A hét amikor az MSZP lenyomta az Együtt 2014-et?
Sósavval való fenyegetés, fideszes Pártőrség – amely bármikor egy óra alatt akcióba lép – egy prominens, rasszista közíró, aki szerint 2014 után az ellenzékiek eltűnnek, és egy parlament elnöke aki magyarországi polgárháborút vízionál. Ezek voltak azok a momentumok az elmúlt 48 órában, melyek jelzik, hogy a 2002-es választás óta uralkodó hideg polgárháborús hangulat Magyarországon kezd felmelegedni.
Az MSZP évértékelője a Papp László Sport Arénában
De kezdjük inkább a demokratikus ellenzéken belül folytatott harccal, melynek két legfontosabb szereplője Mesterházy Attila és Bajnai Gordon. Még amikor tavaly október 23-án ott álltam néhány méterre Bajnaitól az Erzsébet hídnál tartott megatüntetésen, az Együtt 2014 megalakulásakor, tényleg azt gondoltam, hogy végre elkezdődik a magyar balközép oldal átrendeződése és a Magyar Szocialista Párt monopól helyzetének megtörése. A tömegben volt bőven „hagyományos” szocialista támogató és ott volt tőlem pár tüntetővel arrébb Kovács László egykori külügyminiszter és Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es oktatásügyi miniszter. De a hozzám hasoló koruak is megjelentek, köztük számtalan magyarországi barátom és ismerősöm. Ők az MSZP-re nem tudnának szavazni, Bajnaira viszont esetleg igen. Ők általában posztgraduális diplomával rendelkező harmincvalahány éves magyar fiatalok, akik angolul folyékonyan beszélnek, utaznak, átlagnál felüli keresettel rendelkeznek, kemény baloldalinak aligha mondhatók (talán nem is baloldaliak), de szeretnének egy stabilitást, jog- és létbiztonságot támogató kormányt, melynek (az MSZP-SZDSZ korszakkal ellentétben) van kidolgozott hosszútávú stratégiája, és nem az egyik napról a másikra történő rögtönzéssel és kapkodással próbálnak pártpolitikai értelemben túlélni. Nem rajongónak, vagy pártkatonának jöttek a tüntetésre, hanem leginkább kíváncsiságból. És az általános vélemény az volt, hogy Bajnai erős beszédet mondott, a Szolidaritással és a Millával kötött szövetség pedig különösen szimpatikusnak tűnt.
És ami ennél fontosabb: a Bajnaiék által vezetett Haza és Haladás Alapítvány igazán első osztályú tanulmányokkal állt elő, például a választójog reformjáról, illetve a választókerületi határok vitatott átrajzolásáról. A leegyszerűsített szlogenpolitizálás és populizmus mellett nem felejtkeztek meg a tartalmas vitákat és elemzéseket preferáló potenciális szavazókról sem, sem pedig azokról, akik nem a hagyományos baloldallal akarják leváltani a Fideszt, hanem inkább egy féle liberális – akár „nemzeti liberális” – iránnyal, mely a gazdaságpolitikai és szociális kérdésekben mérsékelt, kiszámítható és középpárti erőt képez.
De mára eléggé úgy fest, hogy az MSZP monopóliumát nem lesz olyan könnyű megtörni. Pénteken bejelentették, hogy párttá alakult az Együtt és egyből – a kamerák előtt – szövetségre léptek a Párbeszéd Magyarországért képviselőivel (azokkal akik néhány hete kiléptek a Schiffer András által vezetett, Fidesztől, MSZP-től és DK-tól egyaránt távolságot tartó Lehet Más a Politikától). Bajnai megelőzte az MSZP szombati kampányrendvényét és az Együttben joggal gondolhatták azt, hogy ez jó PR stratégia. Csakhogy a váratlan Lendvay utcai székház foglalás erősen lenyomta az Együtt-bejelentés hírértékét.
