Két kanadai katona esett el Afganisztánban 2007 augusztus 22-én, amikor közelükben felrobbant egy pokolgép. Christian Duchesne és Mario Mercier Québec tartományból származtak és a Van Doos ezred tagjai voltak. Ezen kivül a Radio-Canada két újságirója is megsebesült a robbantás során, mely Kandahar várostól kb. 50 kilométerre történt. Eddig 69 kanadai katona esett el az afganisztáni háborúban.  

Miután kiszivárogtak a hírek az újabb québeci áldozatokról, Gilles Duceppe, a szeparatista Parti Québécois vezetője bejelentette: amennyiben Stephen Harper  konzervatív kormánya nem kötelezi el magát amellett, hogy 2009-ig kivonja Kanada katonáit Afganisztánból , pártja bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kisebbségi kormány ellen. Jelenleg több mint 2300 kanadai katona szolgál Afganisztánban. Ebből 1100 katona a québeci Valcartier bázisból került a közép-azsiai országba.

Kanadai Magyar Hírlap

Meghalt Simon Longtin, egy 23 éves kanadai katona Afganisztánban, miután felrobbantotta gépjárműjét egy az úton elhelyezett bomba. Longtin túlélte a robbanást, de mire kórházba szállították már elhúnyt. A fiatal katona a Québec tartománybeli 22-ik királyi ezredhez tartozott, melyet legtöbben “Van Doos”-nak hívnak. Simon Longtin a Montreálhoz közeli Longueuil városból származott.

Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke részvétét nyilvánította miután tudomást szerzett az újabb kanadai áldozatról. “Simon Longtin elhatározással és bátorsággal szolgálta hazáját. Családja és barátai büszkék lehetnek, mert nagyon nehéz szerepet töltött be egy rendkivül nehéz környezetben”–nyilatkozta Harper.

Idáig 67 kanadai katona halt meg Afganisztánban 2002 óta. A québeci lakosság túlnyomó többsége ellenzi Kanada részvételét az afganisztáni háborúban. A legújabb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a québeciek 70 százaléka nem helyeselte az újabb katonák bevetését.

-Kanadai Magyar Hírlap

A Magyar Krónika elérte indulásának nyolcadik évfordulóját. Ezelőtt nyolc évvel jelentkeztünk mint Magyar Krónika, a Montreáli Krónika utódjaként, amely utóbbit akkor egy éve adtunk ki. Ebből az ünnepi alkalomból a szerkesztőség tagjai hosszas megfontolás után úgy gondolták, valami újat kellene nyújtani eddigi hűséges–és jövőbeli olvasóinknak.

Azt tapasztaltuk, hogy a magyar közösség már nyolc év alatt eléggé hozzászokott az egyetlen montreáli magyarnyelvű újsághoz, így megpróbáljuk, hogy még többen olvassák az újságot. Ezentúl a nyomtatáshoz szükséges anyagi fedezetet a hírdetések szélesebb körének elérésével szeretnénk biztosítani. Tehát az újság ingyenes lesz, mindenki számára elérhető, több helyen kirakrva.

Nem kis feladat ez és nem biztosított, hogy sikerrel járunk, de talán megéri a fáradságot, hogy ilyen formában még több olvasót érhessünk el magyar vonatkozású híreinkkel. Mint tudják, ezek a hírek többnyire az itt élő magyarok életével foglalkoznak, arról adunk tudósítást, mi történik köreinkben. Beszámolókat írunk az elmúlt programokról, ha valakinek nem volt alkalma résztvenni azokon, tájékozódhassék az elhangzottakról. Ugyancsak ismertetjük az elkövetkező programok listáját.

Mindehhez kérjük magyar honfitársaink segítségét, együttműködését, hogy feladatainkat maradéktalanul elláthassuk. A szervezetek vezetőit és programok rendezőit kérjük, tudassák velünk elkövetkező programjaikat, hogy az újság is segítségükre lehessen sikerükben azzal, hogy minél többen tudjanak róla és jelenjenek meg azokon.

