KMH filmkritika: Casting minden

2013 március 3 11:57 de.16 hozzászólás

Hagyományaimhoz hívem, amikor tavaly októberben Budapesten voltam, vásároltam számos magyar DVD-t a Rózsavölgyi lemezboltban. De mivel Kanadában kínszenvedés olyan DVD szisztémát találni, ami PAL filmet is le tud játszani, csak néhány napja, hogy az egyiket megnéztem. Tímár Péter rendező eléggé lezser szórakozásnak ígérkező „Casting minden” című 2008-as játékfilmjén volt a sor. Igazán arra voltam kiváncsi, hogy milyen lehet egy huszonegyedik századi magyar zenés film?

Már a film első perceiben éreztem, hogy a veterán Kern András szereplése nélkül igencsak gyenge lett volna mind a narratíva, mind pedig a legtöbb színész alakítása. Kern a jobb napokat látott, megkeseredett, fásult és iszákos Novai Rezső (Rudi) dalszerzőt alakította, Oláh Ibolya énekesnő pedig Ormos Katit, egy állami gondozásban felnőtt, jelenleg egy nevelőotthonban takarító, élelmes és a zenei világban csiszolatlan tehetségnek bizonyuló romát. Kati egy, a Megasztárra emlékeztető televíziós hangversenyre jelentkezik és a selejtező után bentmaradó tucatnyi fiatal tehetség közül ő a legszegényebb, ráadásul az egyedüli roma származású jelölt. Találkozunk néhány üresfejű, designer ruhába öltözött, tökéletesen lebarnult, beképzelt yuppie lánnyal és fiúval, akik persze először lekezelően bánnak a drága holmival és kozmopolita élettapasztalattal aligha rendelkező Katival. Aki járt Budapesten az utóbbi években az tudhatja, hogy ebből a demográfiából sajnos akad bőven példány a magyar fővárosban.

Kern András

Ehhez képest Kern András alakítása (és színészi tehetsége) igazán frissítő volt. A közepes minőségű sörözőben zongorázó, reggelire serclit fogyasztó, egész nap keményen dohányzó, lóversenyekre járó, egy fáradt, kicsit omladozó pesti polgári lakás magányában élő kimustrált zenész igazán emberi alkat volt. Kernen kívül Kútvölgyi Erzsébet (aki a nevelőotthon egyik dolgozóját játszotta) szereplése emelte még a film nívóját.

A narratíva tele van archetípus szereplőkkel. Van egy szürke, pragmatikus, rideg politikus, akinek lánya minden ellen lázadó hippi. Aztán van a szenzációs bulvársztorik után vadászó öntelt és magabiztos újságíró, vagy talán helyesebben: előkelőség wannabe. És persze a főszereplő a nyomoruságban nevelkedett, a társadalom peremére taszított fiatal roma nő, akiről kiderül, hogy óriasi tehetség és – végül – sztárrá válik, ezzel reményt hozva a többi árva számára. Talán szükség is van az archetípus szereplőkre, hiszen e nélkül aligha lehet nézőbarát filmet készíteni. De a Casting mindenből azért hiányzik az újszerűség és kicsit az az érzésem támadt, hogy ezt a forgatókönyvet már vagy százszor láttam, illetve olvastam. Egy időben a Hallmark támogatott az Egyesült Államokban hasonlóan feel good filmeket, amelyek általában csak tévén kerültek vetítésre. Igaz: a Casting mindenben legalább volt némi humor, a Hallmarkban viszont szinte semmi.

A filmnek azonban van egy komolyabb, a magyar valóságot fájdalmasan hűen tükröző pillanata. Amikor Katit vetélytársai először meglátják, azonnal lecigányozzák, és teszik ezt úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az, hogy valakit származása miatt degradálunk. Pedig azok akik ezt teszik a filmben aligha árpádsávot viselő jobbikosok, vagy Békemenetben masírozó fasiszták. Apolitikusnak tűnő, nyugati pop zenéket hallgató, angolul majmoló fiatal magyarok a fajgyűlölők. Kétségtelen, hogy ez a momentum a Casting minden legőszintébb és legmegrázóbb jelenete.