Az Együtt 2014 Választói Szövetség Párt megalakulásáról szóló bejelentésre egy pesti irodaház alagsorában került sor. Egy standard, nem túlságosan színes és eléggé csendes sajtóértekezlet volt az egész. Emlékezetesnek biztosan nem mondható, de persze ritka az a sajtótájékoztató, mely valamilyen szenzációval szolgál. „Normális országban akarok élni, ahol nem kell mindenkinek politikusnak lenni”–kezdte Bajnai, és ezzel hallgatólagosan folytatta azt a már többször hangoztatott gondolatot, hogy tulajdonképpen ő sem akar politikus lenni, nagyon hezitál, csak sajnos ezt kívánja a helyzet. Abban a volt kormányfőnek bizonyára igaza van, hogy nem egészséges állapot, ha egy országban mindenki politikus, már csak azért sem, mert akkor tényleg vége a pártoktól független közszférának, a pártmentes közoktatásnak és a szabad, kreatív kulturális szektornak. De az nem baj, ha egy országban „mindenki” politizál – nem kényszerből, hanem meggyőződésből, hiszen ez a civil aktivitás és a modern, fejlett társadalomnak a jele.
De Bajnai hezitálása, a politikusi szerepvállalás iránt érzett langyossága nem igazán hatásos kommunikációs taktika egy évvel a választás előtt, és különösen nem az, amikor legnagyobb ellenfele az ellenzéki oldalon – Mesterházy Attila – gigantikus, látványos, hangulatos fesztivált szervez kb. 10 ezer helyben résztvevő és a televízión keresztül több mint 110 ezer néző számára. Kétségtelen, hogy ez az erődemonstráció legalább annyira a Fidesznek szólt, mint az éppen építkező Együttnek, és annak szerény, visszafogott vezetőjének.
Az MSZP a Papp László Budapest Sportarénában tartott rendezvényén viszont aligha a visszafogottság volt jellemző. Mesterházy a „Matolcsy mágusról” és a „felcsúti Maradonáról” beszélt feltűnő harciassággal, egy teljes órán keresztül. „A Fidesz mindent el fog követni azért, hogy megossza a demokratikus ellenzéket. Minden kommunikációjuk, kommunikációs eszközt, trükköt, hazugságot be fognak vetni. Arra fognak törekedni, hogy megosszák a demokratikus ellenzéket és még valamire, hogy levadásszanak bennünket egyenként. Ez a vadászat már elkezdődött, ne tévedjünk. Éppen ezért együtt meg kell, hogy fogadjuk közösen, hogy a Magyar Szocialista Párt ezt nem engedi, nem hagyjuk, hogy megosszák az ellenzéket, és nem hagyjuk, hogy egyetlen demokratikus politikust is a Fidesz, az ügyészség vagy bármilyen más eszközzel egyenként levadásszon. Ott fogunk állni mindenki mellett, akinek segítségre és szolidaritásra van szüksége. Egy erős párttal és a Szocialista Párt keményen vissza fog vágni”–mondta Mesterházy.
Aztán erőteljesen jelezte, hogy benne bizony él az ambíció, hogy az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, vagy annak de facto vezetője legyen: „Ahogy megerősítettük a Szocialista Pártot, úgy fogjuk erőssé tenni az ellenzéket, hogy aztán közösen együtt erőssé tudjuk tenni az országot is. Ez az én személyes ügyem. Ezért dolgozom a nap 24 órájában.”
Halvány jele sincs a hezitálásnak, a morfondírozásnak, vagy a szerénységnek. Mesterházy Attila Magyarország miniszterelnöke akar lenni, arénákban akar politizálni és ez számára nem valami fájdalmas, kellemetlen, de sajnos szükséges tevékenység, hanem látszik, hogy ez a szenvedélye. És egyre jobban meg van hozzá a politikai tőkéje is. Három év alatt gatyába rázta a megtört, megosztott, szivárogtató és kibeszélő MSZP-t, és csinált belőle egy sokkal fegyelmezettebb politikai erőt, amely jó, taktikus időzítéssel és hatékony kommunikációval lecsap azokra, akik párton kívül építenének kormányképes alternatívát, illetve tágas, demokratikus koalíciót a Fidesz ellen.
Pedig sokan közöttünk – itt a határon túlon is – éppen erre az alternatívára vártunk. Csak közben újra virulni látszik a piros szekfű.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:37 de.
C.A.
Megelőzve a szerkesztőség tagjait, gratulálok, szép volt! Azt ugyan nem ártott volna még ecsetelni,( “Magyarorzág nagyon közel van a polgárháborúhoz.”- CBN, 2012.dec), hogy Mohácsi Viki mióta és melyik parlament elnöke,
12:28 du.