Azokkal az olvasóinkkal, akik mint előfizetők tartoztak az újsághoz, továbbra is szeretnénk jó kapcsolatban maradni. Azt kérjük, hogy adjanak nekünk egy rövid időt, hogy lássuk kisérletünk beválik-e. Ez az idő nem lehet hosszabb, mint két-három hónap. Addig változatlanul postán küldjük az újságot. Azután előfizetésük fennmaradt összegét visszafizetjük. Addig kérjük megértésüket.

A sikeres jövő reményében, kivánunk további jó nyarat és további jó olvasást. Egyben kérjük, támogassák az újságot, amit a szerkesztők és írok teljesen önzetlenül, önkéntes munkaként végeznek a montreáli magyar közösség érdekében.

-Mailáth Mária

Hol szerezhetem meg a Magyar Krónika ingyenes példányait?

Jelenleg az alábbi montreáli intézményekben és üzletekben kapható a Krónika:

-Magyarok Nagyasszonya Egyházközség: 90 rue Guizot Ouest, Montréal.                                                                                                                                                                                         -Montreáli Első Magyar Református Egyházközség: 50 Graham Boulevard, T.M.R.

-Foyer Hongrois (Magyar Otthon) kisüzlete: 2580 rue St-Jacques, Montréal.

-Fairmount Meatmarket: 3833, boul. St-Laurent, Montréal.

-Bucarest Charcuterie & Pâtisserie: 4670 boul. Décarie, Montréal.

Mikor nyomtatják a Krónikát?

A Magyar Krónikát minden második pénteken nyomtatjuk 2000 példányban, Montreálban.

2007 augusztus 14-én Stephen Harper miniszterelnök átalakította konzervatív kisebbségi kormányát. Összesen 11 minisztérium cserélt kezet az átalakítás során. A legjelentősebb változás a kanadai Külügyminisztérium élén történt. Peter MacKay, eddigi külügyminiszter átkerült a kényes Hadügyminisztérium élére és a külügy új vezetője pedig Maxime Bernier lett, a Konzervatív Párt egyik legismertebb québeci képviselője. Gordon O’Connor, a volt hadügyminiszter pedig ezentúl állami jövedelem miniszterként szerepel a kormányban. Maxime Bernier kinevezésén kivül, egy másik québeci konzervatív is helyet cserélt a kormányban. Josée Verner vette át az Örökség Minisztérium vezetését Bev Oda volt minisztertől. Oda ezentúl nemzetközi fejlesztési miniszterként folytatja munkáját a konzervatív kormányban. Jim Prentice, aki 2006 óta Indián-ügyekért felelt, az ipar-minisztérium élére került. Chuck Strahl veszi át Prentice egykori minisztériumát.

Diane Ablonczy államtitkári kinevezést kapott az átalakított Harper kormányban. Ezentúl a kisvállalkozókért és a turizmusért felel az albertai képviselő. Ablonczy a Konzervatív Párt egyik legtapasztaltabb politikusa, hiszen 1993-ban választották meg először Calgary North szavazói. Ezen kivül közismert, hogy Harper miniszterelnök közeli barátja. Éppen ezért feltűnő volt a megfigyelők számára, hogy nem kapott miniszteri kinevezést miután a jobbközép párt megnyerte a 2006-os parlamenti választásokat.

Az átalakítás után, a kanadai konzervatív kormány 26 miniszterből és 5 államtitkárból áll.

-Kanadai Magyar Hírlap

Idén a tizedik alkalommal látogott el három diák a miskolci jezsuita gimnáziumból Montreálba, ahol megismerhették közelről városunk magyar közösségét, illetve a nagyobb angol és francia társadalmat is, a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség nyári diák programjának köszönhetően. Deák Ferenc atya, aki 1975 óta végez lelkipásztori szolgálatot Kanada második legnagyobb városában, tíz éve kezdeményezte a diák programot a miskolci gimnáziummal, melynek során minden nyáron más fiatalok résztvesznek a közösség életében, szállást és teljes ellátást kapnak és a Vanier College által fenntartott Super Campban dolgoznak monitorként.

Mielőtt visszautaztak Magyarországra, lapunk leült beszélgetni az idei diákokkal, akik hat hetet töltöttek Kanadában. A diákok: Bölkény Balázs, Enyed Tamás és Komáromy-Poros Gergő. Miután a fiatalok hazarepültek, Balázs édesanyja, Zsuzsanna, küldött egy köszönőlevelet Deák atyának, melyben jelezte, hogy élményékkel gazdagodva és önbizalommal megtelve mentek haza a fiatalok. Azt is mondta, hogy mennyire fontos volt a szülők számára, hogy tudták gyermekeik egy biztonságos helyen töltik a nyarat és, hogy nem voltak kitéve semmilyen veszélynek.

