szervezését a „magánélet zavartalanságára” hivatkozó másik módosítással együtt. […]

Magyarország legnagyobb cirkuszi porondján Latorcai János levelező, izé levezető, elnök játszotta a mindenható porondmester szerepét. Mert, valószínűleg úgy gondolta, hogy mindenható az, akinek a kezében van a mikrofonokat szabályozó gomb. Talán igaza is van. Különösen, ha Orbán Viktor cimzetes tekintélyének megvédése a tét. Rendben is van, hogy egy kormány fejét nem lehet, „hé, te, ott” megszólítással illetni. Tordai Bence, a Párbeszéd (de, kivel), politikusa nem is sülyedt idáig. Ami még abban az esetben is dícséretes, ha tudjuk: amennyiben megmaradt volna az a rendszer a háború előttről, amit Orbán annyira fényez, akkor ennél komolyabb megszólítást aligha kapna. Latorcai a hírek szerint […]

Tímeával, sok év múltán, a Facebookon vettük fel újra a kapcsolatot – korábban ismertük egymást a „popszakmából” –, és a lájkokból, hozzászólásokból hamar kiderült, hogy hasonlóan gondolkodunk a bennünket körülvevő világról. Innen szereztem tudomást a Timea’s Cause alapítványról, a céljairól, feladatairól, és itt került szóba köztünk először a lehetséges együttműködés. Megtiszteltetésnek tartom a felkérést. Tímea igazi hős; talpra tudott állni, az átélt szörnyűségek után új életet kezdeni, ez önmagában is tiszteletreméltó, de a saját példáján bemutatni a veszélyt és felhívni rá társadalom figyelmét, ez több mint bátorság! Mindig törekedtem arra, hogy a zene – Sztravinszkijjal szólva – a zenénél többet […]

„Lehettem volna költő, képzőművész, zenész” – mondta egy alkalommal önmagáról Huszárik Zoltán, a közelmúlt művészeti életének egyedi tehetségű alakja. Ennek a tehetségnek egyik megnyilvánulási területéről, a grafikai alkotásaiból nyílt most – szeptember 30-ig látogatható – kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállításnak azért van különös jelentősége, mert a most bemutatott művek alkotójának nevét inkább csak filmrendezőként ismeri a közönség. Filmjei közül is főként az 1971-ben bemutatott első nagyjátékfilmje, a Szindbád vált ismertté, nem mellékes módon Latinovis Zoltán zseniális alakítása okán. De az egyéb filmjei is számottevőek, nemzetközi sikereket ér el velük. Az 1965-ben készült Elégia egy évvel később elnyeri az Oberhauseni […]

Jiménez Deredia 1954-ben született Costa Ricában. San José-i Képzőművészeti Akadémián és a Costa Rica Egyetemen folytatta tanulmányait. 1976-ban  Deredia 7 hónapos ösztöndíjat nyert a márványfaragás technikáinak elsajátítására Carrara-ban, Olaszországban. Az ösztöndíj idejének leteltével nem utazott haza, Carrarában él a mai napig. A Deredia 1985-ben létrehozta a Geneses néven ismert művek sorozatát. Ezek a művek, amelyek arra irányultak, hogy az anyag a térben idővel mutációt mutatott, segített neki saját művészi rendszere kialakításában, amelyet a transzmutatív szimbolizmusnak nevez. 1988-ban Deredia részt vett az első Art Exhibition Velencei Biennálén. Ezt követően 1993-ban és 1999-ben ismét meghívták. Ő az első nem európai művész, akinek […]

Ezen a héten Keresztelő Szent János születését ünnepeljük. János egy próféta volt, aki Isten szavát volt hivatott hirdetni Izrael népének, emlékeztetve őket szerepükre mint Isten népe, illetve hogy bejelentse a Messiás érkezését. Úgy mint Keresztelő Szent János és az őt követő összes próféta, a mi hivatásunk is az, hogy prófétikusok legyünk saját korunkban és saját hazánkban. A próféta Isten jelenlétét ábrázolja a világban. Továbbá egy proféta Isten hangja, amely a gyógyulás, a béke, az egyetértés, illetve a megtérés üzenetét közvetíti. Amikor a híreket olvassuk, hallgatjuk vagy nézzük a tévén, belátjuk, hogy Jézus tanítványaiként nem lehetünk némák és nem lehetünk inaktívak. […]

A zsírkőre maszatolt alaptörvény éppen aktuális változtatása előtt, alatt, és valószínűleg még utána egy jó ideig hallhattuk, illetve hallhatjuk a mantrát: Orbán nem akar bevándorló-országot. Ez a fajta szöveg már évekkel ezelőtt sem jelzett mást, mint a történelem ismeretének hiányán alapuló oltári ökörséget. Akkor még nem Orbán nyomta az összes lemezt hozzá. A lényegen azonban nem változtat. Aki szeretne a fenti mantra jegyében nyugóvóra, illetve pogromra térni, azt veselkedjen neki és írja át a történelemkönyvet. Olyan módon, hogy: – Igazolja tudományosan azt, hogy a Homo sapiens a Kérpát-medencében, és lehetőleg Budapest környékén alakult ki; – Ha ezt nem sikerül igazolni, […]