Lélfai Szilárd
2013 március 10
11:37 de.
ne strapálja magát.
amúgy mohácsi neve mintha meg sem említődött volna ebben a cikkben. se kun béláé, de még szűrös mátyásé sem. hiába, már c.a. sem a régi 🙂
12:36 du.
„Mesterházy Attila Magyarország miniszterelnöke akar lenni”
Az Isten mentsen meg minket attól.
12:42 du.
Christopher Adam
Talán először tegyük rendbe a politikai tagozódást. A piros szegfű nem azt jelenti hogy az MSZP az MSZMP utódpártja. Az ugyanis a Munkáspárt. Persze, a fideSS propaganda összemosta annak érdekében, hogy politikai tőkét kovácsoljon ebből. Az MSZP a nevével ellentétben jobboldali párt, annak egy nagyon mérsékelt változata. Ma már a fideszben több a kommunista, mint az MSZP-ben. Igaz, sokáig hezitált, mennyire vállalja fel a baloldali értékeket. Vagyis a szociális hálót. Ez okozta eddigi tutyimutyi hozzáállását, ide-oda ingázását.
Mesterházy politikai ambíciói a miniszterelnöki székre két okból nem szerencsés. Az egyik az, hogy abban a gigantikus munkában amíg egységes pártot alkotott, eléggé elhasználódott. A másik ok, hogy az ország jelenlegi helyzetében inkább pénzügyi, gazdasági szakemberre lenne szükség, nem politikai személyiségre.
Bajnai megfelelő személyiség lehetne, mivel megfelel ennek a kritériumnak. Viszont az ország lakossága nem csupán gazdasági mutatókból áll, vagyis ő a gazdaságot, az ország mérlegét mindenképpen rendbe tenné,de nem figyelne eléggé a visszacsatolásra a lakosság felé. Ha látta az éhségmenetet, ezeknek az embereknek már nincs két-három ciklusnyi idejük, hogy a gazdaság önmagától visszahasson. Így Bajnait egy ciklussal később tudnám önmagában elképzelni. Most a kettő kombinációja lenne jó.
–
Politikailag mindenképpen az MSZP megerősödése a jobb, mert akárhogy nézzük, nekik van a legnagyobb bázisuk. Mivel minden szemetet a tákolmányba írnak, kell egy nagyobb gyűjtőpárt, és a kisebbek, amivel ha nem is koalícióval, de konszenzus alapján a szemetet kisöprik a tákolmányból. Utána már nem baj az, hacsak minősített többséggel kormányoznak. Minősített többségnél ugyanis rákényszerül az egyeztetésekre.
Én a magam részéről akkor lettem volna elégedett, ha Bajnai valamelyik demokratikus pártnak lett volna a jelöltje, amikor az ő szakértelme egyesült volna egy szociális fékkel.
De az én álláspontom is mindössze egy vélemény.
Üdv. Ovuz
1:18 du.
Jó a cikk, korrekt. Én, mint MSZP-szimpatizáns nem értem, mi a baj azzal, hogy újra virulni látszik a szegfű. De nem baj, virágozzék ezer virág!
J
1:34 du.
Nem baj, ha újra virágzik a szekfű! Sőt!
Még az sem baj, „ha Mesterházy Attila Magyarország miniszterelnöke akar lenni.”
Én magam azt sem bánnám, ha a miniszterelnök Bajnai lenne. Azt azonban nagyon sajnálom, hogy Bajnait, és az egész Együtt 2014-et mintha a senkit nem képviselő Milla irányitaná. Vegyük végre tudomásúl, hogy úgy nem lehet politizálni, hogy közben harcos „antipolitikus” vagyok, és mindenért, ami történt ebben az országban a rendszerváltás, de leginkább az első Orbán kormány óta, úgy általában a „politikusokat” – értve ezalatt kizárólag az MSZP. politikusait – hibáztatom. Úgy sem lehet politizálni, hogy minden megszólalásomnál, esetleges állásfoglalásomnál arra figyelek, hogy mit mond erre Selmeczi Gabika, vagy a debreceni motoros huszár. Azt is tudomásul kéne már végre venni, hogy a választásokat nem a baloldalt lefitymáló, diplomával rendelkező, több nyelvet beszélő a saját népét is lenéző finnyás „értelmiség” fogja eldönteni, hanem az a jogfosztott, proli sorba döntött szegény választók tömege, akiket egyelőre csak a Jobbik próbál megszólitani.