Egy párás, meleg júliusi napon ültünk le a diákokkal a plébánia nappalijában. A diákok ekkor már nagyban csomagoltak és készültek hazafelé.

Tudom, hogy segéd-monitorként dolgoztatok a montreáli Vanier College nyári táborában. Ha összehasonlítjátok ezt az élményt a magyarországi ifjúsági táborokkal, láttok-e különbségeket?

Gergő: Itt azt hiszem mindenki sokkal közvetlenebb. Mindenki egyből oda jött hozzánk, nagy szeretettel fogadtak minket és ennek köszönhetően minden sokkal könnyebb lett. A gyerekek is nagyon jó fejek voltak. Összebarátkoztunk velük és hiányozni fognak. A táborban nagyon változatos volt a program.

Balázs: Minden nap négy csoportos program volt, aztán kettő amit a diákok szabadon választottak. Volt hegymászás, úszás, számitógépezés, foci, kosárlabda és floor hockey.

Azt hallottam a Deák atyától, hogy a táborban szerepeltetek is. Ez milyen élmény volt?

Gergő: Minden héten van egy show a táborban. Vannak zenés és táncos előadások, mi pedig azt gondoltuk, hogy tíz éve jönnek diákok Magyarországról, de nem igen tudnak sokat a gyerekek a táborban a magyar kulturáról. Éppen ezért egy rövid bemutatót tartottunk Magyarországról. Egy bevezetős szöveggel indítottunk és ezt követően pedig egy Power Point-os előadást készítettünk Magyarországról. A végén pedig volt egy kis néptánc is. A tánchoz kaptunk kölcsön csizmát és nadrágot a Gyöngyös Bökréta Népitánc-csoporttól. Az előadás során leginkább fényképeket mutattunk be, mert nem akartuk túlterhelni a gyerekeket.
 

Meddig dolgoztatok a Vanier College táborában?

Tamás: Három hétig dolgoztunk. Ezen kivül voltuk egy hétig Torontóban is.

Itt éltetek a plébánián és bizonyára sokszor találkoztatok a hívekkel és a helyi magyarokkal. Milyennek látjátok a montreáli magyar közösséget?

Balázs:  Nagyon rendesek voltak velünk és mindenki jóindulati volt és érdeklődött irántunk. A mise után oda szoktak jönni hozzánk beszélgetni és ők is nagyon közvetlenek voltak.

Gergő: Voltunk cserkésztáborban is ami nagy élmény volt. Magyar énekeket énekeltünk este a tábortűznél, itt Kanada kellős közepén. Jó volt együtt lenni magyarokkal ilyen messze Magyarországtól. Látszik, hogy ez egy igazán összetartó társaság.

Hogyan működtetek közre a szentmisén és mit csináltatok szabadidőtökben?

Tamás: Általában ministráltunk és olvastunk.

Gergő: Ezen kivül voltak apróbb munkák a ház körül, amiért még fizetést is kaptunk. Aztán bejártunk a városba busszal, mivel kaptunk bérletet. Az elején, amikor még nem volt olyan sűrű a programunk, akkor itt a plébánia udvarján kosaraztunk. Kint kosaraztam egyszer és éppen akkor sétált az utcán egy ember. Oda jött hozzám és kérdezte, hogy játszhat-e? Mondtam, hogy persze és akkor játszottunk vele. A következő nap kint voltunk mind a hárman és jött egy fekete fiú és vele is játszottunk, azt követően pedig egy kínai fiúval is kosaraztunk. Ez mind teljesen spontán történt és ez is egy nagy különbség Kanada és Magyarország között.

Mondtátok, hogy voltatok Torontóban is. Milyennek találtátok a várost?

Gergő: Torontó hatalmas város. A legnagyobb különbség Montreál és Torontó között az, hogy Montreálnak van egy óvárosa, ami tényleg nagyon értékes. Torontóban viszont több a modern és magas épület.