16 hozzászólás

  • Lélfai Szilárd

    Kedves C.A.!
    Szomorú az is, hogy a valódi történetet nem kérdezted meg azoktól, akik ismerik az eredetit! (Nem a KMH cikkíróira gondoltam)!
    Ennél viszont szomorúbb az az „OBJEKTIVITÁSOD” ami leíratta veled, sic. ” a magyar valóságot fájdalmasan hűen tükröző pillanata. Amikor Katit vetélytársai először meglátják, azonnal lecigányozzák, és teszik ezt úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az, hogy valakit származása miatt degradálunk.”
    Az igazi, nem általad festett magyar valóság:
    – Oláh Ibolyát senki nem cigányozta le, második lett a tehetségkutatón, s aki addig nem kedvelte az is megszerette a Magyarország eléneklése után!
    – Az énekes tehetségkutatókon tarolnak a tehetséges cigány fiatalok, (igaz Ők nem bicskával a zsebben járnak szórakozni)!
    – Szomorú amikor egy történészprofesszor, sic. „öntelt és magabiztos újságíró, vagy talán helyesebben: előkelőség wannabe” szerepére kárhoztatja magát!

  • Lélfai Szilárd

    p.s.
    Amikor az újvidéki lány nyert, senki nem szerbezett, amikor az erdélyi, senki nem románozott! (mielőtt még valamelyik szakavatott kollégája ilyenre emlékezne!)

  • Hollósy Gerti

    Nem láttam a filmet, csak részleteket belőle és egy beharangozót olvastam.
    Kern és Kútvölgyi, ők igazi jó, sőt nagy színészek.

    Az archetípus szereplők pedig nagyon jellemzők a magyar filmekre.

    A tanulság, amit a végén levontál sajnos igaz, ez a jelenség szinte mindenütt előjön.

  • Lélfay úr! Amennyiben Magyarországon él, akkor jól el lehet zárva a külvilágtól, mert bizony sokan cigányoztak, meg újvidékeztek anno.. És az is baj, hogy ez fordítva is igaz.. Amikor anno Caramell és Palcsó Tamás voltak a döntőben, bizony a cigány közösségek is hangoztatták, hogy Caramell cigány és aki cigány, az rá szavaz-és persze fordítva is..

    J

  • Lélfai Szilárd !

    Szerencsére ott még nem tartunk (de megvárható)hogy a médiában a közbeszédben is tartalmazzon negatív jelzőket tetszőleges kisebbségek rovására. 🙁
    Addig érdemes tanulmányozni a Youtube kommenteket.

  • johat Bodamarcsi velemenye olyan, mintha a teli almabol felriasztott medvet kerdeznenk…:)

  • Journalist,

    Ha megfigyeled, az Eurovíziós Dalfesztiválon is a rokon nemzetek szavaznak egymás előadóira.

    Ha a magyarok rasszisták volnának, számarányuk miatt itthon a közönség voksok többségét csak ő kapnák.

    A legutóbbi X-faktor versenyen utólag kiderült, hogy a győztes Oláh Gergő (cigány) kezdettől minden fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.

  • Sárdi úr! A tény tény, csak a háttér nem mindegy… Érdemes lenne megnézni, hogy hányan szavaztak összesen a versenyzőkre és abból egyenként ki mennyit kapott.. Ugyanis a cigányságnak egyetlen előnye van a „származásából”-hogy ők összetartanak és ha egy cigány származású magyar indul egy ilyen versenyen , akkor nagyon sokan – mindentől függetlenül – rá adják a szavataikat.

    J

  • Judit Noszticzius

    Sem-sem engedjünk a Jobbikosok árpád zászlójával beavatkozni és cigányozni!!!!!! >:-((((//// Oláh Ibolya ártatlan,nagyon tehetséges énekesnő,Kern András is nagyon tehetséges szinész és ő nagyon sokat szerepelt a filmekben,tévében!!!!!! Kell megszabadulni az árpád zászlós Jobbikosoktól !!!!! Lehet, utazni és forgatani az USA sokfélei híres filmgyáraiban !!!!!!!!!!