Gratulálok Mesterházynak és csapatának, hogy gatyába rázta a magyar baloldalt! Nagy teljesitmény volt, amely feljogositja arra, hogy miniszterelnök legyen! Véleményem szerint minden demokratának az az érdeke, hogy újra erős baloldal legyen Magyarországon. Még a „dakotá”-knak is!
Őszintén remélem, hogy a választók nagy többségét meg tudja nyerni, ha tényleg azt a stratégiát követi, amelyet fölvázolt. /Pedig nem rájuk fogok szavazni……../
2:01 du.
Christopher
1 éve azért aggodtàl,hogy megakarnak ölni benneteket otthon,most a sosavas pàrtkatonàktol? Ne félj!
Mesterhàzynak-aki részese a jelenünk és jövönk elzàlogositàsànak- jo tanitoi voltak,mint De Gaulle mondta: „A hàboru utàn nem müködök együtt a kommunistàkkal,mert hazudnak és propagandàt csinàlnak”.A hazugok,hazugot kiàltanak,a tolvajok,tolvajt.
2:08 du.
dakota
2013 március 10
12:36 du.
közöd?
2:31 du.
Canada nem szolgaltatja ki az ide menekult embereket.Ez csak magyar specialitas, nincs is mar otthon, es megis allandoan felbufogik ezzel gyomor rontast okozva maguknak. Ha csak a mocskolodo irasokat postokat vegig nezuk,a legjobb helyen van Mohacsi Viktoria Canadaba.
3:57 du.
Dénes Erős, elmondanád, hogy a nálad évtizedekkel fiatalabb Mesterházy hogyan zálogosítaná el a te jövődet?
🙂
csak nem teszi kötelezővé a hamvak Dunába szórását?
De Gaulle-nál meg nem kellene ám elfelejtkezned a 68-as francia diáklázadásokról. Meg arról sem, hogy de Gaulle véleménye ellenére a franciáknál jelentős támogatással működött a szocialista párt, a háború óta többször, sőt, mintha mostanában is a baloldal nyerte volna meg a választásokat is…. ott még a szovjet vonatkozású utcák-terek neveit sem keresztelték volna át. Talán csak nem azért, amiért nálunk, mert kedves megtért jobboldalinak nevezett politikusaink nem szeretnek szembesülni a saját múltjukkal?
8:28 du.
Melitta, teljesen igaza van! Ez a szörnyű ebben az országban-hogy csak vonalak mentén képes immár 20 éve élni és hogy nem enged el senkit, amíg egy picit is életben van…
J
9:40 du.
Kedves Denes
Ha az Orban tamogatoi ezek az emberek,hat nagyon lesujto ….Mindnyajan lattuk a videokat a velemenyuket az „oreg csapatnak” Szomoru….agymosott tarsasag.Ettol meg egy normalis jobb oldali is max elhatarolodik, a kiabalo tesasszonyoktol a anyazosig, az orraig el nem lato emberig aki a botjaval verekedne es Orbanak latja a fiatal egyetemistakat a szodasuveg szemuvegevel.
Hogy ezt te hogy latod ugy hogy Mesterhazi nyakaba varni ……?barmit.
En azt latom, jogos a felhaborodas, az alkotmanyugyben is, nem ezek a beke menetes oregek tudjak megitelni a paragrafusokat, mert csak az alpari stilust ismerik.Az o nyugdijukat meg ez az ifjusag fogja adni mert amit befizettek ano a Kadar ereban az nincs mert rendszervaltozas tortent.Mindenki tanacsolja Orbannak halassza el a szavazast usa az eu, az orszag tobb mint a fele.
Lehet szellel szemben pi….de nem erdemes.
12:33 de.
Ahhoz, hogy a Fideszt le tudjuk győzni azt hiszem el kellene már dönteni, hogy ezt hogyan és kivel lehet kivitelezni mert nem az utolsó pillanatban kell eldönteni ki legyen a miniszterelnök, félre kell tenni az egyéni ambíciókat az ország érdeke legyen a mérvadó. Azt tudjuk, hogy mire képes Bajnai de Mesterháziról még nem tudjuk.