Milyen emlékekkel mentek vissza Magyarországra?

Tamás: Az itt élő emberekere mindenképpen fogunk emlékezni. Különösen arra, hogy mennyire nyitottak és barátságosak voltak. Ez más egy kicsit mint nálunk Magyarországon.

Gergő: A mentalitás is más. Mindenki sokkal lazább, közvetlenebb és nyugodtabb. Az emberek vidámak és talán nem stresszelnek annyit.

Balázs: Kanadában hatalmas távolságok vannak és gyönyörű a természet, mint például a Niagara vizesés. Ezen kivül a cserkésztábori tábortűzre is emlékezni fogok.

Mit üzentek a montreáli magyaroknak?

Gergő: Nagyon köszönjük a kedves fogadtatást a plébánia és Deák atya részéről. Nagyon nagy élmény volt nekünk itt lenni és ezért hálásak vagyunk.

Az interjút készítette: Ádám Christopher

2007  május 17.  óta sztrájkolnak a montreáli Notre-Dame-des-Neiges temető dolgozói, miután a temető adminisztrációja kizárta őket egy elhúzódó munkaügyi vita miatt. Majdnem három hónapja nincs aki levágja a térdig érő füvet Québec tartomány legnagyobb temetőjében és több mint 600 temetést kellett elhalasztani. A CTV információi szerint csaknem 500 holttestet tárolnak hűtőtt kriptákban. Most már odáig jutott a helyzet, hogy Montreál katolikus bíborosa, Jean-Claude Turcotte is felszólalt és elmondta, hogy a jelenlegi állapot ”elfogadhatatlan.”

“Elég volt. Nem tárolhatjuk a holtakat hűtőszekrényekben. Tisztába vagyok azzal a fájdalommal, amit a gyászoló családok éreznek. Az igazi áldozatok ebben a konfliktusban azok a családok akik nem tudják eltemetni holtjaikat”–mondta Turcotte bíboros. Turcotte szerint az lenne a legjobb megoldás, hogy ha azonnali hatállyal eltemetnék a többszáz holtat és ezt követően folytatná a két oldal a munkaügyi tárgyalásokat. Turcotte felszólította a temető dolgozóit összefogó szakszervezetet, hogy függessze fel a sztrájkot.  

Jelenleg 600 olyan család indított pert a temető adminisztrációja ellen, akik rokonait hónapok óta nem tudták eltemetni a munkaügyi vita miatt. A per inditványozója Debra de Thomassis, aki nagyanyját szeretné eltemetni. Napi 500 ezer dolláros kártérítést követelnek.

A temető dolgozói egy jobb nyugdíjcsomagot, négy napos munkahetet és több szabadságot követelnek. A Notre-Dame-des-Neiges  adminisztrációja szerint a szerződéses dolgozók átlagosan 49 ezer dollárt keresnek évente. A temetőt 1854-ben hozták létre és nem az egyházmegye, hanem egy katolikus szerzetes rend tulajdona. Éppen ezért, Turcotte bíboros hangsúlyozta, hogy ő csak felszólalhat, de nem áll módjában konkrét formában beavatkozni a munkaügyi konfliktusba.

-Á.C.

Kanadában még mindig sokkal többet kell fizetnünk repülőjegyekért mint Európában és az Egyesült Államokban. Ez a kedvezőtlen helyzet azért olyan tartós, mert valódi “fapados” légitársaságok továbbra sem jelentek meg a kanadai belöldi piacon. Kanada 31 milliós lakossága és a városok közti nagy távolságok azt jelentik, hogy sokkal kisebb a légitársaságok számára a piac mint a sűrűbben lakott Európában és nehéz hasznot teremteni a legtöbb járaton.

Utána néztünk annak, hogy mennyibe kerülnek a repülőjegyek a legnépszerűbb járatokon. A belföldi piacot két légitársaság dominálja, nevezetesen: az Air Canada, a kanadai nemzeti légivállalat, valamint a diszkontos WestJet. A kutatás eredménye az, hogy legtöbb esetben nincsen jelentős különbség a két légitársaság árai között és valószínű, hogy az Air Canada és a WestJet figyelemmel kiséri egymás árait és ehhez igazitja saját ajánlatait.