Az idős hölgyet nemrég és csak egyetlen egyszer láttam, de olyan élénknek, hogy azt hittem róla: száznál több évig fog élni. Ki, hogyan és miért ölte meg? Ezt a kérdést egy kommentelő tette fel nekem, s (amiért az itt június 20-án közzé tett Anyám mindig menni akart című írás olvastán azt állítottam, mi több, kétségtelennek tartottam, hogy szerzőtársam anyját megölték) felelőtlennek nevezett. Belátom, hogy igaza van. Felelősen nem állítható, hogy nem megnevezett személyek megöltek valakit. Ha valakit megölnek, az ölésnek van elkövetője (vagy vannak elkövetői), az elkövető(k) pedig ezt valamilyen módon megteszi(k), s jobbára okkal. Az esetleges emberölés tényét, az […]

Strauss vérfagyasztó zenedrámája tölti be Szent Iván éjének idején a Margitszigetet az idei nyár lehengerlő operabemutatójában, mely Salome egyszerre ártatlan, morbid és tragikus történetét varázsolja színre. Amikor Richard Strauss témájául Oscar Wilde „botrányos” Saloméját választotta, a korabeli közönség megdöbbent, hogy az operaszínpadon Keresztelő Szent János és Salome történetét erotikus és véres látomásként merik eléjük tárni. A mű azonban már az 1905-ös drezdai ősbemutatón is óriási sikernek bizonyult; Gustav Mahler egyenesen „napjaink egyik legfontosabb műveként” emlegette a századelőn a darabot. A legnagyobb kihívásokat támasztó énekesi és színészi feladatok egyikébe tartozó Salome címszerepében Sera Gösch, a fiatal, világklasszis török szoprán először mutatkozik be Magyarosrszágon. Az előző évad A trubadúr című nagysikerű […]

Most, június 20-án töltötte volna be a 81. életévét. Ha hagyják. Anyám mindig menni akart. Legutóbb is három teljes héten át minden nap mentünk valahová, s szinte becsavarogtuk Budapestet. Az utolsó napon – 2018. február 11-én, vasárnap – (amikor azért utaztattam haza autóval Győrbe, mert engem ütött le a láz a lábamról) én jobban örültem nála, hogy beülhettünk egy cukrászdába. Győrött az autó vezetője a lakásáig elkísérte. Másnap, annak rendje módja szerint – mint húsz éve minden hétköznapon – elsétált a helyi nyugdíjas klubba, nem volt semmi baja. Kedden délelőtt sem. Délután azonban – ahogy erről engem telefonon tájékoztattak – […]

Ugye közismert a leírás az „E jelben győzni fogsz” megnyilatkozás körülményeiről? A napokban kicsit nagyobb figyelmet kapott az, hogy az ország keresztény kultúrájának védelmét kötelező érvényűnek gondolják előírni. Ez alighanem egy igen fogas kérdéskört fog érinteni. Tekintettel arra, hogy amit ma vallási alaptétel-gyűjteménynek ismerünk az, a ma ismert szöveggyűjtemény alapjait illetően, egy rég elporladt római császár hatalmi ambícióinak védelmét, megalapozását szolgálta. Raffaello Sanzio: In hoc signo vinces (részlet) Orbánról nem tudni, hogy valaki megsúgta-e neki: „In hoc signo vinces”. Azt azonban jó érzékkel megérezte, hogy az ellenségkép keresés egy pontján célszerű letenni a garast valamelyik vallási ideológia mellé. Ő, illetve […]

Aszondja a Sziszi, hogy katonának áll a világ. Meg hogy legerősebb honvédséget akar a magyaroknak a térségben. Nekem meg az jut az eszembe, hogy a fegyverkezési versenybe csak beledögleni lehet. Ha nincs háború, akkor a költségeibe. Ha van, akkor a kilőtt töltényekbe. De a Sziszi aszondja, hogy rohadtul kell egy erős honvédség. Márpedig a Sziszi rendes ember. Orbán is megaszondta. Egyébként egy pillanatig sem vitatom, hogy sokaknak a máját finom fegyverolajjal kenegetik az ilyen kijelentések. Különösen akkor ha nem voltak annak idején katonák. Akkor, amikor a magyar honvédség, bakától főkatonáig, gyakorlatilag a Varsói Szerződés határvédelmi homokzsákjának a szerepét töltötte be. […]

1963. június 26-án halt meg az apám. Nem voltam még 12 éves, és sokáig nem akartam elhinni, hogy ez megtörténhetett. Majdnem egy évig, minden reggel azzal ébredtem, hogy csak álmodom ezt a szörnyűséget. Nem igaz semmi, apám él, visszajön, és újból mehetek vele Csepelre, ahol főorvosként dolgozott, és újból nekem adja az üzemi étkezdében desszertként kapott lekváros buktát. Apám gyermekorvos volt, főállásban a csepeli rendelőintézetben dolgozott. Emellett dolgozott még a Csepel Vas és Fémművekben, valamint a Posztógyár óvodájában. Rengeteget hajtott, hogy nekünk mindenünk meglegyen, de abban az időben még így sem lehetett sokat keresni. Azért azt lehet mondani, hogy, ellentétben […]

Egy Ipsos felmérés szerint, a kanadai lakosság 76 százaléka kerülni fogja az Egyesült Államokból importált termékeket, amiután Donald Trump amerikai elnök és adminisztrációja először tarifákat vezetett be a kanadai alumínium és acél ellen, utána pedig Justin Trudeau miniszterelnököt támadta személyeskedő módon. A kanadai lakosság 84 százaléka támogatja a Trump adminisztráció által támadott 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), az amerikaiak pedig 72 százalékos arányban támogatják ezt. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere és a kanadai bojkott negatív hatását megérezheti az amerikai gazdaság, elsősorban az ipar és az amerikai farmerek, a kaliforniai bortermelők, valamint a jelentős részben kanadai vásárlóktól és turistáktól függő […]