5:00 de.
Kedves Ádám! Érdekes az okfejtése, bár rendkívül népszerű a „független” értelmiség körében. A társadalom egyes, eltérő érdekű és világnézetű csoportjainak érdekeit a demokráciákban mindenütt a pártok – részek – testesítik meg. Gondolom, így van ez Kanadában is. És vannak olyan helyzetek – Magyarországon most ez a helyzet -, amikor a szenvtelen „semlegesség”, a finnyás kívülállás enyhén szólva is politikai vakság. A politika, a politikusok legyalázása mindig a despota érdeke. Az önkényúrnak van szüksége báva, véleménytelen nyájra, aki képtelen megvédeni a saját érdekeit is. És ehhez hatékony segédkezet nyújtanak azok a véleményformálók, akik bármikor, bármelyik álláspontot képesek naprakészen lesajnálni.
6:35 de.
Tüske Zsofia
Mesterhàzy àllamtitkàr volt,dr.Vadai Àgnes àllamtitkàr volt stb.
De Gaulle a kommunistàkrol beszélt,de nàluk lehettek szocialistàk is,nàlunk kényszeritve lettek a kommunistàkkal egyesülni,igy alakult ki a „Munkàspàrt”,ami lényegében kommunista volt.
Kàdàr-Apro-Dögei sem szoc.dem.-ek voltak,a marxistàk-leninistàk-
sztàlinistàk,sem szoc.dem.-ek voltak,mint a nyugati szoc.dem.pàrtok.
Tehàt nàlunk nem alakulhatott ki egy nyugati értelmezésü szoc.dem.
pàrt,nem a szoc.dem.tanitàs honosodhatott meg,mert megszàllt orszàg voltunk,igy a tanitok is csak azt tanithattàk,amit tanithattak.
Az utànpotlàs kivàlasztoi kommunistàk voltak,a kivàlasztottak az „ö”
leckéiket magoltàk.Ezek tartsàk magukat a vezetésünkre egyedül -màig- hivatottnak.
9:40 de.
Talán először történik meg, hogy egyetértek Dénessel (az Erőssel). Ugyanis ezt írja: „Ezek tartsàk magukat a vezetésünkre egyedül -màig- hivatottnak.” Igaz, a felkiáltójel még hibádzik a felszólítás végéről, dehát nem vagyok telhetetlen, így is jó: tartsák csak magukat a szocialisták Magyarország vezetésére hivatottnak!
10:33 de.
Már majdnem egyet értünk, csak a megközelítés más.
– Az ön állítása: Az utànpotlàs kivàlasztoi kommunistàk voltak,a kivàlasztottak az “ö”
leckéiket magoltàk.Ezek tartsàk magukat a vezetésünkre egyedül -màig- hivatottnak.
–
Tökéletesen egyetértünk kivételesen! Ugyanis:
Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Stumpf István – a Hazafias Népfront alelnöke, MSZMP-tag
Pintér Sándor – MSZMP titkár
Martonyi János – MSZMP-tag
Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Varga Mihály – KISZ-titkár
Matolcsy György – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Mikola István – a Hazafias Népfront alelnöke
Harrach Péter – MSZMP-tag
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Fónagy János – MSZMP-tag
Deutsch Tamás – KISZ-titkár
Kövér László – KISZ-titkár, az MSZMP Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Kerényi Imre – MSZMP titkár
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Pozsgay Imre – az MSZMP KB és PB tagja
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár
10:35 de.
Lemaradt a megszólítás, Dénes Erös hozzászólására reagáltam
8:18 du.
LÉLFAI kollega nem tud olvasni…méghogy ” mohácsi ”
( Vagy csak hülyíteni akarja a kissé figyelmetlenebb cikk-olvasókat , akiknek nincs idejük újra átböngészni a cikket holmi hülye nevek után ? Nem rossz stratégia..)
8:19 du.
Minket meg az Isten mentsen meg az ilyen Dakota-féle FIDESZ-savazóktól !
8:21 du.
Dénesske pont olyan agyatlan maradtál mint múlt hónapban.
PEdig azthittem fejlődtél kicsit..
8:24 du.
Don Ovuz:
Azzé mondom : Ezek a komcsik !
( Direkt nem kommunistát írok , mert az egy más kategória. Kommunisták már nincsenek , mert a komcsik vagy kinyírták , vagy elüldözték mindet.)