Az Air Canada legolcsóbb oda-vissza repülőjegye Torontóból Montreálba az őszi szezonra jelenleg kb. $222, adóval együtt. Ugyanez a rövid, egy órás regionális út Torontóból Montreálba kb. $211 a diszkontos WestJet-en. Ezen a regionális járaton a szolgáltatás is hasonló minkét légitársaság esetében: ingyenesek az alkohol-mentes italok, de ételeket nem szolgálnak fel. Az egyik különbség az, hogy az Air Canada legtöbbször kisebb gépeket használ ezen a járaton (mint például a 73 üléses Embraer 175 repülőt), míg a WestJet valamennyi járatán Boeing 737 szállítja az utasokat.

A Torontó és Calgary közti járat már sokkal hosszabb út és egyben drágább is. De itt is hasonló árakat tapasztalhatunk az Air Canada és a WestJet légitársaságoknál. A nemzeti légitársaságon kb. $438.14 kerül egy oda-vissza jegy, míg a WestJet ára pontosan ugyan annyi: $438.14. Mind két esetben non-stop járatról van szó és kb. 4 órás útra számíthatunk. Az alkohol-mentes italok mind a két cégnél ingyenesek, de az ennivalót külön kell vásárolni a fedélzeten.

Ha Montreálból a nyugati parton fekvő Vancouver-be szeretnénk utazni, készüljünk fel hosszú és drága útra. Az Air Canada árai kb. $566 kezdődnek és a repülési idő ezen a non-stop járaton 5 óra körül mozog. A WestJet-nél néhány dollárral olcsóbb a jegy: itt kb. $550 számíthatunk ha az ősszel utazunk és előre lefoglaljuk jegyünket.

Úgy vehetjük igénybe a legjobb árakat, hogy ha legalább egy hónappal utazásunk előtt foglaljuk le őket az Air Canada, vagy a WestJet honlapján. Az adókat mindig külön számolják és hosszabb belföldi járatokon ezek általában $140 és $150 között mozognak.

Az Air Canada flottája jelenleg 335 repülőgépből áll és a kanadai nemzeti légitársaság 240 városba repül Kanadában, az Egyesült Államokban, Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában. A WestJet pedig 67 repülőt üzemel és 26 kanadai, valamint 11 amerikai várost szolgál.

-Á.C.

“Ez nem a tizenötödik század. Ma már nem lehet bejárni a világot, nemzeti zászlókat tűzni és ezzel azt üzenni, hogy ‘ez most már a mi területünk’”–Ezekkel a szavakkal válaszolt Peter MacKay kanadai külügyminiszter arra a hírre, hogy az oroszok saját országuk lobogóját helyezték el az északi-sark azon részére, melyet Kanada saját területének tekint. 2007 augusztus 2-án, két orosz tengeralattjáró négy kilométert ereszkedett az északi-sark tengerfenekére, ahol egy orosz zászlót helyezett el a térséget kutató tudományos csoport.

A vitatott terület valóban egyik országhoz sem tartozik, de Kanada, az Egyesült Államok, Oroszország, Dánia és Norvégia mind megszeretné szerezni és a közeljövőben ezek az országok várhatóan az Egyesült Nemzetekhez fordulnak ez ügyben. Azért olyan értékes ez a terület, mert kutatók szerint nagy mennyiségben található olaj és gáz, mely jelentősen megerősítené bármelyik ország gazdasági pozicióját a világban.

MacKay elmondta, hogy Kanada igényt tart erre a területre. “Az orosz misszió nem veszélyezteti Kanada szuverenitását. Ez egyszerűen felvágás Oroszország részéről. A sarkvidék szuverenitása nem kérdés. Teljesen egyértelmű, hogy ez a mi országunkhoz tartozik. Ez a mi tulajdonunk és ezek a mi vizeink. A sarkvidék kanadai–”mondta nyomatékosan MacKay.

Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke viszont óvatosabban fogalmazott. “A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a sarkvidék feletti szuverenitásunk egy fontos téma lesz a közeljövőben”–mondta a kormányfő, aki a Prince Edward-szigeti Charlottetown-ban volt a Kanadai Konzervatív Párt nyári csúcstalálkozóján. Jövő héten Harper az északi Nunavut tartományba, illetve az Északnyugati területekre utazik.

-Á.C.