  • Kedves Christopher!
    Elöször a Ti szerkesztöségetekben csinàljatok rendet!
    Ille vajdavàlasztàsrol irt az Orbàn felmenöivel kapcsolatban.
    Mit reagàltak erre Bogdàn és Gere? Esetleg vàlaszként zsidoznak ök?
    Ilyen rasszistàk irhatnak a KMH-ban cikkeket?
    Üdvözlettel

  • Journalist

    Abból lehet következtetni a cigány szavazók számára, hogy mennyiben befolyásolta a szavazatok számát, ha két nem cigány előadóra szavazott a közönség. Bevallom, nem ismerem ezeket az adatokat. De feltűnt volna egy akkora tömeg hiányzása, ahányan Oláh Ibolyára vagy Gergőre adták voksukat.

    Vitatnám a cigányság ilyesféle összetartását is. A politikai szavazásokon a legpasszívabb csoport. De egyébként is megkülönböztetik magukat egymástól. A legnagyobb csoport a romugro (magyar cigányok, akiknek már az öregapjuk is csak magyarul beszélt, népszámláláskor ezért vallják magukat magyarnak ), aztán lováriak, beások és az oláh cigányok. Utóbbiakkal szokott több gond lenni. Ők kb. 20 százalék. Leginkább tőlük különböztetik meg magukat. Viszont, Ibolya és Gergő is oláh cigány volt.

  • OK! Végig olvastam Ch. Adam ötpercesét. A műfaj nem az öve, hacsak nem a „békemenetes fasiszták-No. 25” c. rohamáról van szó. Adam lebukott, megint, mert a hozzá hasonló debilek matt csinálnak olyan filmeket, mint amiről értekezik, vagy, hogy legyen mivel ostorozni a hülye átlagmagyart, akinek eszébe nem jutna részegen sem megnézni „na, még egy Kern”-t. Magyarországnak rengeteg baja van, sok közülük importált és életidegen szemét, mint a Tímár féle film is. Magyarországon is nagyon sokan tudnak énekelni, de nem mindenki cigány és zsidó, és leszbikus, és amúgy alternatív, és most hallottam a ráduóban, hogy a két gyilkossággal vádolt „kisebbségi”, akik egy kis kocsmázás után hazamentek a haverral, fajtalankodtak egy kicsit, utána meg vitába keveredtek, és természetesen 27 késszúrással tettek pontot a vitájukra, de az egyik elkövető kiskorú, és ugye a bíróság… Kern tökéletesen tisztában van a „másik” kisebbség természetrajzával, az ő „kisebbsége” űz sportot a magyarok lenézéséből, hülyézéséből. Talán ezért nincs már senki, aki Tímár-Kern filmet nézne…Adamon kívül. Jut eszembe, ez az opusz hány milliójába került a magyar adófizetőnek?

  • Lélfai Szilárd

    H.G. „A tanulság, amit a végén levontál sajnos igaz, ez a jelenség szinte mindenütt előjön.”
    A fenti mondatnak két tanulsága van!
    1. Az igazság század rangú, aki nem azt mondja, látja amit mi szeretnénk az emberekbe sulykolni, az rasszista, antiszemita, világtól elzárt fasiszta!
    2. Ha semmi mondanivalóm, a Főnöknek egy jót nyalni mindig célszerű!

  • Lélfai Szilárd

    Judit Noszticzius)

    Most miről akartál írni?

  • Lélfai Szilárd

    Én szeretem olvasni Noszticzius Judithot. Jól, kertelés nélkül és őszintén adja vissza a ballib gondolkodás lényegét. Érdemes rá odafigyelni. Egyébként, én is kedvelem Kern Andrást. Szerintem ő pártfüggetlen, igazi humanista liberális. Ez a szerep még belefér.

  • Sárdi Jani Lényegében a tolerancia deficit,vezeti a szavazókat. Ha látnak egy tehetséges cigány előadót, akkor (biztosan tudva, hogy az illetők vétlenek a közhiedelemben használt jelzőkre) előitélet mentesen értékelik a teljesítményt.Pl. Ibolya hibázott a mega-1 egyik fordulójában, a zsűri kiesésre javasolta és a közönségtől (akkor még számolták) talán a legtöbb szavazatot kapta.