7:13 de.
Kedves gyerekek
Mindannyian voltunk fiatalok,de „gondolkodok,tehàt vagyok”.
Nekem is tetszettek régen a „szocialista vàrosok”,ma nem. Nektek?
Aki nem làt csak néz,nem tanul és nem fejlödik-vàltozik-!
Geyza
Szerintem téged még a hozzàd hasonlo elveket vallok is gyengének tartanak.
10:00 de.
Déness ahogy így olvasgatom a diaréidat , úgytűnik te már ötévesnek is egy öregember voltál , a szó rosszabbik értelmében.
11:07 de.
Dénes ERÖS
2013 március 11
6:35 de.
„Az utànpotlàs kivàlasztoi kommunistàk voltak,a kivàlasztottak az “ö”
leckéiket magoltàk.Ezek tartsàk magukat a vezetésünkre egyedül -màig- hivatottnak.”
Bizony. És a kiválasztottak lettek a Társadalomtudományi Intézet munkatársai.
Ugyanis az átkosban az az intézmény volt az MSZMP ifjú politikusainak az előszobája.
És bizony,- nézve a mai állapotokat,- jó tanítványok voltak !!
Aczél elftárs ma kéjesen dörzsölgetheti a kezét valahol a pokolban: munkájának gyümölcse beérett !!
1:29 du.
Talalom
A 2002-2010-ig tarto szoc.-dem kormànyzàsrol „Elveszett évtized
Magyarorszàg szàmàra”mondta a belga KBC Bank tulajdonàban lévö
K&H Bank vezérigazgatoja Rik Scheerlinck.
1:44 du.
Dénes ERÖS
2013 március 12
7:13 de.
Túl általánosan fogalmazott.Így én is általánosságban tudok válaszolni, vagy reagálni.
A magam részéről a szélsőjobbot nem fejlődésnek, hanem dogmák közé történő beszűkülésnek tartom.
Balról a szociális védőhálót tartom értéknek, és megőrzendőnek.
Jobbról az üzleti lehetőségek, a szélesebb szabadságjogok az értékek, mindaddig, amíg korlátok között van. Azaz nem megy át „vadkapitalizmusba”.
Ami kapitalista, de mégis megőrzi a szociális védőhálót, az a liberalizmus.
Sajnálatos módon ezt egyenlőre Magyarországon eddig csak az MSZP képviselte. Most bővül ez a középhez közelálló politikai paletta a DK a 2014. Volt még az LMP, ami önmagáról sem tudta eldönteni mit akar.
1:50 du.
Dénes ERÖS
2013 március 12
1:29 du.
Nyugodtan odaveheti az orbán-1 kormányciklust, amikor szintén csak ártott, a mezőgazdaság azóta is nyögi a tetteit. Akkor az ország helyett a jobboldali pártok beolvasztásával volt elfoglalva az ország helyett. Tehát oda írhatja azt is.
3:11 de.
Mesterházy Attila megrősíitje MSZP-ért és még harcolja a Fidesz-KDNP + jobbik ellen !!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagyon szerintjunk,hogy DK és MSZP belépjek a Haza és Haladás Egyesült,Magyar Szolidarítás Mozgalom összefogásba!!!!!!:-)
11:28 de.
Don Ovuz
2002-ben mondta Lendvai Ildiko”Hiszen van itt pénz,nem tudom,hogy Orbàn miért nem adott többet”,ekkor az adossàg 52 %-on àllt
2010-ben 82 %-al vette àt az uj kormàny az orszàgot-sok màig- megoldatlan problémàval.
Az MSZP volt a vezetö erö 8 évig és lezüllesztette a gazdasàgot, Kelet-Europai serghajtok lettünk,az eladosodàs miatt tovàbbi rossz kilàtàsokkal, mint a többi-az adossàg csapdàjàban vergödö-orszàg:Görögorszàg,Cyprus,Spanyolorszàg,Olaszorszàg,Portugàlia,
Irorszàg,Szlovénia.
12:17 du.
Dénes ERÖS
2013 március 13
11:28 de
Elbeszél a dolog mellett. Hogy is volt a „mi Józsinkkal”?
Mit tett az országért a baltás?
Az a baj, hogy nem az ön szava a mérvadó, hanem a KSH.