A kanadai fővárosban és a környező településeken műkodő 131 egyházközségből nyolcat  be kéne zárni szinte azonnali hatállyal és egy további 34-et pedig fokozatosan kéne leépíteni. Ezt javasolta egy stratégiai elemzés, amit az ottawai anglikán egyházmegye rendelt meg egy kutatócégtől és amiről a The Ottawa Citizen című napilap számolt be 2007 augusztus 3-án. A felszámolásokkal több pénz és egyéb javak jutnának a nagyobb, sikeresebb templomoknak, melyek új munkatársakkal bővülhetnek, új honlapokat keszíthetnek és szépíthetik az egyház épületét és közvetlen területét. Ezen kivül azt is javasolja az elemzés, hogy egy új anglikán egyházat építsenek Barrhaven-ben, az egyik leggyorsabban növekvő ottawai külvárosban. A tanulmányt Myrlene Boken, az ABM Research cég vezetője készítette el.

An Anglikán Egyház aktív híveinek száma folyamatosan csökkent Ontario tartományban az utóbbi években. A 2001-es kanadai népszámlálás szerint az ontarioi anglikánok száma 985,110. Az anglikán hívek 34% jár templomba minden vasárnap és vannak olyan egyházközségek ahol összesen 25-en vesznek részt az Istentiszteleten. De John Chapman püspök körlevelet intézett a hívekhez és próbálta őket megnyugtati, hogy még nem született végleges döntés a felsorolt egyházközségekről. “Ezek csak javaslatok és szinte biztos, hogy bizonyos esetekben nem fogjuk őket elfogadni és alkalmazni. Semmiről sem fogunk hirtelen dönteni. Továbba, azokban az esetekben ahol “utolsó generációsnak” minősítettek egy templomot, nem jelenti azt hogy ezek felszámolásra kerülnének a közeljövőben. Itt arról van szó, hogy eredményesebb strukturát fogunk próbálni felállítani”–mondta a püspök. Elképzelhető, hogy az “utolsó generációs” egyházközségekben nyugdíjazott lelkészeket küldenek és a hívek is nagyobb szerepet vállalhatnak az egyház vezetésében.

-Á.C.

2007 augusztus 2-án hőségriasztást adott közre az Environment Canada, a kanadai  meteorológiai szolgálat Montréal és Laval városokra, ahol 35 fokot várnak a nap folyamán. A nyári kánikula Québec és Ontario tartományok déli térségeiben szinte mindenhol érezhető. Ottawában, Kanada fővárosában 34 fokot mértek délután 3 órakor, Torontóban pedig már 35 fok körül mozgott a hőmérséklet ugyanekkor.

Az Environment Canada akkor szokott közreadni hőségriasztást, amikor 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és ha különösen jelentős a levegőben a páratartalom. Ha a humidex-szel mérjük a hőmérsékletet, akkor Montreálban olyan a 32 fok mintha 40 fok lenne, Ottawában pedig olyan a 34 fok mint ha 41 fok lenne.

A kanadai meteorológiai intézet legujabb hőségriasztásában jelezte, hogy az idős emberek, illetve mindazok akik szív, vagy légzési betegségekben szenvednek, menjenek légkondicionált helyekre, amennyiben otthonuk nincsen ezzel felszerelve. Ajánlott csökkenteni a kint töltött időt, mivel a kánikula és a levegő páratartalma izomgörcsökhöz, valamint hőgutához vezethet.

Ottawa belvárosában mindenki máshogy védekezik a hőség ellen. Az ottawai Byward piac környékén működő diákszálló bejárata előtt öntözőfejet helyeztek el a turisták, ahol rövidnadrágban és trikóban locsolják le egymást. Szintén a piac környékén lévő Üdvhadsereg pedig ”hűsítő helyként” nyilvánította épületét, ahol a város szegényeit várja légkondicionált termekben.  

Az előrejelzések szerint, dél-Ontarioban és dél-Québecben még egy-két napig tart a kánikula. Pénteken Torontóban és Montreálban 33 fokot várnak, Ottawában pedig 31 fokot. Az enyhe lehűlés szombaton kezdődik, amikor Montreálban 27 fokra számítanak. Csapadék viszont hétfőig nem várható.  

-Á.C.