Vagyis attól, hogy itt is kommentelünk, nem öntől tájékozódunk.
1:58 du.
Dénes…
Önmagában az, hogy az adósság nominális értéke növekszik – hazai valutában vagy akár euróban
mérve – nem mutat semmit, az viszont a fenntarthatatlanság biztos szimptómája, ha az
adósságnak a jövedelemhez mért aránya – az eladósodottság – folyamatosan nő. Amikor az
adósság gyorsabban nő, mint az adós jövedelme, akkor az adósság után fizetendő kamat és
törlesztés (az adósságszolgálat) is egyre nagyobb hányadát emészti fel az adós jövedelmének. A
piacon pedig egyre jobban romlik az adós megítélése, egyre drágábban és nehezebben jut újabb
hitelhez, ami lehetővé tenné a növekvő adósságszolgálati kötelezettségének teljesítését.
Különösképpen, ha időközben lelassul a jövedelemnövekedés a romló gazdasági lehetőségek,
illetve a finanszírozási nehézségek miatt. Amikor ez a folyamat elindul, majd felgyorsul, akkor a
szakzsargon szerint az illető (személy, család, magán és állami vállalat, költségvetés,
önkormányzat) „adósságcsapdába” kerül, egyre nagyobb terhet jelent számára a már korábban
felvett adóssága, s egy idő után elkerülhetetlenné válik a fizetésképtelenség bejelentése, az
adósság átütemezése.
Nem az a probléma tehát, ha a magánszektor bármely szereplőjének, vagy az államnak adóssága
halmozódik fel, hanem az, ha az eladósodottság egyre növekszik, s ezért fenntarthatatlannak,
„túlzottnak” tekinthető. Az államadósság esetén is a GDP-hez (bruttó hazai termék) mért arány
(az adósságráta) a mérvadó, s az elemzések is erre és nem a milliárd forintos növekményekre
fókuszálnak.
A túlzott eladósodás egy ország szintjén is lehet probléma, de olyan helyzet is adódhat, hogy egy
országon belül „csak” valamelyik szektor esetében áll fenn a túlzott eladósodás problémája, ami
azonban olyan mértékű, hogy kihat az egész ország megítélésére. A pénzügyi válság fontos
tanulsága, hogy az euróövezeten belül is kerülhet nehéz helyzetbe egy ország, ha a
magánszektorban túlzott hitelbővülés bontakozik ki.
A közgazdasági elmélet nem tud arra vonatkozóan támpontot adni, hogy egy ország számára mi
az elfogadható eladósodás, illetve, hogy mi tekinthető optimális adósságrátának. A túlzott
mértékű eladósodásra biztos jel az, ha növekvő az adósságráta, vagy ha az ország külső adóssága
a GDP-hez viszonyítva és az adósságteher (az adósságszolgálat – kamat plusz törlesztés – aránya
a jövedelemhez) nő. Az is biztos azonban, hogy az „optimális” eladósodás nem nulla, sem a
magánszektor sem pedig az állam esetében. Kedvező, ha alacsony az állami adósságráta, mert ez
nagyobb teret enged a magánszektor forrásbevonásának és növeli a kritikus helyzetekben a
költségvetési politika mozgásterét, ami akkor is jól jöhet, amikor valamilyen költséges reformra
van szükség. Általános szabálynak azt tekinthetjük a gyakorlat alapján, hogy a mögöttes
tényezőktől függ, hogy egy ország külső eladósodása illetve az adósságráta alakulása
fenntarthatónak vagy túlzottan magasnak/növekvőnek minősíthető. Az is látható, hogy a fejlődés
különböző szakaszában más és más adósságráta tekinthető elfogadhatónak, a hatások és kilátások
értékelésén sok múlik.
Amennyiben az ország stabil, felzárkózást biztosító pályán fejlődik, akkor az egy főre eső megtermelt jövedelem – a
gazdagodás egyik legegyszerűbb mutatója – is folyamatosan növekvő pályára áll. Ha gyorsabb a
fejlődés, mint az adósságnövekedés, akkor az adósság súlya egyre kisebbé válik. Ez igaz az
országra, egy vállalatra, és a lakosságra is. A lakossági eladósodás fenntarthatatlansága is abból
fakad, hogy az adós jövedelmi helyzete meginog, vagy legalábbis jóval kedvezőtlenebbül alakul,
mint azt a hitelek felvételekor képzelte (adós és hitelező).
Magyarországon például a devizahitelesek problémája elsősorban abból fakad, hogy nem mérték
fel reálisan azt, hogy milyen tényezőktől emelkedhet a hitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek
súlya a hitelfelvevők bevételeihez/jövedelméhez viszonyítva. Amikor valaki azért választotta a
svájci frankban denominált hitelt, mert annak adósságszolgálatát ki tudta fizetni, szemben a
„drága” forinthitellel, akkor nem számoltak egy sor negatív esemény esetleges bekövetkeztével.
A hitelfelvevők nem számoltak azzal, hogy reális kockázata van az állásuk elvesztésének, a
forint leértékelődésének, az adósságszolgálat ugrásszerű/tartós növekedésének, a lakásárak
(fedezet) esésének stb.. A kockázatok alulbecslésében a hitelező bankok és az állami hatóságok
(kormány és a Magyar Nemzeti Bank) is hibáztak.
Nálunk az eladósodás (a 2OO2-es 52%-hoz viszonyítva) három alapdolog miatt következett be,
1. A Medgyessy kormány 1OO napos programja, aminek a kivitelezését a legnagyobb ellenzéki párt is, az Orbán vezette FIDESZ is megszavazott !! (Mikor elkezdett elszállni az adósság, akkor megpróbált kihátrálni belőle, a tömegek előtt sikerrel, a közgazdászok előtt sikertelenül.)
2. Gyurcsány 2OO6-os választási győzelme után megpróbált reformokat végrehajtani. A közvetlen a megválasztása után elhangzott Őszödi beszédet augusztusban hozta nyilvánosságra a FIDESZ, ami mondhatni ” forradalmi hangulatba” hozta az ellenzék szélsőségeseit. Orbán úgy látta, eljött az ő ideje és még úszította is a szélsőségeseket. A Parlamentben az ellenzék minden reformpróbálkozást megtorpadózott.
5. Miután Gyurcsány lemondott, Bajnai egyetlen feltételt szabott a kormánynak is, az ellenzéknek is: nem tesznek keresztbe a költségvetésnek, nem ugatnak bele a szükséges megszorításokba.
Stabilizálta az államháztartást, amit a gazdasági világválság kellős közepén csak kevés ország tudott végrehajtani.
Ha Orbán ott folytatja ahol Bajnai abbahagyta, okosan felhasználva a parlamenti kétharmadot okos döntésekre, új, gazdaságot és a szociális hálót, a befektetőket invitáló intézkedésekre, mára már öt-tíz százalékkal csökkenhetett volna az adósság.
Viszontdemegám, a nyolc év alatt „kiéheztetett” támogatok azonnal odasereglettek a markukat tartani. És Orbán tudta, hogy nélkülük még a kétharmaddal sem megy semmire, hát belevágott egy újabb osztogatásba. Státuszát biztosítandó, a stratégiailag fontos pozíciókba a saját embereit helyezte, kétharmaddal minden féket, ellensúlyt megszüntetett.
……
Itt tartunk most. A gond az, hogy már senki sem hiszi el neki, hogy zseniális bűvészként képes kihúzni a nyulat a cilinderből.
mert kiderült, hogy nem csak cilinder nincs, de már nyúl sem..
(Hosszú lett..Sebaj.)
5:35 de.
Ha külön indul az MSZP,akkor a szavazatok szétaprózódása miatt újra nyer a FideSS.
Vagyis,ha nem lép be az MSZP a demokratikus ellenzéki koalícióba,akkor a diktátort támogatja.
A belépésre legkésőbb nyárig sort kell keríteni,mert a késéssel csak a szavazástól távol maradók számát fogja növelni az MSZP.
11:59 de.
aser
persze, ok csinaltak ki gyurcsanyt, egyertelmuen hozzasegitettek a fideszt a 2/3-hoz, az ember gyomra forog az ilyen szemetektol…van ott egy jopar rohadt kameleon a parlamentben, akiknek mindegy, ki van kormanyon, mindent tulelnek es mindenbol jol jonnek ki, ha rajtam allna, mindet kipaterolnam onnan, mert nem meltoak a nep kepviseletere…